Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Dalí legsikerültebb műve: maga Salvador Dalí

Pozőr, botrányhős, őrült vagy zseni – lépten-nyomon felbukkanó megállapítások Salvador Dalíról (1904–1989), a spanyol szürrealista festőről. Megnyilvánulásaival egész életében állásfoglalásra akarta kényszeríteni a konszolidált polgárokat. Saját bevallása szerint sosem süllyedt olyan mélyre, hogy civilben mutatkozzon. Mindig „Dalí-uniformist" viselt.
Salvador Dalínak már a születési körülményei sem hétköznapiak. Hétéves korában meghalt fivére nevét örökli, akivel ráadásul úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás. A spanyolországi Figuerasban élő szülők 1904-ben született második fiukkal kárpótolják magukat az első Salvador (magyarul Megváltó) elvesztéséért. A végletekig kényeztetik, a hiperaktív fiúcska pedig mindent el is követ, hogy magára vonja a környezete figyelmét.

Aki kétszer született

Apja, a katalán város köztiszteletben álló jegyzője, ismerősei rábeszélésre taníttatja művészetre a fiát. Még ahhoz is hozzájárul, hogy Salvador tehetségét Madridban, majd Párizsban csiszolja. 1929-ben érkezik a francia fővárosba, ahol Miró veszi pártfogásába, bemutatja a szürrealisták csoportjának. „Úgy éreztem, másodszor is megszülettem – írja. – A szürrealisták csoportja nekem afféle tápláló méhlepény volt. Csillapíthatatlan étvággyal faltam a mozgalom betűjét és szellemét." A vonzalom kölcsönös, Dalí lesz a szürrealisták vezéralakja. Kíváncsian kísérletezik a film, a színház és az irodalom boszorkánykonyhájában. Később az ő szellemiségéből táplálkoznak az újabb művészeti irányzatok.
Tizenhét évesen elvesztett édesanyját költő barátja Paul Eluardnak orosz származású feleségével, Galával pótolja. Heves udvarlását és magamutogató hisztériáját az asszony előbb visszataszítónak találja, ám végül mégis beadja a derekát. Állítólag felkiáltott: „Kicsi fiam, soha sem fogjuk elhagyni egymást!" Viszonya a férjes asszonnyal az apjával való szakításhoz vezet.

Kiállítások – közel és távol

Hazánkban egyedül a fővárosi Szépművészeti Múzeum gyűjteményében találhatók Dalí-grafikák, ezeket időszakos kiállításokon mutatják be. Szeptemberben Szegeden, a fekete Házban Aranykor címmel grafikák, rajzok, akvarellek és világirodalmi könyvillusztrációk láthatók Richard H. Mayer németországi magángyűjteményéből. A tárlat – melynek rendezője: Papp Katalin művészettörténész – szeptember 1-jén 17 órakor nyílik, szeptember 2-dikától október 1-jéig (hétfő kivételével) naponta 10-18 óra között tart nyitva. A belépő: 500-2000 forint.

A Dalí feltalálta: „paranoia-kritikai gondolkodásmód" középpontjában az asszociáció áll. Élete vége felé azonban maga a katalán zseni is elismerte, fogalma sincs, mi a lényege, de remekül bevált. Hétköznapi tárgyakat, jelenségeket rendez ösztönös rendszerbe, hogy rögeszméit – a szexuális vágyat, az anyai szeretet, az evést és a halált – megjelenítse. Ideológiai fejlődése sem mentes a szélsőségektől: élete során az ultrabaloldaltól a Hitler iránti rajongáson át egészen a misztikus katolicizmusig sodródik.

Minden napja: show

Mindent elkövet, hogy róla beszéljenek. Minden napja egy, a nyilvánosságnak rendezett show-műsor: ezer fehér karfiollal feldíszített fehér Rolls Royce-szal vonul be például a párizsi Sorbonne-ra előadást tartani. Pallavicini grófnő római kerti partiján szögletes tojásból bújik elő, latinul szónokol. Titkos egyházi esküvőjén kijelenti: Galával arkangyalok lettek. Velencében kilencméteres óriásoknak öltözve táncol a feleségével. Barcelonában szürrealista bikaviadalt tervez, ahol a ledöfött bikát hercegnőnek öltöztetett helikopter emeli magasba. Párizsban pedig tizenöt méteres kenyeret cipel végig a városon, majd előadást tart a kozmikus ragacsról.

Don Quijote és Alice

A Szegeden bemutatkozó 117 alkotás Salvador Dalí negyven évét illusztrálja. A kézrajzok mellett olyan könyvillusztrációk is láthatók, amelyek – bár kötetben láttak napvilágot, de – eredetileg pergamenre vagy preparált állatbőrre készültek. Sajátos könyveivel Dalí új irányt szabott a könyvművészetnek. Szegeden – többek között – a Don Quijote, a Dekameron, Tristan és Izolda, valamint Alice Csodaországban című irodalmi művekhez készült rajzokat ismerhetjük meg.

Gala halála után

Dalí élete 1982-ben törik meg, amikor Gala meghal. Fájdalmában megpróbál kiszáradva öngyilkos lenni. Nem hal meg, de elveszti a hangját, és csak az orrán keresztül tud folyékony táplálékot magához venni. Egy hálószobatűzben égési sérüléseket szenved. Szülővárosában múzeumot és egyben sírhelyet tervez magának, miközben a halhatatlanságra készül. Utolsó napjaiban is azt figyeli a kórházi ágyán, hogy találgatnak a híradások az egészségi állapotáról. Nagy betegen is arról beszél, hogy hibernáltatja magát, nehogy csak azt mondják róla, hogy Dalí meghalt, hanem, hogy ezt is másképp csinálta, mint mások. „Meggyőződésem, hogy a holtak felélesztése mindennapos műtét lesz. Ezt én folyékony héliumban fekve szép türelmesen kivárom." 1989-ben, nyolcvanöt évesen halt meg. Bebalzsamozva tették sírba a múzeum kupolája alatt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szőlőt, édesem!

A nap-érlelte szőlő segítségével könnyen és gyorsan megszabadulhat súlyfeleslegétől. Tovább olvasom