Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 4°C

Csülkös bableves

Rájöttem, nincsenek „nehéz kérdések". Nem azért, mert nem kérdezni nehéz, hanem alkalmasint a kérdésre válaszolni. De ha már ennyire elterjedten használjuk ezt a kifejezést, üsse kő, beszéljünk nehéz kérdésekről. De valóban vannak-e? Olyanok, amikre agycsavaró spekuláció után se tudjuk a választ?

Mert ezekből a kérdésekből hiányzik a hogyan és a miből – de azokkal együtt már túl bonyolultak lennének.
Szemezgetek az elmúlt hét közéletet foglalkoztató terméséből (bocs, szüret idején talán megengedhető ez a kép), és arra a következtetésre jutok, hogy tulajdonképpen minden fontosnak tartott kérdésre azonnali és világos választ lehet adni. Csak néhány példa az amúgy igen bőséges kínálatból. Szigorúan felelősségre kell-e vonni, akit korrupción érnek? Naná! El kell-e a helyszínen venni annak a jogosítványát, akit ittas vezetések csípnek? Még jó, majd aztán részegen karabolozik, vagy elgázol valakit, ha eddig nem tette. Meg kell-e szüntetni a hálapénz „intézményét"? Tapsolnánk neki. Elszámoljanak-e az országgyűlési képviselők a különböző költségtérítési juttatásaikról? Ha már nem adóznak utána, csak-csak jogom van tudni, valóban a közért végzett áldozatos munkájuk segítésére használják fel. Átláthatóság kellene a közpénzek elköltésében? Jogom van tudni, mi lesz a nem kevés adóforintomból. Legyen-e több társadalombiztosító, a választhatóság lehetőségével? Legyen, ha már ezt az egyetlen meglévőt nem sikerül rendben tartani. Maradjanak-e állami kézben a kórházak? A kötelező, tisztességes, korrekt egészségügyi ellátás maradjon állami feladat, luxusigényekkel lehet magánklinikákra menni...

Nem untatok tovább senkit az ilyenfajta kérdésekkel, pedig van belőlük bőven. Csak, mint a kedves olvasó nyilván észrevette, ezek nem valódi kérdések, csak afféle politikai puffancsok, amikre a válaszok is csak olyanok lehetnek. Semmitmondók, tehát feleslegesek. Az ilyen kérdéseket lehet népszavazásra vinni, józan paraszti ésszel csakis egyféleképpen lehet rájuk válaszolni. Vétek rá milliárdokat kiszórni az ablakon. Mert ezekből a kérdésekből hiányzik a hogyan és a miből – de azokkal együtt már túl bonyolultak lennének, az egyszerű nép meg se értené őket, de ha mégis, akkor elkezdene vitatkozni rajtuk, a végén pedig a döntéshozók kénytelenek lennének a kollektív bölcsesség alapján dönteni, ami ugyebár macerás dolog. Higgyék el, nem vagyok olyan naív, hogy ezt számonkérjem.

Egyetlen egy nehéz kérdéssel azért mégiscsak szembesülök néhanap, a feleségem teszi fel: mi legyen holnap az ebéd? Beismerem, nem boldogulok vele, s magam is tudom, csak kibúvó, amikor látszat-válaszként rávágom: csülkös bableves! Na de főzeléknapon? Vagy tésztanapon? Vagy amikor az unokák jönnek, és egyik se eszi meg?
A csülkös bableves főzése egyébként nem lebecsülendő dolog. Ha összetevőit egyidőben tesszük fel főni, akkor vagy a csülök marad piszokul rágós, vagy a bab fő péppé, de a végeredmény mindenképpen élvezhetetlen. De így van ez mindennel, amit kevernek-kavarnak. Aki nem tudja, kérdezze meg rendesen, nem szégyen az...
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A hazai ismertség külhoni megbízásokban kamatozik

Bágyogszovát - Calor Sigma Kft. központja Győrben van, korszerű felületkezelő és porfestő üzeme… Tovább olvasom