Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Csapdátlan kilók: túlsúly és gyermektelenség

A túlsúly szerte a világon komoly egészségügyi probléma. A reproduktív korban lévő nők kb. 20–25%-a küzd a túlsúly számos mellékhatásával, míg a felnőtt lakosság közel 55–65%-a túlsúlyos.

Évtizedek óta ismert összefüggés, hogy a felesleges kilók és a teherbeesés, valamint az eredményesen kezelhető meddőség között jól meghatározható, fordított arányú összefüggés van. A nehézséget tovább fokozza, hogy a várva várt teherbeesés után a terhesség kilenc hónapja alatt is olyan szövődmények jöhetnek létre, amelyekkel a normál súlyú nőknek nem, vagy elenyésző gyakorisággal kell számolniuk.

Az elhízás nem más, mint túlzott zsírfelhalmozódás a szervezetben. Érdemes megemlíteni, hogy a túlsúly növeli a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavar, daganatos betegségek és az idő előtti halálozás kockázatát is, kozmetikai gondként fokozott szőrnövekedés is jelentkezhet.

Hibás életmód

Kialakulását genetikai (sajnos ebben ismereteink csekélyek) és környezeti tényezők, a mozgásszegény és ülő életmód, és nem utolsósorban a túlzott energiabevitel segítik elő. Tudnunk kell, hogy az elhízás 90–95%-a csupán egyszerű elhízás, amiért főleg a mozgásszegény, nassolós életmód tehető felelőssé.
A testzsírmérésnek számos technikája ismeretes, amelyek közül a leggyakrabban alkalmazott módszer a testsúly/testmagasság arány mérése.

Az elhízás foka

Ez az arány úgy számolható ki, hogy a méterben kifejezett testmagasság négyzetével elosztjuk a súlyunkat. Ekkor kapjuk meg a klinikai gyakorlatban is jól használható testtömegindexet (body mass index – BMI) = testsúly/tesmagasság˛ (kg/m˛). A normális BMI 20–25 között van, 25–30 között túlsúlyos állapotról, 30–35 között elhízásról, 35 felett kóros elhízásról, illetve ha a BMI 18–20 között van soványságról, 18 alatt pedig túl sovány állapotról beszélünk.

A peteérés zavara

Túlsúly esetén mindenekelőtt a peteérés zavarával kell számolnunk. A vérzések ritkábban jelentkeznek, rövidebb ideig is tartanak, a ciklusok monitorizálása során egyértelműen kiderül, hogy elmarad a petesejteket tartalmazó tüszők érése. Mindezek a kövérség miatt kialakuló ún. metabolikus szindróma részjelenségei. Nem véletlen, hogy csökkent kalóriabevitellel igen jó eredményt lehet elérni: a testtömeg 5–8%-os redukciója után helyreállhat a peteszolgáltatás, és a rendszeres petesejt-kilökődések mellett gyorsan bekövetkezhet a teherbeesés.

Férfiak esetében

Talán nem mindenki számára ismert, hogy kövér férfiaknál a here szintén csökkent működéssel reagál a túlsúlyra, a hímivarsejtek mind számban, mind mozgásban jelentősen eltérhetnek az élettani értékektől – természetesen negatív irányban.

Magasabb vetélési arány

A kövér nőbetegeknél további gondot jelent, hogy a peteérést serkentő gyógyszeres kezelések során létrejött petesejtek megtermékenyülési aránya jóval gyengébb, mint „egészséges" társaiknál, továbbá nehezebb a megtermékenyült petesejtek beágyazódása a méh üregébe és magasabb a vetélési arány is. A páciensek számottevő részénél ún. policisztás petefészek megbetegedés diagnosztizálható a leírt zavarok hátterében.

Az anyai kövérség rizikófaktorként szerepelhet a magzati fejlődési rendellenességek hátterében. A velőcső-záródási (pl. nyitott hátgerinc) és szívfejlődési rendellenességek, a nyúlajak, farkastorok gyakorisága egyértelműen növekszik.

Terminus előtt

Számos szakember ezt azzal magyarázza, hogy túlsúlyos betegeknél a folsav felszívódása zavart szenved, így csökken jótékony hatása a különböző záródási rendellenességek kivédésében. Szintén fokozott a terhesség első trimeszterében az elhalás gyakorisága, és az ismétlődő vetélések esetén is kóroki tényezőként tartják számon a túlsúlyt. Növekszik az indukált koraszülések száma (ezt főleg az először szülő nőknél figyelték meg): a terhesség utolsó szakaszában fellépő kóros állapotok miatt frekventáltan kell a szülést a terminus előtt megindítani.

Kevesebb kalória, több mozgás

Milyen elkerülhetetlen következtetéseket kell levonni? Mindenekelőtt azt, hogy kövérségünkről elsősorban mi magunk tehetünk, megoldásában elsősorban magunkra kell számítanunk. A csökkent kalóriabevitel mellett fontos az életmódváltás, a rendszeres mozgás megszervezése (napi 1 óra gyaloglással 300 kcal leadása érhető el, ezzel egyenértékű 2–3 km futás, 8–10 km kerékpározás vagy 100 m úszás), továbbá fontos az egészségtelen ételek, italok kerülése, a nassolás mint pótcselekvés megszüntetése. Néhány évtizede a gyógyszerek viszonylag széles köre áll rendelkezésre a fogyókúrák támogatására. A bőség zavara sokszor azt is jelzi, hogy az ideális orvosság hiányzik. Ne felejtsük el: a kiegészítő gyógyszeres kezelés mellett soha nem szabad lemondani a diétáról, a fokozott fizikai aktivitásról, összegezve: az életmódváltásról. 

Metabolikus szindróma

A metabolikus szindróma civilizációs népbetegség – genetikai hajlam, helytelen életmód és táplálkozás hatására tünetszegényen, lappangva kialakuló anyagcserezavar –, amely az erek falának meszesedését okozza, ennek következtében korai halálozással járhat a szív- és érrendszer elégtelensége miatt. A folyamat hátterében a sejtek inzulinérzéketlensége áll (sejtszintű cukorérzéketlenség), de igen gyakori metabolikus szindrómában a magasvérnyomás-betegség, az elhízás, a zsíranyagcsere eltérései (a trigliceridek emelkedett szintje, csökkent HDL-koleszterin), valamint a véralvadási zavar (fokozott véralvadás).

Dr. Kőrösi Tamás (szülész-nőgyógyász főorvos)

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az ÁPV Rt. elnökjelöltje

Nagy János egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem (DE) prorektorát, az agrártudományi centrum elnökét… Tovább olvasom