Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Birtokvédelem, hitelezők védelme

Az új polgári törvénykönyvről szóló előterjesztés általános vitáját folytatta az Országgyűlés szerdai ülésén.
15:00 - A kormányoldal felszólalója szerint átláthatóbbá válik a Bethlen Gábor Alap működése az erről szóló előterjesztés által, míg ellenzéki felszólalók éppen az átláthatóságot hiányolták a javaslat általános vitájában, az Országgyűlés szerdai ülésén.

Fidesz: átláthatóbbá válik az alap működése

Ékes Ilona (Fidesz) szerint átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé válik a Bethlen Gábor Alap a működését szabályozó törvény módosítása által.

Hangsúlyozta: míg a szocialista kormányok szétzilálták a határon túl élőknek nyújtandó támogatások rendszerét és párhuzamosságok kialakításával követhetetlenné tették azt, a jelenlegi kabinet olyan változtatásokat hajtott végre, amelyek a határon túliak érdeklődését is felkeltették, így növekedett az igény a támogatásokra.

Úgy fogalmazott: a Bethlen Gábor Alap kiküszöböli a párhuzamosságokat a támogatásokban, forrásait nem érintik a költségvetési zárolások, felhasználását pedig rendszeresen ellenőrzik.

MSZP: nem lesz átlátható a működés

Szabó Vilmos (MSZP) szerint már az előterjesztés is arról árulkodik, hogy az alap eddig nem működött átláthatóan és jogszerűen, a változtatásokat ugyanis ezek megvalósításával indokolja az előterjesztő.

Bírálta, hogy indoklás nélkül hívhatók vissza a kollégium tagjai és a bizottság elnöke. Szerinte ez nem növeli az átláthatóságot, és azt is, hogy a döntési előkészítő jogkörrel bíró kilencfős kollégium továbbra is csak a nyílt pályázatok körében illetékes, ami csekély arányt képvisel a támogatásokban.

Nem értett egyet azzal sem, hogy a döntéshozatalban nem vesznek részt a külhoni magyar szakértők.

Szerinte továbbra sem szolgálja a javaslat az alap átlátható működését. Úgy vélte: ehhez a döntéshozatali mechanizmus megváltoztatására lenne szükség.

Jobbik: tragikusan működött az alap

Szávay István (Jobbik) szerint tragikusan működött a Bethlen Gábor Alap az elmúlt két évben, és kifogásolta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nincs jelen az előterjesztés tárgyalásakor.

Hozzátette: továbbra is vannak párhuzamosságok a támogatási rendszerben, ezt tavaly az Állami Számvevőszék is szóvá tette.

Cáfolta ugyanakkor, hogy a zárolások nem érintették volna az alap forrásait, mert szerinte tavaly 600 millió forintot vontak el az alap feladataitól.

Bírálta, hogy az alap forrásainak a jövőben már nem 7, hanem 10 százaléka használható fel működésre, és kifogásolta azt is, hogy február óta nem teljes a kollégium. Emellett lazul az alap beszámolási kötelezettsége is - fogalmazott a képviselő.

Szili Katalin: nem szabad eltérni a rögzített céltól

Szili Katalin (független) azt mondta, senki sem kérdőjelezi meg azt a célt, amely szerint a nemzet összetartozását szem előtt tartva Magyarország felelősséget visel a határon kívül élők sorsáért, illetve a szülőföldön való boldogulásukért.

Felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály szerint a bizottság különös méltánylást érdemlő esetekben eltekinthet ettől a céltól és a rögzített feltételektől. A politikus viszont kijelentette, hogy a parlament nem adhat arra felhatalmazást, hogy bárki is eltekintsen a törvényben megfogalmazott céltól.

Rétvári: a kormány nem költ kevesebbet a határon túli magyarokra

A vitában elhangzottakra válaszolva Rétvári Bence államtitkár azt emelte ki, hogy a felszólalók a határon túliak szülőföldön maradását, helyi környezetben való gyarapodását támogatták, mert a Bethlen Gábor Alap fő missziója mindenki számára ugyanazt jelenti. A politikus tagadta, hogy a kormány kevesebbet költene a határon túli magyarok támogatására, mint elődei.

Azt mindig az adott esetben kell megállapítani, hogy mi számít a különös méltánylást igénylő helyzetnek - jelentette ki.

Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök a vitát a polgári törvénykönyvről szóló javaslat általános vitájával együtt lezárta.

A labdarúgás napjára emlékezett a Jobbik

A napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós (Jobbik) az 1953. november 25-én rendezett, 6:3-as magyar győzelemmel végződött Anglia-Magyarország labdarúgó mérkőzésről, az úgynevezett "évszázad mérkőzéséről" emlékezett meg. A győzelem emlékére 1993-ban november 25-ét a Magyar Labdarúgó Szövetség a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.

A felszólalás után Balczó Zoltán az ülést bezárta. Az Országgyűlés hétfőn folytatja munkáját.


13:50 - Befejezték az új polgári törvénykönyvről szóló előterjesztés általános vitáját szerdán az Országgyűlésben, majd a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosításáról kezdtek tárgyalni a képviselők.

A Jobbik az elbirtoklásoknál javasol módosításokat

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő az osztatlan közös földtulajdonok esetében nem tartotta szerencsésnek az elbirtoklás lehetőségének megteremtését, ugyanakkor jelezte, a Jobbik az ingatlanoknál lehetővé tenné, hogy a tulajdonostársak elbirtokolhassák egymás tulajdonát.

LMP: a Ptk.-nak tekintettel kell lennie a 21. századi magyar sajátosságokra!

Schiffer András arról beszélt, hogy az LMP ökopoltikai pártként olyan Ptk.-t szeretne, amely a 21. századi Magyarország sajátos szempontjaira is tekintettel van. Mint mondta, Magyarországon mára egy
duális gazdasági szerkezet alakult ki, amelyben a globális nagy cégekkel szemben a hazai, gyenge piaci és tőkeerővel rendelkező kis- és közepes vállalkozások állnak. Szerinte a Ptk.-nak bizonyos szabályozási lehetőségekkel reagálnia kellene arra, hogy ez a ketttészakadtság enyhüljön.

A politikus az európai családi gazdsági modell francia és dán példáit említve úgy vélte: szükség lenne egy új szellemiségű, a tagi önkormányzatiságon alapuló szövetkezeti szabályozásra.

Schiffer András változtatásokat javasolt a kártérítési és felelősségbiztosítási jog esetében, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy előre nem látható vagy a jövő generációknak okozott kár esetén a károkozót mentesíteni lehessen a felelősség alól. Arra hívta fel a figyelmet, hogy élelmiszer-terrorista világcégek olyan károkat tudnak okozni termékekkel, aminek hatásait nem lehet felbecsülni.

A Fidesz a szövetkezetekre vonatkozó szabályozást módosítaná

Patay Vilmos fideszes képviselő a szövetkezeti szabályozással kapcsolatban fogalmazta meg aggályait és javaslatait, annak érdekében, hogy az új Ptk. elősegítse egy új szövetkezeti fejlődés megindulását. Hibásnak tartotta, hogy a javaslat a jelenlegi szövetkezeti gyakorlatból indul ki, mert szerinte abban sok a múltból örökölt torz vonás. Téves megközelítésnek nevezte, hogy az előterjesztés a gazdasági társaságok működéséből vezeti le a jogi személyekre és a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat is.

Meggondolandónak nevezte, hogy szövetkezet alapításakor az alapító tagokat mások képviseljék úgy, hogy az alakuló ülésen az alapszabály változhat az előzetesen megismerthez képest. Szerinte nem elfogadható, hogy a tagok kizárását bíróságra bízzák, ez - javasolta - legyen csak jogorvoslati lehetőség.

Kormány: a hozzászólók nem a kormánnyal, hanem a szakértői bizottsággal vitatkoztak

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: olyan javaslatról van szó, amit szakértői bizottság dolgozott ki, így aki vitatkozott a szöveg egyik vagy másik pontjával, az nem is annyira a kormányzattal, hanem a szakértői bizottsággal vitázott, talán ezért is forult elő, hogy a kormánypártiak is bírálták a szöveget.

Az államtitkár a javaslat néhány újítását kiemelve ismét köszönetet mondott a javaslatot bő fél évtizedes munkával kidolgozó kodifikációs bizottságnak és reményét fejezte ki, hogy egy konszenzuson alapuló, de jogpoltikai céljaiban karatkeres Ptk.-t fogadhatnak majd el még idén.
Az elnöklő Lezsák Sándor az ülésnap végéig elnapolta a vitát.

Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítása

Rétvári: bővül a Bethlen Gábor Alap kedvezményezetti köre

Bővül a jövőben a Bethlen Gábor Alap kedvezményezetti köre, így a civil szervezetek, a települési és területi önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények mellett kedvezményezett lehet a belső egyházi jogi személy is - emelte ki Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az alap módosításáról szóló törvényjavaslatot ismertetve.

A parlamenti államtitkár expozéjában kifejtette: a módosítások elengedhetetlenül szükségesek a további hatékony működés érdekében.
Rétvári Bence szerint szükségessé vált az alap kezelésével kapcsolatosan felmerülő költségekre vonatkozó rendelkezések törvényi szintű szabályozása is. Utalt arra, hogy a törvényjavaslat a Bethlen Gábor Alap kollégiumi tagjai, illetve elnöke vonatkozásában is tartalmaz módosítást. A Bethlen Gábor Alapról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint a 9 fős Kollégium tagjait, valamint a tagok közül a kollégium elnökét a Bethlen Gábor Alappal rendelkező bizottság nevezi ki. A testület a kinevezési jogköre mellett a visszahívás jogát is gyakorolhatja a jövőben.
Kitért arra: az államháztartásról szóló törvény szerint a költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét kamattal növelt mértékben kell visszafizetni, azonban az alap működésének majdnem két éve során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben, illetve az adminisztrációs költség csökkentése érdekében, a Bethlen Gábor Alappal rendelkező bizottság dönthessen a kamat felszámításának, illetve a már megállapított kamat megfizetésének az elengedéséről.


12:54 - A fogyasztóvédelemmel, valamint a kisvállalkozások védelmével is foglalkoztak a felszólalók az új polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló előterjesztés általános vitájában, az Országgyűlés szerdai ülésén.

A Jobbik módosítaná a fogyasztó fogalmának meghatározását

Staudt Gábor (Jobbik) az értelmező rendelkezésekről szólva közölte: nem érti, hogy a kormány a kisvállalkozásokat miért nem tekinti fogyasztónak, és miért csak a természetes személyekre vonatkoztatja ezt a fogalmat.

Kifogásolta, hogy a javaslat értelmében akár önkormányzati rendeletekben is meghatározhatóvá válik, ki bír jogalanyisággal; a képviselő kizárná ennek lehetőségét. Emellett korlátozná a jogi személyiségek jogosítványait, mert szerinte esetükben a mindent szabad, ami nem tilos elv alkalmazása hibás.

Staudt Gábor elmondta: az sem érthető számára, hogyan lehet alapítványi juttatás kedvezményezettje a kurátor hozzátartozója, mert a javaslat ezzel az élettársat is kedvezményezett helyzetbe hozza.

Folytatódott az új Ptk. tárgyalása az országgyűlésben. Fotó: MTI/Soós lajos (galéria)

A képviselő az előterjesztés alapján arra is lehetőséget lát, hogy cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet, amit szintén kifogásolt.

Frakciótársa, Magyar Zoltán az állam tulajdonában lévő földterületekkel való visszaélésekre hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta: a kódexben gátat kell szabni ezeknek. Példaként hozta, hogy az állam a Fertő tónál kiengedett a kezéből egy örökös, ingyenes nádaratási jogot.

Az épület- és föld tulajdonjogával kapcsolatban rámutatott: az előterjesztés lehetőséget adhat arra, hogy a két elemre eltérő vagyonkezelési jogot jegyeztessenek be, amely számos probléma forrása lehet.

Arra kérte a kormányt, nyújtson segítséget abban, hogy a jogtalanul megszerzett földek visszakerülhessenek az állam tulajdonába.

A szintén jobbikos Z. Kárpát Dániel azt mondta, bár jó kezdeményezések találhatók a javaslatban a szürke-, illetve a feketelistákra vonatkozóan, de ezek hiányosak, és életszerű, ismert, nagyon jól leírható helyzetek nem szerepelnek közöttük. Az Európai Unióban elvárt fogyasztóvédelmi jogoknál egy grammal nem biztosítanak többet - fogalmazott, és szóvá tette azt is, hogy a fogyasztó fogalma nem egyezik a fogyasztóvédelmi törvényen szereplő meghatározással.

Az előtörlesztési díjra vonatkozó passzus kapcsán azt kérdezte: miért nem lehetett leírni, hogy mely esetek vonatkoztathatók ide.

A törvény kerüli a tételes felsorolásokat, és az is látható, hogy az általános szerződési feltételek egyoldalú módosítását elfogadhatónak tartja az előterjesztő; legalább a jövőre vonatkozóan változtatni kellene a rendszeren - jegyezte meg a hitelkárosultakra utalva.

LMP: a hazai kisvállalkozásokat kell védeni

Schiffer András LMP-s politikus fontosnak tartotta, hogy az új civil kódex védelmet adjon az "offshore lovagokkal szemben", és védje a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.

Minden magyar fogyasztó számára világossá és átláthatóvá kell tenni, hogy milyen üzleti hátterű cégek mozognak a magyar gazdaságban. Ezt a cégeljárási törvényben is át kell vezetni - hangsúlyozta.
Szerinte a cégek esetében a szétválás szabályaival sokan lehetőséget kapnak a kötelezettségvállalás alóli kibújásra, a képviselő ezt a kiskaput is bezárná.

Közölte: a tényfeltáró újságírást segíteni kell a korrupció feltárásában, ehhez azonban hozzáférést kell biztosítani például olyan információkhoz, amelyek az ingatlan-nyilvántartások széljegyzeteiben szerepelnek. Hozzátette, ez a lakásmaffia ellen is védelmet nyújthat.

Folytatódott az új Ptk. tárgyalása az országgyűlésben. Fotó: MTI/Soós lajos (galéria)

Schiffer András szerint a magánjogi kódex tehet azért, hogy a kistermelők ne legyenek olyan kiszolgáltatottak, mint amennyire az elmúlt húsz évben voltak. Ezért javasolta, hogy a kft.-knél ne emelje fel a törvény a törzstőkét félmillióról hárommillió forintra. Pártja úgy módosítaná ezt, hogy legalább a saját tőke ötödével kelljen rendelkeznie egy kft.-nek törzstőkeként. Azt is javasolta: ne lehessen a korlátolt felelősséggel úgy visszaélni, hogy közben tisztességes emberek tömegeit teszik tönkre.

Az LMP azt is kimondaná a törvénykönyvben: minden olyan beszállítói szerződési kikötés semmis, ami arról rendelkezik, hogy az áruházlánc hatvan napnál túlra tolhatja a fizetés határidejét, annak ellenére, hogy a kisvállalkozás már leszállította az árut.

Ertsey Katalin a fogyasztóvédelmi területről szólva azt mondta: a javaslatban a természetes személy meghatározás nagyon leszűkíti a fogyasztó fogalmát, más törvények tágabban rendelkeznek erről a kategóriáról. Ezzel nem értenek egyet, és módosító javaslatot adnak be - jelezte.

Kitért a jótállásra is, és szintén a szabályozás szűkre szabottságát kritizálta. A kötelező és az önkéntes jótállás között tisztázni kellene a viszonyt, a vásárló ugyanis nem tud különbséget tenni a javaslat alapján - hangsúlyozta.

Javasolják a rendkívüli felmondás intézményét is, ami a fogyasztó oldaláról 2 hónapos idővel felmondhatóvá tenné a szerződéseket a biztosítások tekintetében - fűzte hozzá.

A MSZP a Ptk. után az egyházi törvényt is felülvizsgálná

Lendvai Ildikó közölte: a jogi személyek szabályozásának elvei helyeselhetők, és - mit kiemelte - azt szeretnék, ha ezek az elvek kivétel nélkül érvényesülhetnének is, és nem jelentenének kivételt a kétharmados törvények sem. Ezeket módosítani kellene a Ptk.-javaslat szellemében - jegyezte meg a szocialista politikus, aki azt is javasolta, a Ptk. elfogadása után az egyházi törvény azon tézisét is vizsgálják felül, hogy parlamenti döntés alapján jön létre a jogi személyek egy fajtája.

Folytatódott az új Ptk. tárgyalása az országgyűlésben. Fotó: MTI/Soós lajos (galéria)

A személyiségi jogokkal összefüggésben kiemelte: a jelenleg hatályos Ptk. tartalmazza, hogy nem képezi magánvállalkozás üzleti titkát, ha az államháztartás valamely szereplőjével kötnek szerződést. Ezt szeretnék szerepeltetni az új törvénykönyvben is.

10:55 - Az új polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló előterjesztés általános vitáját folytatta az Országgyűlés szerdai ülésén.

Az új Ptk. általános vitája szeptember 26-án kezdődött meg Répássy Róbert államtitkári expozéjával és a vezérszónoki felszólalásokkal, majd október 3-án a javaslat bevezető rendelkezéseiről, Az ember mint jogalany című könyvről, valamint a családjogról és az öröklési jogról vitatkoztak a képviselők, most pedig a Ptk. gazdasági vonatkozású könyveiről: a jogi személyekről, dologi jogról, a kötelmi jogról és a záró rendelkezésekről fejtik ki véleményüket.

Fidesz: fontos a birtokvédelem és a kisajátítás pontos szabályozása

Kozma Péter, a Fidesz képviselője elfogadásra ajánlotta az új Ptk-ról szóló javaslatot. Arra emlékeztetett, hogy a jelenleg hatályos Ptk. olyan korszakban született meg, amely nem tartozott a demokratikus berendezkedések közé, ebben a korban pedig a magánjog területén sok mindent korlátoztak, így a magántulajdont is.

Az új Ptk.-ról szóló javaslatból fontosnak tartotta kiemelni, hogy hármas jogvédelem illeti meg a birtokosokat.

A kisajátítás esetében ugyancsak jelentős rendelkezésnek tartotta, hogy kisajátítást csak kivételesen és közérdekű célra lehet elrendelni, és azonnali teljes és feltétlen kártalanítást kell biztosítani.

MSZP: koncepcionálisan elfogadható a társasági jogi rész, de szükség lesz pontosításokra

Tóth Csaba, az MSZP képviselője közölte: javaslat társasági jogi részével szemben nincs alapvető koncepcionális kifogásuk, ugyanakkor a társaságok napi működési gyakorlatához illeszkedő változtatásokat, pontosításokat tartalmazó módosító javaslatokat nyújtanak be.

Szerinte egyet lehet érteni annak indokaival, hogy az új Ptk.-ról szóló javaslat átemeli a társasági jogot a gazdasági társaságokról szóló törvényből, mert ezzel el lehet kerülni az egymással párhuzamos, ismétlő vagy egymásnak ellentmondó szabályozásokat.

Folytatódott az új Ptk. tárgyalása az országgyűlésben. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Az üdvözlendő változások között említette, hogy a betéti társaság (bt.) és a közkereseti társaság (kkt.) is jogi személy lesz, valamint azt, hogy a jövőben korlátolt felelősségű társaságot (kft.) 500 ezer forint helyett 3 millió forintos törzstőkével lehet majd alapítani.

Ugyanakkor szerinte a javaslat nem kellően érzékeny a hitelezővédelem tekintetében, ezért többek között azt javasolta, hogy azok a vállalkozások, akik fizetési késedelemben állnak, kötelesek legyenek időközi mérleget és beszámolót készíteni.

KDNP: magas szakmai színvonalú az új Ptk.-ról szóló javaslat

Kalmár Ferenc András, a KDNP képviselője körültekintően előkészített, magas szakmai színvonalú anyagnak nevezte az új Ptk.-t, amelyet szerinte a közérthetőség, az évtizedek gyakorlati tapasztalatai és az új kihívásokhoz való alkalmazkodás alapgondolata hat át.

Hangsúlyozta: az első demokratikus körülmények között megalakozott polgárjogi kódex alapvető célja volt, hogy a magánjogi jogviszonyok mainál szélesebb spektrumát ölelje fel.

Folytatódott az új Ptk. tárgyalása az országgyűlésben. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

A KDNP-s képviselő is kiemelte, hogy az új Ptk.-ban a bt. és a kkt. is jogi személy lesz, de ez sem a tulajdonosok, sem a cégbíróságok számára nem okoz többletfeladatot, mert maga a törvény minősíti át a cégeket.

A Jobbik a hitelezők védelmét erősítené

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője azt mondta: 22 évvel az "úgynevezett rendszerváltás után" fokozottan kell figyelni arra, hogy a új Ptk.-ban meg tudják védeni azokat a régeteket, akik valamilyen módon kiszolgáltatottak lettek az elmúlt évtizedek gazdasági politikai eseményeinek.

A képviselő társasági jogi rész Ptk.-ba emelését önmagában nem tartotta a legjobb megoldásnak, ugyanakkor szerinte a javaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, ami előremutató. Így örült annak, hogy a jogi személyiséget megadja a javaslat a bt.-knek a kkt.-nek, valamint annak is, hogy szigorodik a társaságalapítás eddigi könnyedebb rendszere.

Folytatódott az új Ptk. tárgyalása az országgyűlésben. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Ugyanakkor nem helyeselte, hogy a javaslat a diszpozitivitás elvét alkalmazva megnöveli a társaságok működtetésének autonómiáját, mert szerinte ezzel olyan kiskapukat nyithat, amelyek visszaélésekre adhatnak lehetőséget.

A hitelezők védelmének erősítése érdekében javasolta, hogy ne lehessen off-shore társaságok rendszerébe ágyazva elrejteni egy vállalkozás valódi felelősét, valamint azt is, hogy hosszabb ideig legyenek kizárva a gazdasági életből azok, akik társaságok fantomizálásában vesznek részt.

A jobbikos képviselő azt is felvetette, hogy ne lehessen osztalékelőleget kifizetni, ha egy társaságnak lejárt tartozása van, illetve zrt.-k szétválására is csak akkor kerülhessen sor, ha lejárt tartozásait megfizette.

Az MSZP támogatja a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket

Simon Gábor (MSZP) - hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelmi részt támogatja pártja - a szerződések általános szabályai mellett a kötelmek közös szabályairól beszélt. Rámutatott, hogy a javaslat a fogyasztó fogalmát csak természetes személyekre szűkíti le, ezzel némileg eltér a fogyasztóvédelmi törvény meghatározásától.

Számos rendelkezés szolgálja a fogyasztó érdekeit - mutatott rá -, hozzátéve: egyes, termékszavatossággal kapcsolatos szabályok kedvezőek a vevők számára.

A képviselő olyan rendelkezéseket is látott a javaslatban, amelyek bizonytalanságot szüntetnek meg. Példaként hozta fel, hogy semmis az a jognyilatkozat, amelyben a fogyasztó jogszabályban meghatározott jogáról mond le. A javaslat egy másik pozitívumára rámutatva hozzátette: az a szerződéses rendelkezés is semmis, amely a fogyasztó előzetes pénztörlesztését megtiltja.

A termékszavatosság intézményének bevezetésével kapcsolatban azt mondta: ez is többletjogokat ad a fogyasztóknak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

ELTE: Nincs Semjén-féle plágiumügy

Nem tudok arról, hogy az egyetem bármiféle vizsgálatot folytatna - jelentette ki Fokasz Nikosz, az ELTE szociológiai tanszékének vezetője. Tovább olvasom