Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Diktatúrázás Orbán és Harangozó között

Orbán Viktor fenntartja, hogy az új földtörvény meggátolja majd a külföldiek termőföldszerzését. A miniszterelnök ellenzéki azonnali kérdésekre válaszolt.
0:40 - A képviselők hétfő este kivételes sürgős eljárással megtárgyalták a kormány azon javaslatát, amellyel lehetőséget adna magának a költségvetés már elfogadott sarokszámainak átírására. Az Országgyűlés ezt követően a jövő évi adótörvények részletes vitájával zárta hétfői napirendjének tárgyalását keddre virradó éjjel.


A kormány módosíthatóvá tenné a költségvetés sarokszámait

A sarokszámok elfogadása és a költségvetés végszavazása közötti időszakban is módosíthatóvá tennék a költségvetés sarokszámait egy zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtásával. Puskás Imre előterjesztő expozéjában kifejtette: jelenleg a sarokszámok módosítására azok elfogadása után már nincs lehetőség, ugyanakkor olyan gazdasági környezet van, amely komoly kihívás elé állítja az országokat.
Hozzátette: előállhat olyan helyzet is, hogy nemzetközi bíróság, vagy egyéb szervezet olyan döntést hoz, amely a költségvetést olyan mértékben terheli meg, amekkora összeget a sarokszámokon belül már nem lehet kigazdálkodni.
A Fidesz frakció nevében Szolláth Tibor kért támogatást a javaslathoz rövid felszólalásában.
Ezt követően a jobbikos Nyikos László hosszasan kifogásolta az előterjesztést, mondván, ezáltal a kormány a jövőben úgy tudja majd módosítani a költségvetést, hogy arról az ellenzék érdemben nem tud majd véleményt formálni. Mint mondta, előfordulhat, hogy a kabinet vasárnap terjeszti be a sarokszámok módosítását, amit a Ház már hétfőn el is fogadhat, az ellenzéki frakciók pedig minderről csak öt-öt percben mondhatják el álláspontjukat.
Vágó Gábor (LMP) felszólalásában úgy fogalmazott, a kormány "saját bénázásához szabja törvényeit", hiszen szerinte ebből is látszik, hogy a kabinet képtelen hosszú távra tervezni.
A szocialista Józsa István skandalumnak nevezte az előterjesztést, amit szerinte a kormány azért terjesztett elő, hogy elkerüljön egy még nagyobb botrányt, vagyis a költségvetés teljes bukását.
Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta az egybevont általános és részletes vitát, így a parlament akár már kedden elfogadhatja az előterjesztést, amellyel a kabinet a jövő évi költségvetés sarokszámain is igazíthat.

Ellenzéki bírálatok a 2013-as adótörvényekről

Utolsó napirendi pontként a jövő évi adóváltozások kerültek ismét terítékre, az ellenzéki képviselők módosító javaslataikat ismertették a részletes vitában.
A szocialista Józsa István pártja változtatási kezdeményezéseinek bemutatása mellett ezúttal is kiemelte, igazságtalannak tartják az egykulcsos személyi jövedelemadót, amely szerintük a költségvetés fenntarthatatlanságához is hozzájárul.
Kiss Sándor (Jobbik) egyebek mellett azt szorgalmazta, hogy az évenkénti ötezer forintos kamarai hozzájárulást ne kelljen megfizetnie azokban a szakmákban dolgozóknak, akik már egyébként is tagjai egy hasonló testületnek, ami után jellemzően magasabb tagdíjat is fizetnek. Az ellenzéki politikus erre az orvosokat és az ügyvédeket említette példaként.

Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát, majd napirend utáni felszólalás hiányában az ülésnapot is. A Ház kedd reggel folytatja munkáját.


23:30 - A határozathozatalokat követően általános és részletes vitákkal folytatták a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésnapját. Szó volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezetéről, és a pénzügyi jogok biztosáról is.


Folytatódik a APEH és a VPOP integrációja

Folytatódik a Adó- és Pénzügy-ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának integrációja Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnevezés alatt. Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár expozéjában elmondta, technikai jellegű módosító indítványukkal a NAV megalakulása óta történt jogszabály-módosításokhoz akarják igazítani a passzusokat, szabályozzák és pontosítják a mindennapi alaptevékenységgel összefüggő kérdéseket is.
Dancsó József (Fidesz) felszólalásában azt mondta, 2013-ban még nagyobb feladat vár a NAV-ra, mert a költségvetés bevételeit többségében ez a szervezet teremti elő, emiatt fontos egységesítése. Jelezte, hogy folyamatban van a korábbi két adószervezet "összecsiszolása", ennek során folyamatosan egyeztetnek a szakszervezetekkel, és az ő javaslataikat is figyelembe veszik. A képviselő hangsúlyozta: az elmúlt két év bizonyította a NAV létjogosultságát.
Józsa István (MSZP) szerint szükséges és elkerülhetetlen lépéseket tartalmaz a javaslat, mivel két éve a kormány úgy hozta létre a szervezetet, hogy a jogi környezetet nem alakította hozzá. Támogathatónak nevezte az állomány egységesítésére vonatkozó javaslatokat, bár szerinte ezt már az integráció előtt meg kellett volna tenni.
A jobbikos Mirkóczky Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítással a NAV lesz a legkevésbé családbarát szervezet, és ez nem illik bele a kormány családbarát politikájába, és további probléma, hogy a jövedelemcsökkenés felé mutatnak bizonyos lépések. A foglalkoztatottakkal kapcsolatban azt mondta, több helyen megmarad a megkülönböztetés a dolgozók között, és a legtöbb passzust a rosszabb törvényi szabályozáshoz igazítják.
Szilágyi Péter (LMP) szerint is szükség volt a módosító indítvány benyújtására, de ez is "számos hibában szenved", az új típusú középszint pedig gyenge lábakon áll. Pozitív változásként említette a vezénylési szabályok módosítását, amivel korábban a szakszervezetek sem értettek egyet.
A felszólalást követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Pénzügyi jogokat felügyelő ombudsmant nevezne ki a kormány

Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár ismertette a kormány pénzügyi ombudsman kijelölésére vonatkozó előterjesztését az erről szóló javaslat általános vitájában. A kabinet képviselője az indítványt bemutatva közölte, az új biztoshoz a pénzügyi szervezetek eljárásaival kapcsolatban fordulhatnak az ügyfelek, köztük magánszemélyek, egyéni vállalkozók és mikrovállalkozások. A pénzügyi ombudsmant a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős tárcavezető, azaz jelenleg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevezi ki határozatlan időre, és ő is mentheti fel.
Az ellenzéki felszólalok többsége alapvetően egyetértett a kormány fogyasztóvédelmet erősítő szándékával, a konkrét javaslatot azonban mégsem tartották támogathatónak.
Simon Gábor (MSZP) szerint az új biztosnak rendkívül hálátlan szerep jut majd, mivel leginkább a "postás szerepét" töltheti be, aki saját hatáskör hiányában csak továbbítani tudja a hozzá érkező megkereséseket. "Ezért kár ombudsmant kinevezni" - fogalmazott.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel úgy gondolja, kapkodásról árulkodik az előterjesztés, arról, hogy a kabinet "valamit ki akar rakni a kirakatba". Az ellenzéki politikus kezdeményezte, hogy a kormány lépjen fel szigorúbban a nagy pénzintézetek, a "globális hálózatok" ellen. Frakciótársa, Nyikos László felszólalásában az ombudsmani intézmény létjogosultságát is megkérdőjelezte, mondván az nem illik a magyar joggyakorlatba.
Vágó Gábor (LMP) erős pótcselekvésnek nevezte Matolcsy György indítványát, és arra kérte a kabinet, dolgozzon ki egy, a saját céljait teljesíteni képes intézményrendszert a pénzügyi kultúra fejlesztése mellett.
A kormánypárti politikusok közül kizárólag a kereszténydemokrata Spaller Endre kért szót a vitában, aki egyebek mellett arról biztosította az ellenzéki képviselőket, hogy az új biztos a pénzintézetektől és a politikai pártoktól is független személy lesz.
Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat általános vitáját.

Érdemi vita nélkül zárták le a részletes vitákat

Érdemi diskurzus nélkül zárt le a Ház három részletes vitát. A földgázellátásról szóló törvényjavaslat vitájában csak Józsa István (MSZP) szólalt fel, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában pedig Harangozó Tamás (MSZP) kért csak szót. Utóbbi jelezte: visszavonja módosító javaslatát, mert a bizottsági módosító javaslat jó irányba viszi a törvényt.
A költségvetési tanács elnökének vagyonnyilatkozatáról szóló törvény részletes vitájában szintén nem alakult ki érdemi vita.

20:30 - További törvényjavaslatokat is elfogadtak a képviselők hétfőn a parlamentben: szavaztak egyebek között a kormánymegbízottak hatáskörének bővítéséről és a csődbe ment MÁV Általános Biztosító Egyesület kötelező biztosításaival kapcsolatos kártérítési szabályokról is.


Adómentesen nyújtható támogatás a rászorulóknak a digitális átálláshoz

Jövedelemadó-mentessé teszi a szociálisan rászorulóknak a digitális átálláshoz nyújtott állami támogatást a parlamentben hétfőn elfogadott törvényjavaslat.
Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő törvények módosítását 288 igen szavazattal, 62 ellenében fogadta el az Országgyűlés. A kormánypárti és a jobbikos képviselők igennel, az MSZP és az LMP politikusai nemmel szavaztak.

Nagyobb hatáskörük lesz a kormánymegbízottaknak a kiemelt ügyekben

Soron kívüli feladatvégzésre vagy mulasztás pótlására utasíthatják a jövőben a kormánymegbízottak az eljáró hatóságok vezetőit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyében.
Az erről szóló törvénymódosítást 243 igen szavazattal, 103 nem ellenében fogadta el a parlament a fideszes Navracsics Tibor és frakciótársa, Szabó Erika javaslatára.
A kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokra kijelölt kormánymegbízottak a kabinet tagjai, az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek vezetői esetében nem lesznek jogosultak utasítást adni.

Rendezték a csődbe ment MÁV ÁBE kötelező biztosításaival kapcsolatos kártérítési szabályokat

Az Országgyűlés elfogadta a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel (ÁBE) kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésének szabályairól szóló törvényt.
A 326 igennel egyhangúlag megszavazott törvény szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a kgfb-t nyújtó biztosítóknak kell feltölteniük azt a technikai számlát, amelyről a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) bocsát forrást a MÁV ÁBE rendelkezésére, hogy kifizethesse azokat a megalapozott kárigényeket, amelyeket az ügyfelei okoztak.
Szatmáry Kristóf államtitkár azt mondta, az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követ el azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1. előtt felszámolt biztosítóval kötött kártérítési igények kockázatközösségen alapuló érvényesíthetőségét.

Nem függesztették fel Balog Zoltán mentelmi jogát

A képviselők szavaztak Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter mentelmi jogáról is, amelynek felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy becsületsértési ügyben kérte. A képviselők azonban 39 igen és 290 nem szavazat mellett nem függesztették fel Balog Zoltán mentelmi jogát.

Nem vettek tárgysorozatba két törvényjavaslatot

A képviselők hétfőn este elutasították két javaslat tárgysorozatba vételét. A Szili Katalin által kezdeményezett törvényjavaslat a természetes személyek csődhelyzetét rendező eljárásról szól, tárgysorozatba vételéről az LMP név szerinti szavazást kért. Szili Katalin hétfőn tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, javaslata a közszolgáltatásokat fizetni nem tudókon és a devizahitelek miatt nehéz helyzetbe jutottakon is segítene. A Ház 98 igen, 1 nem és 231 tartózkodás mellett utasította el a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét.
Nem vették tárgysorozatba a szocialista Lendvai Ildikó és Mesterházy Attila kezdeményezését sem, amely a családon belüli erőszak megelőzését célozta volna. Ezt a javaslatot a képviselők 71 igen, 3 nem és 208 tartózkodás mellett utasították el.


20:15 - Az Országgyűlés hétfőn a határozathozatalok között elfogadta a házszabály módosítását, ezzel a képviselők megteremtették a lehetőséget a költségvetés főszámainak módosítására. Döntöttek arról is, hogy húsz napra csökken az útlevelek elkészítésének határideje.

Elfogadta a parlament az afganisztáni szerepvállalásról szóló jelentést
Az Országgyűlés - 273 igen, 38 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett - elfogadta az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) magyar katonai szerepvállalásához kapcsolódóan hozott kormányzati döntésekről szóló jelentést.

A kabinet beszámolója szerint az Afganisztánban napjainkra kialakult helyzet ismeretében a nemzetközi közösség és szervezetek továbbra is hosszadalmas rendezési folyamattal számolnak.

A kormány korábban hozzájárult ahhoz, hogy a kabuli nemzetközi repülőtér őrzésének és biztosításának végrehajtásában a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 260-an vegyenek részt idén október 1-jétől 2013. április 1-jéig. A kabinet emellett döntött a magyar-amerikai műveleti összekötő és tanácsadó csoport átalakításáról, feladatainak megváltoztatásáról. A csoport 2013 végéig látja el feladatát, elsősorban katonai tanácsadást végez.

Ugyancsak jövő év végéig van mandátumuk az afgán biztonsági erők mentorálásában és kiképzésében tevékenykedő különleges műveleti erőinknek.

A házszabályban is megteremtették a lehetőséget a költségvetés főszámainak módosítására
Összhangba hozta a házszabályt a közelmúltban módosított gazdasági stabilitási törvénnyel a parlament.

Így ezután az országgyűlési eljárásrend is lehetőséget ad arra, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslatban meghatározott sarokszámok módosítását kezdeményezze, ha azok elfogadása után olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni, illetve ha az Alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet.

Kormánymegbízotti egyetértéssel megtagadható a közös önkormányzati hivatal létrehozása
A kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával megtagadható lesz a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodások megkötése.

A parlament ezt a szabályt hétfőn illesztette be a 2013. január 1-jétől hatályos önkormányzati törvénybe, amelynek korábban elfogadott szövege szerint a városok, illetve a kétezer lakosnál népesebb települések képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt vele határos település kezdeményezi.

Húsz napra csökken az útlevelek elkészítésének határideje
Harmincról húsz napra csökken az útlevelek elkészítésének határideje, és gyorsabb lesz az erkölcsi bizonyítványok kiadása is annak a törvénynek az értelmében, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.
Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését - amely rendelkezik a schengeni rendszerrel összefüggő információcseréről, rendészeti tárgyú törvények módosításáról, valamint a közigazgatás-fejlesztési Magyary-programmal kapcsolatos kérdésekről - 288 igen, 55 nem és egy tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők.

A jogszabály lehetővé teszi a belső határok nélküli európai térség egyik legfontosabb biztonsági eszközének, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) második generációjának magyarországi alkalmazását.


18:55 - Az egészségügyi dolgozók béréről, a betegjogi központ indulásáról, a fiatalok első munkahelyének megteremtését célzó programról és a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) érintő kormányzati zárolásról volt szó egyebek között a kérdések során hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: mi lesz az egészségügyben dolgozók bérével?
Kovács Tibor arról beszélt, hogy a költségvetési zárolásból 3,3 milliárd az egészségügyi ágazatot érinti. Az ÁNTSZ és az Országos Mentőszolgálat kerete 400-400 millióval, a szakállamtitkársági fejezet további csaknem 400 millióval csökkent. Mintegy kétmilliárdot az egészségbiztosítási alap kasszájából vennének el - sorolta. Szerinte így nem lesz pénz téli gumik vásárlására a mentőautókra, ami veszélyezteti a mentésben részt vevők munkáját.
Arra volt kíváncsi, lesz-e pénz az egészségügyben dolgozók bérére így, és mi történik a kórházak kifizetetlen számláival.
Halász János államtitkár válaszában azt mondta: amit a szocialisták az államkasszában hagytak, abból biztosan nem lenne pénz még téli gumira sem.
Azt javasolta a képviselőnek, ne a baloldali sajtóból készüljön fel egy parlamenti felszólalásra, mert abban helytelen és pontatlan állítások szerepelnek. Az OMSZ kereteit a zárolás semmilyen módon nem érinti, novemberben a tervek szerint 11,5 milliárdos támogatási szerződést írnak alá, és újabb 200 mentőautó vásárlására nyílik lehetőség. A zárolás nem érinti a bérfejlesztésre fordítható keretet sem - jelezte.

LMP: mikor kezd működni a betegjogi központ?
Szilágyi László (LMP) az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ működésének megkezdése iránt érdeklődött. A betegek jogainak védelme teljesen elsikkadt - mondta. Az ellenzéki politikus felidézve a korábbi, e témában kapott válaszokat, úgy fogalmazott: a kormány is elismerte, hogy a központnak van létjogosultsága. Mi az oka, hogy még mindig nem kezdte el tényleges működést a központ? - kérdezte.
Halász János válaszában hangsúlyozta: a kormány rendezte a kérdést. A központ a közeli napokban megkezdi működését, és elkötelezettek a betegjogok érvényesítését illetően - fűzte hozzá, kiemelve: a betegek eddig sem voltak magukra hagyva.

Fidesz: lesz elsőmunkahely-garancia program jövőre is?
Ágh Péter (Fidesz) kiemelte: a kormány tenni akar az ifjúsági munkanélküliség visszaszorításáért. A kormánypárti politikus arra volt kíváncsi, hogy az ősszel meghirdetett elsőmunkahely-garancia programot újraindítja-e jövőre is, illetve, hogy milyen egyéb, ilyen típusú intézkedéseket tervez a kabinet.
Czomba Sándor államtitkár válaszában kiemelte: az adatok szerint 69 ezer pályakezdő munkanélküli van. A kormány nem ül ölbe tett kézzel - fogalmazott, hozzátéve: 7-7,5 milliárddal támogatják a fiatalok vállalkozóvá válását, és kitért a lakhatási támogatásra. Ebbe a körbe illik az elsőmunkahely-garancia program is - mondta, kiemelve: eredetileg 3500 főre tervezték, a kilencedik hét végén 6730-an helyezkedtek el, az év végére pedig ez a szám eléri a 7500-at.

Jelezte: tervezik további ilyen és ehhez hasonló programot elindítását.

Jobbik: miért mostohagyermeke a kultúra a kormánynak?
Farkas Gergely (LMP) a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) érintő zárolásokról kérdezett, és azt mondta, felháborító, hogy a kormányzati zárolások legnagyobb vesztese a kultúra területe. Szerinte az NKA-t érintő, újabb, mintegy 900 milliós elvonás helyrehozhatatlan károkat fog okozni fontos, értéket közvetítő szervezetek tucatjainak. Miért mostohagyermeke a kultúra a kormánynak? - kérdezte a jobbikos politikus.

Halász János az elmúlt időszak több jelentős kulturális eseményét említve azt mondta: a kormány nem ellehetetleníti, hanem megmutatja az igazi kulturális értékeket.

Szerinte a jobbikos politikus téved, amikor azt mondja, hogy az NKA-nak nincs pénze a kultúra támogatására.

"Ne beszéljen zöldségeket!" - mondta a képviselőhöz fordulva, és tételesen sorolta, hogy könyvkiadásra több mint egymilliárd forintot osztottak szét, a közgyűjteményért felelős kollégium több mint 700 millió forintos keretből gazdálkodhatott, kulturális fesztiválokra 800 millió forintot meghaladó támogatást, vizuális művészetekre pedig egymilliárd forintot biztosítottak. Október 29-ig összesen több mint hatmilliárd forintot osztottak szét - mondta.

18:05 - Ellenzéki kérdésekre válaszolt Orbán Viktor
Orbán Viktor fenntartja, hogy az új földtörvény meggátolja majd a külföldiek termőföldszerzését. A miniszterelnök ellenzéki azonnali kérdésekre válaszolva hétfőn a parlamentben azt mondta, az Európai Unió alapnormái miatt nem időszerű a halálbüntetés visszaállításáról vitázni.

Z. Kárpát a külföldiek termőföldhöz jutásáról
A jobbikos Z. Kárpát Dániel arról kérdezte a kormányfőt, a beterjesztett földtörvényjavaslat ismeretében is fenntartja-e, hogy külföldiek nem juthatnak termőföldhöz Magyarországon. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis a kormány előterjesztése kijátszható: európai uniós állampolgárok "helyben lakással, homályos, gazdatanfolyamok elvégzéséről szóló papírokkal" földet szerezhetnek majd.

A miniszterelnök ezzel szemben azt mondta: a földtörvény alkalmas a céljára, arra, hogy miközben a jogi lehetőség fennmarad, a valóságban lehetetlenné váljon a külföldiek termőföldszerzése. Hozzátette: ugyanazt a módszert javasolják, amelyet Ausztriában és Franciaországban sikerrel alkalmaznak.

Z. Kárpát Dániel elképesztőnek nevezte Orbán Viktor válaszát. Azt mondta: Nyugat-Magyarországon "mindenki érzékeli a külföldiek, az idegenek térnyerését", a földtörvény mégsem rendezi a zsebszerződések ügyét.

A kormányfő viszonválaszában kifejtette: az indítvány nem visszaható hatályú, de a korábban megkötött zsebszerződések érvényesítését kizárja. "Elég sok vitám van olyanokkal, akikkel nem értek egyet a célokban. Úgy látom, önnel viszont a célokban egyetértenék, csak a részletkérdésekben nem, legalább mi ne raboljuk egymás idejét" - mondta, arra biztatva a jobbikos képviselőt, nyújtsa be javaslatait a földtörvényhez.

Schiffer: Ki itt a labanc, miniszterelnök úr?
Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy a Közgép Zrt. az elmúlt két évben 330 milliárd forint értékben nyert közbeszerzési tendereken konzorciumban, ebből 70 milliárdot a Strabaggal, 170 milliárdot a Swietelsky Kft.-vel közösen, vagyis hetven százalékban osztrák cégekkel közösködött.

Megjegyezte: a Közgép-megbízások 41 százalékánál magyar cégek voltak a vesztesek, miközben a Simicska Lajos tulajdonolta építőipari vállalat külföldi cégekkel együtt indult. "Ki itt a labanc, miniszterelnök úr?" - tette fel a kérdést arra utalva, hogy Orbán Viktor korábban labancpártnak nevezte az LMP-t.

A kormányfő válaszában azt mondta: Schiffer Andráshoz hasonlóan kevesli azoknak a közbeszerzéseknek a számát, amelyeket magyar cégek egyedül nyertek meg. Szerinte ugyanakkor üdvözölni kell, hogy magyar vállalatok akár nagy nemzetközi cégekkel versenyben is képesek nyerni a tendereken.

Hozzátette: várja azokat a javaslatokat, amelyekkel elérhető, hogy még nagyobb legyen a magyar vállalatok által megnyert közbeszerzések száma, és azok minél ritkábban kényszerüljenek rá, hogy másokkal konzorciumban induljanak.

Harangozó Tamás szerint Orbán egypártrendszert épít
Személyeskedő vita alakult ki a szocialista Harangozó Tamás és a kormányfő között. Az MSZP-s politikus azt mondta, Orbán Viktor már nem tekinti értéknek a szabadságot, csak a hatalom megtartását tartja szem előtt. "Ön ma már háborút vív az úgynevezett hanyatló nyugati szabad világ ellen (...), miközben lassan nincs olyan diktatúra a világban, ahol ön ne járt volna kapcsolatokat építeni, valami különös, beteges vonzalmat érezve a kommunista-posztkommunista diktatúrák iránt. Ön az elmúlt két évben saját egypárti rendszerét kezdte építgetni, visszahozva a rendszerváltás előtti diktatúra bűzét" a médiaszabadság korlátozásával, az egypárti alkotmánnyal, az igazságszolgáltatás "megszállásával" és a választójog korlátozásával - jelentette ki Harangozó Tamás.
A kormányfő azt mondta: szokatlan, hogy valaki személyes sértegetésre használja fel az azonnali kérdések óráját, azt ugyanis nem erre találták ki.

"Én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát. Ezek az önök párttársai voltak" - hangsúlyozta a miniszterelnök. "Kikérem mindannyiunk nevében magamnak, hogy egy volt kommunista párt utódszervezetének képviselői oktatgassanak bennünket demokráciáról és szabadságról" - fogalmazott Orbán Viktor nagy tapsot kiváltva a kormánypárti sorokból.

"Önnek a párttitkári családi hátterével, a Soros Alapítvánnyal végzett tanulmányútjaival semmilyen erkölcsi lehetősége nincs, hogy engem kioktasson. Foglalkozzon a saját kormányában és frakciójában ülő kommunistákkal és ügynökökkel!" - reagált erre Harangozó Tamás.
Orbán Viktor szerint az MSZP-s politikus nem a Fideszt, hanem a kormánypárt választóit sértette meg szavaival, amelyeket ismét visszautasított.

Tóbiás: a turul modern?
A miniszterelnök a magyarok ősképének tekinti a turult és nem látja a hagyomány és a modernség kettősségének ellentétét. Ezt Tóbiás József szocialista képviselőnek adott válaszában mondta Orbán Viktor.
Tóbiás József szerint a jelekből való olvasás tudományában avatta be hallgatóit a miniszterelnök szeptemberben, Ópusztaszeren, ahol a turul, a vér és a magyarok világra jöttének összefüggéseiről beszélt. A szocialista politikus kifogásolta, hogy Orbán Viktor a nemzeti azonosság jelképeként említette a turult, ezzel olyan hívó szót választott, amely nem teremt nemzeti sorsközösséget.

Kijelentette: a társadalom többsége politikai hovatartozástól függetlenül hisz a békében, és abban, hogy nem a vér, hanem a nemzeti sorsközösség és az egymás iránti tisztelet mozgatja a nemzetet, a közösség pedig nem a másik ellenében jön létre. Megkérdezte: mi motiválta a kormányfőt abban, hogy elsüllyedt világokat restauráljon?
Orbán Viktor azt felelte: a modernséget és a tradíció összefüggését úgy képzeli el, ahogy azt Bajorországban teszik, ahol az embereknek van otthon bőrnadrágjuk, de laptopjuk is.

"A turul őskép, a magyarok ősképe, beleszületünk, akár csak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek vereséget Mohácsnál, a turulmadár pedig a mi, a most élő, a már meghalt és az ezután megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe" - ismételte meg beszéde egy részét a miniszterelnök.

Azt is közölte: olyan szimbolikus ünnepségeken is részt vesz, amelyek az ország egy része számára fontos, és nem sért senki mást.

Mirkóczi: lesz-e halálbüntetés?
Mirkóczki Ádám (Jobbik) a halálbüntetés visszaállításának szándékára kérdezett rá. Szerinte sokan megosztottak a kérdésben, vannak, akik szükségesnek tartják. A képviselő ezért a kérdést társadalmi vitára bocsátaná.

A miniszterelnök erre válaszolva nem tartotta időszerűnek a halálbüntetésről folytatható vitát. Orbán Viktor azt mondta: az ország az uniós csatlakozáskor elfogadta a közösségi jog ezt tiltó szabályát is. "Bár vitatkozni lehet arról, helyes-e a halálbüntetés ténye, de ez a vita ma nem időszerű" - fogalmazott.

Közölte azt is: bár a brutális emberölésekről szóló hírek mindenkit felkavarnak, nehezen tud elképzelni olyan szigorú törvényi szabályozást, ami garantálná, hogy nem követnek el súlyos bűncselekményeket egy társadalomban. Az életellenes bűncselekményekről szólva közölte: számuk csökkent az években, bár ez még nem siker, illúziónak nevezte ugyanakkor, hogy számuk nullára szorítható lenne.

Nem akarunk a franciák mellé állni a tranzakciós adó ügyében
Az LMP politikusának kérdésére Orbán Viktor közölte: Magyarország nem kíván csatlakozni a tíz uniós tagállam, például Franciaország által szorgalmazott pénzügyi tranzakciós adó bevezetőit szorgalmazókhoz, annak bevétele ugyanis az uniós, és nem a magyar költségvetésbe kerülne.

A miniszterelnök egyetértett az őt kérdező Vágó Gáborral abban, hogy a pénzügyi spekulációkat meg kell adóztatni, és azt mondta: vita tárgya lehet, hogy még ki kell-e vetni más típusú tranzakciókra is azt.
Hangsúlyozta a kormány azon törekvését, hogy a forgalmi típusú adókat növelje, a munkát terhelő terheket pedig csökkentse. Szerinte a tranzakciós illetékjavaslat mindkét igényt kielégíti. Emlékeztetett a nemzetgazdasági miniszter expozéjára, amelyben Matolcsy György elmondta: a tranzakciós illeték értelme, hogy végre lehessen hajtani a szociális adócsökkentést.

Vágó Gábor azt hangsúlyozta, hogy az LMP két éve követeli a tranzakciós adó magyarországi bevezetését. Szerinte, ehelyett a kormány továbbra is az átlagembereket terheli a tranzakciós illetékkel, az államháztartási hiánycél megtartása érdekében.

Szávay: miért nem tud magyarul egy külföldi OTP-alkalmazott?
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar államnak nincs joga arra, hogy akár tulajdonosi oldalról utasítást adjon a külföldön is sikeres magyar cégeknek például arra, hogy határon túli alkalmazottaitól elvárja a magyar nyelv ismeretét.

A jobbikos Szávay István a CBA, a MOL és az OTP kapcsán várt választ arra, hogy ha ezek a vállalatok a határainkon túl "apellálnak" a magyar érzelmekre, miért nem várják el alkalmazottaiktól a magyar nyelv ismeretét vagy helyeznek el üzleteikben magyar feliratot.

Orbán Viktor azt felelte: ezek a cégek nem állami tulajdonban vannak, és tulajdonosi oldalról az állam semmilyen utasítást nem adhat ezeknek a cégeknek a belső ügyeikre nézve, a kormánynak tehát nincs olyan eszköze, hogy rászorítsa ezeket a cégeket a magyar nyelv használatára.
Azt javasolta, ugyanakkor hogy a képviselők ezeket az igényeiket maguk közvetítsék ezen cégek felé, és a politikában megengedett eszközzel próbálják őket befolyásolni, "de ez nem kormányzati ügy" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kérdésekre válaszol.
17:05
- A jövő évi keresetekről, a mozgássérültek repülőtéri parkolásáról, a kórházi várólistákról, a daganatos betegek kezeléséről és a dohánykereskedelem átalakításáról volt szó az interpellációk során hétfőn az Országgyűlésben.

LMP: mi lesz a jövő évi keresetekkel?
Szél Bernadett a keresetek jövő évi alakulásáról szólva kiemelte: bár a bértárgyalások zajlanak, de az már világos, hogy nem lesz forrás béremelésre a versenyszférában, illetve az emelés nem fogja elérni az infláció mértékét. Hozzátette: a bércsökkenés jövőre is folytatódni fog, a megszorító csomagok legalábbis ebbe az irányba mutatnak. Lesz forrás jövőre bérkompenzációra? - kérdezte az LMP-s politikus.

Czomba Sándor államtitkár kijelentette: jövőre lesz bérkompenzáció. Felidézte azt a tavaly év végén elfogadott jogszabályt, amely szerint ennek mértéke 64 milliárd lesz a versenyszférában és a nonprofit szektorban.

Hozzátette: a bérkompenzáció végrehajtása 90 százalék feletti, és jövőre lényegesen egyszerűbb lesz a folyamathoz kapcsolódó adminisztráció.
A képviselő a választ nem fogadta le, a parlament 195 igen és 78 nem szavazattal azonban jóváhagyta.

A Fidesz a mozgássérültek repülőtéri parkolásáról
Tapolczai Gergely arról beszélt, nem mindegy, hogy a külföldi turisták, illetve a ki- és beutazó magyarok mivel szembesülnek a Liszt Ferenc-repülőtéren. A prémiumparkolónál öt percig lehet ingyenesen parkolni, a terminálparkolónál tízperces ez a lehetőség - mondta jeltolmács segítségével a kormánypárti politikus, hozzátéve: e fölött parkolási díjat kell fizetni, a mozgássérültek parkolásáról pedig csak egy mondat olvasható. Ha egy mozgássérült nem tud öt vagy tíz perc alatt be-, illetve kiszállni, fizessen díjat? - kérdezte.

Fónagy János államtitkár közölte: a probléma intézkedést igényel, a parkolási rend módosítása azonban nem tartozik sem a fejlesztési tárca, sem a közlekedési hatóság, sem a fővárosi önkormányzat hatáskörébe. Mint mondta, a repülőtér földi közlekedési felületén a kezelői jogokkal a Budapesti Airport Zrt. rendelkezik. Elismerte, hogy öt perc áthajtási idő egyáltalán nem sok, a kerekes székeseknél általában nem reális, és jelezte: indokolt, hogy az érintettek ennél hosszabb ideig használhassák a parkolót. Mint mondta, levélben hívja fel az üzemeltető figyelmét annak megvizsgálására, milyen további intézkedésekkel tudják segíteni a mozgáskorlátozottaknak a közlekedés könnyebbé tételét.
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: egyre nőnek a kórházi várólisták
Tukacs István (MSZP) azt mondta, az egészségügy állapotának egyik fokmérője, hogy milyen hosszúak a várólisták. Egy sajtótermék felmérésére hivatkozva kijelentette, hogy romlik a helyzet, egyre többet kell várni a műtéti beavatkozásokra.

A képviselő azt kérdezte, ezt ígérte-e a kormány, amikor arról beszélt, hogy rendbe teszik az egészségügyet.

Halász János államtitkár válaszul közölte, hogy a szocialisták hétről hétre rágalmak özönét zúdítják a kormányra, miközben nyolcéves kormányzásuk alatt óriási károkat okoztak az országnak.

Az MSZP az elhibázott gazdaságpolitikájával feláldozta az egészségügyet, a közvetlen betegellátásból körülbelül 250 milliárd, míg az egészségbiztosítási alapból további több száz milliárd forintot vettek el - jelentette ki. Ennek következménye volt a betegterhek növekedése, az orvosok és szakdolgozók elvándorlása és a hosszú várólisták kialakulása.
A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a Ház tette meg, 202 igen szavazattal, 77 nem és egy tartózkodás ellenében.

A Jobbik a nagy dózisú C-vitamin-terápiáról beszélt
Gyenes Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy Magyarországon naponta több mint kilencvenen halnak meg a daganatos betegségek következtében. Jelenleg is több ezer olyan ember van, akinél a szokásos kezelési protokollok eredménytelenek, pedig az ő élettartamukat több évvel is meg lehetne növelni, ha a sugárdózis vagy kemoterápia helyett napi legalább 12 ezer milligramm C-vitamint tartalmazó és azt más vitaminokkal is kiegészítő komplex kezelésben részesülnének - mondta.

Halász János államtitkár közölte: időről időre felröppennek hírek új terápiákról, de ezek eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ha vizsgálat igazolná az eredményességüket, akkor engedélyeznék őket. A nagy dózisú C-vitamin használatát egyedi esetekben engedélyezték, de nem olyan kedvezőek az eredmények, mint azt a képviselő az interpellációjában felvázolta - tette hozzá.

Gyenes Géza a választ nem fogadta el, a parlament viszont igen - 193 igennel 73 nem és tíz tartózkodás ellenében.

Az MSZP a dohánypiac újrafelosztásáról
Tóth Csaba (MSZP) azt mondta, hogy az adófizetőknek 450 milliárd forintjába kerül majd az ötszázmilliárd forintos dohánypiac jövő évi újrafelosztása. Hangsúlyozta, hogy minden egyes jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot kell kiírni. A pályázat eredményét harminc napon belül ki kell hirdetni, és további harminc napon belül meg kell kötni a koncessziós szerződéseket - emelte ki.

Fónagy János hangsúlyozta, hogy a kormány az általános közegészségügyi megfontolások mellett a fiatalkorúak dohányzását is vissza akarja szorítani. A törvény kimondja, hogy a dohányboltokban dohányárún kívül mást nem lehet árulni, de az ésszerű korlátozás nem jelenti azt, hogy a felnőtt fogyasztók ne tudjanak hozzájutni a dohánytermékekhez - hangsúlyozta.

A koncesszió elbírálására nem harminc, hanem hatvan nap áll rendelkezésre - mondta.

A képviselő a választ nem, az Országgyűlés viszont 203 igennel, 77 nem ellenében elfogadta.

További képekért kattintson ide!
15:50 - Újra megnyitják az választási eljárási törvény részletes vitáját, amelyet 4 óra 20 perces időkeretben szerdán folytatnak majd le a képviselők - döntött a parlament hétfőn. Az interpellációk között szó volt az ócsai bérlakásprogramról és az ügynöklistákról is.

Napirend: újra megnyitották a választási eljárási törvény részletes vitáját
A házbizottság javaslatára az Országgyűlés úgy döntött - 331 igen 1 nem ellenében -, hogy a választási eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása során eltérnek házszabálytól és újból megnyitják az előterjesztés részletes vitáját, amit szerdán folytatnak majd le, 4 óra 20 perces időkeretben.

Az erről szóló szavazás előtti hozzászólásában a jobbikos Dúró Dóra és az MSZP-s Bárándy Gergely is arra emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat részletes vitájának lezárása után nyújtott be egy fideszes képviselő egy több mint 60 oldalas, 227 pontból álló bizottsági módosító indítványt.
Bárándy Gergely azt mondta: örülnek annak, hogy a Fidesz nem akarja nyíltan házszabályellenes és törvényellenes módon megtárgyalni a demokrácia alappillének számító törvényjavaslatot, ugyanakkor nem hiszik el, hogy vita újbóli megnyitása az ellenzéknek tett gesztus. A szocialista politikus azt javasolta, hogy az egész javaslatot vonják vissza és kezdjenek egyeztetést.

Dúró Dóra érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartotta az időkeretes vitát, szerinte egyáltalán nem hatalmas gesztus, hogy szerdán, várhatóan éjszaka, utolsó napirendi pontként, a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyalhatják javaslatot.

A fideszes Balla György ugyanakkor azzal érvelt: a házbizottság ülésén nem kormánypárti, hanem ellenzéki képviselők kérték a vita újbóli megnyitását, most azonban a Jobbik az MSZP-vel karöltve "legyalázza a kormányt". Nekünk nincsen szükségük rá, hogy a még egyszer megnyissuk ezt a részletes vitát - fogalmazott a kormánypárti képviselő, aki szerint a javaslattal kapcsolatban eddig is megvalósult az ellenzék minden egyes kérése.

Az Országgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról szóló törvényjavaslat esetében is eltérnek házszabálytól, így a javaslat összevont általános és részletes vitáját és zárószavazását is hétfőn tartják meg.

A Fidesz javaslatára a képviselők többsége megszavazta, hogy a 2011-es államháztartási törvény módosításáról szóló javaslatot kivételes sürgős eljárásban hétfőn tárgyalják, a zárószavazást pedig kedden tartják. Emellett határoztak arról is, hogy a pénzügyi jogok biztosával összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat általános vitája hétfőn, a részletes vita pedig kedden legyen.

A keddi, államadósságról tartandó vitanapot 4 óra 20 perces időkeretben folytatják le. A jobbikos Volner János és az LMP-s Schiffer András is azt kifogásolta, hogy rövid ez az időkeret, a fideszes Balla György ugyanakkor azzal érvelt, a vitanapot a kormánypártok kezdeményezték, és az a tisztességes, hogy ez ne legyen hosszabb, mint egy ellenzék által kezdeményezett vitanap.

Kövér László házelnök a napirend-kiegészítésekről szóló szavazások során több alkalommal is figyelmeztette a hozzászóló képviselőket, hogy a tárgyról beszéljenek.

Képek az Országgyűlés november 5-ei plenáris üléséről - az MTI felvételei.

MSZP: mi lesz a bajba jutott devizahiteles családokkal?
A szocialista Simon Gábor interpellációjában arról beszélt, hogy az első családok optimista számítások esetén is csak jövő tavasszal költözhetnek be az ócsai bérházakba, ahol fával és villannyal lehet majd csak fűteni. Szóvá tette, hogy Ócsán csupán pár családnak épül lakás, valódi megoldást tehát ez nem jelent. Szerinte százezer ember problémáját a kormány nem akarja megoldani.

Mi lesz a többi bajba jutott családdal, hol töltik a karácsonyt? - kérdezte.

Tállai András önkormányzati államtitkár kiemelte: a szocialisták kormányzása alatt a lakossági devizahitelezés állománya 36 milliárdról 6796 milliárd forintra nőtt, és egymillió ilyen szerződést kötöttek. Semmit nem tett ugyanakkor az akkori kabinet, hogy a lakosság ilyen mértékben ne adósodjon el - mondta. Kiemelte, hogy a mostani kormány egynegyedével csökkentette a devizahitel-állományt, kamattámogatást biztosítottak, felállították a nemzeti eszközkezelőt; az ócsai program keretében nyolcvan lakás építése indult el, és további 420 épül majd meg jövő évben.

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 198 igen és 80 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: "elképesztő maszatolás" folyik az ügynöklistákkal kapcsolatban
A jobbikos Novák Előd azt mondta, hogy a kormány antikommunista intézkedései kimerülnek a preambulumok és félmegoldások szintjén, és érdemi intézkedések nem születnek. Az ügynöklistákkal kapcsolatban az ellenzéki politikus szerint "elképesztő maszatolást" folytat a Fidesz, a mágnesszalagokat egyszerű kormánydöntéssel átadhatnák a levéltárnak. Miért nem hátrálnak végre a társadalmi nyomástól, meddig tartják még titkosítva az ügynöklistákat? - kérdezte.

Pintér Sándor szerint nem egy listát kell közzétenni, az nem mond semmit, a diktatúra teljes múltját kell bemutatni. A belügyminiszter kiemelte: nem akarnak új áldozatokat. Vizsgálni kell a felelősség és a felelősök körét, és olyan alapossággal kell ezt megtenni, hogy a ma élő nemzedék is világosan lássa a bűnösöket és bűnöket - jelentette ki.
Közölte, reményei szerint a munkát idén befejezik és beterjesztik javaslatukat.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 185 igen, 51 nem és 39 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

14:35 - A családi csődvédelem lehetőségéről, az oktatási és szociális intézmények állami kézbe adásáról, az október 23-ai megemlékezésekről a fagyhalál elleni alap létrehozásáról, valamint a romák felzárkóztatásáról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

A KDNP a családi csőd bevezetését javasolja

Bagdy Gábor (KDNP) a családról szólva fontosnak nevezte a válságba kerülők megsegítését. Jelezte, ezért áll ki pártja a családi csődvédelem bevezetéséért, amelynek egyik eleme, hogy a válságba került családok életvezetési tanácsokkal kerüljék el a széthullást.

Közölte azt is: a KDNP megfontolandónak tartják például azt, hogy a bíróságok vagy a járási hivatalok felügyeljék a folyamatot. Az erről szóló előterjesztést jövő év elején nyújtja be a KDNP, bízva abban, hogy 2014-től életbe léphet - mondta.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta: a családi csőd lényege, hogy szabályozott körülmények között, az adósságtól mentesülve kerüljenek ki a családok a visszás helyzetből. Ennek kereteihez uniós határozat és a nemzetközi példák is alapul szolgálnak - mondta.

A LMP az oktatási és a szociális intézményeket félti

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a kormánynak döntenie kell, vállalja-e az oktatási és szociális intézmények csődbe vitelét, vagy időt ad a kiérlelt döntések meghozatalának. Úgy vélte: az intézményátadást el kellene halasztani, jelen körülmények között ugyanis kivitelezhetetlen.

Kifogásolta, hogy a kormányban nincs oktatási miniszter. A szociális intézmények államosítási terveivel kapcsolatban azt mondta: az állam a települési önkormányzatok nagy intézményeire is rá akarja tenni a kezét. Tudatosnak nevezte az ellátórendszer lerombolását, amellyel szerinte az ellátórendszert "a Horthy-korszak nyomorúságos szintjére akarja lezülleszteni" a kormányzat.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár közölte: nem államosításról és nem vagyonelkobzásról van szó, hanem állami felelősségvállalásról.

Kijelentette: a kormányzásuk eleje óta a csődtől kell megmenteni
önkormányzatokat és intézményeket, de számos esetben csak közvetett módon tudott beavatkozni a kabinet. Ezzel indokolta, hogy olyan átalakítást hajt végre az állam, ami "orvosolja a hibákat". Szerinte ilyen körülmények között a beavatkozás halogatása a bűn.

Fidesz: Bajnainak miniszterelnökként kellett volna elszámoltatnia a rendőrséget

Révész Máriusz az október 23-ai demonstrációkkal kapcsolatban közölte: idén mindenki kifejezhette a véleményét, és senkinek nem esett bántódása. Hat évvel ezelőtt azonban nem így volt - idézte fel a fideszes képviselő-, akkor rendőröket vezényeltek a tüntetők közé.

A képviselő emlékeztetett Bajnai Gordon egyik múlt heti nyilatkozatára, amelyben az egykori kormányfő közölte: akkor szakszerűtlen volt a rendőrség és elmaradt ennek nyilvános kimondása. Révész Máriusz szerint azonban Bajnai Gordonnak akkor kellett volna elszámoltatnia a rendőröket, amikor miniszterelnök volt. "Más ügyekben is lenne mit elismernie, például az államadósság jelentős növelését" - fogalmazott a képviselő.

Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte: a 2006-os esemény a magyar demokrácia és jogállam legsötétebb lapjára tartozik.

"Akkor a hatalomért remegett, most a hatalom után sóvárog" - mondta Bajnai Gordonról az államtitkár, aki a szocialista párt szégyenének nevezte az akkor történteket és rámutatott: a Fidesz már akkor is segítette az áldozatokat.

Hozzátette: 149 áldozat több mint 270 millió forinthoz jutott az elmúlt két évben. Hangsúlyozta: a büntetőjogi felelősségrevonás sem fog elmaradni.
Az MSZP fagyhalál elleni alapot javasolt

Lukács Zoltán (MSZP) azt mondta: az elmúlt két évben több mint ezer ember halt meg kihűlés miatt, legtöbbjük saját otthonában. Erőteljesebb intézkedést sürgetett több százezer ember érdekében, akik anyagi okok miatt nem tudják fűteni a lakásukat.

Kifogásolta, hogy megháromszorozódott azok száma, akiket kikapcsoltak valamilyen közműszolgáltatásból, és bírálta az energiaárak jelentős emelkedését.

A képviselő fagyhalál elleni alap létrehozását sürgette, amit átcsoportosítással finanszírozhatna az állam.

Soltész Miklós szociális államtitkár hazugságnak nevezte a képviselő által elmondottakat, amelyek az államtitkár szerint azért álságosak, mert az MSZP volt az, amelyik az egész energiaszektort privatizálta, ami miatt az állam ármeghatározó képessége a nullára csökkent.

Emlékeztetett arra is: az előző kormányok vetettek ki áfát az adományokra.

A Jobbik a cigány-magyar együttélés jobbítását szorgalmazta

A jobbikos Vona Gábor - megemlítve a Jeszenszky Géza nagykövet jegyzete kapcsán kialakult polémiát - azt mondta: az ország fényévekre van a cigány-magyar együttélés megoldásától, de ennek érdemi vitájától is. Közölte: pártja ezért javasolta korábban eseti bizottság felállítását.

A magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémájának nevezte a kérdést. Szerinte a probléma az egész térséget sújtja, ezért a megoldás keresését nemzetközi térre lehet terelni.

"Igenis szegregálni kell, nem a cigányt a magyartól, hanem a tisztességest a tisztességtelentől, (...)az integrálódni akarót az integrálódni nem akarótól" - közölte. Szerinte sem a cigányság vezetői, sem a kormány nem akarja a valódi integrációt.

Győri Enikő államtitkár egykori Jeszenszky-tanítványként visszautasította a nagykövet bírálatát, és azt hangsúlyozta: a külügyminisztérium kiáll Jeszenszky Géza mellett, akit hiteles személynek tart.

A kormány a cigánypolitika meghatározásakor nem fogja a Jobbik véleményét kikérni - jelentette ki.

Korábban:

A pénzügyi ombudsmanról szóló törvényjavaslatról is tárgyal hétfőn az Országgyűlés, ha az ülés kezdetén napirendre veszik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatát. A parlament dönt az útlevélkiadás gyorsításáról. Orbán Viktor kormányfőnek ellenzéki kérdésekre kell válaszolnia.

A parlamenti munka a szokás szerint napirend előtti felszólalásokkal kezdődik és az interpellációs időszakkal folytatódik. A miniszterelnöknek több ellenzéki kérdésre is válaszolnia kell.

Ma dönt a Ház a digitális átállással összefüggő törvénymódosításokról, így a szociálisan rászorulók állami segítséget kaphatnak a digitális televízióadás vételére alkalmas készülék beszerzéséhez. Szavaznak a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló szabályok szigorításáról (a Fidesz azt javasolja, hogy a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával a kétezresnél népesebb települések akkor is megtagadhassák a közös hivatal alakítását, ha azt szomszédos település kezdeményezi), valamint a kiemelt beruházások gyorsításához szükséges javaslat elfogadásáról is.

Határozathozatal lesz arról a rendészeti tárgyú javaslatcsomagról is, amely egyebek mellett harmincról húsz napra csökkentené az útlevél-kiállítás idejét.

A szavazások után az Országgyűlés megvitatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény javasolt módosítását, a kabinet ebben arra adna lehetőséget, hogy adó- és vámhatósági feladatokat is ellátó főigazgatóság jöjjön létre a NAV-nál.

Ezután következhet a pénzügyi jogok biztosának intézményét létrehozó indítvány megtárgyalása. Matolcsy György előterjesztése szerint a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó ombudsmanhoz a pénzügyi szervezetek eljárásaival kapcsolatban fordulhatnak az ügyfelek. Orbán Viktor miniszterelnök két hónappal ezelőtt beszélt arról a parlamentben, hogy bár az elmúlt két évben sokat tettek azért, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok "kíméletlenségétől", még mindig sok a dokumentálható állampolgári sérelem. Ezért javasolta, hogy brit mintára hozzák létre a pénzügyi ombudsman hivatalát.

Ma lesz a részletes vita a stratégiai földgáztározók állami tulajdonba kerüléséről, valamint Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető előterjesztésről is, amely megkönnyítené a legalább 250 ezer euró (nagyjából 70 millió forint) értékben hosszú lejáratú magyar állampapírt vásároló külföldi befektetők letelepedését.

A nap végén kivételes sürgős eljárással tárgyalhatják az államháztartási törvény módosítását, erről így már kedden zárószavazás lehet. A javaslat célja, hogy a kormány a büdzsé sarokszámait tartalmazó módosító indítványt terjeszthessen elő. A 2013-as költségvetés főszámainak átírása kapcsán hétfőn módosíthatják a házszabályt is.

Az ülésnap az adótörvények részletes vitájával zárul.

Olvasóink írták

  • 15. fortuna54 2012. november 09. 21:05
    „Kisb...ok,ti mindent máskép láttok?”
  • 14. kerteszb 2012. november 06. 09:00
    „Hogy meg volt sértődve tegnap a sosemhazudó próbadiktátor, valaki kritizálni merészelte. Ez tűrhetetlen! :)”
  • 13. pancser 2012. november 06. 08:47
    „Az ember csak ámul az adok-kapok felszólalások hallatán és gondolkodóba esik vajon a T.Ház fogalomban nem felesleges-e a T.betű! A populista, nacionailsta duma meg a kommunistázás alvégi kocsmai szint, hasonlóképpen a diktatúra emlegetése a 2/3 kapcsán.
    Ami a legveszélyesebb tendencia az ország szembeállítása az Unióval, ebbe mindent beleértek. Ami a földügyben megy az a trágyateregető gumicsizmás ember dumája, aki még nem látott korszerű gépeket, gazdaságot csak vasvellát.
    A mg. korszerűsítése a török háborúk után a német telepesek révén valósult meg, ha helyi példát hozok akkor a magyaróvári uradalom a világ egyik legkorszerűbb gazdasága az 1900-as évek elején, nem magyar tulajdonban volt. Magyarul: A mg. világszínvonalúvá emelése csak saját erőből, csak saját emberekkel nem megy, kell a külföldi gazdálkodók bejövetele, tőkéje. A külföldiek földhöz juttatásának akadályozása a magyar nemzetgazdaság ellen van.”
  • 12. BJ.MÓVÁR 2012. november 06. 00:06
    „A kisputyinnak agyára megy a hatalom, elég dedós érveket,válaszokat tud csak adni!! A bírkái természetesen örömmel megtapsikolják ezeket a gyermeteg állításokat!! Amikor támadták a média törvény miatt,akkor is "csúsztatott", hárított ,azt volt a válasza,hogy ezzel az országot érte támadás! Most meg a kommunista kormánypárti képviselők felemlegetése,szerinte a szavazóik megsértése!! Már jelentkeznek a tudatzavar jelei!!”
  • 11. machers 2012. november 05. 22:11
    „Érdekes, hogy nem mindig volt ilyen érzékeny a Medence Géniusza:
    ",,Ha már az elmúlt napokban a méltóságról és a méltatlanságról hosszú vita keveredett, az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra ülő képviselő hölgyek és urak itt helyet foglalhatnak az országgyűlésben".
    (köteles laci. 2012. ápr. 2.
    http://greczy.blog.hu/2012/04/21/kover_es_a_kommunistak”
  • 10. Eva- 2012. november 05. 21:49
    „A miniszterelnök viszontválaszában azt kéri, hogy maradjanak a tényeknél. Amikor Harangozó a kormánypártot sértegeti, akkor nem őket sérti meg, hanem a választókat, akik a bizalmukat a mostani kormányba helyezték. "A választópolgárainkat ért sértést ismételten vissza kell utasítanom" - mondja Orbán.

    tehát választói minőségemben sért, aki választott pártokat gyaláz! választott képviselőket gyaláz!
    izgis! innen minden békéssé válik! :)”
  • 9. Santos 2012. november 05. 21:44
    „Eva,te vagy már régen unalmas.”
  • 8. machers 2012. november 05. 21:15
    „Úgy látszik, ma a nagy mondások napja volt a Parlamentben:
    "Czomba Sándor államtitkár ma a parlamentben: "Valószínűleg reálbércsökkenés lesz jövőre, de szerintem ha az eddigi évek reálbércsökkenéseit összeadjuk, az összességében reálbéremelést jelent."
    Ez szép volt!”
  • 7. Eva- 2012. november 05. 21:12
    „5-höz

    nocsak!
    egy fegyelmezett rendőrség összeverette magát--de nem nyúlt senki jogos önvédelem gyanánt komolyabb eszközhöz pedig hű de szerették volna a puccs szervezői!

    több rendőrt vertek meg, ahány szabadságharcos sérült meg.
    ezt még a Völgyessy nevű nyugalmazott bíró is elismerte.
    de most a miniszterelnök öngólt lőtt:
    most már az ő szavait is idézgethetjük:

    "Orbán szerint szokatlan, hogy egy azonnali kérdést sértegetésre használjanak fel. Márpedig az utóbbi percekben ez történt. A diktatúra nem az égből ereszkedett alá, hanem emberek csinálták, mégpedig azok, akikkel Harangozó most is egy pártban ül - mondja a kormányfő. "Kikérem magamnak, hogy egykori volt kommunista párt utódszervezetének tagjai oktassanak minket demokráciáról" - mondja Orbán, szavait vastaps követi, ő pedig teátrálisan leül."

    tehát felhagyhattok minden sértegetéssel, mert akkor sértegettek --mondta Orbán!

    micsoda békés közélet lesz ezután!
    se gyurcsányozás, se böszmézés- se proligarcházás----unalmas lesz”
  • 6. Santos 2012. november 05. 21:08
    „Embertelen,hát te ennyire tudatlan vagy?Egy igazi diktátoral hol lehetne igy beszélni? Ne szoljál semit,mert megtudják,hogy hülye vagy.”
  • 5. Patriot 2012. november 05. 20:43
    „Olyan mélységbe süllyedtetek elvtársak, hogy a keszonbetegségtől tudathasadásos állapotba kerültetek.

    2006 október 23, az igazi diktatúra akkor élte fénykorát. Vérbe fürdött a kommunista utódpárt.”
  • 4. szabadságharcos 2012. november 05. 20:18
    „"Én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát. Ezek az önök párttársai voltak" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
    Akkor lehet hogy az ő párttársai voltak. Most viszont a viktátoré!
    "Szegény" felcsúti duce, elég sokszor kiesik a szerepéből vagy most kezd igazat beszélni.”
  • 3. kotorék 2012. november 05. 20:10
    „Már csak a Hitler bajusz hiányzik!”
  • 2. machers 2012. november 05. 18:58
    „Számomra - eddig - a nap mondása:
    "Én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam, hanem azok ellen, akik csinálták a diktatúrát. Ezek az önök párttársai voltak" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
    Tehát a diktatúra jó dolog, csak akkor kimaradt a buliból.”
  • 1. embertelen 2012. november 05. 18:56
    „Végre valaki nyilvánosan is meg merte mondani a felcsuti töpének, hogy egy diktátor! Ma ezzel Magyarországon sok minden megváltozott, mert már nemcsak a háta mögött merik diktátorozni a főhazugot. Remélem egyre többen lesznek olyanok, akik végre ki merik mondani, hogy a király meztelen! Abból is látszik, hogy diktátori gondolkodása van a fidesz-vezérnek, hogy a személyét ért kritikát azonnal úgy értelmezte, hogy ezzel a teljes fideszes szavazóbázist bántották meg. Ez természetesen egy beteg gondolkodás, Sztálin és Rákosi is így gondolkodott és viselkedett.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A biztonság a legfőbb érték az embereknek

A magyarok számára a segítőkészség egyre kevésbé fontos, mindenki a biztonságra vágyik leginkább -… Tovább olvasom