Kisalföld logö

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 6°C Még több cikk.

Az Országgyűlés összetétele 1990-2010

2014. április 6-án a rendszerváltozás óta hetedik alkalommal rendeznek Magyarországon parlamenti választásokat.
Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának rövid statisztikai összefoglalója a korábbi parlamenti választások sajátosságairól

Az eddigi választások nyomán háromszor hatpárti (1990, 1994, 1998), egyszer négypárti (2002), kétszer pedig ötpárti parlament alakult (2006, 2010). A 386 tagú Országgyűlésbe a bejutási küszöb a pártok számára 1990-ben 4 százalék, 1994-től 5 százalék volt.

A választási törvény módosítása után, 2014-től - vagyis már a mostani választáson - sem szerezhet mandátumot az a párt, amely nem éri el az 5 százalékot. Ha két párt állít közös listát, 10 százalékot kell elérnie, hogy bejusson a parlamentbe. Kettőnél több párt által állított közös lista esetén pedig 15 százalék a bejutási küszöb. Az új Országgyűlés már csak 199 tagú lesz.

1990-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alakíthatott parlamenti frakciót. 1994-ben ugyanez a hat párt rendelkezett parlamenti csoporttal, majd 1998-ban a Fidesz, az FKGP, az MSZP, az MDF, az SZDSZ, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) hozhatott létre országgyűlési frakciót. 2002-ben az MSZP, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ, 2006-ban az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF, míg 2010-ben a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Lehet Más a Politika (LMP) szerzett frakcióalakítási jogot.

A rendszerváltozás óta csak két párt, a Fidesz és az MSZP alakíthatott minden választás után frakciót a parlamentben. Az 1990-es két nagy rendszerváltó erő, az SZDSZ és az MDF - bár, más-más időszakban, kormányzó szerepet is betöltött - a 2010-es választások után kimaradt a törvényhozásból. Ugyanabban az évben új politikai erőként került be az Országgyűlésbe a Jobbik és az LMP. Előzőleg csak 1998-ban fordult elő, hogy új politikai párt alakíthatott parlamenti frakciót: akkor a MIÉP küldhetett képviselőket az Országgyűlésbe egy parlamenti ciklus erejéig. Az FKGP-nak három ciklusban, 1990-2002 között volt parlamenti képviselete, a KDNP pedig az 1990-98-as időszakban, majd a 2006-tól megrendezett választások után alakíthatott képviselőcsoportot.

A 386 országgyűlési mandátum megoszlása frakciónként az eddigi parlamenti választások után

Az 1990-es hatpárti parlamentben az MDF 165, az SZDSZ 94, az FKGP 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a KDNP tagú frakciót alakíthatott, és 7 független képviselő volt.

Az 1994-es hatpárti parlamentben az MSZP 209, az SZDSZ 70, az MDF 38, az FKGP 26, a KDNP 22, a Fidesz 20 tagú frakcióval kezdte meg a munkát, 1 független képviselő társaságában.

Az 1998-ban összeülő hatpárti parlamentben a Fidesz 148, az MSZP 134, az FKGP 48, az SZDSZ 24, az MDF 17, a MIÉP 14 tagú frakcióval képviseltette magát, 1 képviselő függetlenként nyert mandátumot.
A 2002-es négypárti parlament megalakulásakor az MSZP 178, a Fidesz 164, az MDF 24, az SZDSZ 20 tagú frakciót alakított, független képviselő az alakuló ülés idején nem volt.

A 2006-os ötpárti parlamentben az MSZP 190, a Fidesz 141, a KDNP 23, az SZDSZ 20, az MDF 11 tagú frakcióval kezdte meg a törvényhozó munkát, és 1 képviselő volt független.

A 2010-es választások utáni ötpárti Országgyűlésben a Fidesz frakciójában 227, a KDNP frakciójában 36 képviselő foglalt helyet - ketten kétharmados többséget alkottak. Az MSZP 59, a Jobbik 47, az LMP 16 tagú parlamenti csoportot alakíthatott, 1 képviselő pedig függetlenként jutott be a törvényhozásba.

A pártok frakcióinak létszáma a következőképp alakult az eddigi parlamenti választások után:


A Fidesz 1990-ben 22, 1994-ben 20, 1998-ban 148, 2002-ben 164, 2006-ban 141, 2010-ben 227 tagú parlamenti csoportot alakíthatott.
A KDNP-nek 1990-ben 21, 1994-ben 22, 2006-ban 23, 2010-ben 36 tagú képviselőcsoportja volt.

Az MSZP 1990-ben 33, 1994-ben 209, 1998-ban 134, 2002-ben 178, 2006-ban 190, 2010-ben 59 képviselői mandátum birtokában alakíthatott frakciót.

A törvényhozásba 2010-ben bekerült Jobbik 47, a szintén először parlamenti párttá váló LMP pedig 16 tagú frakciót alakíthatott.

Az MDF-nek 1990-ben 165, 1994-ben 38, 1998-ban 17, 2002-ben 24, 2006-ban 11 tagú képviselőcsoportja volt. A párt 2010-ben nem jutott be a törvényhozásba.

Az SZDSZ-nek 1990-ben 94, 1994-ben 69, 1998-ban 24, 2002-ben és 2006-ban egyaránt 20-20 tagú frakciója volt. A párt 2010-ben már nem képviseltethette magát az Országgyűlésben.

Az FKGP-nek 1990-ben 44, 1994-ben 26, 1998-ban 48 tagú parlamenti csoportja volt, azóta nem sikerült bejutnia a parlamentbe.

A MIÉP-nek egy ciklus jutott: 1998-ban 14 képviselővel alakított frakciót. Kormányalakító pártok

1990-ben a legtöbb mandátumot szerző MDF a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal közösen alakított kormányt.
1994-ben az MSZP 209 mandátumos abszolút többséggel rendelkezett és a 70 parlamenti helyet szerző szabaddemokratákkal alakított kormányt. Az MSZP-SZDSZ koalíciónak kétharmados többsége volt az Országgyűlésben.

1998-ban a legtöbb mandátumot szerző Fidesz az FKGP-vel és az MDF-fel koalícióra lépve alakított kormányt.

2002-ben az MSZP - 1994-hez hasonlóan - ismét az SZDSZ-szel alakított koalíciós kormányt.

2006-ban a választásokon győztes MSZP - a rendszerváltás óta először - a második (egymást követő) ciklusra is kormányállítási jogosultságot szerzett, ezúttal is az SZDSZ-szel összefogva.

2010-ben a Fidesz-KDNP pártszövetség 263 mandátum birtokában kétharmados többségre tett szert a 386 tagú Országgyűlésben, és e két párt képviselőiből alakulhatott meg az új koalíciós kormány.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megérkezett Budapestre az Air Serbia első járata

A járatot teljesítő ATR 72-600-as gépet a szokásoknak megfelelően vízsugárral köszöntötték a Liszt… Tovább olvasom