Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

Egy kislány fogságának nyolc éve

Interjút adott az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF) szerda este Natascha Kampusch, akit tízévesen rabolt el egy férfi és nyolc éven át tartott fogva egy alsó-ausztriai házban. Az interjú nézettségi rekordot hozott Ausztriában, 2 millió 650 ezer néző ült a képernyők előtt. Natascha megrázó vallomásban számolt be a borzalom nyolc évéről.
Az osztrák közvélemény lélegzet-visszafojtva figyelte szerda este Natascha Kampusch szavait, az elrablás igazi indítékaira azonban nem derült fény. A lány nem kívánt beszélni arról, hogy pedofil szándékok vezették-e Wolfgang Priklopilt, amikor nyolc éve elrabolta. Az sem derült ki, hogy az időközben nővé érett Nataschával erőszakoskodott-e, vagy mint azt korábban az osztrák sajtó feltételezte, a szexuális együttlétekre a lány beleegyezésével került sor, mivel különleges kapcsolat jött létre elrabló és elrabolt között. Natascha az ORF mellett a legnagyobb osztrák (bulvár)napilapnak, a Kronen Zeitungnak, valamint a legnagyobb osztrák (bulvár)hetilapnak, a Newsnak is adott interjút, az intim kérdéseket azonban itt is elkerülték. Még elrablójáról, Priklopilról sem volt hajlandó beszélni. „Nem tartanám szép dolognak, ha egy halott embert szidnék, már csak az édesanyjára való tekintettel sem” – indokolta Natascha döntését. A férfi a lány szökésének napján öngyilkos lett, vonat elé vetette magát. Annyit azért elárult a férfihez fűződő viszonyáról: „Fogságom alatt voltak szörnyű gondolataim. Időnként arról álmodtam, hogy elvágom a torkát vagy kalapáccsal fejbe vágom. Ezeket a gondolatokat természetesen azonnal elvetettem, mivel irtózom a vértől.”

Cinikus gyermekrabló

Nataschát 1998-ban iskolába menet rabolta el Bécsben Wolfgang Priklopil. Miután az autóba tuszkolta, figyelmeztette, maradjon nyugton, ha azt teszi, amit elrablója mond, nem lesz semmi baja. A kislány a férfi strasshofi háza alatt lévő sötét, föld alatti cellába került. Kétségbeesésében és tehetetlenségében egy ásványvizes palackkal vagy az öklével verte a falat. A lányt nagyon zavarta, hogy a kamrában állandóan zúgott egy ventilátor.
Natascha elrablása után Ausztria történetének legnagyobb keresőakciója indult, több tízezer rendőr részvételével, különleges technikák bevezetésével. Heteken, hónapokon át hőérzékelős kamerákkal felszerelt helikopterek köröztek szerte Ausztriában, a lánynak azonban nem bukkantak a nyomára. Fotók ezrei kerültek az utcákra, a lapokban és az ORF-ben hónapokig, évekig foglalkoztak Nataschával. Elrablója cinizmusát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy amikor a körözött fotót bemutatta a tévé, s együtt nézték a műsort, Priklopil megszólalt: „Nézd, Natascha, megint velünk foglalkoznak.”
Nem csoda persze, hogy az osztrák rendőrök keresőakciója sikertelen volt, a lány ugyanis fél évig el sem hagyhatta a föld alatti cellát. Az első napokban Priklopil azzal nyugtatta, hogy ha a szülei kifizetik érte a váltságdíjat, hazamehet. A férfi azonban soha nem kereste a szülőket. „Fél év után már felmehettem a házba, hogy a fenti fürdőszobában fürödjek. Rádiót először csak két év után hallgathattam, akkor is csak az Ö1-es csatornát” – nyilatkozta Natascha. Az Ö1 rádióállomás híreket, komolyzenei koncerteket, komoly politikai háttérműsorokat sugároz, elképzelhető tehát, hogy az ekkor 12 éves lány számára mit jelentett a csatorna.
Az interjúkból kiderül, hogy a lány később egyre gyakrabban felmehetett a házba s elhagyhatta a garázs alatti rejtett cellát. „Mindennap fent voltam a lakásban és csináltunk valamit, persze egészen hétköznapi apróságokat. Rögtön ezután azonban újra leküldött a cellába, hogy aludjak vagy legyek ott, főleg, ha neki napközben el kellett mennie.”
A lány beszámolója szerint különösen akkor volt borzalmas, amikor Wolfganghoz látogató vagy az édesanyja jött a hétvégére, a lány hosszú ideig volt bezárva a pincébe.

Csirke a keltetőben

„ Újra és újra azt kérdeztem magamtól: sok millió ember közül miért pont velem kellett megtörténnie ennek? Mindig arra gondoltam: biztos nem azért jöttem a világra, hogy hagyjam magam bezárva tartani és teljesen tönkretenni az életem. Mindig úgy éreztem magam, mint egy csirke a keltetőben” – mondta a lány az egyik interjúban.
A hat négyzetméteres cellájának világítását kívülről a férfi tudta csak le- és felkapcsolni, s a lány élelmezéséről is ő gondoskodott, ez azonban nem volt mindig kielégítő. „Gyakran éheztem a fogság alatt, s átéltem, mit okoz az éhség: keringési nehézségeket és koncentrációs problémákat” – mondta a tévéinterjúban a lány. Később Natascha szívproblémákkal is küszködött, elrablója azonban sem orvost nem hívott, sem pedig gyógyszereket nem hozott. Kínosan ügyelt arra, hogy a külvilág előtt a mértéktartó, megbízható férfi szerepét játssza.
Bármily hihetetlen, de Nata-

scha ajándékokat is kapott. Húsvétkor hímes tojást, karácsonykor és a születésnapjain kisebb meglepetéseket. S ahogy a lány fogalmazott: „rávettem, hogy velem ünnepeljen”. Priklopil időnként elvitte vásárolni is, de megszabta, hogy csak előtte haladhat, és pánikba esett, ha Natascha akár csak néhány centiméterrel is eltávolodott mellőle. Elszaladni és kiabálni pedig nem mert, mert fogvatartója azzal fenyegette, hogy ha bárki tud a dologról, őt és segítőjét is megöli.

„ Erősebb voltam, mint ő”

A lány elrablóját paranoiásnak, nagyon labilis személyiségnek írta le. „Én erősebb voltam, mint ő. Én egy egészséges szociális környezetből jöttem, egy nem feltétlenül boldog, de szeretetteljes családból.” Könnyezve beszélt nagyszüleiről, akik időközben meghaltak, de fogságában sokat gondolt rájuk, csakúgy, mint macskájára.
Nataschát a fogság alatt gyakran foglalkoztatta a szökés gondolata. Először tizenkét éves korában gondolt erre, s egyszer meg is próbált kiugrani Priklopil kocsijából, de a férfi lefogta. Később többször is célzott rá, hogy képtelen így élni, s megpróbálkozik a szökéssel. A lány minden alkalommal tegezte a férfit.
Natascha augusztus 23-án elérkezettnek látta az időt. Priklopil éppen telefonált és elfordult a lánytól, aki erre az autó takarásából a kertkapun át pánikszerűen menekülőre fogta.
Az egyik házban hiába kért segítséget, nem engedték be. Hiába, ilyenre nem csak Magyarországon van precedens. Natascha végül meglátott egy másik asszonyt, aki aztán értesítette a rendőrséget. A kiérkező rendőrök azt sem tudták, ki az a Natascha, fogalmuk sem volt arról, hogy Ausztria történetének legjobban keresett személyével van dolguk.

Vissza az életbe

Natascha szabadulása óta a bécsi Általános Kórház (AKH) lakója. Felügyeletéről egy tíz spe-

cialistából álló orvosi team gondoskodik. Az interjúk egy része is a Kórházban készült, orvosi felügyelet mellett. A három interjú kimerítette Nataschát, akinek orvosai most hét-tíz napos pihenőt írtak elő. Édesanyja akkor látogathatja, amikor csak akarja.
– Büszke vagyok a lányomra, hogy sikerült megszöknie, ő egy nagyon erős személyiség – nyilatkozta a tévéinterjút követően Brigitta Sirny, a lány anyja. Az apa (Natascha szülei régen elváltak), aki a lány kiszabadulásakor még könnyezve beszélt arról, mindig is hitt abban, hogy lánya él és egykor viszontláthatja, a szabadulás óta rejtélyes módon nem tartja a kapcsolatot gyermekével. „Az okát én sem tudom” – közölte a lány pszichológusa.
A szerda esti interjú az osztrák tévé történetének legnézettebb műsora volt, s minden bizonnyal további rekordot is felállít. Tegnapig ugyanis a világ 120 televíziós állomása vásárolta meg a sugárzási jogot a negyvenperces interjú vetítésére. Natascha pedig nem kizárt, hogy könyvben örökíti meg nyolcéves fogságának történetét. Ha így lesz, minden bizonnyal a nézettségi után olvasási rekordok is születnek.
Az osztrák sajtóban megjelent cikkek alapján összeállította:

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Barkócziné Juditnak élvezet a főzés

A férjétől tanult meg főzni a vásárhelyi Barkóczi Jánosné, aki szakácstudományát azóta is… Tovább olvasom