Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Balázs Péter az uniós külügyminiszterek córdobai tanácskozásáról

Már a március 22-i rendes külügyminiszteri találkozón hozzá kell látni, hogy lefektessék az Európai Unió leendő külügyi szolgálatának alapelveit.
Mint azt a magyar külügyminiszter az MTI-nek Córdobából telefonon elmondta, Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a résztvevőknek beszámolt róla, hogy aligha megvalósítható a szolgálat felállítása a Lisszaboni Szerződésben által előírt áprilisi határidőig, tekintettel arra, hogy elképzeléseit még az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

A miniszterek - hírügynökségi jelentések szerint - teljes támogatásukról biztosították a több kérdésben bírálatok tüzébe került főképviselőt, ugyanakkor szorgalmazták a szolgálat alapelveinek mielőbbi, ambiciózus megfogalmazását, s megvitatták a közös külpolitika három fő irányát: a nyugat-balkáni térség unióhoz való közelítését, a kapcsolatok szorosabbra fűzését a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságaival, s újabb uniós közel-keleti kezdeményezések elindítását. "Elhangzott, hogy a világ legnagyobb diplomáciai hálózatát építenénk ki", s az egyes országokban létesítendő képviseleteknek az EU teljes kapcsolatrendszeréről áttekintéssel kellene rendelkezniük - mondta el Balázs Péter.

"Természetesen beszéltünk arról is, hogyan tudjuk majd a tagállami diplomatákat hasznosítani ebben a rendszerben, s itt bizonyos arányosságot is igénylünk" - tette hozzá. "Nekünk mindenképpen érdekünk, hogy az EU-t mint nemzetközi tényezőt erősítsük, (...) a szolgálat brüsszeli központja álljon készen bármiféle válság gyors elemzésére és kezelésére (...), s egy következő lépésben már azzal is foglalkozhatnánk, hogy hol tudja majd ez a hálózat kiváltani az egyes tagállamok diplomáciai képviseleteit." A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Balázs Péter emlékeztetett rá, hogy Magyarország a legelsők között kezdett el egy új felfogásban foglalkozni ezzel a térséggel, s most a többi tagállam is egyre-másra készít kezdeményezéseket.

"Van egy osztrák-görög, amely a 2014-es évet, mint az I. világháború kitörésének százéves évfordulóját tűzte ki céldátumul, hogy addig lépjünk előre. Készül egy horvát-szlovén szervezésű konferencia márciusra, és most tettek le az asztalra egy olasz-spanyol kezdeményezést, hogy júniusban legyen majd Szarajevóban egy nagyszabású konferencia" - sorolta a miniszter, hozzátéve, hogy a résztvevők mindhárom javaslatot elfogadták és támogatták.

Balázs Péter a témában hangsúlyozta, hogy az előrelépéshez újra át kell gondolni a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos stratégiát, mivel itt egy 15 éve tartó államképződési, béketeremtési folyamatot kell célba juttatni. A világ leggyorsabban fejlődő gazdaságaihoz fűződő uniós kapcsolatok kérdésköréből az uniós tanácskozás résztvevői kiemelten tárgyalták Indiát, Kínát és Brazíliát, ami ugyancsak "rímel a saját diplomáciánkkal - mondta -, hiszen januárban jártam Indiában, februárban nyitottam meg az új főkonzulátusunkat a kínai Csungkingban (Chongqing), s a jövő héten megyek Brazíliába és Argentínába." Ezek az országok a G20-ak szintjén együttműködnek, s rendszeresen találkoznak az unió képviselőivel.

"Ezzel kapcsolatban egyrészt azt javasoltam, hogy tegyük tartalmasabbá az EU-szintű találkozókat ezekkel az országokkal, másrészt pedig, hogy az EU-nak erősítenie kellene a jelenlétét a G20-akban." Ami a harmadik földrajzi térséget illeti, a Közel-Keleten az EU megerősítette az elkötelezettségét a két állam koncepciója mellett, vagyis egy biztonságos Izrael és egy palesztin állam párhuzamos működése lenne a béke záloga.

A részvevők elhatározták, hogy az unió mindkét partnerrel újabb kezdeményezéseket indít az útjára; Izraelt illetően elmélyítené a meglévő kapcsolatokat, Palesztina esetében pedig nagyköveti szintre emelné a diplomáciai kapcsolatokat minden tagállam. (Magyarországnak már régóta nagykövete van Rámalláhban). "Itt hangsúlyoztuk, hogy olyan lépéseket kell meghirdetni, amelyekkel az unió egésze egyetért" - mondta Balázs Péter.

Catherine Ashton főképviselő a tanácskozáson bejelentette: március közepére tervezett közel-keleti körútja keretében reménye szerint bebocsátást nyer a Hamász irányította Gázai övezetbe is, hogy felmérhesse, milyen segítségre van szüksége az Izrael által blokád alatt tartott területnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A romagyilkosságok áldozataira emlékeztek antifasiszták

Antifasiszta megmozdulást tartottak és kegyeleti őrséget álltak a Magyar Hősök Emlékművénél civil… Tovább olvasom