Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 33°C Még több cikk.

Az MTI képeiből nyílt kiállítás Szegeden

A Magyar Távirati Iroda (MTI) fotóarchívumának gyöngyszemeit, az 1950-es években készült képeket láthatnak az érdeklődők péntektől a szegedi Móra Ferenc Múzeumban; a Kinyílt fiókok című tárlat huszonöt fotós alkotását mutatja be.

A fotók az ötvenes évek lenyomatai, egy korszak hű tükrei, és mivel nagy nevek készítették őket, egyben a magyar fotótörténet fontos, és eddig hiányzó láncszemeit alkotják - mondta megnyitó beszédében Vince Mátyás, az MTI elnöke. Hozzátette: a képeken, amelyek mára már történelmi távlatokból nézhetők, egyszerre tükröződik a felszabadultság és az elnyomás, a szomorúság és a boldogság.

Az MTI fotóarchívuma Európa egyik legnagyobbjának számít 13 millió negatívval. A tárlatot egy tízezres nagyságrendű anyagból válogatták ki - árulta el Vince Mátyás.

A november 1-jéig látható kiállításról - amely korábban a fővárosban mutatkozott be a közönségnek - Keleti Éva kurátor elmondta: az 1950-től 1956-ig terjedő időszakot százkilenc fotó mutatja be. A képek az MTI jogelődjénél, a Magyar Fotó Állami Vállalatnál készültek. A tárlaton huszonöt fényképész munkái, a kor legkiemelkedőbb fotósaié láthatók, köztük Vadas Ernő, Hollenzer Béla, Langer Klára, Reismann Marian, Kálmán Kata, Jónás Pál, és a ma is élő Farkas Tamás alkotásai.

A képek témája az akkori élet, hiszen az úgynevezett rendelt fotók közül válogattak. A tárlat súlypontja volt például Sztálinváros építése, a fiatalok élete, a nők szerepe, villanások sportról és kultúráról. Szintén hangsúlyos részei a kiállításnak Várkonyi Lászlónak az 1930-as és 1940-es években készült portréi az egykori színész-művész világ nagyjairól, a szinte felismerhetetlenül fiatal Ruttkai Éváról és Kállai Ferencről, de a fotó például Móricz Zsigmondot is lencsevégre kapta. A tárlat koncepciója, hogy az egymás melletti képek erősítsék egymás mondanivalóját.

A képek készítésének körülményeiről Keleti Éva elmondta: az 1950-es évek elejére a fotósokat technikájukkal és agyukkal, tudásukkal együtt államosították. Az úgynevezett Négyes telepen dolgoztak a legkiválóbbak, akik nem csak az akkori, de az egész magyar fotográfiának kiemelkedő alakjai voltak. A kurátor maga is, mint világosító velük dolgozva látta azt a folyamatot, amelyben egy rendszer részeivé váltak, de - mint hangsúlyozta - a művészeket ettől függetlenül nem lehetett elnyomni. A képeknek most is nagy hatása van - állapította meg a fotóművész.

A képek véletlenül kerültek elő, éppen ezért néhány alkotó életművét át kell értékelni, hiszen nagy jelentőségű munkák kerültek napvilágra például Kálmán Katától.

A fotók az MTI képarchívumának digitalizálása során, egy fiókot kihúzva bukkantak elő - mondta Keleti Éva. Ezt követően már célzott kutatómunka kezdődött, és "a csodák előbújtak". Ekkor döntött úgy az MTI vezetése, hogy a képeket minél több embernek látni kell. Szintén ettől az ötlettől vezérelve októberben megjelenik egy könyv is, amely a most kiállított képekből mutat be néhányat, és számtalan további olyan pillanatot, amelyet eddig szintén nem láthatott még a közönség.

A könyv öt fotós – Langer Klára, Vadas Ernő, Reismann Marian, Sándor Zsuzsa és Kálmán Kata - munkáit tartalmazza majd, és a szegedi tárlat kísérőrendezvényeként mutatják be

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Korlátoznák a fiatalabbak késő esti közterületi tartózkodását

Korlátozná a 14, illetve a 16 évesnél fiatalabbak késő esti közterületi tartózkodását az egri… Tovább olvasom