Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Búzás Gábor halálára

Hagyatéka – mint minden székely emberé: a közjó szolgálata mindenekfölött! A Magyarok Világszövetsége nevében meghatottan búcsúzom tisztségviselő testvérünktől, vitéz lófő Búzás Gábortól. Búcsúzunk küldött-társunktól, a Magyarok Világszövetsége első magyarországi megyei szervezetének, az MVSZ Kisalföldi Társaságának alapító, majd élete végéig tiszteletbeli elnökétől.

Dr. Búzás Gábor élete útja a konzervatív csíki székely közösségből, a zajos, kozmopolita Nagyváradon keresztül, ide, a világi Dunántúlra vezetett. „Meglátjátok, megsegít minket a Csíksomlyói Szűzmária!” – mondotta hittel, valahányszor az élet kilátástalannak tűnő helyzetet teremtett. P nemcsak hittel élte életét, hanem szenvedélyesen szeretett is élni. Ám élete mindvégig a szolgálat jegyében telt. Élni akarása egyedülálló volt. Túl 75. életévén, úgyszólván élete végéig dolgozott. Halálos ágyán – midőn a győri kórházban, majd később Budapesten meglátogattam – nem élete ellobbanó lángját siratta, nem fájdalmairól beszélt, hanem a Kossuth térről kérdezett. Magyarország, a végveszélybe sodródott magyar nemzet féltése és szolgálata éltette – utolsó leheletéig. Már a nyugdíjkorhatár közelében volt, amikor a ceausescui kommunista, magyargyűlölő terror elől Magyarországra menekült. Mégis magabiztosan mozgott ennek az országnak a szövevényes viszonyai között. Úgy, ahogy az illik egy szabad emberhez – egy vitéz lófő székelyhez.
Ha fontos magyar ügyre vélt rábukkanni, nem ismert lehetetlent. A jó ügy érdekében mindig kész volt közbenjárni – bármikor kész volt végigkilincselni Szűrös Mátyástól Orbán Viktorig, Habsburg Ottótól a Magyarok Világszövetségének elnökéig. Persze esendő ember volt ő is, mint minden ember. Persze tévedett is, mint minden ember… Tévedett, mint az erdélyi magyarok többsége, akik nem képesek elhinni azt, hogy a mai Magyarországon a szemben álló felek között olyan mély szakadék tátong, amelyet áthidalni lehetetlen – és talán nem is érdemes. Segítő szándékú próbálkozásai ilyenkor eleve kudarcra ítéltnek, és ezért olykor célt tévesztettnek, netán megalkuvónak tűnhettek. De távolról sem azok voltak, hanem a tiszta szívű szolgálat kapitulációja a szemforgató alattomosság előtt.
Én magam fiúi köszönettel tartozom neki hűségéért, igazságkereső dohogásaiért, atyai féltő szeretetéért. Tudom, hogy az ő lelke már régen hazatalált. Ott van ő most a csíki havasokban, a Nyerges-tetőn, egyesülve annak a száz csíksomlyói tizenéves diáknak a lelkével, akik ott estek el mind egy szálig, de a hazát veszni úgy sem hagyták.
Vitéz lófő dr. Búzás Gábor! Drága Gábor bátyám! A világ magyarjai nevében köszönöm meg életfogytig tartó szolgálatodat. Emlékedet megőrizzük, hagyatékod – mely, mint minden székely emberé: a közjó szolgálata mindenekfelett! –, ígérem, féltve gyarapítjuk majd. Nyugodj békében!
(Elhangzott november 7-én, a győri székesegyházban tartott gyászmisén.)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénzbírság Toroczkainak

A gyülekezési joggal való visszaélés miatt pénzbírsággal sújtotta a Szegedi Rendőrkapitányság… Tovább olvasom