Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Bebukták a külföldi rendszámosok? - Országgyűlés percről percre

A külföldi rendszámú járművet ezentúl is bárki vezetheti 30 napig Magyarországon, de ehhez ezentúl rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni.


Kilencven napig járhat az álláskeresési járadék

Száznyolcvan helyett legfeljebb kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta több kormánypárti politikusnak a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításához fűzött indítványát.

Az eredetileg Czira Szabolcs (Fidesz) által benyújtott módosító javaslathoz több kormánypárti képviselő - köztük Lázár János fideszes frakcióvezető és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is - csatlakozott. Ennek elfogadásával a Ház megváltoztatta Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését, amely legfeljebb száznyolcvan napig tette volna lehetővé a járadék folyósítását, és a Széll Kálmán Tervvel egyezően kilencven napban maximálta a folyósítási időt.

A módosító javaslat indoklása szerint az álláskeresőknek ellátás helyett elsősorban munkalehetőséget kell biztosítani, ezért az álláskeresési járadék időtartamát úgy kell megállapítani, hogy ösztönözzön az álláskeresésre. Az álláskeresési járadék azokat illeti meg, akik az álláskeresővé válásukat megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek. A közfoglalkoztatási törvény zárószavazását jövő hétfőn tartja a parlament.


Elfogadta a Ház a munkaügyi törvénycsomagot

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton is megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. A Ház a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 296 igen szavazattal, 45 ellenében hagyta jóvá.

A törvény véglegesíti azt az eredetileg a pénzügyi válság miatt az idei év végéig bevezetett szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A jogszabály ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár.

Változik a túlmunka kifizetése is, a munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételes esetben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót évenként egyszer legalább 14 összefüggő nap távollétet biztosító szabadság. A közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthet ezután a munkaadó, de csak akkor, ha erre a hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad.

Nem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium javasolta, mégsem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, miután az Országgyűlés hétfőn az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti indítványának elfogadásával törölte az erre vonatkozó passzusokat a gazdasági tárgyú törvények módosítását célzó kormányzati előterjesztésből. Matolcsy György június elején benyújtott javaslata úgy rendelkezett volna, hogy a jogszabály kihirdetését követő 45. napon 2,4 százalékkal emelkedik a cigaretta jövedéki adója, majd a jövő év kezdetén és 2012. július elsején ugyanilyen mértékben. A fogyasztási dohányt termelő jövedéki adó nagyobb mértékben, előbb 6, majd 9, végül 11 százalékkal nőtt volna a következő egy évben. Ezzel szemben az alkotmányügyi bizottság hétfőn beterjesztett javaslatának indoklása szerint a dohánytermékek adóztatásának szerkezeti átalakításához hosszú távú stratégia kialakítása szükséges, amelynek lényege, hogy az azonosan káros termékek azonos mértékben adózzanak, a kormány javaslata pedig ezzel a stratégiai céllal ellentétes.


Átalakul az érdekegyeztetés, létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács

Átalakul az országos érdekegyeztetés rendszere, miután a parlament hétfőn 233 igen szavazattal, 73 ellenében elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról szóló törvényt. Az NGTT az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel, és évente legalább négyszer ülésezik majd. Tagjai az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek és az országos gazdasági kamarák elnökei, a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák képviselője, valamint olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyek célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, és amelyek tagjai jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. Tagjai továbbá a tanácsnak az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, valamint civil szervezetek, a tudomány, ezenkívül a kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői. A plenáris üléseken a kormány képviseletében a miniszterek, vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesznek részt. Az új testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata lesz. A jogszabály módosította a Munka törvénykönyvét is, így a kormány rendeletben határozza meg a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot.


Büntetőeljárási törvény: Különleges szabályok

A büntetőeljárási törvény módosításával az Országgyűlés hétfőn úgy döntött: kiemelt jelentőségű ügynek számítanak a jövőben a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel. A kiemelt ügyekre speciális eljárási rend érvényes: a gyanúsítottak őrizete 120 óráig tarthat, a terhelt és a védő találkozását az ügyész az első 48 órában megtilthatja, de az ügyvéd védence kihallgatásán ez idő alatt is jelen lehet. A képviselők 255 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadták el a büntetőeljárási törvény és a polgári perrendtartás módosítását, amelyet az alkotmányügyi bizottság az eljárások gyorsításának szándékára hivatkozva kezdeményezett. Fontos változás, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész - a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel - maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat. A kiemelt ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól mentesíthetik, ha azonban a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják majd.

Változnak az önkormányzatok adósságrendezésének szabályai

A válságköltségvetés elkészítésére a jövőben 60 helyett 90 nap áll a helyhatóságok rendelkezésére, az adósságrendezési eljárás megindítása pedig csak a képviselő-testület, illetve a közgyűlés felhatalmazásával lesz lehetséges. A fideszes Kósa Lajos és Kocsis Máté, valamint a kereszténydemokrata Habis László előterjesztését a kormánypártok támogatásával fogadta el az Országgyűlés.

A törvénymódosítást az ellenzéki pártok a záróvitában azért bírálták, mert szerintük azt Esztergomra szabták, ahol Tétényi Éva polgármester - arra hivatkozva, hogy 1,2 milliárd forint kifizetetlen számlát és 25 milliárd forintos adósságot örökölt az előző, a fideszes Meggyes Tamás vezette önkormányzattól - adósságrendezési eljárást kért a város ellen. A szavazás után jobbikos képviselők Esztergom feliratot, az LMP-s és szocialista képviselők közül pedig többen a város címerét gyászcsíkkal ábrázoló lapokat tartottak fel az ülésteremben.

Tétényi Éva hétfőn a Parlamentben újságíróknak azt mondta: a visszamenőleges hatályú jogszabály elfogadásával a jövőben büntetés jár annak a polgármesternek, aki anélkül indít adósságrendezési eljárást, hogy a képviselő-testület ezt jóváhagyná. A változtatás alapján a fővárosi vagy megyei kormányhivatal hívja össze a képviselő-testület ülését, ha a polgármester az erre vonatkozó indítványnak tizenöt napon belül nem tett eleget. Ebben az esetben az ülést a testület tagjai közül választott levezető elnök vezeti, és ő írja alá az önkormányzati rendeletet is.

A kormánypárti politikusok javaslatukat azzal indokolták, hogy amíg az előző tizenöt évben mintegy negyven, döntősen kis költségvetésű önkormányzat vált fizetésképtelenné, az elmúlt évben már nagyobb városokban és egy megyei önkormányzat esetében is szükségessé vált az adósságkezelés, a hatályos jogszabály azonban nem alkalmas erre. Hangsúlyozták, hogy a kormány az önkormányzati törvény tárgyalásakor átfogóan akarja rendezni a kérdést, de kisebb módosítások elvégzése sürgősen indokolt. Az indítvány újraszabályozza az adósságrendezésbe bevonható vagyon körét, illetve bővítette azoknak a vagyonelemeknek a listáját, amelyek nem vonhatók el így. Az adósságrendezésbe nem vonható körbe tartoznak az államtól a helyi önkormányzat tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve ide sorolták az olyan feladatok ellátásához kapcsolódó vagyont, amelyekhez az állam támogatást biztosít. Ebbe a körbe tartoznak a többi között az érintett helyi önkormányzati társulások és a kisebbségi önkormányzatok bevételei és pénzeszközei, valamint a pályázaton elnyert, célhoz kötötten felhasználható fejlesztési és működési források önerőrésze. Mivel a helyi önkormányzatok adósságállománya felerészt devizában keletkezett, a törvény lehetővé teszi, hogy a reorganizációs hitel euróban vagy svájci frankban is folyósítható legyen, azzal, hogy a kamattámogatás forintban jár. Az adósságrendezés megindításától az eljárás lezárásáig a szakminiszter egyedi döntése alapján beruházási kiadások is teljesíthetők, különös tekintettel az európai uniós támogatással megvalósuló beruházásokra. A reorganizációs tervben a miniszter egyedi döntése alapján engedélyezett beruházások szerepelhetnek.

Kikerülnek az autóbontók a fémtörvény hatálya alól

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében az autóbontók kikerültek a fémek begyűjtésével és értékesítésével kapcsolatos törvény hatálya alól. A képviselők 299 igen szavazattal, 58 ellenében fogadták el az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról rendelkező törvény erről szóló módosítását. A változtatást a kormánypártok mellett a Jobbik támogatta. A változtatást szorgalmazó fideszes Gruber Attila korábban arra emlékeztetett, hogy a 2009-es jogszabály elsősorban a színesfémtolvajlás megakadályozását szolgálta, de azóta kiderült, hogy e színesfémek, a vasúti sínek, a rézkábelek, az ellopott bronzszobrok nem az autóbontó telephelyeken "landolnak", hanem más, fémbegyűjtéssel foglalkozó cégeknél, öntödéknél semmisítik meg, alakítják át ezeket. A kormánypárti képviselő emiatt nyújtotta be indítványát, szerinte ugyanis ez a szabályozás gátja az autóbontó vállalkozásoknak, amelyeknél alapvetően nem fémhulladékokat, hanem újrahasznosítható autóalkatrészeket gyűjtenek, tárolnak, értékesítenek. A 2009-es törvény túlszabályozást és jelentős állami költségnövekedést okozott, eredmény nélkül, "hiszen az elmúlt másfél évben, a törvény hatálybalépése óta egyetlen Lenin-szobor sem került elő egyetlen autóbontóból sem" - indokolta javaslatát egy hónappal ezelőtt Gruber Attila.


Több ponton változnak a közlekedéi tárgyú szabályok

A külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok is szigorodnak szeptembertől, a járművet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez ezentúl rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni.

A Országgyűlés hétfőn megváltoztatta a külföldi rendszám használatáról szóló törvényi rendelkezéseket, emellett a kormány hatáskörébe utalta a reklámtáblák közutak mellé helyezésének szabályozását, illetve egyszerűsítette a vízi sporteszközök lajstromba vételi eljárását. A képviselők 314 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadták el az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását, amelyet csak az MSZP frakciója nem támogatott. A kormány által jegyzett javaslat eredetileg több európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összefüggő jogharmonizációs kötelezettségnek kívánt eleget tenni. Emellett tartalmazta például a motoros vízi sporteszközök lajstromba vételi eljárásának egyszerűsítését is úgy, hogy ennek során a jövőben csak a tulajdonjog és az üzembentartói jog bejegyeztetésére legyen szükség. A módosítást követően a motoros vízi sporteszközt terhelő jelzálogjogot a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához kell bejegyeztetni. A parlament alkotmányügyi bizottsága által hétfőn benyújtott, a parlament által elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslatok azonban több új szabályozást is életbe léptetnek. A képviselők változtattak például a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályokon is, így szeptembertől az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják.

A külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok is szigorodnak szeptembertől, a járművet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez ezentúl rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni. Az új feltételek betartását közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni az ellenőrzések során. A Ház emellett felhatalmazást adott a kormány számára a reklámtáblák, reklámhordozók, illetve egyéb reklám célú berendezések közutak mellé helyezésére vonatkozó részletes szabályok megalkotására. (Az Országgyűlés tavaly, szintén az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításával mindenféle reklámhordozó elhelyezését megtiltotta a közutak közvetlen környezetében, illetve a lakott területen kívül az úttest mellett is. A tilalom utóbbi esetben csak a négy négyzetméternél kisebb reklámtáblákra, valamint a benzinkutak cégjelzéseire és a közlekedés biztonságát szolgáló közérdekű tájékoztatásokra nem vonatkozott.)


Nemzeti emléknap lesz a nándorfehérvári diadal napja

Az Országgyűlés hétfőn az 555. évforduló tiszteletére a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július 22-ét. A javaslatot, amelyet fideszes és kereszténydemokrata politikusok nyújtottak be, ellenszavazat nélkül, a szocialista képviselők tartózkodása mellett fogadta el a Ház. A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szóló előterjesztés elfogadásával a parlament felkérte a kormányt, hogy a történelmi esemény napját, július 22-ét nyilvánítsa kiemelkedő fontosságú rendezvény napjának. Felhívta a kabinetet és az önkormányzatokat, illetve felkérte a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy minden évben, július 22-én közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg az évfordulóról. "Ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja. Ez a nap a hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe. Erre a győzelemre emlékezik azóta minden keresztény templom déli harangszója" - olvasható a határozati javaslatban. A határozat a közzététele napján lép hatályba.

Nem mehetett fel az ülésterem karzatára Esztergom polgármestere

Karzatjegye ellenére nem mehetett fel a parlament emeleti páholyába Tétényi Éva, Esztergom polgármestere és kísérete hétfőn - erről a politikus maga számolt be sajtótájékoztatóján. A csoport a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvénymódosítások elfogadása ellen kívánt fekete pólóban, némán felállva tiltakozni. "Úgy tűnik, itt a Házban nagyon félnek tőlem" - mondta Tétényi Éva, aki sajtótájékoztatón kifogásolta az önkormányzatok adósságrendezését érintő jogszabály-módosítást, amely - mint mondta - Esztergomról és róla is szól.

Tétényi Éva kifejtette: a jövőben büntetés jár annak a polgármesternek, aki megindít egy adósságrendezési eljárást anélkül, hogy a képviselőtestülete ezt jóváhagyná. Hozzátette: nem tűrhető, hogy egy jogállamban visszamenőleges hatállyal szülessen ilyen rendelkezés. Elmondta azt is: az MSZP, az LMP és a Jobbik is a segítségére sietett a tiltakozásban, a frakciók lehetővé tették egyenként 10 -10 látogató belépését. Az MSZP meghívására érkező látogatók fel is mehettek a karzatra, de a Jobbik által delegáltak már nem - mondta. "Miután kiderült a karzaton szolgálatot teljesítő úr számára, hogy én lennék Tétényi Éva, rögtön bezárta az ajtót, és azt mondta: probléma adódott, ezért le kell mennünk." Hozzátette: az kizárólag a csoporttagok elosztásán múlott, hogy ki került az MSZP által delegáltak közé, és ki a Jobbikhoz. Előbbiek fél órát tartózkodhattak a karzaton, majd le kellett jönniük. "Ha a Parlamentben is vannak egyenlők és egyenlőbbek, akkor Magyarországon is nagy baj van" - fogalmazott a polgármester.

A jobbikos Vágó Sebestyén azt mondta: "egyre többször tapasztaljuk, hogy a magyar Országgyűlés úgy működik, mint Románia Ceausescu idején", hiszen van, aki nem kívánatos személynek számít itt. Lukács Zoltán (MSZP) elmondta: levélben fordul a házelnökhöz, amelyben arra vár választ Kövér Lászlótól: hogyan fordulhatott elő, hogy egy város polgármestere és kísérői érvényes jeggyel sem léphettek fel a karzatra. A képviselő kifogásolta, hogy az elfogadandó törvénymódosítás csak nevében szól az önkormányzatok adósságrendezéséről, valójában az a célja, hogy utólag törvényesítse a fideszes többségű esztergomi önkormányzat eddigi törvénysértő akcióit. Bírálta azt is, hogy a módosítás olyan felhatalmazást ad a népképviseleti jogosítvánnyal nem rendelkező kormányhivatali vezetőknek, amelyeket a polgármesternek és a képviselőtestületnek kellene biztosítani.

Újraválasztotta az Alkotmánybíróság elnökének Paczolay Pétert

Paczolay Péter letette esküjét és ellátta kézjegyével az esküokmányt. Paczolay Péter, aki három éve vezeti a testületet a titkos szavazáson 276 igen és 76 nem szavazatot kapott. A június elején elfogadott alkotmánymódosítás értelmében a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró Ab-elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodott. A Háznak - az új szabályok szerint - az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Ab tagjai közül kellett elnököt választania, akinek megbízatása szeptember 1-jétől az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.

Olvasóink írták

  • 14. .viki27. 2011. július 06. 21:52
    „Meg kellene nézni,hogy kik azok akik szlovák rendszámu autóval közlekednek <offtopic>”
  • 13. .viki27. 2011. július 05. 17:48
    „<moderálva>”
  • 12. tótbéla 2011. július 05. 15:38
    „10. Ezek nem az EU-t, hanem mindannyiunkat köpnek szembe. Nap mint nap.”
  • 11. AranyKözépút 2011. július 05. 11:47
    „Nevetséges. AMi viszont NEM NEVETSÉGES, HANEM EGY NAGY POFÁTLANSÁG: 3 hónapig munkanélküli segély?? Elmennek a <moderálva>. Anyi idő alatt nem lehet munkát találni. AKi meg közmunkára megy, az hogyan keresse munkát?? Ja hogy sehogy??? Hanem dolgozzon potom pénzért diplomával a gátakon?, Hehe...a lószart. El kell menni feketén dolgozni utána. Ezeknek nem kell adózni. Ugysem kap az ember már semmit az adójáért. Minek fizetettm valaki évtizedekig munkavállalói járulékot? H 3 hóapjo kapja majd a miimálbért? Az állam így cserbehagyta az állampolgárait, akkor ne is számítson az állampolgáraira. Így jártak....”
  • 10. pgeri11 2011. július 05. 11:12
    „na most akkor ezzel szépen képen köpték megint az EU alapelveit. Brüsszelből mégse postázzák expressz a pics@nrúgást orsós viktorkának, érdekes.
    De a nagy francokat bukta ezzel bárki is be, ezzel egyidőben ha eddig nem vették volna észre szlovák cégek tucatjai alakultak, akik meg arra hivatottak hogy sorozat gyártsák a szlovák lakhatósági engedélyeket kamu címekkel, egy lakásban 50 emberrel. De ebbe itt nem szólhat bele senki. ha 50 akkor 50. Sok jó ember kis helyen is ugye.
    Izzadnának azon hogy az elmúlt 21 év alatt tál lencséért kótyavetyélt nemzeti vagyont halásszák vissza.”
  • 9. gmentes 2011. július 05. 09:59
    „Meghozták a nagy semmi döntéseket.
    Milyen érdekes, hogy a népet érő sarcokat minden gond nélkül elfogadták, míg a jövedéki adó emelését nem, mert hát a lobbi.......! A külföldi rendszám? Akkor írnak majd havonta papirokat. Egységes UNIÓ van, ott vesz kocsit valaki, ahol csak akar. A nyugati cégek is azért települnek hozzánk, mert adókedvezményt kapnak. Ezzel nincs probléma?
    NGT Tanács! Befogják mindenkinek a pofáját, jó pénzekért tanácskoznak, oszt Jó Napot. Furcsa módon döntéseket nem hozhatnak. Akkor meg minek. Ezért vannak a minisztériumok? Vagy még sem!?”
  • 8. Bali01 2011. július 05. 09:54
    „2.

    mulathatsz,csak nem tudom min?Ez esetben.
    Közokiratba kell foglalni a gk adatait,ennyi,harminc naponta frissíteni.Magánszemélyek részére...
    Cég esetében elég egy munkaszerződés,kétnyelvű fordítással,benne a gk adatok is,és szintén kész.
    Egyszerűbb,meg olcsóbb is mint lakcímért fizetni 10-20 eurót havonta.
    RagyásToncsi első ökörsége ennél lényegesen többe került volna.
    Jó ez így.Nekem biztosan.”
  • 7. fl 2011. július 05. 09:29
    „Most komolyan ettől várnak megoldást a külföldi rendszámos autók problémájára? :D

    Ismerek olyat, aki 4 felső kategóriás autót tart fenn szlovák rendszámmal, és amit azok vásárlásakor megspórolt, abból vett egy lakást kint, amint bérbe ad. De gondolom, akár még be is jelenthette oda magát és a családját, így még bele sem tudnak kötni.
    Inkább azt kellene kinyomozni az okos szakpolitikusoknak, hogy lehet az, hogy a szomszédban ennyivel kedvezőbbek a feltételek?
    Miért is van vámunió, ha a regisztrációs adóval mégis van egy brutális vám, amit ugyan nem annak hívunk, de ez csak részletkérdés.”
  • 6. Joebacsi70 2011. július 05. 09:11
    „Túrabakancs, kezdem a felsorolást:
    1. Álláskeresési járadék 90 napra csökkentve. Indokolás, elsősorban állást kell biztosítani, nem "segélyt".
    Aha, az ember nem győz válogatni a jobbnál jobb munkalehetőségek közül.
    2. Munkatörvénykönyv változtatás. Vajon melyik módosítás szolgálja a munkavállaló érdekeit ? Egyet említsél belőle !
    3. Dohány jövedéki adója ! Ezt nem emelik, ennyit az egészséges életmódról, ugye, "hamburgeradó". Persze az E86-nak emelni kellett az adóvonzatát, 40 Ft-tal. Nesze neked etanol.
    4. OÉT megváltozatása. Az új tanács döntéseket nem hoz ! Akkor meg minek ? Javaslat és konzultáció a cél ? Az nagyon jól működik fideszéknél!
    5. Btk. módosítás. Nem lenne egyszerűbb névre szólóan módosítani, hogy ki(k)re vonatkozzon ?
    A közélet tisztasága elleni bűncselekmény tényleg kiemelt fontosságú, olyan mint egy emberölés ?
    6. Önkormányzati adósságrendezés. Lex Esztergom, Tétényi ! A legjobb a visszamenőleges törvényalkotás, ehez értenek a fiúk.
    7. Közlekedés. Talán helyesebb lenne normális adó- és járulék terheket "kitalálni" ezzel a külföldi rendszámos dolog okafogyottá válna.
    8. Parlamenti ülés és Tétényi Éva. Ehhez nincs mit hozzáfűzni, 50-es évek, diktatúra, cenzúra, koncepciós perek.
    Emberekért jönnek a fekete autók, beviszik, pár "pofon", majd mehet haza...vagy nem. Bűnös, nem bűnös, kit érdekel ?

    Tapsolhatsz tovább, éljen a párt !”
  • 5. oPTiKa 2011. július 05. 09:00
    „Türabakancs, tévedsz. A kettö között nincs lényegi különbség. Max annyi, hogy Orbánék ellenzékben törtek-zúztak és megakadályozták ugyanazoknak a jogszabályoknak a bevezetését, amit mos saját maguk vezetnek be.”
  • 4. reszegenisjozan 2011. július 05. 07:42
    „Aki a fenti cikk kapcsán arról beszél, hogy minden rendben, az tapossa az utat egy sötét diktatúra előtt...
    Először Toroczkait (képviselő), most pedig egy polgármestert nem engednek be a parlamentbe. Röhej!!!
    Ha egy kisebbségit nem engednek be pl egy diszkóba, akkor fordulhat akár az ombudsmanhoz. A diszkót elmarasztalhatják, visszavonhatják az engedélyét stb. A parlament esetén mi a helyzet????

    Másik:
    persze a pórnép nem tudja, de a reklámtáblák mögött komoly érdekharcok húzódnak. Kérem ez egy több milliárdos üzlet, ahol úgy néz ki, hogy a Mahir fog nyerni...”
  • 3. Túrabakancs 2011. július 04. 21:52
    „fityesz! /1/
    Gyurcsányizmus= negatív jogszabályok garmada
    Orbánizmus= a rend, és a pozitív változások elindítása
    Mond egy olyan mostani rossz jogszabályt a mai ülésen
    elhangzottaknál, ami szerinted hibás. Persze ha valamiben
    rosszban sántikálsz, akkor megértem az álláspontodat. :)”
  • 2. ezvanbakker 2011. július 04. 21:47
    „Na, a sok "adó-optimalizáló" rendszámos most nézegethet...hahaha :))”
  • 1. fityesz 2011. július 04. 21:10
    „Gyurcsányizmus és Orbánizmus:ez teszi tönkre az országot.Jó lenne egy igazi rendszerváltás”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Indul a szezon: azonnali dinyeellenőrzést rendelt el a miniszter

Az induló dinnyeszezonra tekintettel kiemelt ellenőrzést rendelt el Fazekas Sándor vidékfejlesztési… Tovább olvasom