Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Balázs Péter Londonban az EU-bővítésről: lassult a folyamat

Az EU legutóbbi két bővítési hullámát nem kísérte a politikai integráció mélyülése, amely a korábbi bővítésekre jellemző volt - mutatott rá hétfői londoni előadásában Balázs Péter.
A magyar külügyminiszter, aki a tekintélyes politikai-stratégiai elemző központban, a londoni székháza után Chatham House néven is közismert Királyi Külügyi Intézetben tartott előadást az EU-bővítés hatásairól és kilátásairól, kijelentette: a bővítések után jó ideig nem születtek átfogó programok, elképzelések, a további politikai integrálódás kérdése szinte tabuvá vált.

Az alkotmányos szerződés népszavazási kudarcainak csak látszólag volt az oka a bővítés; az olyan fenyegetések, mint "a lengyel vízvezeték-szerelők beözönlése", nem váltak valóra.

Mindazonáltal mindenki azt várta, mi következik az alkotmányos szerződés után, és eközben a bővítési folyamat is lelassult - mondta szakmai közönségnek tartott ismertetőjében Balázs Péter. A miniszter felidézte, hogy a 2004 óta EU-taggá vált tizenkét ország 80 százalékkal növelte az uniós tagállamok számát. Ilyen mértékű bővítési arányra korábban nem volt példa, de egyúttal ez volt a legnagyobb változás, amelyet a két legutóbbi bővítési hullám eredményezett, mert az EU gazdasági teljesítménye ugyanakkor csak 5,5 százalékkal nőtt.

Balázs elmondta azt is, hogy az elmúlt években számos új ország jelent meg Európában: az egykori Csehszlovákia két országra vált szét, a volt Jugoszlávia helyén hét, a korábbi Szovjetunióból pedig 15 utódállam keletkezett. Mindössze öt olyan ország van a közép-kelet-európai térségben, amely ma is változatlan névvel és korábbi határai között létezik: Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Albánia. Ez azt is jelenti, hogy az EU szomszédságát nagy számú, viszonylag új ország alkotja, és ez a korábbinál sokkal összetettebb integrációs kihívással jár - figyelmeztetett előadásában a magyar külügyminiszter.

Balázs Péter a bővítés további velejárói között említette, hogy uniós taggá váltak olyan térségek, illetve országok, amelyekben az egy főre jutó nemzeti jövedelem az EU-átlag harmada volt az induláskor. Ez új jelenség volt, ilyesmi korábban nem fordult elő az EU-ban - hangsúlyozta a magyar politikus. A bővítési kilátásokról Balázs Péter azt mondta: a közeljövőben reális esélye a csatlakozásra jelenleg egyetlen tagjelöltnek, Horvátországnak van.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erősödött a forint

Erősödött a forint a bankközi devizapiacon hétfőn kora délután, sokkal inkább a térséggel szemben… Tovább olvasom