Kisalföld logö

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 13°C | 20°C

Diplomáciai jegyzékben ítélte el Magyarország az azeri amnesztiát

Diplomáciai jegyzéket nyújtott át Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Vilayat Guliyevnek, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, tájékoztatva őt, hogy Magyarország elítéli Azerbajdzsán lépését az örmény katonatársa meggyilkolása miatt elítélt azeri férfi kiadatása ügyében.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára vasárnap délután nyilatkozott az MTI-nek arról, hogy a Külügyminisztérium jelezte Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, Magyarország elfogadhatatlannak tartja az azeri kiadatási ügyben zajlott eljárást.

Ezt követően a külügyi tárca közleményt juttatott el az MTI-hez arról, mit tartalmaz a nagykövetnek a minisztériumban átadott diplomáciai jegyzék.

A dokumentum szerint a magyar kormány megdöbbenéssel értesült az azeri fél azon döntéséről, amellyel amnesztiában részesítette a 2006-ban gyilkosságért jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarovot.

"Magyarország elfogadhatatlannak tartja és elítéli Azerbajdzsán lépését, amely ellentétes a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal, és szöges ellentétben áll az azeri fél ez ügyben tett ígéretével, amelyet a 2012. augusztus 15-i keltezésű, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának továbbított levelében Azerbajdzsán Köztársaság igazságügyi miniszterhelyettese is megerősített" - olvasható a jegyzékben. A magyar külügyi tárca emlékeztet: az azeri fél levelében kötelezettséget vállalt arra, hogy Safarov az átadása után letölti jogerős büntetését, és feltételes szabadlábra helyezése is legkorábban az ítélet meghozatala után 25 év múlva történhet meg.

Az azeri fél lépése nem felel meg annak a bizalmi légkörnek, "amely országaink között az utóbbi időben kialakult, és amely jó feltétele lehetne ígéretesnek indult együttműködésünknek" - tudatta a Külügyminisztérium.

Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét.

Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.

Olvasóink írták

24 hozzászólás
12
  • 24. machers 2012. szeptember 05. 23:44
    „23.load 2012.09.03. 21:01
    Arányaiban ez két és félszerese a magyar adósságnak. Ott egy lakosra "mindössze" 2 millió forint jut.”
  • 23. load 2012. szeptember 03. 21:01
    „18.goldboy
    "A tiltakozók szája jár, de a lába és a keze lusta!"
    Ők megtehetik, de a vásárhelyiek igazán szorgoskodhatnának!
    Az 50 ezres lakosú város adóssága 25 milliárd forint.
    Minden lakosára 5 millió forint jut.”
  • 22. öszödiböszme 2012. szeptember 03. 10:29
    „18. goldboy 2012.09.03. 08:41
    Szerencsétlen. Hódmezővásárhelyen. Végül is tökmindegy neked fizetett birkamenet résztvevőnek.
    imád csak a törpegurudat. Ja és dolgozom.
    A bohóc kufárkormány sz.rgyártóval az élen magyarázkodik. patriot.haza-fika te sötétség hercege magyarázd meg mi köze van a hazai baloldalnak az örmény azeri viszonyhoz? Felteszem a kérdést neked mint fizetett fityisznyiknak.Ha véletlenül Franciaországban elvágja egy román egy magyar katona torkát. Az ül nyolc évet majd a francia kormány kiadja a románoknak és ott nemzeti hőst kreálnának belőle.Mit szolnál? te itt vonyítanál. Szánalmas vagy mint a kufár bohóckormányod vergődése!!!”
  • 21. wunderli 2012. szeptember 03. 09:43
    „Ez a pancser kormány már megint sikeresen lejáratta az országunkat,szaros pár milliárdért.Mire nem képesek még ezek az unortodox majmok.Meddig kell még elviselni ennek az országnak az ilyen és ehhez hasonló,kóklereknek az uralmát.Legyen már vége!!!!!!!!!!!”
  • 20. goldboy 2012. szeptember 03. 09:01
    „Bocs, Hódmezővásárhely....
    http://www.origo.hu/itthon/20120902-nem-izgatta-fel-az-embereket-lazar-janos-utodlasa.html”
  • 19. Batistuta 2012. szeptember 03. 09:00
    „Az azeriek levelével kapcsolatban érdemes lenne Nagy Boldizsár nemzetközi jogász véleményét is meghallgatni. Szerinte semmilyen garanciát nem vállaltak benne, hogy Safarovot börtönben tartják, legfeljebb általánosságban ismertették, hogy mi náluk a menet ilyenkor. Kicsit ijesztő, hogy a jogászkormányunk ezt ilyen csúnyán benézte. vagy vállalta a rizikó egy nem kevés manatért...?”
  • 18. goldboy 2012. szeptember 03. 08:41
    „Nyert a fidess Orosházán. A bizalom töretlen...
    A tiltakozók szája jár, de a lába és a keze lusta!”
  • 17. pancser 2012. szeptember 03. 08:38
    „19,"Patriot" Úgy látom tipikus követője vagy a magyar diplomáciának. A feladat nem az igazság kiderítése, hanem a helyzethez való alkalmazkodás, leginkább az, hogy a dolgok ismeretében minél távolabb tartsuk magunkat egy olyan konfliktustól amihez végképp semmi közünk!
    Az meg történelmi tény, hogy népünk körében sok örmény származású él, soha semmi konfliktus nem volt velük, ilyenképpen a közvélemény óhatatlanul melléjük áll a diplomáciailag analfabéta kormánnyal szemben. Felesleges azeri újságokból összeszedett borzalmakkal szórakoztatnod bennünket, senkit nem fogsz meggyőzni.”
  • 16. Ambar 2012. szeptember 03. 08:23
    „Na a Petya megerősítette a hazugságot amit mondanak!Hiszen amit eddig mondott arról mindig kiderült hogy az ellenkezője igaz!Ez lett az egyéves tárgyalás eredménye.Még hogy nincs összefüggés a gazdaság meg a politika között,ennél nagyobb baromságot nem is mondhatott volna!”
  • 15. kenderice 2012. szeptember 03. 08:16
    „Ez nem a szijjártó féle Közép-Ázsiai külpolitika csúfos leszereplése, hanem unortodox diplomáciánk sikere!
    Magyarországot és a népet tönkretették ezek a senkiháziak, de úgy látszik ez kevés a fiúknak.
    Már a világ kell nekik.Kishatalmi mámor!”
  • 14. kerekes652 2012. szeptember 03. 08:08
    „""Hitszegők lettünk, hullarablók - a legpocsékabb nemzet" - írta Teleki Pál Horthynak, és a nemzetek lassan változnak, gondolhatnánk, mert megint utánunk köp minden tisztességes ember, ha megtudja, magyarok vagyunk, pedig, ahogy akkor sem a nemzet volt pocsék, úgy most is csak a Orbán-kormány és annak vezetői üzleteltek egy baltás gyilkossal, fogadtak el pénzt a keresztény erkölcs nevében egy mélységesen antidemokratikus országtól, ahol szobatársunkat megölni hőstett, ha történetesen örmény, ahol örményt ölni állampolgári kötelesség.

    A magyar miniszterelnök ezt a hatalmat szolgálta ki, kényeztette és hízelgett neki, hogy katasztrofális gazdaságpolitikájának következményeit enyhítse.
    Mi azonban nem vagyunk a kormány, nem vagyunk Orbán Viktor, és bocsánatot kérünk az örmény néptől, az áldozat családjától, barátaitól, nemzetétől, amiért olyan vezetőket vagyunk kénytelenek eltűrni még egy darabig, akik tisztességről, erkölcsről papolnak, miközben az első adandó alkalommal eladnak bárkit egy kis baksis fejében.

    Mi nem vagyunk hullarablók, mi nem vagyunk gyávák és hitszegők."
    (forrás: nol.hu)”
  • 13. kerekes652 2012. szeptember 03. 08:04
    „Sötétlelkűek!

    Az áldozat rokonainak mi köze a baloldalhoz könyörgöm!?! A barátainak? Az ismerőseinek?
    Idejöttök csaholni, hazudozni, terelni, "baloldal és médiája"-ozni? Véditek a védhetetlent?

    Ettől a baltás ("különös kegyetlenséggel") gyilkos leüli a büntetést? Hmmmmm???

    Ezt miért kell már "megdumálni"? És főleg kinek??? Mert én se vak nem vagyok, se süket!
    Egyszerűen eladtátok az országot. Ennyi!

    Hazaárulók!”
  • 12. molten13 2012. szeptember 03. 08:02
    „10! Az mind szép amit leír, de nem hiszem hogy ez felmentést ad a gyilkosság alól. Gyakorlatilag Ön egyetért az azonnali szabadlábra helyezéssel és a kitüntetéssel is.
    Az ilyen "jobboldali" gondolkodást is díjazni kellene pár évvel!”
  • 11. Tumbanu 2012. szeptember 03. 07:46
    „ismét sikerült meggyűlöltetnünk magunkat a világgal és bebizonyítanunk, hogy egy nulla nemzet vagyunk, akire számítani nem lehet. volt egy régi, stabil örmény barátságunk és diplomáciai kapcsolatunk. ismétlem...volt”
  • 10. Patriot 2012. szeptember 03. 06:11
    „Csak egy kis ízelítő kinek a hátsójába dugta a fejét a hazai baloldal és annak médiája.

    Örményország és Azerbajdzsán az újkori történelemben folyamatosan területi kérdésekben vitatkozik egymással. Az örmény titkosszolgálat és irreguláris terroristák rendszeresen követtek el merényleteket azerbajdzsáni célpontok ellen.

    1989. szeptember 16-án a Tbiliszi (Grúzia) és Baku között közlekedő autóbuszon robbantottak pokolgépet, öten haltak meg.

    1990. augusztus 10-én szintén egy azerbajdzsánba tartó buszon volt merénylet: a halottak száma 20 volt.

    1991. május 30-án Dagesztánban, Haszavjurt városban robbantották fel a Moszkva (Oroszország fővárosa) és Baku (Azerbajdzsán fővárosa) között közlekedő személyszállító vonatot. 11 azerbajdzsáni veszítette életét.

    1992. január 8-án egy türkmenisztáni, Bakuba tartó komphajón csaptak le a terroristák: 25 halott.

    1994. február 1-jén a bakui vasútállomáson robbantottak, hárman haltak meg.

    Ugyanazon évben, március 19-én a bakui metróban, a ,,Január 20." állomáson történt robbantásban 14 azerbajdzsáni ártatlan civil hunyt el.

    Szintúgy 1994-ben, július 3-án a bakui metróban volt robbantásos merénylet. A ,,Május 28." nevű állomáson 13 polgári személy halt meg.

    Az örmény terrorizmus a tizenkilencedik század elején alakult ki. Területi követeléseik voltak az azerbajdzsániakkal szemben ,,Nagy-Örményország" megteremtése volt a céljuk. Az 1970-es évektől kezdve kiképzőbázisokat hoztak létre az olyan szervezetek, mint az Örményország Felszabadításának Titkos Hadserege (ASALA), az Örmény Genocídium Igazságtevő Rohamcsapata, vagy az Örmény Forradalmi Hadsereg. A területi követelések politikáját olyan örmény soviniszta pártok támogatták, mint a Gncsak és a Dasnakcutjun.

    1988-ban (Ilyentájt volt hazánkban a Gorenje-korszak, de ezek szerint a világ is mással volt elfoglalva - H.Á.) kezdődött az azerbajdzsánok tömeges deportálása Örményország területéről. Februárban két azerbajdzsáni fiatalt már az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah területén lévő Aszkeranban gyilkoltak meg az örmények. 1990 januárjában a szovjet hadsereg betört Bakuba, ahol civileket gyilkoltak meg.

    Később az örmények kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot Azerbajdzsán területén.

    1992 február 25-ről 26-ra virradó éjszaka Hegyi- Karabahban, a Hodzsali nevű településen több, mint 600 ártatlan civilt ölnek meg az örmények, a maradék lakosságot a szovjet hadsereggel megtámogatott csapataik elűzték. A gyilkosságokat legválogatottabb kínzásokkal, csonkításokkal vitték véghez, kivágva az állapotos nők hasából a magzatot, élve megnyúzva időseket, gyerekeket.”
  • 9. amalfi 2012. szeptember 03. 06:04
    „Aha! Vagyis a kormány nem tisztességtelen, csak dilettáns. Ez miért is jobb nekünk? (Persze, ha elhisszük, hogy nem volt háttéralku.)”
  • 8. abszurdisztán 2012. szeptember 03. 05:44
    „Dillettáns, hozzá nem értő, ostoba banda !”
  • 7. bojtár 2012. szeptember 03. 04:06
    „Mit adhat hazánknak az Azerbajdzsánnal kötött esetleges háttéralku?
    A magyar kormány szerint ugyan nincs gazdasági háttéralku az életfogytiglanra ítélt azeri gyilkos Azerbajdzsánnak való átadása mögött, számos jel mutat ennek ellenkezőjére. Még akkor is, ha valójában Bakutól sem az államadósság, sem a gázellátási biztonság kérdésének megoldását nem várhatjuk. Azeri gáz a következő években aligha érkezik a régióba, és ha vesznek is magyar állampapírokat, azzal az államadóssághoz képest minimális összeget spórolunk, maximum az IMF-tárgyalások őszi fordulója előtt érezhetné magát kicsit inkább nyeregben a kormány.
    Az azeri baltás gyilkos kiadatása miatti diplomácia botrány hátterében gazdaságpolitikai érdekek húzódhatnak. Orbánék az elmúlt évben igyekeztek szorosabb kapcsolatot kialakítani Bakuval, amit nem csak a novemberi államfői és a nyári kormányfői látogatás jelzett. Az azeri fővárosban idén tavasszal kereskedőház nyílt, és egyre több magyar építőipari cég élvez kiemelt státuszt az országban.
    Az együttműködés és a látogatások célja nem csak a hazai vállalatok helyzetbe hozása volt. Orbánék az állam finanszírozási pozíciójának javítását is el akarták érni, egészen pontosan azt, hogy az energiaexportból meggazdagodott ország dollármilliárdjaiból magyar állampapírokat is vegyen.
    A Figyelő értesülése szerint Azerbajdzsán török közvetítéssel hajlandó lenne 2-3 milliárd euróért magyar államkötvényeket vásárolni. Az új vevőre a konfliktusosnak ígérkező IMF-tárgyalások előszobájában, illetve az ország magas devizaeladósodottsága miatt Orbánéknak nagy szüksége lenne.
    Kell az euró, nagyon
    A magyar költségvetés évtizedes hagyományát, a túlköltekezést állampapírok kibocsátásával finanszírozza. Az ezeket lejegyző befektetők általában három és öt évre adnak kölcsönt az országnak. A pénzt a kormány leggyakrabban szociális célokra költi (vagy utat épít, esetleg céget államosít belőle), miközben a költségvetés éveken át fizeti a kölcsön kamatait egészen a hitel lejáratáig, amikor a tőketartozást is vissza kell fizessük.
    A felhalmozott teljes adósságunk nagyobbik fele ugyan forintban van, de a pénz bő negyven százalékával, mintegy 9000 milliárd forintnak megfelelő összeggel devizában tartozunk.
    Az idei 900 milliárdos adat azt jelenti, június végén még ekkora idén lejáró tőketartozásunk volt a devizában hitelezőkkel szemben. Ez euróban kifejezve 3-3,2 milliárdot jelent, ami pont annyi, amennyi magyar devizakötvényt Azerbajdzsán a hírek szerint lejegyezhet.
    Értelmetlen igyekezet?
    Az ügylettel viszont nem vagyunk sokkal előrébb. Az államadósság kezelő adatsorából ugyanis az látszik, hogy a 2013-as és a 2014-es lejáratok az idei egész évesnél (ez 1481 milliárd forint, 5,2 milliárd euró volt) is nagyobb terhet jelentenek. Ez azt jelenti, hogy hiába a néhány milliárd eurós azeri mentőöv - ha egyáltalán lesz belőle valami, ne felejtsük el, hogy Kínával és a szaudikkal nem tudtak Orbánék megállapodni -, legfeljebb egy fél éves fellélegzés lehet az eredmény. Az legalábbis biztos, hogy a jövő évi devizafinanszírozás nyitott kérdés marad.
    Másrészt lehet, hogy a kormánynak ez a fél éves táv nagyon is elég lenne. Az IMF-EU-hiteltárgyalás döntő szakasza most ősszel jön, a megbeszéléseken pedig a kormány több témában is (tranzakciós illeték, bírák nyugdíjazása, E.On-ügy) sarokba szorulhat. Az eddig is látszott, hogy sem a nemzetközi szervezetek sem Orbánék nem szívesen engednek az álláspontjukból, de mivel mi vagyunk az IMF pénzére szorulva, így mi húzhatjuk a rövidebbet a tárgyalások akadozása vagy a tavalyihoz hasonló kudarca esetén.
    A lényeg, hogy Orbánék keményvonalas tárgyalási stratégiáját elméletileg segítené, ha egyszer csak azt mondhatnák, hogy Magyarország 2011 májusa óta először tudott devizában kötvényeket kibocsátani. Ezzel jelezhetnék, hogy nem csak az IMF pénzéből lehet az adósságokat törleszteni, sőt, mondhatnák azt is, hogy ha egyszer sikerült a kötvénykibocsátás, akkor miért ne sikerülne újból. Elképzelhető, hogy a kormány abban bízik, egy ilyen húzással engedményeket tudna kiharcolni a tárgyalásokon, illetve tovább tudná halogatni a megállapodást.
    Vannak elemzők, akik szerint egy megállapodás előtti kibocsátás vissza is üthetne, hiszen azt az üzenetet küldeni a piacoknak, hogy nem akarjuk az IMF-pénzt. Pontosan ez az oka annak, hogy a devizakibocsátás lehetőségét az utóbbi hónapokban többször is cáfolta a kormány.
    A Concorde elemzője, Samu János szerint egy ilyen húzással a kormány ki tudja tolni az IMF-megállapodás időpontját. Ha pedig rugalmasabb lenne az IMF, akkor nem kellene kutatni alternatív finanszírozási források után. Samu azt is elmondta, Azerbajdzsán a másodpiacon bármikor meg tudná venni a magyar adósságot, az tehát, hogy külön delegációk tárgyalnak a kibocsátásról, két dolgot jelenthet. Az egyik, hogy feltehetően nem piaci, hanem alacsonyabb kamattal szeretnénk eladni Bakunak a kötvényeinket, ebből pedig következik a másik. Elképzelhető, hogy ők a befektetésük alacsonyabb megtérülése miatt valamit kérnek cserébe. Akár egy rab kiadatását, vagy bármi mást. (A szaudiak például a Figyelő szerint hosszú távú, állami földekre vonatkozó haszonbérleti szerződést kértek a befektetésért cserébe, ezért nem lett semmi a dologból.)
    Pár tíz milliárdért óriási pofon
    Az alacsonyabb kamatok miatt - amennyiben ez van a kiadatási-ügy hátterében - nem igazán érte meg vállalni a diplomáciai leégést.
    Miért is? Ha viszonzásképpen Baku mondjuk a piaci kamatozásnál egy százalékponttal olcsóbban jegyzi is le a szóban forgó hárommilliárd eurónyi állampapírt, az a mi szempontunkból évente 30 millió euró, tehát 8,5 milliárd forintnyi kamatmegtakarítást jelent.
    Ebből három éves távlatban 25 milliárdos, öt éves távlatban 40 milliárd forintos megtakarítást adódik - mai árfolyammal számolva. Ez első hallásra ugyan sok pénz, de érdemes tudni, hogy a költségvetés idei kamatkiadása meghaladja az 1000 milliárd forintot, a spórlás tehát csepp a tengerben.
    És az energia?
    Lehet azeri energiában gondolkodni, de az ország évekre van attól, hogy valóban emelje gázexportját, ráadásul akkor sem olyan volumenben, ami drasztikus változást jelentene a mi régiónk ellátása szempontjából.
    Azerbajdzsánban jelentős olaj- és földgáztartalékok vannak, ám a mezők kihasználása csak mostanában indult-indul be, az ország a 2000-es évek elején még orosz gázimportra szorult - mondta az Indexnek Sz. Bíró Zoltán, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének munkatársa, a poszt-szovjet térség szakértője. (Az amerikai Energia Hivatal adatai szerint Azerbajdzsán olajkitermelőként a 20-21-ik, gáztermelőként pedig csak a 31-ik ország a világon, gáztermelése az Eurázsiai összesített mennyiségnek kevesebb, mint két százaléka.)
    Az azeri gázkitermelés nem drasztikus, de jelentős mértékben emelkedhet a Shah-Deniz II. mező termelésbe állításával, a most egyébként nem túl jelentős és a közeli országokba lekötött gázimportja 7-8-9 milliárd köbméterrel bővülhetne - mondta az Indexnek Sz. Bíró Zoltán. (A mennyiség megítéléséhez érdemes tudni, hogy Magyarország éves gázfogyasztása 14-15 milliárd köbméter körül van.) Ezt a mennyiséget a most élő tervek szerint az AGRI, vezetékekre és tankerekre építő rendszeren, az út egy részében cseppfolyósítva juttatnák el Közép-Európába, Grúzián, a Fekete-tengeren és Románián át. 2010. szeptember 14-én ?lham Aliyev azeri elnök, Traian Băsescu román és Miheil Szaakasvili grúz elnökök, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök aláírták a Bakui Nyilatkozatot, amely szerint támogatják a földgázszállítórendszer-projektet és elősegítik az AGRI műszaki-gazdasági megvalósíthatóságával kapcsolatos előkészítő munkálatok felgyorsítását.
    Ha megvalósul az AGRI, annak nagyon jelentős beruházási költsége van, és egyébként is kérdés, hogy maximum 8 milliárd köbméter körüli kapacitásba mennyi jutna el Magyarországra. Ugyancsak bizonytalanná teszi a terveket, hogy kérdés, mikor indulhat be egyáltalán a kitermelés. A Shah Deniz mezőnél a szükséges beruházás összegét 20 milliárd dollárra teszik, amiből ötöt annak a BP-nek kellene állnia, ami a mező 25 százalékos tulajdonosa és első számú operátorként a kitermelés beindításának és irányításának vezetője. Csakhogy a BP-nek számos egyéb érdekeltsége van Oroszországban, Moszkva pedig eddig is sokat tett azért, hogy a számukra stratégiailag fontos európai piactól távolt tartsák az azerieket, például európai áron vásárolt azeri importgázt. Sz. Bíró szerint a kitermelés könnyen csúszhat akár amiatt is, hogy Moszkva nyomást gyakorol a BP-re a cég oroszországi érdekeltségein keresztül. Az azeri gáz tehát ma van is meg nincs is, de az egészen biztos, hogy a következő néhány évben a sok kérdőjel miatt nem lehet rá a magyar ellátás szempontjából alternatívaként tekinteni.
    Sz. Bíró szerint ugyanakkor mindentől függetlenül egy reális és jó cél lehet a mindenkori magyar kormány számára, hogy a jelenleg elsősorban az energiaszektorából élő és növekedő, a 2005 óta olajimportjából emelkedő fogyasztású országban megpróbáljon magyar cégeket, iparágakat helyzetbe hozni, ilyen lehet a mezőgazdasági gépgyártás, a gyógyszeripar vagy a híradástechnika. "Ehhez azonban nem kellenek ilyen kétes ügyletek" - fogalmazott Safarov kiadatásával kapcsolatban.”
  • 6. drKotász 2012. szeptember 02. 23:59
    „Hivatalos dokumentum: az azeriek biztosítékot vállaltak, hogy Safarov hazájában folytatja büntetését

    Az MNO birtokába került az a hivatalos levél, melyben Azerbajdzsán ígéretet tesz, hogy Ramil Sahib Safarov a legsúlyosabb büntetést kapja hazájában.
    Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszervének elküldött levelében nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését, az ítélet bármiféle változtatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül. Felhívják rá a figyelmet, hogy az azeri törvények értelmében akit tényleges életfogytiglani börtönre ítélnek, legkorábban akkor helyezhető feltételesen szabadlábra, ha büntetéséből legkevesebb 25 évet letöltött.
    Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium ezután az augusztus 15-én keltezett levélben kijelenti, hogy végrehajtják a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megfontolt döntését.

    További részletek: http://kuruc.info/r/4/100763/#ixzz25LtmEg3g”
  • 5. Dwatson 2012. szeptember 02. 22:23
    „Persze,mint ha nem tudták volna előre!”
24 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatos lottó: nézze meg a nyerőszámokat!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 35. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a… Tovább olvasom