Bár már öt éve az unióban élünk, az egységes szabályozás és tagországok közötti külön megállapodások hiánya miatt a legtöbb bírság máig behajthatatlan a külföldieken. Jegy nélküli parkolás, autópályadíj-bliccelés, gyorshajtás: szinte mindenki megússza, akit nem sikerül még a határokon belül elcsípni. Ez a gyakorlat persze a legtöbb esetben érvényes a külföldön szabálytalankodó magyarokra is.
Mosonmagyaróvárnak az elmúlt években a parkolásnál bliccelő külföldiekkel akadt gondja: elsősorban szlovákokkal és osztrákokkal, hiába bíztak meg egy erre szakosodott londoni céget.
Tóth László, a mosonmagyaróvári Városüzemeltető és Fenntartó Kft. parkolási csoportjának vezetője elmondta: a pótdíjak hetven százalékát külföldieknek kellene befizetniük. ˝Ennek sajnos csak kis százalékát tudjuk behajtani. Ausztriában több tartomány nem adja ki állampolgárai adatait: míg a távolabbi Tirolból megkapjuk a dokumentumokat, a számunkra fontosabb Burgenlandból és Bécsből nem. Szlovákiával láthatáron van a megállapodás, miszerint az ottaniak adataiért – hasonló esetben – ők a magyarok címét kaphatják, mivel most még mi sem adjuk ki nekik ezeket.˝
Tirolból megkapjuk a dokumentumokat, a számunkra fontosabb Burgenlandból és Bécsből nem.
 |
| A tagországok közötti külön megállapodások hiánya miatt a legtöbb bírság máig behajthatatlan a külföldieken. |
Winkler-Virág Andrástól, a Nemzeti Autópálya-kezelő szóvivőjétől azt kérdeztük: bliccelő külföldiek esetén behajtható-e a pályadíj, ha már elhagyták az országot? ˝Nem – hangzott az egyértelmű válasz. – Ez a kérdés nemcsak itthon, hanem egész Európában gondot okoz: nincsenek meg ugyanis azok a szükséges államközi egyezmények, melyek alapján külföldi autósok adatait kiadhatnák.˝ Hozzátette: ˝ráerősítettek˝ a helyszíni ellenőrzésekre, s még határon belül próbálja megfogni a bliccelőket a Nemzeti Közlekedési Hatóság. A szóvivő elmondta: Ausztriában a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a rendőrség ellenőrizze az autók pályamatricáit. Ha elhagyta országukat a gépkocsi, akkor behajtani már ők sem tudják a hátralékot: igaz, elmentik a jármű adatait, s amikor újra belép, visszamenőleg is kifizettethetik vele tartozását.
A halvédelmi bírság kétezertől százezer forintig terjedhet az eset (és a kifogott halak) súlyától függően. Általában tizenöt-harmincezer forint a büntetés, melyet az illetékes megyei hivatal halászati osztálya szab ki, de a százezres bírság sem ritka. Itt is nehézkes a külföldi behajtás: főként szlovák és osztrák rapsicok buknak le. A mezőgazdasági és szakigazgatási hivataloknak akkor van esélyük, ha a lefoglalt felszerelés értéke messze meghaladja a büntetés mértékét: így ésszerűbb azt inkább befizetni, cserébe visszakapják horgászbotjaikat. A ˝hazai˝ rapsicok esetében a legnagyobb gond, hogy (sokszor alacsony jövedelmű) magánszemélyektől az illetékes jegyzőnek kellene behajtani a büntetést, ami nem is az önkormányzat kasszájába kerülne. Ráadásul a halvédelmi bírság sem közmunkára, sem börtönbüntetésre nem ˝váltható be˝.
17°C
Hozzászólok! 
