Kisalföld logö

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 19°C | 28°C Még több cikk.

Befejezte finnugor körútját Sólyom László

Turku finn egyetemi városban tett csütörtöki látogatásával Sólyom László köztársasági elnök befejezte Észtországot és Finnországot érintő négynapos körútját, amelynek fő célja a finnugor rokonság ápolása, az önálló államisággal rendelkező finnugor nemzetek közti együttműködés fejlesztése volt.
Sólyom, akit mindkét országban feltűnő szívélyességgel, "rokonként" fogadtak, hangsúlyozta: államfőként nagyon komoly feladatának tekinti, hogy ápolja a finnugor rokonságot, amely szerinte és tárgyalópartnerei szerint is önmagában alap lehet a három ország együttműködésére, közös fellépésére, és nemcsak finnugor ügyekben. Az államfő erős rokoni érzületet tapasztalt a felkeresett országokban, ahol - mint mondta - nem elvont fogalomként, hanem eleven kapocsként élik meg a nyelvrokonságot.

A magyar államfő és vendéglátói egyetértettek abban, hogy az önálló államban élő három finnugor nemzet szorosabb egyeztetéssel hatékonyabban segíthetné az oroszországi finnugor népcsoportok identitásának megőrzését, amihez a magyar államfő szerint teljes társadalmi vertikum, saját gazdasági erő kiépítése szükséges. E célból Sólyom László az oroszországi kisebbségi területeken való beruházásokra kívánja mozgósítani a magyar gazdaság megizmosodott szereplőit, még akkor is, ha az ilyen befektetések nem hajtanak közvetlen hasznot.

Helsinkiben a köztársasági elnök elismeréssel adózott az elmúlt 15-20 évben megvalósított társadalmi és gazdasági reformnak, amelynek eredményeként Finnország ma egyike a világ legversenyképesebb társadalmainak. Modellértékűnek nevezte mind a finn kisebbségi politikát, mind a "párbeszéden és igaz véleménycserén alapuló társadalmi konszenzus megteremtését". Megköszönte Finnországnak az uniós csatlakozási felkészüléshez nyújtott támogatást, míg finn részről Magyarország támogatását kérték 2006 második felére, amikor Finnország látja el az EU soros elnöki teendőit.

Sólyom László Helsinkiben szükségesnek nevezte a magyar kisebbséget illető politika új alapokra helyezését és a határon túli magyarok szükségleteinek, a már demokráciában felnőtt új magyar nemzedék anyaországgal szembeni elvárásainak pontos felmérését, e nemzedék magyar identitáshoz fűződő viszonyának vizsgálatát. Az államfő a határon túli magyar közösségek fennmaradását csak úgy látja biztosítottnak, ha teljes társadalmi vertikummal, saját gazdasági erővel, szakmunkás-, értelmiségi és vállalkozói réteggel, politikai és társadalmi intézményrendszerrel rendelkeznek.

Mind az észt, mind a finn államfő támogatta Sólyom László tervét a "zöld elnökök" informális hálózatának létrehozására. Az észt Arnold Rüütel rámutatott, hogy az északi finnugor népek mindig is nagy harmóniában éltek a természettel, a finn Tarja Halonen pedig lehetséges partnereket ajánlott a figyelmébe. A magyar államfő szerint egy teljesen kötetlen együttműködésről lenne szó, amiben csak annyi lenne a formális, hogy a résztvevők három-négy éven belül Budapesten találkoznának.

Látogatásának utolsó napján Sólyom László Turkuba, Finnország egykori fővárosába, a finn történelem és kultúra bölcsőjébe látogatott, amely három egyetemével és a legnagyobb finn főiskolával a finn felsőoktatás fellegvára. A nemzetközileg is elismert Turkui Egyetemen, amely 18 ezer diákjával és 3 ezer alkalmazottjával a város legnagyobb munkaadója, főként a finnugor tanszék tevékenységével és a biokémiai kutatásokkal ismerkedett az államfő. A köztársasági elnök péntek reggel utazik haza.

MTI/hirado.hu

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

arsenal-diadal, juve-bánat

A Bajnokok Ligája elődöntőjébe jutásért vívott mérkőzések első körében az Arsenal magabiztosan… Tovább olvasom