Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

Budaházy pénzbüntetést kapott a Szabadság téri emlékmű rongálásáért

Kétszázezer forintos pénzbüntetést kell megfizetnie Budaházy Györgynek a Szabadság téri szovjet emlékmű több mint fél évtizeddel ezelőtti megrongálása miatt, ugyanis az ezt kimondó jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúria kedden elutasította.
A tényállás szerint miután 2006-ban kiszivárgott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde, az emiatt tiltakozók 2006. szeptember 18-án este a parlament előtti Kossuth téren gyűltek össze, majd 22 óra körül a Magyar Televízió Szabadság téri székháza elé vonultak, hogy petíciót olvastassanak be, az ott kialakult tömegből pedig kiváltak azok, akik a téren lévő emlékműhöz vonultak, hogy azt megrongálják, lefeszegessék arról a szovjet címert.

Budaházy György is bekapcsolódott a már odaérkezése előtt megkezdődött cselekményekbe, a vörös csillagot körülbelül egy óra alatt távolították el az emlékműről, ezután a vádlott távozott a helyszínről, az indulatos tömeg azonban folytatta a rongálást, kő- és márványlapokat törtek össze, aranyozott feliratokat távolítottak el az emlékműről, majd hajnaltájban ismeretlenek a Margit hídról a Dunába dobták a vörös csillagot. Az okozott kár összesen több mint hétmillió forint volt. Az ügyben több embert is megvádoltak, köztük Budaházyt.

Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010 februárjában félmilliós pénzbüntetéssel sújtotta Budaházyt, majd másodfokon a Fővárosi Bíróság elé került ügyben tavaly tavasszal jogerősen 200 ezer forintra mérsékelték ezt a szankciót. Az enyhítést a vádbeli cselekmény politikai háttere miatti felfokozott helyzettel, illetve az azóta eltelt csaknem fél évtizeddel indokolta Csák Zsolt, a másodfokon eljáró tanács elnöke.

Szóbeli indoklásában a tanácselnök hosszan foglalkozott azzal, hogy bár a Dicsőség a szovjet felszabadító hősöknek feliratú, a magyar büntető törvénykönyvben önkényuralmi jelképnek minősülő vörös csillaggal ékesített emlékmű sértheti a magyar nemzeti érzéseket, és ma már az általános iskolai történelem tankönyvekből is ezzel ellentétes szemlélet olvasható ki, mégsem hagyható figyelmen kívül, hogy a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció közötti kölcsönös, viszonosságra épülő nemzetközi szabályok, egyezmények egyértelműen kötelezik Magyarországot az itteni szovjet hadisírok és kegyeleti emlékhelyek gondozására, változtatás is csak a két ország közti kölcsönös megállapodás alapján lehetséges.

A másodfokú bíróság egy évvel ezelőtti indoklása szerint a vádbeli cselekmények azért veszélyesek a társadalomra, mert ha a magyar állam eltűri azt, amit Budaházy és társai a szovjet emlékművel tettek, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az orosz fél sem tartja magára nézve kötelezőnek az egyezményt, és nem gondozza az ottani magyar hadisírokat, a második magyar hadsereg doni katasztrófája nyomán meghalt több tízezernyi magyar katona emlékhelyeit, illetve azokra nézve kedvezőtlen hatósági döntéseket hoz.

A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz Budaházy György, illetve védője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki 2010 óta a Jobbik parlamenti képviselője.

A védelem a felülvizsgálati eljárásban elsősorban felmentést kért, és részben azzal érvelt, hogy a 2011-es semmisségi törvény alapján a 2006. őszi események résztvevői büntetlenséget kaptak, másodsorban pedig azzal, hogy a "rendkívüli, forradalmi" helyzetre való tekintettel Budaházy tévedésben lehetett cselekménye társadalomra való veszélyességét illetően, azaz okkal gondolhatta, hogy nem is bűncselekmény, amit elkövet. Ezen túlmenően a védelem enyhítést kért azért, mert ha a fentieket elutasítva a Kúria mégis büntetendőnek tekinti a történteket, a társtettesség még akkor sem állapítható meg.

Gaudi-Nagy Tamás kedden a Kúrián kifejtette: a 2011-es semmisségi törvény éppen azért született, mert az ominózus hangfelvétel kiszivárgása óta nagyot fordult a világ, ma már egészen más megítélés alá esik az állam részéről is az akkor kirobbant társadalmi elégedetlenség, és az ennek részeként elkövetett egyes cselekmények, amelyek formálisan például rongálásnak minősíthetők, az adott társadalmi helyezett szélesebb összefüggéseit is figyelembe véve mégsem büntetendők.

Az ügyvéd szerint hiányzik a vádbeli cselekmény társadalomra való veszélyessége, hiszen nem pusztán egy tárgy öncélú megrongálásáról, károkozásról van szó, hanem egy üzenetértékű, szimbolikus tettről. 2006 őszén ugyanis - mint mondta - "forradalmi" helyzet alakult ki, az őszödi beszéddel nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány csalással nyerte meg a választásokat, hazudott a többi között az ország adósságállományáról, és teljesíthetetlen ígéretekkel kampányolt. Gaudi-Nagy Tamás közlése szerint emiatt tört ki a társadalmi elégedetlenség, a nép szimbolikusan véleményt nyilvánított, birtokba vette a szovjet emlékművet, és Budaházy nem tett mást, mint fellépett a megszálló Vörös Hadsereg dicsőségét és egy torz diktatúra emlékét hirdető önkényuralmi jelkép ellen.

Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte: az azóta lezajlott változásokra jellemző, hogy még az éppen most eljáró bíróságot sem Legfelsőbb Bíróságnak, hanem Kúriának hívják, mi több, az állam neve Magyarországra változott Magyar Köztársaságról.

Az ügyvéd nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékmű a 2001-es átépítése óta nem tekinthető hadisírnak, hiszen akkor a háborúban elhunyt szovjet katonák földi maradványait eltávolították onnan.

A társtettesség vonatkozásában az ügyvéd kifejtette: az eljárásban megvádoltak nem is ismerték egymást, fogalmuk se volt arról, hogy mit csinált a másik, ezért érthetetlen ez a minősítő kategória az ítéletben.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati kérelem elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint ebben az eljárásban nem lehet a semmisségi törvényre hivatkozni, a forradalminak vélt hangulat pedig senkit nem jogosít fel arra, hogy büntetlenül rongáljon.

Mindezzel összefüggésben Budaházy György az utolsó szó jogán arra hívta fel a figyelmet, hogy ma a forradalom hőseiként tisztelik azokat, akik 1956 őszén ledöntötték a Sztálin-szobrot. Azt pedig nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem elhunyt katonák sírját, emlékét kívánták meggyalázni, hanem egy megszálló hadsereg és egy elnyomó rendszer dicsőítése ellen léptek fel, és ezt egyértelmű társadalmi tömegtámogatás kísérte.

A társtettesség ügyében Budaházy annyit mondott: ha a veszprémi román kézilabdázó, Marian Cozma megölése ügyében azt állapította meg a bíróság, hogy az elkövetők nem voltak társtettesek, akkor jelen ügyben fel sem vethető ez a minősítés.

A Kúria tanácselnöke a védelem felülvizsgálati kérelmének elutasításakor leszögezte: a semmisségi törvény jelen eljárásban nem alkalmazható, egyébként is a törvény alkalmazásának feltételeként rögzíti, hogy olyan, tömegoszlatással kapcsolatos cselekményről legyen szó, amelynél kizárólag rendőr tanúk támasztották alá az elítélt bűnösségét.

A társadalomra való veszélyesség kapcsán a szóbeli indoklás kitért arra, hogy a vádbeli cselekmény megítélésénél közömbös a megrongált tárgy szimbólumértéke, illetve a rongáló motívumai, például az, hogy őt milyen társadalmi-politikai változtatások szándéka vezette, és fellépését az sem teszi jogszerűvé, ha a jelen lévő rendőri erők mindezt tétlenül nézték.

A társtettesség kérdésében a Kúria álláspontja szerint döntő, hogy Budaházy tisztában volt azzal, mi folyik az emlékműnél, mibe kapcsolódik be, és arról is volt tudomása, hogy távozása után folytatódott a rongálás.

Gaudi-Nagy Tamás újságíróknak elmondta: az ügy kapcsán feltehetően kezdeményezik a semmisségi törvény alkalmazását, és megfontolják, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduljanak.

Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választási eredmények elleni tiltakozásul néhány társával lezárta az Erzsébet hidat, majd az évek során számos tüntetést szervezett, és számos eljárás folyt ellene. Néhány, 2006 őszén közzétett internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Budaházyt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, jelenleg pedig országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett terrorcselekmények vádjával folyik ellene és 16 társa ellen első fokú büntetőper a Fővárosi Törvényszéken; ebben tagadja bűnösségét. Alig egy hónapja Budaházy részlegesen megnyert egy polgári pert csaknem egy évtizeddel ezelőtti rendőri intézkedések kapcsán a BRFK-val szemben a Kúrián.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A helyszínen elfogták a bankrablót

Bankrablást hiúsítottak meg kedd délelőtt a főváros VI. kerületében, egy Nyugati téri… Tovább olvasom