Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

EB: Az egyenlegjavító csomag rosszul hat a növekedési kilátásokra

A kormány által októberben bejelentett, összességében 764 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedéssorozat nettó hatása a GDP 1,5 százalékára, azaz mintegy 420 milliárd forintra tehető - közölte becslését az Európai Bizottság szerdán.
A brüsszeli testület őszi prognózisát magyarázó értékelésében kiemelte: a kormány egyenlegjavító csomagja negatív hatással van a növekedési kilátásokra. Ezek a hatások rövid távon viszonylag korlátozottan érvényesülnek, de idővel lényegesen felerősödhetnek - írta a bizottság.

Az Európai Bizottság magyarázata szerint több okból is rosszabb az államháztartási hányra vonatkozó előrejelzésük, mint amit a magyar kormány vár. Egyrészt a brüsszeli szervezet gyengébb növekedést jósol, másrészt szerintük erősen vitathatók a kormány egyes, többlet-adóbevételt célzó intézkedései is. Ezenkívül mintegy 1 százalékpontos hiányemelkedést vár a testület egyes kiadáscsökkentő intézkedések végrehajtási kockázatai miatt, ahogy számos kiadást, így a jegybank várható veszteségének kifizetését nem tartalmazza a kormányzati becslés.

A bizottság számításai szerint 2012-ben a GDP 2,25 százalékával javul a magyar strukturális hiány, ami - a 2009. és 2010. évi romlás után - azt eredményezi, hogy a 2009-2012-es időszakban fél százalékkal javulhat a magyar strukturális hiány. A szervezet becslései szerint 2013-ban további fél százalékkal, 2014-ben pedig 1 százalékkal javul a GDP-arányos strukturális hiány.

Az Európai Bizottság számításai szerint a magyar államháztartási hiány 2014-ben a pedagógusok béremelése, illetve a növekvő kamatkiadások miatt nőhet a GDP 3,5 százalékára. Ezenkívül a jegybank 2013. évi vélt, a GDP 1 százalékát kitevő vesztesége is rontja majd az államháztartás egyenlegét. "Ezeket a tényezőket csak részben ellensúlyozzák majd a gazdasági növekedés kedvező hatásai, illetve a további strukturális reformok" - írja a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület.

A szervezet a növekedési kilátásokkal kapcsolatosan kiemelte: a 2012. évi recesszió után lassú növekedés várható 2013-ban és 2014-ben. "A magyar gazdaságot gyenge potenciális növekedési ütem jellemzi, amelyet részben a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az egyre nagyobb torzító hatással bíró adók - így a pénzügyi szektorra kivetett nagyon magas többlet adóteher - okoznak".

Az Európai Bizottság szerint negatív és pozitív irányban is hatnak kockázatok a növekedési kilátásokra. Egyrészt a szigorúbb költségvetési politika még lassabb növekedéshez vezethet, míg kedvezőbb munkaerő-piaci fejlemények mellett nőhet a lakossági fogyasztás, ami kedvező hatással lehet a GDP-re.

A szervezet szerint a munkaerő-piaci körülmények enyhén javulnak. A kormányzati intézkedések hatására folyamatosan nő a munkaerő-piaci aktivitási ráta. Mindezek ellenére a munkanélküliek aránya várhatóan nem változik, míg a foglalkoztatás folyamatosan nő.

A fogyasztói árak növekedési üteme továbbra is magas Magyarországon, elsősorban a növekvő élelmiszerárak, illetve kormányzati intézkedések miatt. A szervezet becslései szerint a magyarországi infláció 2013-ban jóval a jegybank 3 százalékos célja felett marad, és csak 2014-ben közeledhet a célhoz.


Csökken az államadósság, nő a deficit

A magyar államháztartás hazai össztermékhez (GDP) viszonyított deficitje az idei 2,5 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2014-ben pedig már a 3 százalékos uniós tűrésküszöböt meghaladó 3,5 százalékra nő - áll az Európai Bizottság szerdán közzétett őszi országjelentésében. Ugyanakkor a GDP-arányos bruttó államadósság az idei 78,4 százalékról 2013-ban 77,1 százalékra, 2014-ben pedig 76,8 százalékra csökken.

Az államháztartáson belül a költségvetés strukturális hiánya - kiszűrve a gazdasági ciklus és az egyszeri és átmeneti tételek hatását - az idei 2,0 százalékról jövőre 1,5 százalékra csökken, 2014-ben azonban 2,6 százalékra emelkedik.

A bizottság azzal számol, hogy a GDP az idei 1,2 százalékos csökkenés után jövőre már 0,3 százalékkal, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal bővül.
A növekedés motorja az export, amelynek növekedési üteme a tavalyi 6,3 százalékról az idén 2,0 százalékra csökken ugyan, de jövőre már 4,5 százalékkal, 2014-ben pedig 6,5 százalékkal emelkedik. Az import növekedési ütemét a következő két évben 3,9, illetve 6,2 százalékra várja a bizottság.

A magánfogyasztás nem támogatja a növekedést, az idei 0,8 százalék után jövőre még ugyanennyivel csökken, és csak 2014-ben várható 0,4 százalékos bővülés az EU-bizottság prognózisa szerint.

A közületi fogyasztás az idei 2,8 százalékos csökkenést követően jövőre és 2014-ben is csak 0,1, illetve 1,0 százalékkal bővül.

A beruházások még jövőre is 0,4 százalékkal zsugorodnak, 2014-ben azonban már szerény, 0,9 százalékos növekedés várható.

A munkanélküliség 2014-ig 10,8 százalékról 10,6 százalékra csökken az Eurostat módszere szerint számítva.

A fogyasztói árak az idei 5,6 százalék után jövőre 5,3 százalékkal, majd 2014-ben 3,9 százalékkal emelkednek.

Mind az áruforgalmi mérleg, mind a fizetési mérleg folyó tételei jelentős aktívumot mutatnak fel a következő két évben. A kereskedelmi mérleg aktívuma az idén várható 3,9 százalék után 2014-ben eléri a GDP 6,2 százalékát, a folyó tételeké pedig az idei 1,6 százalékról a GDP 2,6 százalékára emelkedik - áll az EU-bizottság őszi prognózisában.

Olvasóink írták

  • 1. embertelen 2012. november 07. 14:55
    „"Feltette kezét a bizottság: győzött az Orbán-kormány", írja a Magyar Nemzet független napilap. Érdekes, hogy hogyan el lehet adni Orbán vereségét. Most már mindenkivel el akarják felejteni, hogy egy évig tartott Orbán pofozása, míg meg nem adta magát és el nem fogadta az EU feltételeit!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Beismerte a gyilkosságot Szita Bence mostohája

Teljes, feltáró jellegű beismerő vallomást tett P. Erika. A nő elmesélte, mi történt a kezdetektől, egészen a bűncselekmény végéig. Tovább olvasom