Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Döntésdömping az utolsó ülésnapon

Elfogadta a Ház az újabb egészségügyi salátatörvényt, döntöttek a keretszámok eltörléséről, és arról is, hogy júliustól nem jár nyugdíj és fizetés egyszerre a közszférában.

23:40 - Az egészségügyi törvény, valamint a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló szabályozással kapcsolatos határozathozatalokkal, a felsőoktatási alapképzés keretszámainak eltörlésével, valamint egy napirend utáni felszólalással zárták a képviselők a hétfői, egyben idei utolsó ülésnap napirendjének tárgyalását.

Új hegyközségi törvényt alkotott a parlament
Az Országgyűlés 235 igen szavazattal, 75 ellenében tartózkodás nélkül elfogadta az új hegyközségi törvényjavaslatot.

Az új jogszabály egyebek mellett módosítja a hegybíró státusát, a hegybírók kinevezését pedig a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi. Az előterjesztők szerint erre azért van szükség, mert a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni kell a hegyközség tagságától.

Régóta vitára ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A jogszabály a hegyközségek megfelelő működése érdekében megszünteti a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát.

Elfogadta a Ház az újabb egészségügyi salátatörvényt
Elfogadta a parlament az újabb egészségügyi salátatörvényt, amely egyebek mellett megteremti az Eurotransplanthoz teljes jogú tagként való csatlakozás jogi alapjait, rendelkezik a gyógyszerhamisítások visszaszorításáról, továbbá lehetővé teszi a járóbeteg-szakellátó intézmények május elsejei átvételét.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztését 266 igen, 27 nem és 7 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A salátatörvény egyebek mellett megteremti a jogi alapjait annak, hogy az eredményes tárgyalásokat követően Magyarország teljes jogú tagja lehessen a nemzetközi szervkoordinációs szervezetnek, az Eurotransplantnak.

A gyógyszertörvény módosításával átültethetővé válik az az uniós irányelv, amely a hamisított gyógyszerek legális kereskedelmi láncba történő bekerülésének megelőzéséről szól. Ezenfelül bevezetik a gyógyszertári szolgáltatási díjat, amelyet az állam egyes többletszolgáltatások után fizet a patikáknak.

Kibővülhet a Magyar Művészeti Akadémia
A parlament elfogadta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kultúrstratégiai szerepének megerősítését célzó törvénymódosítást. Eszerint a köztestület rendes tagjainak száma kétszáz helyett kétszázötven lehet.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter indítványát 266 igen szavazattal, 32 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el.
Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár az Országgyűlés szakbizottságában korábban azt hangsúlyozta, a köztestület rendes tagjainak számát azért emelik meg, hogy az MMA tagsága lehetőség szerint lefedje a magyar művésztársadalom egészét.

A jogszabály másik célja, hogy az MMA-t olyan jogosultságok illessék meg, amelyekkel a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezik. Az MMA elnöke ennek megfelelően részt vehet majd az Országgyűlés Szent Korona Testületének munkájában, az akadémia pedig tagot delegálhat a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanácsba.

A művészeti akadémia tagjai ezentúl művészeti életjáradékban részesülnek, az MMA elnöke és főtitkára pedig az MTA elnökével és főtitkárával hasonló státussal és juttatással rendelkezhet.

Döntött a parlament a keretszámok eltörléséről
A felsőoktatási alapképzésben eltörlik a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmarad a létszámszabályozás az Országgyűlés döntésével.

A parlament előbb a költségvetési bizottság erről szóló javaslatát, majd a jövő évi büdzsét megalapozó törvénymódosításokat is elfogadta.
Ezek értelmében az oktatásért felelős miniszter évente szakonként meghatározza, hogy mely képzéseken vehető igénybe ösztöndíj vagy részösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet állapítja majd meg, azt pedig miniszteri határozat, hogy az egyes szakok állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott képzésére milyen felvételi pontszámmal lehet bekerülni.

Júliustól nem jár nyugdíj és fizetés egyszerre a közszférában
Az állami szférában dolgozók - a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban állók, továbbá a bírák, az ügyészek és a fegyveres szervezetek tagjai - a jövő év közepétől nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg a parlament döntése alapján.

Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a költségvetést megalapozó törvénymódosításokat.

A jogszabály szerint a dupla ellátást jövő év április 30-ig kell bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak. Július 1-jétől pedig már nem jár a nyugdíj annak, aki mellette dolgozik. Az öregségi nyugdíj szünetelése alatt a dolgozó továbbra is nyugdíjasnak minősül. Ha megszűnik a munkaviszonya, ezt igazolnia kell, és újra kapja a nyugdíját.

Bizottsági tagcserék
A parlament több bizottsági tagcseréről is döntött: a számvevőszéki és költségvetési bizottságba Rozgonyi Ernő (független) helyett Z. Kárpát Dániel (Jobbik), a fogyasztóvédelmi bizottságba Z. Kárpát Dániel helyett Korondi Miklós (Jobbik), a mezőgazdasági bizottsága Korondi Miklós helyett Suhajda Krisztián (Jobbik), a fenntartható fejlődés bizottságba pedig Bödecs Barna (független) Rozgonyi Ernő (független) kerül.

Napirend után Sopronról
Napirend utáni felszólalásában a jobbikos Magyar Zoltán Sopronról, illetve az 1921-es helyi népszavazásról emlékezett meg.

Az ülést levezető Jakab István a felszólalást követően, 23 órakor lezárta az ülésnapot, a következő, tavaszi ülésszak első ülését pedig 2013. február 11-ére hívta össze. Jakab István reményét fejezte ki, hogy a képviselőknek a parlamenti szünetben lesz idejük kipihenni az idei év fáradalmait.


23:30 - További határozathozatalokkal folytatódott a parlament hétfői ülésnapja, elfogadták a földgázellátásról, szakképzésről szóló törvény módosítását, valamint új energetikai szabályozást is alkottak.

Módosul a földgázellátásról szóló törvény
Az Országgyűlés 285 szavazattal, 44 ellenében elfogadta a földgázellátásról és a nemzeti vagyonról szóló törvények módosítását, amely szerint biztonsági földgáztároló kizárólag a magyar állam tulajdonában lehet.

A földgáztárolói tevékenység gyakorlásához a jövőben rendelkezni kell az engedélyes által üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával. Kivételt képez ez alól, ha a földgáztárolói tevékenységet koncesszió útján végzik.

Az új törvény szerint biztonsági földgáztároló kizárólag a magyar állam tulajdonában állhat, a földgáztároló üzemeltetése, működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. A kizárólagosan állami tulajdonba kerülő biztonsági földgáztároló nemzeti vagyonnak tekintendő, míg azok üzemeltetése koncesszióköteles tevékenységnek minősül.

Ha egy gáztározót üzemeltető cég vagy annak közvetett, illetve közvetlen tulajdonosa eladásra kínálja tulajdoni részesedését, a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. Ha nem állami beruházásban épül meg egy földgáztározó, akkor pedig a beruházó - az üzembe helyezés napján - köteles eladni azt az államnak.

Csökken az adminisztratív teher az agrár-szakigazgatásban
Csökkenti az adminisztratív terheket az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés által 295 igen szavazattal, 38 ellenében, 10 tartózkodással hétfőn elfogadott törvényjavaslat.
A jogszabály egyebek mellett pontosítja a termőföldszerzési és haszonbérleti előírásokat, amelyek így hatékonyabbá tehetik a jogellenes termőföldszerzés elleni fellépést; megtiltja, hogy a termőföldtörvény módosításának hatálybalépése után a termőföldön haszonélvezeti jogot lehessen alapítani.

Az elfogadott rendelkezések szerint, ha a törvény hatálybalépésekor határozatlan idejű haszonélvezeti jog áll fenn egy földterületen, illetve a határozott idejű haszonélvezetből több mint húsz év van hátra, akkor - mindkét esetben - a törvény hatálybalépésétől számított huszadik év végén megszűnik a haszonélvezet.

Kikerülnek a családjogi könyvből az élettársi kapcsolat egyes szabályai
Az alkotmányügyi bizottság javaslatára a parlament kivette az új polgári törvénykönyv (Ptk.) családjogi fejezetéből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, azok így átkerülnek a kötelmi jogi szabályok közé.

A Ház döntésével azonban az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai.

Így az életközösség megszűnése esetén akkor követelhető tartás a korábbi élettárstól, ha a legalább egy évig fennálló kapcsolatból gyermek született. Hasonlóképpen az élettársi kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha az élettársaknak van gyermekük.
Kikerül viszont a Ptk.-ból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott lakáson holtig tartó használati jogot örököl, ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott.

Energetikai törvényeket módosított a parlament
A légi közlekedés üvegházhatású gáz-kibocsátási egysége, a bányászati koncesszió és a 10 százalékos lakossági energia-árcsökkentés is helyet kapott az energetikai törvényeket módosító előterjesztésben, amelyet 235 igen szavazattal, 5 ellenében, 74 tartózkodással fogadott el az Országgyűlés.

A légi közlekedési kibocsátási egységeket - referenciaérték alapján - az Európai Bizottság osztja szét. Ennek egy részét ingyen kapják meg a légitársaságok, de tartalékolnak belőle a később belépő légitársaságoknak is.

Az ingyenes kibocsátási egységeket az illetékes nemzeti miniszterektől kell igényelni, legalább 21 hónappal az érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően.

Változik a szakképzési törvény
Az Országgyűlés 234 igen szavazattal, 81 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot.

Az előterjesztés - számos technikai jellegű módosítás mellett - az állami és uniós forrásból támogatott képzéseket folytató akkreditált intézményeknek naprakész elektronikus adatszolgáltatást ír elő azért, hogy ténylegesen ellenőrizni lehessen, betartják-e a támogatási szerződésben foglaltakat. Az adatszolgáltatás az akkreditációval rendelkező intézményeket érinti. Az adatokat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (NMH SZFI) számára kell szolgáltatni.

A felnőttképzési törvény módosításával kiegészülnek a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek (FAT) az akkreditált intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörei az új adatszolgáltatáson alapuló jogosítványokkal.
Módosulnak a járási hivatalok működésével összefüggő szabályok
A képviselők 260 igen szavazattal, 88 ellenében, tartózkodás nélkül fogadták el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát a járási hivatalok működésével összefüggő szabályokról.

Eszerint a járási hivatalok kormánytisztviselőinek kinevezéséről, felmentéséről a hivatalvezető dönthet, ugyanakkor tájékoztatnia kell az illetékes kormánymegbízottat, aki 15 napon belül kifogással élhet.
Járási hivatalt büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezők vezethetnek.

A hivatalvezető nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlési alelnök, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő.

22:30 - A KDNP-s Salamon László alkotmánybíróvá és a fideszes Mátrai Márta haznaggyá választásával kezdte az Országgyűlés hétfői, késő estébe nyúló határozathozatali időszakát.


Háznaggyá választotta a parlament Mátrai Mártát

Háznaggyá, vagyis a házelnök politikai helyettesévé választotta a parlament Mátrai Mártát. A titkos voksoláson 262 igen szavazattal, 37 nem ellenében megválasztott fideszes országgyűlési képviselő január 1-jétől tölti be az új posztot. A megválasztás után Mátrai Márta esküt tett, majd aláírta az esküokmányt. A most létrejövő háznagyi tisztséget az áprilisban elfogadott új országgyűlési törvény szabályozza, amely szerint a háznagy azokat a feladat- és hatásköröket gyakorolja, amelyeket a házelnök az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési szabályzatában átad neki.

Alkotmánybíróvá választotta a parlament Salamon Lászlót

Alkotmánybíróvá választotta a parlament Salamon Lászlót, a KDNP országgyűlési képviselőjét. A titkos szavazáson 263 képviselő voksolt igennel, 35 nemmel. Az MSZP és az LMP képviselői nem vették fel a szavazólapot. Az eredmény kihirdetése - amelyet az ülésteremben követett figyelemmel Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület több tagja is - után Salamon László esküt tett, és aláírta az esküokmányt. Az új alkotmánybíró megválasztására azért volt szükség, mert 2013 februárjában távozik egy bíró a testületből, a második alkotmánybírói ciklusát töltő Bihari Mihály a hónap végén ugyanis betölti a 70 éves felső korhatárt.

Januártól Somogy megyéhez tartozik Balatonvilágos

A község képviselő-testületének kezdeményezésére a parlament 2013. január 1-jei hatállyal Veszprémtől Somogy megyéhez csatolta Balatonvilágost. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló határozati javaslatát 344 igen szavazattal fogadta el hétfőn az Országgyűlés, csak a szocialista Szekeres Imre tartózkodott.

Megszavazta a parlament a járásbírósági rendszer felállítását

Megszavazta a parlament a járásbírósági rendszer január 1-jei felállításához szükséges törvénymódosító csomagot hétfőn. A jogszabály alapján január 1-jétől a helyi bíróságok - a városi bíróságok jogutódjaként - a járási bíróságok lesznek, a munkaügyi bíróságok jogutódjaként pedig helyi szintű közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket. A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább járásbíróságként. A bíróságok elnevezése egyébként a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a Kecskeméti Városi Bíróság Kecskeméti Járásbíróság lesz.

Kétharmados többség kell a földtörvény elfogadásához

Sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály lesz a földtörvény az alaptörvény harmadik, a parlamentben hétfőn elfogadott módosítása szerint. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter javaslatára az Országgyűlés az év eleje óta hatályos alkotmányt azzal egészítette ki, hogy a termőföld- és az erdőtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait, feltételeit, továbbá a mezőgazdasági üzemszabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Elfogadták a büntető kódex életbe lépéséhez kapcsolódó törvénycsomagot

Elfogadta az új büntető törvénykönyv (Btk.) jövő nyári életbe lépéséhez kapcsolódó, mintegy félszáz másik jogszabályt módosító, több mint háromszáz paragrafusból álló törvénycsomagot a parlament hétfőn. A 265 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 36 tartózkodással megszavazott törvény számos technikai jellegű módosítás, átmeneti rendelkezés mellett több ponton megújítja a büntetés-végrehajtás szabályait. Számos ponton változik a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény, de a törvénycsomag tartalmaz rendelkezéseket például arra vonatkozóan is, hogy értesítsék a hatóságok a szexuális bűncselekmények áldozatait arról, ha az ügy vádlottja vagy elítéltje szabadlábra került.

Januártól pénzbírsággal büntethetik a sértő kifejezéseket a Házban

Januártól bővülhet a házelnök és az ülést vezető alelnökök fegyelmezési jogköre, így ha egy képviselő kirívóan sértő kifejezést használ, akkor rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül kizárhatják az ülésnap hátralévő részéből, és akár utólag is pénzbírságot szabhatnak ki rá.
Az országgyűlési törvény ezt rögzítő módosítását - fideszes kezdeményezésre - hétfőn fogadta el a parlament 262 igen, 47 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett.

Az önkormányzati választásig képviselők maradhatnak a polgármesterek

A 2014-es önkormányzati választásig nem kell választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a mindkettőt betöltő politikusoknak. A parlament hétfőn döntött erről fideszes javaslatra. Így a képviselők önkormányzati posztjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok mégsem az új Országgyűlés megalakulásakor, hanem 2014 októberében, a helyhatósági választással lépnek hatályba. Ugyanakkor a féléves átmeneti időszakban a polgármesterek és az önkormányzati képviselők parlamenti képviselői illetményt nem vehetnek fel.

Plusz juttatásokat kaphatnak a fegyveres szervek dolgozói

Üdülési és újfajta lakástámogatást is kaphatnak a fegyveres szervek hivatásos tagjai a szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények hétfői módosításával.
Az üdülési támogatást a kiemelkedő munkateljesítmény jutalmazásául kaphatják az állomány tagjai, és azt családtagjaik is felhasználhatnák. A parlament emellett megteremtette egy újfajta lakáscélú kölcsön lehetőségét, segítve ezzel a hivatásos állomány tagjainak lakástulajdonhoz jutását.
Az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a törvénymódosítást, amely alapján a jövőben a köztisztviselőkhöz hasonlóan a fegyveres szervek hivatásos tagjai is kaphatnak pótlékot képzettségük vagy munkakörük után.


17:55 - A látványsportok támogatásáról és a devizahitelesekről is faggatták a kormányt az azonnali kérdések során.

A balassagyarmati menekültszállóról kérdezett a Jobbik
Zagyva György Gyula (Jobbik) arról beszélt, hogy Balassagyarmaton az egyik legnagyobb probléma a városba telepített közösségi szálló, ahol a harmadik világból érkező menekültek laknak. Ezek az emberek a város életét az elmúlt másfél évben gyökerestül felforgatták, rengeteg panasz érkezett velük kapcsolatban - közölte.

Feltette a kérdést, hogy a belügyi tárca megteszi-e azokat a lépéseket, amelyek alapján a szálló olyan helyre kerül át, ahol senkinek az életét nem zavarja.

Kontrát Károly államtitkár azt mondta, nem tervezik a szálló bezárását. A városban egy rémhír alapján alakult ki lakossági felháborodás, mert az terjedt el, hogy a szálló egyik lakója megerőszakolt egy nőt - közölte.
Az elmúlt időszak adatai azt bizonyítják, hogy az intézmény működése nem rontotta jelentősen a város bűnügyi és szabálysértési adatait.

LMP: miért csak a látványsportok kapnak támogatást?
Lengyel Szilvia (LMP) arra emlékeztetett, hogy a sportcélú társasági adókedvezmény nyomán 33,5 milliárd forintot hívtak le a sportszervezetek. A lehívások között borzasztó az aránytalanság, azok közel 60 százalékát a labdarúgásra fordítják. A futballklubok közül a legtöbbet, 2,8 milliárd forintot a Felcsút FC kapott - hívta fel a figyelmet.

A képviselő azt kérdezte, hogy akarják-e orvosolni az aránytalanságokat.

Cséfalvay Zoltán azt felelte, azért a látvány-csapatsportágakat lehet támogatni, mert ezek azok vonzzák a legtöbb nézőt. A 2011-2012-es támogatási időszakban a sportlétesítmény-fejlesztésre 10,1 milliárd forintot, személyi jellegű kiadásokra 1,7 forintot, az utánpótlás nevelésre pedig 18,4 milliárd forintot fordítottak - közölte.

MSZP: a kormány a tehetősebbeknek segít
Simon Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy jelenleg négymillió ember él a létminimum szintjén, 1,5 millió pedig mélyszegénységben. A kormány viszont jobbára a tehetősebb, nagyobb erőforrásokkal rendelkező családokon segít az intézkedéseivel, például a végtörlesztéssel vagy az árfolyamgáttal.

Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a devizahitelezés problémáját az előző kormány hagyta itt. Hangsúlyozta, hogy a devizahitelek összege 2010-ben 5600 milliárd forint volt, ami a kabinet intézkedései nyomán mára 2100 milliárddal, mintegy 37 százaléka csökkent. Az árfolyamgát intézménybe október végéig mintegy 93 ezren jelentkeztek be - tette hozzá. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Eszközkezelő is elkezdte működését, ami szintén segíthet a bajba jutott devizahiteleseken.

Jobbik: milyen karácsonyuk lesz a hitelkárosultaknak?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte, milyen karácsonyuk lesz a hitelkárosultaknak. A képviselő arról beszélt, hogy a kormányzatnak "kutya kötelessége lenne" olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek garantálják ezeknek az embereknek a biztonságát. Hangsúlyozta: egyetlen család esetében sem elfogadható a kilakoltatás.
Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy akik bejelentkeznek az árfolyamgát rendszerébe, azok átlagosan 450-550 ezer forintot tudnak megtakarítani 2017-ig. Hangsúlyozta, hogy ide az év végéig lehet jelentkezni.

LMP: a kormány koncepciótlanul szórja a pénzt
Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy a kormány az egyik oldalon folytatja a "teljesen értelmetlen szabadságharcot", a másik oldalon pedig koncepció nélküli stratégiai megállapodásokkal szórja a pénzt a külföldi vállalatoknak.

Szükség van a nemzetközi tőkére, de ezeknek a cégeknek részt kell venniük a közteherviselésben, annak érdekében, hogy be lehessen fektetni az emberi erőforrásokba - jelentette ki. Eközben viszont teljesen szétverik a humánszférát - mondta. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyből és az oktatásból 2010 óta közel ötszázmilliárd forintnyi forrást vontak ki, ami nagyjából megegyezik azzal az adókedvezménnyel, amelyet a kabinet nyújtott a nemzetközi óriásvállalatoknak.

Cséfalvay Zoltán azt mondta, az LMP egy olyan adórendszert tervez, amelyikben már havi 125 ezer forintos keresetre is 25 százalékos adót vetne ki. Önök büntetőadóval akarják súlytani azokat, akiknek diplomájuk van, ezért magasabb a keresetük - jelentette ki az államtitkár.

Kérdések - Lenhardt: a kormány ítélje el Izraelt!
Lenhardt Balázs független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy Gyöngyösi Márton jobbikos frakcióvezető-helyettes korábbi felszólalásában egy "rosszul megfogalmazott állítással" nemzetközi vihart kavart, azóta pedig a "balliberális szekértábor kedvére ajvékolhat és retteghet" és a kormány is tiltakozott. A politikus azt kérdezte a kormánytól és a többi tiltakozótól, hogy hol voltak, amikor "Izrael újabb agresszióját indította meg a Gázai rezervátum ellen"? Hangsúlyozta: a kormánynak nincs erkölcsi alapja tiltakozni ebben a kérdésben. Hozzátette: "a gyilkos, cionista terrorállam elleni tiltakozásul" égette el "a gyűlölet lobogóját" múlt pénteken a Külügyminisztérium előtt, és arra kérte a kormányt, hogy ítéljék el a "cionista gyilkos államot".

Németh Zsolt államtitkár válaszában leszögezte: Gyöngyösi Márton szájából az említett országgyűlési ülésen nem egy téves megfogalmazás, nem egy rossz jelzős szerkezet hangzott el, hanem "kendőzetlen rasszizmus és antiszemitizmus", mint ahogyan azon a rendezvényen is, amelynek Lenhardt Balázs a szónoka volt "izraeli zászlóégetéssel". Hangsúlyozta: ez utóbbi "egy állam, vagy egy nemzet elleni gyűlöletkeltésnek az európai civilizációban a legdurvább formája".
Az államtitkár azt kérdezte Lenhardt Balázstól: amikor a rendőrök előállították, miért nem mondott le a mentelmi jogáról, ezután milyen alapon beszél erkölcsi alapról, illetve "egy kicsit sem szégyelli magát?"

16:55 - Az interpellációkkal és az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. Az azonnali kérdések között a fagyhalál elleni intézkedésekről, a hallgatók követéseiről, és a női foglalkoztatásról volt szó.

Jobbik: a fejlesztéspolitika totális csődje
Szilágyi György (Jobbik) a szegedi szuperlézer-beruházás kapcsán kérdezte a kormányt. Felhívta a figyelmet, hogy a projekt vezetésével megbízott Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója négy másik társaságban tölt be vezető szerepet. A Jobbik szerint felmerül a gyanú, hogy megint nem szakmai szempontok, hanem "baráti mutyik döntöttek" egy fontos kérdésben.

Fónagy János államtitkár hangsúlyozta: az ELI-HU-t nem a kormány, hanem a helyi önkormányzat alapította, azt az állam csak később vette ár. Leszögezte azt is: szerinte Lehrner Lórántot a máshol betöltött tisztségei nem akadályozzák a munkavégzésben, hiszen minden megjelenési kötelezettségének eleget tett.

Szilágyi György a választ nem fogadta el. Az Országgyűlés 203 igen, 40 nem és 3 tartózkodással azonban megtette azt.

Azonnali kérdések - MSZP: magas a fagyhalálban elhunytak száma
Lukács Zoltán szerint a fagyhalál elleni összefogásról szóló törvényjavaslatuk megoldást és forrást kínál a problémára. Nagyon sokan közterületen, fűtetlen lakásokban veszítik életüket - jelezte, hozzátéve: a szakbizottságban kormánypárti képviselők is támogatták javaslatukat. Mi az oka, hogy a bizottság támogatta, majd háromszor egymás után nem vették napirendre a javaslatot? - kérdezte, és megjegyezte: mióta beadták az indítványukat, negyvenhez közelít a kihűlés miatt elhunytak száma.

Halász János államtitkár kiemelte: nincs igaza a képviselőnek, és amikor az MSZP volt kormányon, ez a probléma nem igazgatta őket. Mint mondta, nem bízik abban, hogy nem pusztán politikai célokra akarja felhasználni a képviselő ezt a témát. Kitért arra: január 1-től a rezsiköltségek 10 százalékkal csökkennek, és ez segít az igazán nehéz helyzetűeknek is. A kormány meghozta a szükséges lépéseket, több fűtött szálláshely áll a hajléktalanok rendelkezésére, mint tavaly - mondta, hozzátéve: nem javaslatra van szükség, hanem cselekvésre.

Jobbik: feljelentés személyes adatokkal való visszaélés miatt
Novák Előd azt mondta, hogy a Jobbik kormányra kerülése után elszámoltatásra számíthat Gyurcsány Ferenc után Kubatov Gábor, akit szerinte immár több felvétel is leleplezett. Az ellenzéki politikus Kubatov Gábor "titkos oktatófilmjére" hivatkozva azt mondta: személyes adatokkal való visszaélés és a választás rendje elleni bűncselekmény miatt is feljelentést tesznek. Szerinte az "oktatófilm" újabb bizonyíték a Kubatov-listák törvénytelenségére. Felszólított, a kormány hagyjon fel a nemzeti konzultációnak nevezett propagandával és adatgyűjtéssel. Azt kérdezte, Navracsics Tibor mindennek a védelmére kel, ami a Fidesz környékén folyik?

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: nem kel mindennek a védelmére, ami a Fidesz környékén folyik, ő annak kel a védelmére, ami a jogszabályoknak megfelelő. Ha feljelentést tesznek, akkor nyilván a független igazságszolgáltatás értékelni fogja az abban szereplő tényeket, és az alapján dönteni fog. A nemzeti konzultáció minden szempontból megfelel az adatvédelmi jogszabályoknak - hangsúlyozta.

Navracsics Tibor.

Az LMP a hallgatók követeléseit tolmácsolta
Osztolykán Ágnes a hallgatók követeléseit olvasta fel, és konkrét választ kért minden pontra. A ködösítést már hallhatták eleget - fogalmazott.
Halász János azt mondta, hogy a felsőoktatásban az egyik alapkérdés: tandíj nincs, nem volt és nem lesz. Fontos, hogy legyenek közös célok, amelyeket mindenki el tud fogadni, ezek között említette a diplomák használhatóságát, a lemorzsolódás jelenlegi mintegy 30-ról 5 százalék alatti szintre csökkentését, és, hogy a végzettek Magyarországon hasznosítsák hosszú távon tudásukat.

Az LMP-s képviselő szerint a törvény koncepcionális kidolgozásakor kellett volna az alapkérdésekről beszélni.

Az államtitkár hozzátette: minden diák véleménye nagyon fontos, és szeretnék, ha az átalakítás mindenki által elfogadott, jó irány mentén történne.

Fidesz: merre halad a női foglalkoztatás?
Ékes Ilona a női foglalkoztatásról szólva kitért arra: a 2011-es új munkatörvénykönyv egyik célja volt, hogy a nők foglalkoztatása könnyebbé, egyszerűbbé váljon. A kormány elkötelezettségét mutatja, hogy külön miniszteri biztost nevezett ki e területre. Hogyan alakult a nők foglalkoztatottsága, milyen eredmények várhatók? - kérdezte.

Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: a legújabb adatok szerint 1,8 millió nő dolgozik a 15-64-es korcsoportban, ami 1992 óta nem volt ilyen magas. A 2012 augusztus-októberi időszakot az előző év hasonló adataival összevetve kiemelte: 71 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, a nőké pedig 45 ezerrel. A jövőben nagyon fontos a keresleti oldal - mondta, és kitért a munkahelyvédelmi akciótervre is.

Az MSZP az egészségügy helyzetéről
Nemény András az egészségügy nehéz helyzetét ecsetelte, majd kitért arra, hogy a cukorbetegeknél bevezettek egy kötelezően teljesítendő értéket, és ha ez a beteg önhibáján kívül nem teljesül, akkor is megvonják a korszerű inzulint. Ma már mindenki látja, nem a betegek, hanem a kormány gyógyíthatatlan - fogalmazott, és azt kérdezte: mikor tervezik bevezetni, hogy a 70 év felettiekhez nem megy majd ki a mentő?

Szócska Miklós államtitkár azt mondta: 100 százalékos támogatottsággal elérhető a megfelelő terápia a cukorbetegek számára, döntéseiket a szakmával egyeztetve hozták. Az államtitkár felháborító sértésnek tartotta a hozzászólást, s azt mondta: a szocialisták a teljes magyar egészségügyet összedöntötték volna a versengő, több biztosítós privatizációs kísérlettel.

16:30 - A bajba jutott devizahitelesekről, az elektronikus közigazgatásról, az internet blokkolásáról és a rokkantsági ellátásokról szóló kérdéseket tettek fel a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben.

LMP: szűkre szabták a bajba jutott devizahitelesek jogosultsági feltételeit
Vágó Gábor (LMP) azt akarta megtudni, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. lehetőségeit és a bajba jutott devizahitelesek jogosultsági feltételeit nem szabták-e túl szűkre. Felhívta a figyelmet, hogy a társaság a legutóbbi hírek szerint 1600 szerződést kötött a bajba jutott devizahitelesekkel, azok lakásaira. Ez alapján az éves terv húsz százaléka teljesült, mert idén nyolcezer lakás megvásárlása volt betervezve, jövőre pedig 15 ezer lakás megvásárlását tűzték ki célként - közölte.

Felhívta a figyelmet, hogy a PSZÁF adatai szerint október 1-je óta eközben több mint 13 ezer adós lakását jelölték ki kényszerértékesítésre. Fónagy János államtitkár azt mondta, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladata egy olyan program működtetése, amelyik tartósan képes biztosítani az eladósodott, a gazdasági válság miatt súlyos helyzetbe került családok lakhatását.

A nyáron úgy határozták meg a jogosultsági feltételeket, hogy azok az igények szerint bővíthetőek legyenek - jelentette ki. Téves az az állítás, hogy tízezrek kerültek volna az utcára és nem történt olyan eset, amelyik során az adós megfelelt volna a feltételeknek, de az eszközkezelő mégsem vette meg a lakását - hangsúlyozta.

A választ a képviselő helyett a Ház fogadta el 212 igennel 80 nem ellenében.

A Nokia és a kormány munkacsoportjáról kérdezett a Fidesz
Molnár Attila (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy mennyire ítélik eredményesnek a kormány és a Nokia között létrejött munkacsoport működését. A képviselő emlékeztetett: a cég februárban bejelentette, hogy az év végéig 2300 főt bocsát el komáromi üzeméből. A Nokia viszont továbbra is Komáromban marad és a térség egyik legnagyobb munkáltatója lesz a jövőben is - tette hozzá.

A cég az elbocsátottak átképzésével kapcsolatban minden segítséget megad és ennek érdekben programot is indított - hangsúlyozta.
Cséfalvay Zoltán államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Nokia világszerte tízezer munkahelyet épít le. Kiemelte, hogy ennek a problémának a kezelésére Magyarországon egy központi és egy helyi munkacsoport jött létre. A Nokia vállalta, hogy az érintettek álláskeresését és átképzését is segíti, ezért 58 "okj-s" képzést indított - mondta. Az állami és az önkormányzati szervek is aktívan részt vettek a programban - tette hozzá.

A képviselő a választ elfogadta.

Új, az elektronikus közigazgatási közszolgáltatásról szóló törvényt sürget az MSZP

Baja Ferenc (MSZP) arra utalt vissza, hogy a közigazgatási eljárási törvényt 2011-ben módosította a kormánykoalíció, aminek során hatályon kívül helyezték az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényt. A politikus szerint ezzel egy jól működő rendszert döntöttek romba.
Az elektronikus ügyintézés bevezetésének határidejét viszont lényegében a 2014-es választások idejére tolták ki - hívta fel a figyelmet. Emiatt javasolta, hogy hozzanak létre új, elektronikus közigazgatási közszolgáltatásról szóló törvényt.

Rétvári Bence államtitkár azt mondta, hogy a probléma nem a jogi szabályozásban, hanem a gyakorlati előkészítetlenségben van. A határidő módosításokra a 2005 és 2010 közötti szakaszban az e-közigazgatási és kormányzati informatikai intézkedések és az ottani munkamódszerek miatt volt szükség - mondta. Megjegyezte, hogy az ügyfélkapu alrendszereinek megvalósulásakor a fejlesztések nem tettek eleget a minimálisan elvárható szakmai követelményeknek. Hiányoznak az alapvető logikai és műszaki rendszerelvek, meggondolatlanok, "szigetszerűek" a fejlesztések - hangsúlyozta.

Ezeket a fejlesztéseket most a jelenlegi kabinetnek kell elvégeznie, hogy megteremtsék a valódi on-line ügyintézés minden feltételét - mondta.
A választ a parlament fogadta el 193 igennel, 64 nem ellenében.

Képek az Országgyűlés december 17-ei plenáris üléséről
Jobbik: blokkolható lesz a Facebook is?
Németh Zsolt (Jobbik) az új büntető törvénykönyv (Btk) hatályba lépéséről szóló törvényben foglalt "internet-cenzúra" ellen emelt szót. Szerinte a kormány az egész ország köré akar "tűzfalat" emelni, amelyet a Jobbik teljes mértékben elutasít. Feltette a kérdést, hogy adott esetben a kormány hajlandó-e akár a Facebookot is blokkolni?

Rétvári Bence államtitkár válaszában leszögezte: ha valaki bűncselekményt követ el és ahhoz a Facebookot használja, nemhogy blokkolni fogják, hanem eljárás is indul ellene. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabályozás nem cenzúrát akar bevezetni, hanem büntetőjogi cselekmények megtörténtét kívánja megakadályozni. Példaként említette a gyermekpornográfiával kapcsolatos tartalmakhoz való hozzáférés megakadályozását.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 202 igen, 34 nem szavazattal és 4 tartózkodással elfogadta azt.

MSZP: egyre többen rokkantsági ellátás és munka nélkül
Tóth Csaba (MSZP) a megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatos problémák miatt szólalt fel. Azt kérdezte, hogy tervez-e a kormány további elvonásokat a területen. Kiemelte: a felülvizsgálatok során a kormány várakozásainál jóval kevesebb a rehabilitálható rokkantnyugdíjasok száma - tette hozzá.

Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: az átalakítás célja nem a megtakarítás, hanem a rendszer átláthatóságának és hasznosságának növelése, így a kormány nem is tervez újabb megtakarítást. Hozzátette: a felülvizsgálatok az ütemezésnek megfelelően zajlanak.

A választ az MSZP-s politikus a választ nem fogadta el, de a parlament megtette azt 206 igen, 75 nem szavazattal és 1 tartózkodással.

16:15 - A KEOP-források kifizetéséről és az előző rendszerben adott kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokról is kérdeztek a képviselők hétfőn a parlamentben az interpellációk során.

Fidesz: ingyenes felsőoktatás és csökkenő rezsiköltségek kerülhetnek az "ország karácsonyfája alá"
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a felsőoktatás átalakítása és a rezsiköltségek 10 százalékos csökkentése kapcsán azt mondta: reméli, hogy az "ország karácsonyfája alá a többségi frakciók jóvoltából ingyenes felsőoktatás és 10 százalékkal kisebb rezsiköltségek" kerülhetnek. Mint mondta, meghallották és megértették a diákok félelmeit, ezért olyan felsőoktatási rendszert alakítanak ki, amelyben minden diák, aki eléri a szükséges pontszámot, 2013-ban 100 százalékos állami támogatás kap, ha vállal két feltételt: befejezi az egyetemet és Magyarországon vállal munkát. Szerinte ennek eredményeképpen több gyerek tanulhat ingyen mint eddig. Kijelentette: tandíj tehát nincs, önköltséget pedig csak annak kell fizetni, aki nem éri el a ponthatárt, vagy nem vállalja a feltételeket, ezzel szemben szerinte a szocialisták továbbra is tandíjat akarnak. Rogán Antal hozzátette: a kormány a növekvő rezsiköltségekkel kapcsolatos félelmeket is meghallotta, ezért mérsékli 10 százalékkal a gáz- és a villamos energia, illetve a távhő árát.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter válaszában fontosnak tartotta a diákok hitelügyben mondott véleményét, és ezzel kapcsolatban elismerte: egy olyan országban, ahol a szocialisták miatt mindenkit érint az adósság kérdése, és ahol "mi két és fél évig erkölcsi alapon hitel- és adósságellenes kampányt folytattunk", valóban nehéz a bizalmat felébreszteni a fiatalokban a hitelfelvétel iránt.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is: az önfinanszírozás is meg fog valósulni. "Nyilván nem egyik pillanatról a másikra, a szükséges idő elteltével az a rendszer, amit mi nem a költségvetésből, és nem is feltétlenül hitelkonstrukcióval, hanem egy felsőoktatási alapnak a létrehozásával fogunk megteremteni, (...) valóban önfinanszírozó tud lenni" - fogalmazott.

MSZP: veszélyben van a KEOP-források kifizetése
Az interpellációk során elsőként felszólaló Szabó Imre (MSZP) arról beszélt, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. fő feladata az ország fenntartható fejlődésének elősegítése lenne. Az elmúlt időszak hírei viszont a szervezetnél folyó át- és kiszervezésekről valamint a leépítésekről szólnak - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy eközben viszont hatalmas elmaradások vannak a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) források kifizetésekben és nem indulnak új programok a zöld szektorban. A képviselő kiemelte, hogy a környezetvédelmet és energiaügyet érintő programokra az 1137 milliárdos keretből mindössze 258 milliárd forintot fizettek ki.

Feltette a kérdést, hogy mikor írnak ki olyan fejlesztési programokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország ne bukjon el közel ezermilliárd forintot.

Fónagy János államtitkár válaszként közölte, hogy a kft. vezetőségében mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a programok hatékonyan működjenek. Emiatt történtek az ellenzéki politikus által említett változások is, mert az új vezetőség felülvizsgálta a struktúrát - mondta. Jelenleg a központ energiaigazgatóságának személyi állományát kell bővíteni - hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint nincs szó leépítésekről.
Nem reális az a feltételezés, hogy mintegy ezermilliárd forintnyi KEOP-forrás lenne veszélyben. Az átszervezéseknek köszönhetően a KEOP-on belül minden területen felhasználják a kereteket - jelentette ki.

Szabó Imre a választ nem fogadta el, de a Ház 224 igennel, 74 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: még mindig nem vizsgálták felül a kommunista nyugdíjakat
Novák Előd (Jobbik) a kommunista nyugdíjakról beszélve azt mondta, hiába egészült ki az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról és megszüntetésről szóló törvény azzal a résszel, hogy az ebbe a körbe tartozó nyugdíjakat október 31-ig felül kellett volna vizsgálni, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt a feladatát nem végezte el.

Kitért arra is, hogy jelenleg a kommunista kitüntetések után körülbelül 1200 ember kap évente 200 millió forint nyugdíj-kiegészítést.

Rétvári Bence államtitkár csúsztatásnak nevezte, hogy majdnem kétszázmillió forint nyugdíjpótlékot kapnak a kommunista kitüntetésekkel rendelkezők. Leszögezte, hogy ebben az esetben "egy forint is sok", de az az 1125 ember, aki ilyen kiegészítésre jogosult, körülbelül 11,5 millió kiegészítést kap évente, "teljesen indokolatlanul".

Úgy fogalmazott, hogy a Jobbik "nagyon hangos itt a parlamentben", de amikor cselekedni kellene, akkor nem ennyire hatékony. Felemlegette, hogy az ellenzéki párt által vezetett Tiszavasváriban még mindig nem keresztelték át a Vörös Csillag és a Vörös Hadsereg elnevezésű utcákat.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen. Az Országgyűlés tagjai közül 217-en igennel voksoltak, 3-an nemmel, heten pedig tartózkodtak.

16:10 - Képviselői mandátumigazolással, majd a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Országgyűlés munkája hétfőn, a Jobbik és az MSZP képviselői a felsőoktatási átalakítást bírálták, ebben az ügyben LMP két figyelemfelhívó akciót is tartott az ülésteremben.

Az ülés megkezdése előtt az LMP képviselői egy transzparenst mutattak fel az ülésterem közepén, amelyen a Hallgatói Hálózat követelései szerepeltek.
Kövér László Házelnök úgy reagált: "a párt csekély támogatottságát nem érdemes ilyen eszközökkel kompenzálni" és felszólította a képviselőket, hogy a molinót "legyenek szívesek eltakarítani", hogy az Országgyűlés megkezdhesse a munkát.
Ezt követően a mandátumáról lemondott Bödecs Barna (Jobbik) helyére az ellenzéki párt által jelölt Suhajda Krisztián képviselői mandátumának igazolásáról döntött a parlament. Mivel az első szavazáson csak 182 képviselő voksolt - mindegyik igennel -, így az Országgyűlés nem volt határozatképes, ezért ez a szavazás nem volt eredményes. Az újbóli szavazásnál 204 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül végül igazolta a parlament Suhajda Krisztián mandátumát. Ezután a képviselő letette az esküt.

Az MTI felvételei.

Jobbik: a kormány "kasztrendszert" vezet be a felsőoktatás átalakításával
Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta: "nem mindennapi az a hazugság-cunami", amit a kormány az elmúlt héten követett el a felsőoktatási keretszámok kapcsán. Hangsúlyozta: senki sem hiszi el ma Magyarországon, hogy a kormány nem vezet be tandíjat. A Jobbik szerint a kormány "kasztrendszert" vezet be. A keretszámok eltörlésével kapcsolatban hangsúlyozta: az az egyetlen érdemi kérdés, hogy hány olyan fiatal lesz, akinek az állam kifizeti a képzését. Felháborítónak nevezte, hogy Orbán Viktor nem ment el a hallgatók által szervezett tüntetésekre tárgyalni, helyette "saját pártja fiataljaival" egyeztetett szombaton.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter leszögezte: a valódi kihívás az, hogy a hallgatók olyan diplomát szerezzenek, amelynek valódi értéke van. Megerősítette, hogy már a következő tanévtől eltörli a kormány a felsőoktatási keretszámokat és akik Magyarországon kívánnak elhelyezkedni, munkát vállalni, azok számára semmilyen költséget nem fog jelenteni a képzésük. Hangsúlyozta: "nincs tandíj, ahogyan részösztöndíj sincs".

A KDNP a közelgő karácsonyról
Vejkey Imre (KDNP) a közelgő karácsony kapcsán szólalt fel, arra kérve a képviselőket és az embereket: a mindennapi rohanásból tegyenek egy lépést hátra és figyeljenek az ünnep meghittségére, valamint a kölcsönös emberi szeretet fontosságára. Szerinte nem szabad elrohanni a "mindennapi csodák" mellett anélkül, hogy ne vegyük azokat észre.
Rétvári Bence államtitkár megköszönte a felszólalást és a kormány nevében mindenkinek áldott karácsonyt kívánt.

LMP: csökkenjen a korrupció!
Schiffer András (LMP) arról beszélt: az ország több mint 20 éve "vergődik az oligarchák fogságában" és jelenleg Magyarországon szabályozást vásárolhat a nagytőke. Szerinte a múlt héten a korrupcióellenes világnap alkalmával "bekapcsolták a kormányzati bullshit-generátort". Hozzátette: a jelenlegi ciklus alatt elfolyik annyi pénz korrupciós csatornákon, mint amennyi a teljes költségvetési hiány. Az LMP-s politikus a pártja korrupcióellenes 12 pontjának támogatására szólította fel a kormányt, amellyel szerinte két év alatt a korrupció szempontjából az európai középmezőnybe kerülhetne Magyarország. Ráadásul ez két év alatt 450 milliárd forintos extra bevételt jelenthetne a költségvetésnek, ennyivel kevesebb forrás jutna a korrupcióra.
Rétvári Bence államtitkár válaszában leszögezte: a Transparency International legfrissebb listáján Magyarország javított a korrupciós helyezésén, ráadásul a kormány egy átfogó, kétéves programot is folytat a korrupció visszaszorítása érdekében, amelynek a figyelemmel követését az OECD-re bízta. Emellett, a kormány minden az LMP 12 pontjában szereplő területen igenis lépéseket tesz a korrupció visszaszorítása és az átláthatóság érdekében.

Hiller István szerint teljes a fejetlenség.

MSZP: teljes fejetlenség a felsőoktatásban
Hiller István (MSZP) azt mondta: a felsőoktatásban teljes a fejetlenség, a kormányoldalon 72 órával ezelőtt még önfinanszírozó oktatásról beszéltek, 48 órával ezelőtt azt mondták, hogy megszűnnek a keretszámok, 2 órával ezelőtt, pedig a benyújtottak egy törvénymódosítást, amely szerint majd a kormány rendeletben elintézi, ki, hogyan tanulhat. A volt oktatási miniszter bírálta, hogy a most érettségizők nem tudják, jövőre milyen szakra, milyen finanszírozás és ponthatárok mellett kerülhetnek be.
A keretszámokat önöktől örököltük - jegyezte meg válaszában Balog Zoltán miniszter, aki szerint ennek eltörlése éppen arról szól, hogy a hozzáférés korlátja ne a pénz, hanem a minőség legyen. Ezért akarjuk az érintettekkel egyeztetve meghatározni a pontszámokat úgy, hogy az valóban a minőséget szolgálja - tette hozzá. Balog Zoltán az érettségiző középiskolásoknak - mint mondta saját családjában is van ilyen - azt üzente: szerinte "nem azon kell spekulálniuk, hogy hol és hány pontot fognak tudni elérni", hanem azon, hogyha valóban minőségi érettségi eredményt fognak elérni és jól felkészülnek a felvételire, akkor be fognak jutni a felsőoktatásba.
Hiller István felszólalása után az LMP-s Szabó Tímea a Kétfarkú Kutya Párt logóját ábrázoló matricákat ragasztott az ülésterem bejárati oszlopára. Kövér László házelnök felszólította a képviselőt, hogy a "bohóckodást" hagyja abba. "Az mégis mindennek a teteje, amit maguk művelnek ebben a Házban. Ha ebben az irányba lehet más a politika, akkor szerintem nagyon sokan vagyunk, akik ebből nem kérünk" - fogalmazott a házelnök. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre olyan házszabályi rendelkezések lépnek életbe, amelynek értelmében szankciókat alkalmazhat majd.

Olvasóink írták

  • 2. háté 2012. december 17. 20:23
    „Kérdések - Lenhardt: a kormány ítélje el Izraelt!
    az éves bérlettel állandóan <moderálva>: az Áldott karácsony kívánság!
    - Hangsúlyozta: ez utóbbi "egy állam, vagy egy nemzet elleni gyűlöletkeltésnek az európai civilizációban a legdurvább formája".”
  • 1. háté 2012. december 17. 18:44
    „22-év módszerváltása folytatódik, újabb nemzeti oldali megszorításokkal.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fegyverrel raboltak ki egy boltot Baranyában

A két férfi pisztollyal követelt pénzt az egyik bólyi élelmiszerbolt eladójától, majd miután … Tovább olvasom