Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Béremelés: az ellenzék szerint diszkrimináció és példátlan beavatkozás

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatok általános vitáival fejeződött be a parlament keddi ülése.
1. rész
A közös európai gazdasági kormányzás, a rendvédelmi dolgozók társadalmi megítélése, valamint a házsongárdi temető védelme és az érdekegyeztetés jövője került szóba kedden az Országgyűlésben, a napirend előtti felszólalásokban.

LMP: a jövőt szolgáló beruházások felé kell fordulni
A kiadások csökkentése helyett a jövőt szolgáló beruházásokkal, illetve a zöld gazdaság kialakításának irányába tett lépéssekkel kell fenntarthatóvá tenni Európa és Magyarország költségvetését - mondta Mile Lajos (LMP).
Az ellenzéki képviselő szerint Magyarország EU-elnökségének legkomolyabb sikerét az jelentené, ha még ebben a félévben tető alá tudná hozni a közös gazdasági kormányzás rendszerének felépítését, ami az eddiginél hatékonyabb fellépést tenne lehetővé a költségvetési és államadóssági hiánnyal szemben. Az LMP-s képviselő ugyanakkor megjegyezte: a deficit csökkentése mellett garantálni kell, hogy a megszorítások nem okoznak gazdasági visszaesést, illetve nem érintik az oktatás és az egészségügy területét.
Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy a magyar EU-elnökség egyik első sikereként még márciusban kemény támogatások után egységes bizottsági álláspontot segített kialakítania a kérdésben.

Jobbik: megbecsülés híján elhagyják pályájukat a rendvédelmi dolgozók
A jobbikos Bertha Szilvia arra figyelmeztette a kormányt, hogy a rendvédelmi dolgozók "élősködőként történő feltüntetésével" az egyenruhások megítélését rombolja, ami pályájuk elhagyására kényszerítheti többek között a rendőröket és a tűzoltókat is.
Mint mondta, a Jobbik számára kulcsfontosságú a rend helyreállítása, ehhez azonban elengedhetetlennek tartják a rendvédelmi dolgozók társadalmi és egzisztenciális megbecsülését.
Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy a jelenleg hatályos szabályok alapján a rendvédelmi dolgozók idő előtt, negyvenes éveiktől kezdődően hagyják el pályájukat, ami az országnak és az egyéneknek egyaránt nem felel meg.
Az államtitkár szerint a kabinet vonzó életpályát alakít ki a területen dolgozóknak azért, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárig pályájukon maradhassanak.

A házsongárdi temető védelméért sürgetett összefogást a fideszes Varga István
A fideszes Varga István nemzetközi és nemzeti összefogást sürgetett a kolozsvári házsongárdi temető védelme érdekében. Mint mondta, a temető több magyar sírját is megrongálták az elmúlt időszakban, míg a román sírokat érintetlenül hagyták. A kormánypárti politikus napirend előtti felszólalása végén a magyarság megmaradása egyetlen lehetőségének nevezte a magyarság nemzeti autonómiáját.

MSZP: a kormány megszünteti az érdekegyeztetést
A szocialista Kiss Péter szerint a kormány az Országot Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetésével a munkaügyi érdekegyeztetés lehetőségének is véget vet.
Az ellenzéki politikus semmivel sem igazolható tettnek nevezte a háromoldalú érdekegyeztetési mechanizmus leépítését, amivel jóslata alapján a munkaügyi viták tárgyalásos rendezése helyett az "erőfitogtatáson" alapuló magatartások kerülhetnek előtérbe.
Szatmáry Kristóf válaszában arról biztosította Kiss Pétert, hogy a kabinet elkötelezett a gazdasági élet szereplőivel történő konzultációra. Az államtitkár szerint az OÉT-en alapuló érdekegyeztetést meghaladta az idő, a kormány ezért tett javaslatot egy szélesebb társadalmi párbeszéd biztosítására alkalmas intézmény létrehozására.


2. rész
A Fidesz egyértelműen támogatta, a Jobbik és az LMP vezérszónoka bár kritikai észrevételeket fogalmazott meg, de szintén nem vetette el a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényjavaslatot az indítvány általános vitájában kedden a parlamentben. Az MSZP ellentmondásosnak tartja a módosítást, és több kérdésben technikai korrekciót javasolt.

Répássy: az államfőnek is évente nyilatkoznia kell vagyoni helyzetéről
A köztársasági elnöknek a jövő évtől az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan évente vagyonnyilatkozatot kell tennie az államfő jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén - mondta Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár. Expozájában hangsúlyozta: a kormány által benyújtott indítvány az új alaptörvényhez illeszkedő sarkalatos törvény, így elsősorban azokat a részletszabályokat tartalmazza, amelyek kifejtésére nem ad lehetőséget az alkotmány.
A javaslat kitér a volt államfők juttatásának biztosítására is.

Fidesz: igen a javaslatra
Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy a hatalommegosztás rendszerében az államfő a többi hatalmi ágtól elkülönült, semleges hatalmi tényező, önálló államfői jogosítványok birtokosa, aki politikai felelősség nem terhel, jogi felelőssége korlátozott. Rámutatott: a törvény megalkotására azért van szükség, mert az alaptörvényben a köztársasági elnök jogállását és javadalmazását terjedelmi korlátok miatt és a jogtechnikai szempontokat is figyelembe véve nem lehetett részletesen szabályozni. A törvényjavaslat szabályozza az államfői megbízás megszűnésének eljárási kérdéseit, a lemondást, az összeférhetetlenséget, a kilencven napon túli akadályoztatást; kitér a javadalmazás, a köztársasági elnök hivatal elhelyezésének szabályaira, és a volt államfők javadalmazására is, valamint rögzíti az államfői hivatal szervezetére vonatkozó legfontosabb szabályokat - fejtette ki.
Újdonságként említette, hogy akkor is jogosulttá válik az államfő valamennyi juttatásra, ha nem töltötte ki ötéves hivatali idejét. A Fidesz frakció támogatja az indítványt, és ezt kéri a többi frakciótól is.

MSZP: ellentmondásos a javaslat
Lamperth Mónika szerint az alaptörvény és a jelenlegi kinevezési gyakorlat nem garantálja, hogy az államfő funkcióját, amellyel kifejezi a nemzet egységét és elfogulatlanul őrködik demokratikus működése felett, jól tudja betölteni.
Az MSZP vezérszónoka úgy látja, hogy ma olyan rendszert építenek, amelyben a miniszterelnök egyszemélyes hatalma határozza meg a viszonyokat, a fékek és egyensúlyok rendszerét szisztematikusan kiiktatják a köztársaság jogrendjéből.
A javaslatot ellentmondásosnak tartotja; azt támogathatónak nevezte, hogy a hatályos szabályozás lényege megmarad, hibaként említette ugyanakkor a politikai főtanácsadókra vonatkozó passzust. Ez normális a közigazgatásban, de a köztársasági elnöknél más a helyzet, esetében arra lenne szükség, hogy magasan képzett alkotmányjogászok segítsék munkáját - mondta. Érdekes újításnak tartotta, hogy mely rendelkezésekhez van szükség minősített többségre. Szerinte nem lehet az alaptörvényen kívüli jogszabályban egyetlen rendelkezést sem sarkalatosnak minősíteni. Az ellenzéki politikus a technikai megoldások tekintetében korrekció elvégzésére biztatott. Ha a hibákat hajlandóak kijavítani, jó irányban fog alakulni a javaslat - fogalmazott.

Jobbik: célszerűbb lett volna szélesebb feladatkör az államfőnek
Gyüre Csaba azt mondta, hogy nagy változást nem mutat a jelenlegi rendszerhez képest a javaslat. A Jobbik programját idézve ugyanakkor kiemelte, hogy célszerűnek láttak volna egy szélesebb körű köztársasági elnöki feladatkört és, hogy közvetlenül válasszák az államfőt.
Hozzátette: egységesítik a korábbi rendszert, néhány kérdést pluszban szabályoznak, de markánsan a köztársasági elnöki rendszerhez nem nyúltak hozzá.
A volt államfőkre vonatkozó szabályoknál vannak változások - emelte ki az ellenzéki politikus, aki elfogadhatónak tartotta, hogy a juttatásoknál az ötéves hivatali kitöltésére vonatkozó szabály kikerüljön a törvényből.
A Jobbik a javaslattal egyetért - jelezte.

LMP-s kritikák a javaslatnak
Schiffer András azt hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök alkotmányos súlyát nem ez a javaslat állapítja meg, és semmi köze a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakításához. Az önmagában helyes, hogy az államfő jogállása nagyjából az elmúlt húsz év keretei között maradt - mondta az LMP-s politikus, hozzátéve: az egész magyar közjogi rendszerben azonban a miniszterelnöki hatalom túlsúlyossá vált az elmúlt húsz évben, ezért megfontolandó lett volna a köztársasági elnök "vészelhárító funkciójának" a megerősítése, és felvethető lett volna az államfő közvetlen megválasztása is.
Kifogásolta, hogy a javaslat törvényesíti azt a törvénytelen gyakorlatot, hogy a hivatal élén nincs egyszemélyi vezető. Ez megengedhetetlen és a megfelelő módosító javaslatokat ezért előterjesztették - jelezte. Az összeférhetetlenség szabályozásánál méltatlan helyzetet lát. Arra is kitért, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásnál fennáll az a veszély, hogy nagyon könnyen az aktuális parlamenti többség foglyává válik az államfő. Nehezményezte, hogy azoknak is járna a juttatás, akik nem töltik ki az ötéves ciklust. Az LMP ugyanakkor összességében a javaslatot támogathatónak tartja.
Az általános vitát lezárták.

3. rész
Az Országgyűlés kedden a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló kormánypárti törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját, majd az új közbeszerzési jogszabály tárgyalásába kezdett.

Változhatnak a kiemelt jelentőségű vállalkozások adósságrendezési szabályai
A jövőben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény általános szabályaitól eltérő szabályok érvényesülhetnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre - mondta Román István (Fidesz), az erről szóló javaslatot ismertetve.
A kormánypárti politikus szerint közérdek, gazdaságpolitikai érdek, a közszolgáltatások biztonságosságához fűződő elvárások fűződnek ahhoz, hogy az említett vállalkozások adósságrendezése, hitelezőikkel történő megegyezése kiemelt ügyként valósuljon meg.
Hozzátette: a javaslat azt a célt szolgálja, hogy az állami felszámoló gyorsabban dolgozhasson, és jobban elő tudja segíteni az egyezségkötést a felszámolási eljárásban.

A korrupció támogatásának tartják a javaslatot a szocialisták
A szocialista Göndör István "állami segédlettel biztosított mutyinak" és a "korrupció biztosításának nevezte a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló javaslatot.
Az ellenzéki képviselő szerint az előterjesztés durván beavatkozik a piaci viszonyokba, ráadásul alkotmányos aggályokat is felvet az állami és magán felszámolók között. Hozzátette: a változtatásokkal kiszolgáltatóbbakká válnak a hitelezők, miközben a felszámolások se gyorsabbak, se hatékonyabbak nem lesznek.

A Jobbik támogatja az állami felszámolók kijelölését
A jobbikos Volner János pártja támogatásáról biztosította a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolását szabályozó javaslat előterjesztőit.
A politikus szerint a tervezett állami felszámolóktól sokkal kevesebb félnivalója lehet mindenkinek, mint a jelenleg sokszor maffia módszerekkel dolgozó felszámolóktól.

Az LMP a felszámolások még átláthatatlanabbá válásától tart
Scheiring Gábor (LMP) hansgúlyozta, pártja minden olyan kezdeményezést támogathatónak tart, amely a "csődmaffia" felszámolását eredményezi, ugyanakkor megítélésük alapján a Román Imre és Rogán Antal által jegyzett előterjesztés nem tesz eleget ennek a feltételnek. Az ellenzéki képviselő szerint a változtatások csak fokozzák az átláthatatlanságot, és rosszabb helyzetbe hozzák a kis- és középvállalkozásokat.
Az ülést levezető elnök elnapolta a javaslat általános vitáját, amelyet a Ház várhatóan mai ülésnapja végén zár le a módosító javaslatok hosszabb ideig lehetséges benyújtása érdekében.

Fónagy: tiszta és átlátható közbeszerzési rendszer jöhet létre
A közbeszerzés rendszerének kormány által javasolt átalakítása tiszta és átlátható viszonyokat teremt, felgyorsítja és igazságossá teszi a közbeszerzési eljárásokat, továbbá előnyben részesíti a kis- és közepes vállalkozásokat - mondta Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár.
A kabinet képviselője a közbeszerzési törvényjavaslat általános vitájában elmondott expozéjában hangsúlyozta: a nyolc évvel ezelőtt alkotott közbeszerzési törvény átírása azért vált szükségessé, mert a közbeszerzések megítélése a korrupcióval forrt össze. Fónagy János szerint ez azért alakulhatott így, mert a hatályos jogszabály sok helyen követhetetlen, szakértői segítség nélkül pedig megérthetetlen.
Kiemelte: a kormány új szemlélettel, teljesen közérthetően alkotta meg az új közbeszerzési törvényt, amelynek részletszabályait további kis számú végrehajtási rendelet határozhat meg, így a gyakorlatban nem ezeket, hanem a jogszabály szellemét kell majd figyelembe venni.
Az államtitkár szerint a kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek gátat szabnak a korrupciónak, a közszolgáltatók ugyanis a jövőben már nem kerülhetik ki leányvállalataikkal a közbeszerzést, továbbá bevezetik a fedezet bontás előtti ismertetését, így az ajánlatkérő erre hivatkozva a továbbiakban már nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást
A javaslat emellett kizárná a közbeszerzésekből az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű offshore hátterű cégeket, továbbá biztosítanák az alvállalkozók kifizetését, illetve a kis- és középvállalkozások (kkv) segítése érdekében kötelezővé tehetik a részajánlatok benyújtását. Elmondta továbbá, hogy kifejezetten a kkv-k számára a nemzeti eljárásrenden belül lehetőség nyílik a hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásokra is.


4. rész
A vezérszónoki körrel folytatódott kedden napközben a kormány új közbeszerzési törvényről szóló javaslatának parlamenti általános vitája, amelynek során kormánypárti képviselők a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá és gyorsabbá válását ígérték, míg az ellenzéki pártok ennek ellenkezőjétől tartottak.

Fidesz: közpénzek átlátható elköltését teremti meg a módosítás
Kupcsok Lajos, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, hogy a javaslat a közpénzek elköltésének és a verseny átláthatóságának biztosítását, a korrupció visszaszorítását szeretné megteremteni. A célok között említette a vállalatok körbetartozása elleni küzdelmet, a kis és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének segítését, az adminisztratív terhek csökkentését, a könnyen értelmezhető szabályok megteremtését.
Új a szabályozás módszere is az új koncepció mellett - mutatott rá, hozzátéve: tiszta, követhető szerkezetű törvényjavaslatot szerettek volna alkotni.
Mint mondta, a környezetvédelmi és szociális szempontok is megjelennek a tervezetben.
A közbeszerzési eljárások rugalmasabbá és követhetőbbé válnak - jelezte a kormánypárti politikus, aki szintén célként jelölte meg, hogy a közszolgáltatók ne kerülhessék meg a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalatokon keresztül. A fizetési határidő a 30 napot akkor haladhatja meg, ha a felek a fizetés halasztásában megállapodnak, a határidő a 60 napot azonban nem haladhatja meg - emelt ki egy másik változást a képviselő, aki a jogorvoslat terén a hatékonyságot és gyorsaság megteremtését hangsúlyozta.

MSZP: hosszabb egyeztetésre lett volna szükség
Göndör István pozitívumnak nevezte, hogy a törvényben rögzítik, a jövőben minden évben lesz költségvetés. Hozzátette: a hatályos jogszabály számos tételét veszi át a javaslat, és ami hosszú fejlődés során pozitívumként jelent meg, szintén visszaköszön az indítványból. Abban is egyetértenek, hogy a most hatályos törvényt meg kell változtatni. Sok elvben - mint átláthatóság, közpénzek hatékony elköltése, kiszámíthatóság, adminisztrációs terhek csökkentése - szintén nincs különbség - derült ki szavaiból.
Kitért arra, hogy hosszabb vitára és egyeztetésre lett volna szükség, és szerinte az átláthatóság kritériuma nem érvényesül a tervezetben. Vitája van - folytatta - a korrupcióra vonatkozó passzussal, s kifogásolta, hogy a törvény lehetővé teszi az ajánlattevőknek az egyedi eljárásrend kialakítását. Mivel ez a közbeszerzési eljárások kétharmadára vonatkozhat, előrevetítheti a klientúra-építést. Vitatta azt is, hogy közzé kellene tenni egy adott pillanatban mennyi forrás áll az ajánlattévő rendelkezésére, szerinte ezt olyan pillanatban kellene megtenni, amikor még az érintett nem tudja, az adott közbeszerzési eljárás érvényes és eredményes lesz-e.

KDNP: gyorsabbá válhatnak az eljárások, csökkenhet az adminisztráció
Aradszky András pártja vezérszónokaként elmondta, az új közbeszerzési törvényről szóló javaslat érdemi lépéseket tesz, hogy az eljárások gyorsabbá váljanak.
Kiemelte: a javaslat megalkotásának időszerűsége vitathatatlan, a hatályos törvény átláthatatlan és bonyolult, lassú eljárásokhoz vezetett, a közpénzek átláthatóságát nem tudta biztosítani. Az uniós értékhatárt elérő eljárásoknál a kormány nem csak a közösségi jogi szabályozást, hanem azzal összefüggő európai bírósági joggyakorlatot, és az Európai Bizottság értelmező jegyzeteit is figyelembe vette - hangsúlyozta.

A Jobbik nem erre számított
Apáti János, a Jobbik vezérszónoka úgy fogalmazott, pártja régóta szükségesnek tartotta a közbeszerzési törvény teljes megújítását, azonban - mint fogalmazott - most nem azt kapták, amit vártak.
Az ellenzéki képviselő szerint a javaslat az "előtejesztő nemes céljai ellenére" összességében a jelenlegi közbeszerzési törvényhez hasonlóan terjedelmes és nehezen érthető, így a kis- és középvállalkozóknak a jövőben sem lesz könnyebb dolguk, ha közbeszerzési pályázaton szeretnének indulni.
A jobbikos politikus felszólalása végén elfogadhatatlannak a nevezte a javaslatot, amelynek érdemi módosítástát, vagy visszavonását kérte a kormánytól.

LMP: a javaslat nem szolgálja a közpénzek gazdaságos felhasználást
Az LMP szerint az új közbeszerzési törvényjavaslatról szóló kormányzati előterjesztés nem szolgálja a közpénzek gazdaságos felhasználását, a tisztességes verseny szabályainak érvényesülését - mondta Scheiring Gábor, a párt vezérszónoka.
Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, az új jogszabály kizárólag a "mutyizást és a haveri körök további támogatását teszi lehetővé". Kifogásolta továbbá, hogy abban még csak meg sem említik a fenntartható fejlődés és a környezetvédelmi céljait, a fogyatékos emberek jogaira való utalást pedig eltűntek a szövegből.
Scheiring Gábor szerint amennyiben a Ház jelenlegi formájában fogadja el az indítványt, akkor megnő a korrupció tere, a kis- és középvállalkozások helyzete pedig tovább romlik.


5. rész
Képviselői hozzászólásokkal folytatta, majd lezárta a Ház az új közbeszerzési törvény vitájának általános vitáját kedden.

Fidesz: gyorsabbak és egyszerűbbek lesznek az eljárások
A fideszes Balázs József hangsúlyozta: a törvénymódosítással a közbeszerzési eljárások gyorsabbakká, egyszerűbbekké és rugalmasabbakká válnak. Szólt arról is, hogy a tervezet az adminisztrációs és igazolási terhek csökkentésével mérsékli az ajánlattevők kötelezettségeit.
A kormánypárti képviselők szerint a módosítás segíti a kis és közepes vállalkozásokat azzal, hogy szabályokat rögzít a szerződések teljesítése és az alvállalkozók kifizetése érdekében.
Kitért arra is, hogy a jogviták gyorsabb lezárása érdekében a javaslat egyfokúvá tenné a bírósági felülvizsgálatot, így az ítélőtáblához fellebbezés lehetősége megszűnne és a jogerős döntéssel szemben a Legfelsőbb Bírósághoz lehetne felülvizsgálati kérelemmel fordulni.
Szólláth Tibor Zoltán azt mondta, hogy a javaslat a közpénzek átlátható elköltésének szabályrendszerét teremti meg. A jelenlegi törvényen változtatni kell - mondta, hozzátéve: jó vitaanyag készült.

LMP: javaslatok a korrupció ellen
Schiffer András (LMP) kifejtette: az államnak is van felelőssége az üzleti etika terjesztésében, ezért azt javasolják: csak azok a cégek indulhassanak közbeszerzésen, amelyek rendelkeznek üzleti etikai kódexszel, azokat a vállalkozásokat pedig, amelyek megsértik saját szabályaikat, zárják ki az eljárásból.
Szólt arról is: meg kell gátolni, hogy minisztériumok hagyományosan a feladataik közé tartozó teendőket kiszervezzenek, ezért azt javasolják, hogy jogi szolgáltatásokat főszabályként ne rendelhessenek meg a piacról, ha pedig mégis megteszik, ne mentesüljenek a közbeszerzési szabályok alól.
Az LMP szerint emellett közbeszerzési eljárásokban a korrupciós kockázatok előzetes felmérése szükséges, így fontos volna, hogy már a kiírás előtt készüljön erre vonatkozó hatástanulmány.
Schiffer András sürgette tovább, hogy közbeszerzési szabálytalanságok esetén a személyi felelősség is megállapítható legyen.
Párttársa, Jávor Benedek a zöld közbeszerzés érvényesítését hiányolta a javaslatból.

MSZP: nem szabad kapkodni
A szocialista Ipkovich György üdvözölte a gyorsabb, hatékonyabb közbeszerzés megvalósításának szándékát, és elismerte, hogy a korábbi törvénnyel több probléma volt. Ugyanakkor hangsúlyozta: a törvény révén milliárdokat költenek el, hatalmas beruházások valósulnak meg, ezért megalkotását nem szabad elkapkodni.
Azt is mondta: a központosított közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályokkor nagyobb óvatosságra volna szükség.

Fidesz: régi problémákat old meg a törvényjavaslat
A fideszes Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: a mostani javaslattal szemben a hatályos törvény nem tette lehetővé, hogy kizárják a közbeszerzési eljárásokból az adóelkerülést célzó offshore vállalkozásokat.
Szintén fontosnak nevezte, hogy a javaslat lehetővé teszi a közfoglalkoztatás szempontjának érvényesítését, azaz az elbíráláskor értékelhető a munkanélküliek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke.
Ugyancsak hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás biztosítja az alvállalkozók közvetlen kifizetését.
Kitért arra is, hogy az ezernél alacsonyabb lélekszámú települések esetében a kormány a közbeszerzések központosított lefolytatását rendelheti el, így azok olcsóbbá válhatnak.

Fónagy János: szükség van új szabályozásra
Fónagy János államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet: a képviselők körében egyetértés van az új szabályozás szükségességében, és túlnyomó részt abban is, hogy ennek biztosítania kell az átláthatóságot, védelmet kell nyújtania a korrupció ellen, és lehetővé kell tennie a hazai vállalkozók számára, hogy magabiztosan haladjanak a magyarországi piacon.
Hozzátette: az előterjesztés nem kódex, hanem keretjogszabály, amelynek egy évig tartó előkészítése során számos szakmai és gazdasági szervezet nyilvánított véleményt arról.
Az államtitkár ugyanakkor azt mondta: nem lehet egy társadalom minden problémájára egy jogszabállyal megoldást adni.
Az ülést vezető elnök az általános vitát elnapolta, azt a módosító javaslatok benyújtása érdekében a keddi ülésnap végén zárják le.


6. rész
Az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények, így a médiatörvény módosításáról is szóló javaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden a Ház. Az előterjesztő Rogán Antal arról beszélt: az indítvány szigorításokat is tartalmaz, míg az ellenzék elsősorban a médiatanács jogkörének növelésével kapcsolatban fogalmazta meg aggályait.

Rogán: szigorításokat is tartalmaz a módosító javaslat
Expozéjában a fideszes Rogán Antal az előterjesztés médiatörvényt érintő részével kapcsolatban azt mondta: az szigorításokat is tartalmaz. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) fizetendő díjak és bírságok a módosítás értelmében adók formájában behajtható köztartozásnak minősülnek, a behajtás gyorsítása érdekében - mutatott rá. A javaslat értelmében a frekvenciapályázatokon a jövőben nem indulhatna, akinek tartozása van az NMHH Médiatanáccsal szemben.
A médiatanács elnökének és tagjainak kártalanításával összefüggő rendelkezés kapcsán kifejtette: magáncégeknél és más állami tisztségek esetében is van arra példa, hogy ahol tiltják a vezetők szektorbeli elhelyezkedését, ott ezért kártalanítást nyújtanak. A médiatanács elnöke esetében a tiltás és így a kártalanítás is egy évre szól.

Fidesz: a javaslat a fogyasztóvédelmet erősíti
Román István (Fidesz) szerint az előterjesztés egyszerre hatékony és teremt tisztességes viszonyokat. A politikus örömtelinek tartotta az elektronikus szolgáltatások terén a szolgáltatási díjak csökkentésének szándékát, és azt, hogy a módosítás hatására komoly innováció indulhat ezen a területen.
A politikus azt mondta: a módosítás elősegíti a szolgáltatási díjak közötti jobb eligazodást, és a hűségszerződések kérdésében is a fogyasztók érdekeit szolgálja.

Az MSZP eltérően ítéli meg a hírközlési és a médiatörvények módosítását
Az általános vitában felszólaló szocialista politikusok arról beszéltek: amíg a hírközléssel, informatikával és frekvenciagazdálkodással kapcsolatos változtatások közül több támogatható, a médiatörvények módosítását nem fogadják el.
Baja Ferenc úgy vélte, hogy Rogán Antal az NMHH koncepcióját nyújtotta be, míg Mandur László arról beszélt: a Fidesz és a kormány között versenyfutás folyik, hogy melyikük akarata érvényesül a médiaszabályozásban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani előterjesztés előképe korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium javaslataként szerepelt a kormányzati honlapon, ám az végül mégis Rogán Antal egyéni képviselői indítványaként került a Ház elé.
Baja Ferenc pozitívumként értékelte egyes európai uniós szabályok átültetését, azt, hogy a módosítás figyelembe veszi a fogyatékosok jogait, valamint hogy lehetőséget ad az emelt díjas szolgáltatások letiltására. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az NMHH elnökének és elnökhelyettesének távozásuk esetén a 12 havi nettó jövedelmüknek megfelelő kártalanítás járna a rájuk vonatkozó egyéves elhelyezkedési tilalom miatt.
Párttársa, Mandur László arra hívta fel a figyelmet, hogy harmadszor készül a kormánytöbbség a médiatörvény módosítására, a szakmai közvélemény bírálatait azonban ezúttal sem veszik figyelembe. Bírálta a pályázati feltételek szigorítását, és nehezményezte azt is, hogy a módosítás alapján a médiatanács évente dönthetne arról, hogy hány közszolgálati rádióadó és televíziós csatorna működjön. Szerinte ez lehetetlenné teszi, hogy a közmédiumok hosszú távra tervezzenek.

Jobbik: tovább növekedhet a médiatanács hatásköre
A jobbikos Hegedűs Tamás szerint a hírközlési tárgyú törvények tervezett módosítása a kormány és a Fidesz-frakció közötti együttműködés hiányáról árulkodik, mivel az indítványban a kabinet stratégiai céljai nem köszönnek vissza. Szerinte az előterjesztéssel kapcsolatos problémák jelentős részét a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió- és Televízió Testület összevonása, vagyis az NMHH létrejötte okozta.
Párttársa, Novák Előd arról beszélt, hogy az indítvány tovább növeli a kizárólag fideszes tagokból álló médiatanács hatáskörét.
Kifogásolta azt is, hogy a módosítások továbbra sem sújtanák szankcióval a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megszegését, amit pedig szerinte a közszolgálati televízió és rádió rendszeresen elkövet.

LMP: sunyi médiaeinstand

Karácsony Gergely (LMP) többekhez hasonlóan szóvá tette, nem tudni, hogy a javaslat "kinek a fiókjából" került elő. Úgy értékelte: az előterjesztés célja a "sunyi médiaeinstand", vagyis az, hogy a kormányoldal újabb pozíciókat foglaljon el a médiavilágban.
Megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy a médiatanács évenként dönthetne a közmédiumok csatornáinak számáról.
Az NMHH vezetőinek kártalanítására vonatkozó rendelkezés eltörlése érdekében az LMP módosító javaslatot nyújt be. Ebben pedig - folytatta Karácsony Geregly - idézik Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőt, aki a 98 százalékos különadó bevezetését azzal indokolta, hogy a kormány véget akar vetni "a pofátlan végkielégítések rendszerének".
Az ellenzéki politikus kitért arra: a javaslat korábbi felvetésüknek megfelelően pontosítja, hogy az újságírókat csak a nyomozó hatóság kötelezheti bizonyos esetekben forrásaik felfedésére, az NMHH nem.
Üdvözölte a digitális átállás felgyorsítását is, aggodalmának hangot adva azzal kapcsolatban, hogy a társadalmi érzékenység szempontjai nem jelennek meg a javaslatban, így arról sincs szó benne, hogy a rászorulók kaphatnak-e támogatást a digitális vevőkészülékek beszerzéséhez, az analóg sugárzás lekapcsolása előtt.


7. rész
Az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények, így a médiatörvény módosításáról is szóló javaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden a Ház, majd a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája következett.

MSZP: nem próbálták orvosolni a problémákat
Lendvai Ildikó (MSZP) azt hozta fel, hogy még kísérlet sem történt a számos, a törvénnyel szemben megfogalmazott hazai és külföldi kifogás orvoslására.
Kijelentette, hogy a jogszabály miatt új problémák keletkeznek. A javaslat legfőbb hibájának nevezte, hogy az gumiparagrafusokat tartalmaz.
Példaként említette, hogy a kiskorúaknak szóló műsorokban még áttételesen sem fordulhat elő semmi, ami erőszakra vagy szexualitásra utal. Megjegyezte, hogy a Kisvakond című rajzfilmsorozatnak van olyan része, amelyik a "nyúlcsalád szaporodásról szól". Hozzátette, hogy a Magyar népmesék többségében a hétfejű sárkánynak levágják a fejét. Feltette a kérdést, hogy így milyen mese marad, amelyiket egy tévé vagy egy rádió a büntetés kockázata nélkül sugározhat.
Kitért arra is, hogy a médiumok a jövőben csak úgy pályázhatnak, ha már azelőtt megszüntetnek minden összeférhetetlenséget és nem pályázhatnak egyszerre több frekvenciára.
A gumiparagrafusok közé sorolta annak eldöntését is, hogy egyes médiumoknál mi számít majd csekély jogsértésnek.

Fidesz: szakmai hozzáértés és politikai glosszák
A vita végén a beterjesztő nevében felszólaló Puskás Imre (Fidesz) azt mondta, hogy hallott valóban szakmai hozzáértést mutató felszólalásokat és politikai glosszákat is.
Úgy látta, hogy a szakmai hozzászólások elsősorban a hírközlés témájában hangzottak el. Érzése szerint ebben a témakörben inkább támogató hozzászólásokat lehetett hallani.
A politikus megjegyezte, hogy a vita nagyobb része viszont a médiát szabályozó törvények módosításairól szólt. Véleménye szerint nem volt meglepő, hogy a "politikai groteszkek" elsősorban ebben a témakörben hangzottak el. A képviselő azt mondta, hogy a média elfoglalásáról szóló állítás képtelenség, mert az a XXI. században annyira szétágazó, hogy erre nem is lenne lehetőség.
Ezt követően Latorcai János levezető elnök az általános vitát lezárta.

Fidesz: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat hatására Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központja lehet
Manninger Jenő (Fidesz) az előterjesztő nevében elmondta: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat lényege, hogy megalkossa a nyugat-európai holdingközpontok magyarországi létrehozásához szükséges szabályokat. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) nyilvánosan működő tőzsdén jegyzett társaságok, amely a vagyonukból magyarországi ingatlanokat vásárolnának meg hasznosítás, illetve szükség szerint fejlesztés céljából, a realizált nyereség túlnyomó többségét (90 százalékát) pedig osztalékként fizetnék ki a részvényesek között.
A kormánypárti politikus szerint a javaslat elfogadásával Magyarország a közép-európai régió pénzügyi szolgáltató központja lehet, hiszen a térségben eddig csak Bulgária és Litvánia, az egész Európai Unióban pedig mindössze 10 ország él ezzel a lehetőséggel.

Az MSZP egyetért a koncepcióval
Veres János (MSZP) leszögezte: a koncepcióval érdemi vitája nincs, azonban pártja szerint néhány pontosítás szükséges a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Az ellenzéki politikus szerint a SZIT létrehozásához szükséges 10 milliárd forintos indulótőke a magyar vállalkozások számára túl magas, ezért ezt csökkenteni kellene, hogy minél többen tudjanak részt venni ebben a lehetőségben a hazai vállalkozások közül és az előterjesztő célja szerint is Magyarország a kelet Luxemburgja legyen.

Jobbik: vonják vissza a javaslatot
Volner János (Jobbik) hangsúlyozta: a külföldi tőkére az ingatlanpiacon semmi szükség Magyarországon, hiszen a piac "így is pang." Ráadásul a Jobbik szerint súlyos hiba, hogy a törvénnyel sérül a szektorsemlegesség, mivel a SZIT-ek mentesülnek a társasági és az iparűzési adó fizetésétől.
Az ellenzéki politikus szerint a javaslattal a kormány eredménye az lesz, hogy "ha a jelenleg jelzáloggal terhelt ingatlanok piacra kerülnek, akkor ezek lesznek képesek felvásárolni és az ebben lakó embereket földönfutóvá tenni." A Jobbik szerint a részletek nincsenek kidolgozva és a célok is tisztességtelenek, ezért felszólítják a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot.

LMP: ez egy már megdőlt gazdaságpolitika
Scheiring Gábor (LMP) szerint a javaslat a "totális dereguláció, a szabályok durva eltörlése és a spekulánsok teljes kiszolgálása." A törvény szerint ugyanis az újonnan alakuló SZIT-eknek nem kell PSZÁF-engedélyezési eljárást lefolytatniuk, sőt cégbírósági bejegyzésre sincs szükségük.
Az LMP szerint ezzel a kormány "az ingatlansepkulánsokat akarja Magyarországra csábítani, azzal a forró tőkével, ami a válságkor már egyszer elhagyta az országot." Scheiring Gábor hozzátette: "ez a hibás gazdaságpolitika okozta a balti államok drasztikus összeomlását és egy ilyen lufi kipukkanása okozta a gazdasági világválságot is."
Ráadásul az adókedvezmények miatt durván egyenlőtlen versenyhelyzetet is jelent a javaslat.

Fidesz: megfontoljuk a módosító indítványokat
Manninger Jenő az előterjesztő nevében leszögezte: a spekulatív tőke valóban sok kárt okozhat, de ezt a készítők mérlegelték és itt nem elsősorban ilyen spekulatív tőkéről van szó. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: miután teljesen új dologról van szó, ezért meg kell fontolni a módosító javaslatokat.
Ezt követően az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.


8. rész
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (PSZÁF) szóló törvény, illetve az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatok általános vitáival fejeződött be a parlament keddi ülése.

Az alaptörvény miatt van szükség a változtatásra
Aradszki András (KDNP), a PSZÁF-ról szóló törvény módosításáról szóló napirendi pont előadója emlékeztetett arra, hogy a módosítást az alaptörvény elfogadása miatt kell végrehajtani. Az új alaptörvény intézményesíti az önálló szabályozó szervet illetve kimondja, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét ellátó szabályokat sarkalatos törvényekben kell meghatározni.
Éppen ezért törvényben kell rögzíteni, hogy a felügyelet önálló szabályozó szerv és újra kell szabályozni annak működési kereteit is.

Jobbik: hiányzik a fogyasztóvédelmi szakasz kidolgozottsága
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a javaslat nem tükrözi a civilek véleményét és azt nem előzte meg társadalmi vita.
A politikus szerint az előterjesztésből hiányzik a fogyasztóvédelmi szakasz kidolgozottsága, pedig azt pártjuk elvárná. Megjegyezte, hogy a szervezetnek kellene kezelnie a pénzintézetek és a lakosság között kialakult információs asszimetriát.
Azt viszont örömteli tényezőnek nevezte, hogy a PSZÁF már nyert pert és egy devizaalapú hitelről szóló szerződés semmisségét ki tudta mondani.

LMP: szerencsétlen, hogy az elnök nevezi ki helyetteseit
Vágó Gábor (LMP) szerencsétlennek nevezte, hogy a szervezet elnöke egy személyben nevezi ki és menti fel az alelnököket. A képviselő szerint ezt a döntést továbbra is a miniszterelnöknek kellene meghoznia.
Felhívta a figyelmet, hogy az elnökök és alelnökök felmondásakor járó "végkielégítést" kiveszik az szja-fizetési köréből. Azt is megengedhetetlennek nevezte, hogy a PSZÁF a bevételeiből nem fizet be a költségvetésbe.
Ezt követően az általános vitát a levezető elnök lezárta, miután a javaslathoz módosító indítványok nem érkeztek, részletes vitára nem kerül majd sor.

Fidesz: szükséges és elegendő eszközöket tartalmaz a törvényjavaslat
Rogán Antal (Fidesz), az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztői expozéjában kifejtette: a kormány célja, hogy a bruttó 300 ezer forint alatt kereső munkavállalók nettó bére a következő két évben lehetőleg ne csökkenjen. Ennek eléréséhez a kormány határozatban megszabhatja a rájuk vonatkozó béremelés elvárt értékét a két évre. Ennek betartásához pedig szankciók kapcsolódnak.
Leszögezte: a törvényjavaslat hatálya csak azon munkavállalókra vonatkozik, "akik találkoznak az állammal," hiszen ha egy vállalkozó szerződést akar kötni az állammal, vagy állami támogatást akar kapni, illetve közbeszerzésen akar részt venni, akkor ezek elbírálásánál figyelembe veszik ennek a törvénynek a teljesülését. Rogán Antal szerint ezek szükséges és elégséges eszközök.

MSZP: ez diszkrimináció!

Nemény András (MSZP) szerint ha ez valóban egy alku a munkavállalókkal, akkor legalább meg kellett volna hallgatni a másik oldalt is, de az érdekképviseleteket "szokás szerint nem hallgatták meg." A szocialista politikus szerint a törvényjavaslat diszkriminál, hiszen a gyerekes munkavállalók után kevesebb adót kell fizetni, ezért a munkáltatók inkább őket alkalmazzák majd, hogy könnyebben érvényesíthessék a kormány béremelési elvárásait.
Az ellenzéki párt számításai szerint az érintett bércsoportnál körülbelül 8 százalékos béremelés kellene a nettó bér szinten tartásához.

Jobbik: a kormány a szegényektől vett el

Bertha Szilvia (Jobbik) alapvető tragédiának nevezte, hogy néhány ezer forintos csökkenésről a parlamentnek kell törvényt alkotnia. Véleménye szerint ez azt mutatja, hogy százezrek állnak a létminimum szélén.
Kijelentette, hogy a kabinet elvett a legszegényebbektől az adócsökkentéssel és most ezt akarja megfizettetni a munkaadókkal.

LMP: példátlan a kormány beavatkozása

Scheiring Gábor (LMP) azt mondta, hogy a kormány az elhibázott gazdaságpolitikájának árát a munkavállalókkal, illetve a kisvállalkozásokkal akarja megfizettetni.
A képviselő szerint a kormányzat ilyen arányú egyoldalú beavatkozása a bérek alakításába, példátlan a demokratikus piacgazdaságokban. Megjegyezte, hogy a javaslatot sem a munkaadókkal, sem a munkavállalókkal nem egyeztették, mert annak egyedüli célja a "bérkommandó intézményesítése".

MSZP: a törvénnyel tönkre lehet tenni az agrárágazatot
Gőgös Zoltán (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a törvény "egy zseniális gazemberség". Kijelentette, hogy ezzel tönkre lehet tenni az agrárágazatot. Szavai szerint ugyanis, ha ott betartják a törvényt, akkor annak hatása évente és személyenként százezer forint pluszkiadást jelent.
Úgy számolt, hogy a negyvenmilliárd forintos nyereségű mezőgazdaságban így minden évben plusz harmincmilliárd forintot kellene kifizetni.

Rogán: a minimálbér esetében eddig is évente kellett emelni
Az előterjesztő nevében felszólaló Rogán Antal azt mondta, hogy a törvény alapján nem fognak újabb munkaügyi bírságokat kivetni. Felhívta a figyelmet, hogy a munkáltatónak az érintett munkavállalók kétharmada esetében kell eleget tennie az emelésnek.
A politikus azt mondta, azért akarják most elfogadni a törvényjavaslatot, hogy a vállalkozásoknak legyen idejük felkészülni és ne húzódjon el május-júniusig a bérkompenzáció.
Latorcai János levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.
Napirend utáni felszólalásában Lenhardt Balázs (Jobbik) a múlt hétvégén rendezett melegfelvonulás ellen emelte fel a szavát.

Olvasóink írták

  • 19. dorombolok 2011. június 22. 18:57
    „Nagyon helyes , a megoldás egyszerű : sarkalatos törvényben ki kell mondani , hogy Magyarországon a minimálbér bruttó 300 000 Ft ( azaz háromszázezer forint) .Aztán a többit majd a gazdálkodó szervezetek hozzáigazítják?”
  • 18. gjozsi88 2011. június 22. 14:49
    „Kkrok!
    Roppant egyszerű!
    Versenyképesebb termékeket kell előállítani, hogy a miénket vegyék meg!
    Ehhez fejlesztési forrásokra van szükség, ami azzal jár, hogy kevesebb ember dolgozik, ugyanis a technikai, technológiai fejlődés ezzel jár, ettől az olcsóbb és kevesebb a melléktermék a gyártás során és nem, utolsó sorban magasabb bérköltség mellett is olcsóbban lehetne eladni, mint most!
    Ez ennyire egyszerű.....csak nincs fejlesztési forrásunk, ugyanakkor költséghatékonyságunk (energia és egyébb technikai, technológiai hiányosságaink miatt) nem jó, ettől képtelenek vagyunk a fennt vázolt ideális állapotban előállitható önköltséget másképp biztosítani, mint jóval alacsonyabb bérekkel!
    Ugyanis a termék végső ára nem lehet drágább, mint a konkurenciáé, mert azt veszik meg!

    A példáidnak van egy rohadt nagy figyelembe nem vett szempontja!
    Ugyanis az általad hivatkozott országok,franciák, lengyelek, méretüknél fogva hatalmas belső piaccal rendelkeznek, amivel mi nem!
    Mivel termelésünk 80%-t export piacon helyezzük el, az import korlátozásával ,mivel ez viszonylagos saját termékeink export piaci visszaesését idéznénk elő!”
  • 17. öröksoproni 2011. június 22. 13:58
    „16. krok
    Teljesen igaz. De nálunk a földművelők, állattenyésztők valamiért azonnal elfogadták a pénzt, amit azért kaptak, hogy ne dolgozzanak annyit vagy többet soha. Miért? Miért nem tiltakozott akkor senki? Most nyavalyognak kártalanítás meg támogatás miatt. Szerintem azért, mert mi rosszindulatúak vagyunk egymáshoz, irigyek és összefogásra képtelenek. Ezt tudja kihasználni minden kormány és a külföldi terjeszkedők is.”
  • 16. krok 2011. június 22. 12:21
    „Tisztelt Hozzászólók! Pontosan erről beszélünk, hogy nem a munkáltató a hibás abban, hogy nem tud 4x-es béremelést adni, mert minden megtermelt 100 Ft után 101 Ft-ot be kell fizetnie különböző hatóságoknak, különböző jogcímen, és mindenféle büntetés címén. Még egyszer: nem a munkáltatót okolja itt senki, mert szegény úgy marad talpon, ahogy tud, (mert ez Magyarország), hanem az egész bürokratikus rendszert kellene kisöpörni a kukába. Igen, a franciák összefogtak, lezárták a határokat kamionnal, hogy addig a saját sertéseiket fel nem vásárolták, addig ide külföldi hús be nem jön. A lengyelek lehegesztették a vonatot a sínre, ami külföldi gabonát vitt volna az országba, hogy amig a hazait fel nem vásárolják, addig oda külföldi gabona be nem mehet.
    Mi meg 3 traktorral leszűkítjük a főutvonal felét, és segélyt követelünk, de azért kivágtuk a sertéseket, szarvasmarhákat, baromfit, kivágtuk a szőlőt, parlagon hagyjuk a termőföldet, mert amit megtermelünk, nem lehet eladni, de azérz esszük a holland sertést, a spanyol paprikát, dél-afrikai almát. EMBEREK, MEZŐGAZDASÁGI ORSZÁGBAN, AMI EURÓPA ÉLÉSKAMRÁJA VOLT, EZT MEG LEHET CSINÁLNI!!!. Ha mi magunk nem akarunk változtatni a helyzetünkön, nem mérjük fel, hogy csak gyarmat vagyunk Európában, éa bérrrabszolgák a saját hazánkban, akkor kár is fórumozni a témáról.”
  • 15. hidas 2011. június 22. 12:09
    „12. Capr
    Így igaz! Sajnos egy-két hozzászólónak fogalma sincs a vállalkozásról, minden hónapban megkapja a fizetését-igaz valóban nem sokat-de, hogy hogyan kell azt kigazdálkodni arról halvány gőze sincs!!!”
  • 14. öröksoproni 2011. június 22. 11:38
    „Mi az anyámból emeljenek a munkaadók, amikor a legtöbb vegetál és átszervezések, munkaidő csökkentések árán tudja csak az alkalmazottait megtartani?”
  • 13. Madarász 2011. június 22. 10:33
    „"11. annobon 2011.06.22. 10:01
    10-hez: "vagy zsiványkodom és lecsökkentem a munkaidőt papiron négyórásra, vagy valami kiskaput keresek." Bizony jó ezt hallani a munkaadói oldalról! Mert a legtöbb vállalkozó ezt a mondatot nem vállalná fel, attól függetlenül sem, hogy ők is így csinálják!"

    Nem felvállalja! Mint lehetséges alternatívát vázolta a munkanélküliség és bezárásra, ami a kormány ilyetén intézkedésének következményeképp következne be...

    12. Capr 2011.06.22. 10:11

    Tökéletesen igazad van!”
  • 12. Capr 2011. június 22. 10:11
    „Sagittarius legyél szíves nem csúszatatni, félinformációkból következtetéseket levonni. A kormány béremelési ukáza abból ered, hogy tavalyi adótörvények tárgyalásakor több adószakértő is elmondta Matolcsy "professzornak", hogy az adótörvények változásának a vesztesei a 300000 Ft alatti keresetűek lesznek. Tudod, a számokkal nem érdemes vitatkozni. Ennek ellenére a fülkeforradalom vezérei megszavazták. Februárban meg néztek mint vett malac, hogy tényleg a kisebb keresetűek jártak rosszul. Tehát most itt nem arról van szó, hogy a Fidesz olyan rohadtul szociális érzékeny lenne, hanem arról, hogy amit elb...tak azt most a cégekkel kívánják adminisztratív eszközökkel helyrehozni. Kapitalizmus ugye, ba...g. Leszögezem, a magyar bérszínvonal messze az uniós átlag alatt van, tehát szükséges korrigálni, de nem így. Ha a cég, ahol dolgozol nem tudja kigazdálkodni a béremelést, és téged ezért utcára rak, akkor üljünk le és beszélgessünk el a jobboldali szocializmusról :)
    Még valami, ha ezt Bajnai játszotta volna el, akkor most itt osztanád az észt habzó szájjal, hogy milyen barom, nemzetvesztő, dilettáns. Ugyhogy nem mérj kettős mércével.
    A Hajdúbét ügyét meg számtalan forrásból el tudod olvasni. Tudod nem csak a heti válasz, meg a demokrata van a médiapiacon.”
  • 11. annobon 2011. június 22. 10:01
    „10-hez: "vagy zsiványkodom és lecsökkentem a munkaidőt papiron négyórásra, vagy valami kiskaput keresek." Bizony jó ezt hallani a munkaadói oldalról! Mert a legtöbb vállalkozó ezt a mondatot nem vállalná fel, attól függetlenül sem, hogy ők is így csinálják!”
  • 10. kleopatra 2011. június 22. 09:34
    „én mint egy kisbolt tlajdonosa, egy alkalmazottal. Felváltva dolgozunk, én is mint tulaj ugyan ugy, pakolok, áruért megyek, takaritok, kiszolgálok, számlázok, és az alkalmazott is ugyanezt csinálja, tehát ketten elegek vagyunk.
    Az alkalmazottam, annyit keres mint bármelyik eladó a szupermarkettekben.Én valamivel többet nem sokkal. minden hónapban jön valamilyen hatóság, és sokszor büntet, mert ugye tudjuk, hogy ha akar akkor talál. ja és néha elromlik ez, az, (hütő, szeletelő, pénztárgép stb) + rezsi, + könyvelői fizetés+a többi sok baromság ami csak a pénzről szól.+ a járulékok. ugy, hogy én nem tudok többet fizetni az alkalmazottamnak, és nem tudok még plusz embert felvenni sem. Két választásom van: vagy becsukom az üzletet és elmegyeünk munkanélkülire, vagy zsiványkodom és lecsökkentem a munkaidőt papiron négyórásra, vagy valami kiskaput keresek.”
  • 9. Totya 2011. június 22. 09:04
    „Azért nem fizetnek többet, mert a másik helyen sem adnak többet, túlkínálat van gyenge, gyakorlatilag nulla érdekérvényesítéssel és az összefogás teljes hiánya megosztottsággal. Érdekes, hogy Ausztriában többszörös bért képesek adni az eladónak tized annyi vásárló mellett. Ki kell menni és megnézni, hogy nincs tömeg, vásárlóáradat, viszont köszönnek az embernek, mosolyognak, nem idegbetegek és ott ez az általános. Itt már riogatnák az embert, hogy csökkent a vásárlószám lehet, hogy el kell bocsátani, örüljetek, ha maradhattok ugyanazon bérért. Itt kell az extraprofit, de hát el vagyunk adósodva kérem. A franciák össze tudnak fogni, nem ócsárolják a parasztokat, a tanárokat, a rendőröket, a másikat.
    Az sem igaz, hogy a német jobban dolgozik, egyszerűen ideérve gyarmatként kezelnek, mert megtehetik.
    Érdekes, hogy itt nem termeljük ki a pár ezres béremelést sem ugyanazon munkakörben kétszer annyit dolgozva, míg az osztrák 4-szeres bért is kitermel alig kevesebb járulékok mellett, és nemcsak az eladói munkakörre gondolok, hanem bármire. Pék, szakács, informatikus, orvos. Itt többet kell dolgozni, jóval kevesebbért és még el is vagyunk adósodva!

    Mindehhez persze az is hozzátartozik, hogy vajon amire mi annyira áhítozunk, mint nyugati bér és munkakörülmények, vajon az mennyire fenntartható?? Nekem az a véleményem, hogy a nyugati javak mögött mindig is kizsákmányolás állt, a gyarmatok kifosztása, a természet kifosztása. Egyszerűen pazarló és fenntarthatatlan az egész rendszer, ráadásul nincs is verseny, humbug az egész. Nem érdekelne, ha nem emelnek bért, de az ember ne azt lássa, hogy közben két marokkal szórják a pénzt, és mindig csak azon a polcon tisztogatnak, amihez könnyen hozzáférnek; a kiszolgáltatottak válnak még kiszolgáltatóbbá. Eleve igazságtalan bérek között már az 5-10-szeres különbség is, akiknek ezt magyarázni kell, már régen elvesztették a józan ítélőképességüket.
    Nálunk még a gyatra fizetések mellett is eladósodott az ország, na ez a nem mindegy! Mi még ezt sem tudjuk fenntartani!!! A bajok gyökere jóval mélyebben van, mint nyugati meg keleti bérek. Maga a rendszer rossz, mert az emberek azzá teszik. Nem a rendszert kell okolni, mert az emberek önszabályozása, önszabályozódása rossz és egyre rosszabb! Az irigység, kicsinyesség világát éljük, ami pont az ellenkezője a fenntarthatóságnak. Ez nem rendszerfüggő, mert ez a magatartás minden rendszert megbuktatna.”
  • 8. Madarász 2011. június 22. 08:33
    „Tudósnak igaza van! Azt a pénzt ki is kell ám termelni és ezeknél az energia, alapanyag áraknál lehetetlen, nem beszélve arról, hogy bruttó bérre még jelentős járulék tehet is rakódik.

    Gyakorlatilag akkor lehetnek br. 300 ezret adni a dolgozóknak, ha felét, kétharmadát elbocsátanák.”
  • 7. annobon 2011. június 22. 08:32
    „1-hez: "mindent megmondanak neked, hogy mit tehetsz!" Jah és még azt is (nemsokára), hogy mit ehetsz!”
  • 6. Totya 2011. június 22. 08:25
    „Tudós, a féltett cégeknél nézd meg, hogy hánynál kell eltartani a cégtulaj pereputtyát, akik ha dolgoznak is, ált. a munkájuk semmit sem ér (tisztelet a kivételnek, mert előfordul, de ritka a jól dolgozó utód, mivel többnyire elverik a pénzt, összetörik a céges autót, drogoznak, stb.). Céges autóra, céges bármire, irodabérletre, magánutakra és ebédekre az alkalmazottak megtermelt javaiból érdekes módon korlátlanul jut pénz. 28. laptopra, feketén kivitt pénzekből házépítésre bőven jut rávaló, de bért emelni azt büdös, ugye?? Úgy, hogy évek óta pár ezressel emelik a bérünket (sokszor azt is kajajegyben, mert az nekik még kevésbé megterhelő), évek óta többletmunkát kapnak az emberek, külsősöket alkalmaznak, mert azok is költségként elszámolhatóak a munka törvénykönyvét kijátszva...
    Ugyan kiknek a munkájából élnek a vállalkozók?? És ilyen fizetésekből mi tudnánk-e vállalkozni, hiszen örülünk ha élünk?! Azt miért nem nézi senki, hogy mit okoz a gyatra fizetés? Elmennek akik tehetik, állandó fluktuáció, savanyú tekintetek és a stressz normálisnak számít.
    Most meg emeljenek-e pár ezer ft-ot, ez még kérdés? Sajnos smucigok ez az igazság és rettegnek attól nehogy lenyúlják az ügyfélkört, mert annak idején ők is lenyúltak most meg ők a vállalkozók! Nem is akarnak emelni, jól megfizetni ez hazugság sajnos ennyi eltöltött év és cég után, persze kis kivételek lehetnek, de a többség ilyen!”
  • 5. Tudós-1 2011. június 22. 07:33
    „Nagytudású hozzászólók!
    Kérdezzétek meg a tulajdonos munkáltatókat, hogy miképp tudják emelni pl. a jelenlegi bruttó 180000,-Ft-ot 300000,-Ft-ra.
    A vállalkozásotok, cégetek bevétele, eredményessége növekszik-e ilyen arányban?
    Persze mondjuk ki, hogy emeljük a minimálbért a jelenlegi 4x-re. Utána nézzük meg mi lesz a hozadéka.
    Ha a foglalkoztatottak számában nem lesz csökkenés ill. nem zárnak be üzemek, akkor nincs miről beszélni. De az a gyanum, hogy nem ez a forgatókönyv lesz. Lehet itt beszélni bármiről, kitalálni ötletelni hülyeségekkel!
    A közgazdaságtant nem lehet megerőszakolni, még a tanulatlan kormánypárti politikusoknak sem. Ez az MSZP-nek sem sikerült.”
  • 4. Sagíttarius 2011. június 22. 07:32
    „Rogán Antal legújabb törvényjavaslata szerint július 1-től minden munkáltató köteles felvenni még egy embert. Természetesen az intézkedés a nemzeti érdekek mentén differenciál, miszerint a családi gazdaságoknak elég, ha a jövőben a nagymamát is bejelentik, akit a költségeik mérséklésére természetben is díjazhatnak, így az adóalapjukból leírhatják a vasárnapi ebédet és ezzel nem mellesleg kipótolják a mama nyugdíját. A hazai tulajdonú kisvállalkozások versenyképességük megőrzése és plusz kiadások elkerülése érdekében azonos bértömeggel gazdálkodhatnak, így minden ember helyére két olcsóbb felvételével javíthatják a foglalkoztatottság helyzetét. A nem magyar állampolgárokat is foglalkoztató nagyvállalatoknak minden alkalmazottjukat honosítani kell, akik vállalják, hogy ezentúl Magyarországon adóznak. Az állami szervezetek a kormánypárt legutóbbi kongresszusán elfogadott 5 éves tervben meghatározott átalakítási program iránymutatásai alapján, ha bezárnak egy kormányzati szervezetet, akkor kötelesek helyette két másikat nyitni, avval a kitétellel, hogy az újak nevében szerepeljen a nemzeti szó. Az önkormányzatok közmunkaprogramja a munkaidő felezésével már megoldódott, így ez a fejezet kipipálva. Végezetül a hazánkban működő multiknak annyi embert kell felvenniük a kis- és középvállalkozásoktól elküldött "drága munkaerőből" merítve, hogy az országban a foglalkoztatottak száma összességében elérje a 10 milliót, így a világon először nálunk lesz minden állampolgárnak, csecsemőtől az aggastyánig munkahelye.

    Ezzel mindenki jól jár, de az is lehet, hogy nem. Hogy ez ne következhessen be, a rendelet végrehajtását az újonnan létrehozott munkahelyvédelmi nemzetőrség emberei célzottan ellenőrzik, akik a szabályszegőket a munkahelyteremtő bírságon túl azzal is büntetik, hogy a helyszínen felvetetik magukat az alkalmazottak közé.”
  • 3. krok 2011. június 22. 07:21
    „MSZP-sek és emberek! Észre kellene már venni, hogy az élelmiszerk, szolgáltatások, a benzin stb. ára az Unió országaiban 10-20-50 Ft eltéréssel annyi, mint nálunk, csak ott a fizetések 5x, 6x, 8x magasbbak a hazaiaknál. Itt most vitázunk azon, hogy aki nagyon keveset keres, az kapjon-e 2000 Ft-tal többet? Hú de érzékenyek vagyunk szociálisan. Ma a vitának arról kellene szólnia, hogy a jelenlegi minimálbért háromszorosára, vagy négyszeresére emeljük-e fel, vagy a 28 000 Ft minimálnyugdíjat esetleg 56 000 Ft-ra. Hát éljen soká az MSZP a minimálnyugdíjból.
    Tudjátok: " Langyos a sör, de nekünk így is jó, JOBB NEM IS JÁR, HA NEKÜNK ÍGY IS JÓ"”
  • 2. Sagittarius 2011. június 21. 23:42
    „"MSZP: a törvénnyel tönkre lehet tenni az agrárágazatot"

    (Mondja ez pl. egy Libajnai.)
    Bizony!! Ahogy tettétek!! Látom még azért emlékeztek, mit is kellett tenni globalogazdinak, hogy megkapjátok a Júdáspénzeteket!

    Naaaaa kedves szoclibék! Elvesztettétek talán a baloldali szociális érzékenységeteket?? Azt vallottátok még legutolján, hogy a nép, a szegények érdekeit féltitek Viktortól! Azt sem tudjátok már, a 7 fejetek közül melyik mit beszél össze vissza! Teljesen kész vagytok!”
  • 1. hidas 2011. június 21. 23:29
    „Íme piacgazdaság helyett eljött a kommunizmus, ahol mindent megmondanak neked, hogy mit tehetsz! Biztos, hogy ezt akartuk?!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább csökkent a mobil-előfizetők száma Magyarországon

Májusban 50 ezerrel 11,772 millióra csökkent a három magyarországi mobiltelefon-szolgáltató teljes… Tovább olvasom