Kisalföld logö

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 25°C Még több cikk.

Csendesen tiltakozott a szanyi gazda

Szanyban Családi József sajátos eszközzel tiltakozott a kommunista hatalom és a szovjet megszállás ellen: megfogadta: nem vágatja le haját és szakállát, amíg az idegen katonák ki nem mennek hazánkból.
Családi József szanyi gazdaember életében némán tiltakozott a Kádár-rendszer, a szovjet hadsereg „ideiglenes” itt-tartózkodása ellen. Egyszerű és mégis látványos eszközt választott: megfogadta, hogy amíg a megszálló hadsereg katonái magyar földön vannak, nem vágatja le haját és szakállát. A szovjetek kivonulását nem érte meg Családi József, 1988-ban meghalt.
Kemenesszentpéteren született Családi József 1907-ben. Szanyba nősült, feleségével hét gyereket neveltek. 12 saját és ugyanennyi bérelt holdon gazdálkodott. Jó gazda volt, a lovakat szerette leginkább, az 1950-es évek elején még a község ménesének csikósa is volt. A kommunizmus évei alatt tette élete végéig megtartott fogadalmát, amiért nem kevés zaklatásban is része volt, de megtörni nem tudták. Rákosi idején a rendőrök is „rászálltak”, rendőri felügyelet alá helyezték. Hetente kellett Csornán jelentkeznie, mindig kerékpárral tette meg a hosszú utat. Hóban, fagyban, melegben, dologidőben kerekezett be a városba, hogy eleget tegyen a parancsnak. Szerintük ugyanis „felesleges egyénieskedés” volt viselete, sőt, közveszélyes propagandát terjesztett, szovjetellenes hangulatot gerjesztett. Hite és akarata ettől azonban csak erősödött, meg attól is, hogy magyargencsi tesvérét igaztalan vádak miatt internálták. A Rába mentén sokan ismerték Családi Józsefet. Volt egy pápai fényképész, aki portréját üzlete kirakatában tartotta, de a felvételt is bevetették a hatóságok.
Idős napjaiban az erdőben érezte igazán jól magát Családi József. Senki által nem zavartatva vágta a fát, tisztogatta az erdőt. Hosszú haja, szakálla megőszült az évtizedek alatt. A szovjetek kivonulását azonban nem érhette meg, 1988-ban meghalt. A pápai temetőben nyugszik. Gyermekei elkerültek a faluból, de a helyiek emlékeznek rá. Különösen Szabó Sándor, akivel utcabeliek és barátok is voltak.
– Csendes tiltakozó volt Jóska bácsi. Hangosan nem politizált, tette a dolgát, magában tartotta gondolatait – emlékezett kérésünkre Sanyi bácsi. – Nagy családja volt, dolgoznia kellett sokat. „Szíves” ember is volt, segített mindenkin, hacsak tehette. A fogadalmáról mindenki tudott a községben és elfogadták, rábízták. Jó szívvel emlékeznek rá, akik ismerték. Sajnos, nem érhette meg az oroszok kivonulását, néhány évvel előtte meghalt.

Találkozás az erdőn

Dr. Sonnevend Imre veszprémi erdőmérnök küldte el szerkesztőségünkbe Családi József fényképét és írta le emlékező sorait. P 1975-ben találkozott vele, az egyházaskeszői határban. Akkor lefényképezte és megjegyezte a Jóska bácsitól hallottakat. Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján vette ismét elő a fotót. Dr. Sonnevend Imre Walt Whitman XIX. századi amerikai költőhöz hasonlítja a rábaközi gazdát, a külső hasonlóság miatt is: „Most látom, a legjobbak hol nevelődnek, / A szabad levegőn növekednek, együtt esznek és alusznak a földdel” – írja Weöres Sándor fordításával.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

300 készítményt lehet januártól patikán kívül is árusítani

Mintegy 300 készítményt lehet januártól patikán kívül is árusítani - közölte az Egészségügyi… Tovább olvasom