Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Az iskolai szegregáció ellen tüntettek Budapesten

Az iskolai szegregáció ellen és a roma gyerekeket elkülönítő intézmények bezárása mellett demonstráltak civil szervezetek vasárnap Budapesten.
Az iskolai szegregáció ellen és a roma gyerekeket elkülönítő intézmények bezárása mellett demonstráltak civil szervezetek vasárnap Budapesten, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Szalay utca épülete előtt. A tárca vasárnapi közleményében hangsúlyozta: a kormány határozottan fellép a szegregáció ellen.

"Az alkotmány nem játék!" csoport által szervezett tüntetés résztvevői félig töltötték meg a minisztérium épülete előtti útszakaszt. Dinók Henriett, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora beszédében úgy fogalmazott, hogy a kormányzat legalizálni akarja a szegregációt. Álláspontja szerint az elkülönítést tiltó bírósági ítéletek ellenére továbbra is elkülönítve oktatják a roma diákokat.

Kormányzati kutatásokra hivatkozva Dinók Henriett azt mondta, hogy Magyarországon körülbelül 200 homogén cigány iskola működik, további 700 intézményben pedig külön osztályokban tanítják a roma diákokat. A felszólaló követelte, hogy Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter intézkedjen a roma gyerekeket elkülönítő intézmények bezárása ügyében. A demonstrálók többször is az emberierőforrás-miniszter lemondását követelték. "Nem hagyjuk!", "Elég volt!" - fejezték ki nemtetszésüket a demonstrálók, a táblákon egyebek mellett a "Közös ország, közös iskola" felirat volt olvasható.

A megmozduláshoz mások mellett az Amnesty International Magyarország, a Cigány Hallgatók Hálózata, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Hallgatói Hálózat, a Középiskolai Hálózat, a Magyartanárok Egyesülete és a Társaság a Szabadságjogokért is csatlakozott.

A résztvevők között ott volt Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja, Varju László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója, Juhász Péter, a Milla Egyesület vezetője és Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista is.

A civil megmozdulás résztvevői a demonstráció után a tervek szerint átvonulnak a VIII. kerületi Wesley János Főiskolára, ahol fórumot tartanak.

Az Emmi köznevelésért felelős államtitkársága az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta, a kormány sokat tett az integrált oktatásért, és fellép a szegregáció ellen. Ezen szándék kereteit és eszközeit a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia, az oktatás világában a nemzeti köznevelésről szóló törvény jelöli ki - tették hozzá.

Kifejtették: a nehéz körülmények között élő gyermekek integrált nevelését-oktatását hatékonyan segíti a minőségi kisgyermekkori nevelés kiterjesztése, megerősítése. Ezért a kormány 2014 szeptemberétől 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást.

Ugyanez a törekvés jelenik meg az iskolák fenntartói feladatainak átvételével a nagyobb állami szerepvállalásban, a tananyagot tartalmában egységesen szabályozó Nemzeti alaptantervben, a Híd-programokban - írta a tárca, hozzátéve: a felsorolt intézkedések mindegyike valódi esélyegyenlőséget kínál, a gyermek képességei kibontakoztatásának, beilleszkedésének eszköze.

Az Emmi közölte azt is, hogy a legsérülékenyebb társadalmi csoportokhoz tartozó, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű – köztük roma -, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulóknak a kormány pedagógiai és szociális, kulturális jellegű támogatást nyújt. Az Arany János-programokban mintegy 4500-zan, az Útravaló ösztöndíjprogramban évente átlagosan 20 ezer tanuló vesz részt.

A közlemény szerint a kötelező erkölcstanoktatás bevezetése, az érettségi feltételéül szabott kötelező közösségi munka várhatóan meghozza azt a szemléletmódbeli változást, amely "elfogadóbbá, érzékenyebbé, szeretetteljesebbé teszi a felnövekvő nemzedéket".

A tárca rámutatott arra: a kormány kimutatható eredménye, hogy tíz százalékkal növelte a sajátos nevelési igényű gyermekek normál iskolában történő nevelését-oktatását. A statisztikai adatok szerint míg a 2010/2011-es tanévben 502, sajátos nevelési igényű gyermekeket elkülönítve ellátó iskola működött Magyarországon, addig a 2011/2012-es tanévben már csak 452.

Kiemelték, a kormány elkötelezett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű – köztük roma – gyermekek korai iskolaelhagyásának megelőzésében, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javításában, a képzettségi szint emelésében.

Olvasóink írták

  • 8. Valaki 2013. május 28. 09:12
    „Szegre a gációval. .)))

    Eva, megint butaságokat beszélsz.”
  • 7. Eva- 2013. május 27. 22:41
    „az iskola kultúrtechnikákat ad át--az pedig mindenkinek szól legalább 12 éves koráig
    aztán már lehet válogatni az érdeklődési kör és képesség alapján---addigra már látszik valami

    Lemaradás pedig nem keletkezik annyi, mint amennyi esély keletkezik a másik oldalon”
  • 6. zeta62 2013. május 27. 15:24
    „,,Attól, hogy különböző képességű, különböző indíttatású, különböző célú gyerekeket és családokat egy iskolába kényszerítek törvényi erővel, ezzel csak fokozni fogom az esélyek egyenlőtlenségét"”
  • 5. Eva- 2013. május 27. 14:34
    „4. Valaki 2013.05.27. 10:28
    a kisgazdáknak meg kell a cseléd!”
  • 4. Valaki 2013. május 27. 10:28
    „Ijjen ügyekben csak a betegek tüntetnek. :)”
  • 3. Eva- 2013. május 27. 09:28
    „2-höz

    a biológiai lottó nem tesz minket azonos képességűvé
    ilyen nincs is!

    Itt arról van szó, hogy az iskolai segítő pedagógia (felzárkóztatás) nem végezhető el zárt csoportban, mert a lemaradás egyéni.

    ha nem verbális teszttel mérik a gyerekek kreativitását, akkor meglepő eredmények születnek ---nincs különbség--a szórás azonos

    A verbális tesztekkel való méréskor a könyves környezet pozitívan befolyásol
    (ezért ugyanaz a tesz "országonként" más és más kultúrafüggően fogalmazza meg a feladatokat)

    Mivel itt Magyarország mérete elég kicsi---itt a felmérésre alkalmazott tesztek esetében alig tesztnek különbséget.
    Nem kellenek elkülönített osztályok, de csoportban való felzárkóztatás igen a kultúrtechnika szempontjából lényeges (magyar, matematika) tantárgyakból
    ((merthogy a romáknak nincs írott nyelvük--tankönyveik elterjedt és hozzáférhető írott irodalmuk ))

    Bizony az egyéni felzárkóztatás a lényeges, egyéni segítése az iskolai tanulmányoknak addig amíg szükséges 3-4 évig biztosan!
    Másként minden probléma itt marad!

    (egyébként a legtöbb iskolában alkalmazták is ezt itt Győrben biztosan.Pénz kérdés az egész!”
  • 2. Madarász 2013. május 26. 22:14
    „Minden gyereknek a képességeinek megfelelő csoportba kell járni, ez a saját és a többiek érdeke is. Az osztály vagy a legjobb, vagy a legrosszabb tanuló sebességével halad. Ha lassan haladnak, a jobb képességű gyerekek unatkoznak, ha gyorsabban haladnak, a gyengébbek elvesztik a fonalat és rosszalkodnak. Ezért minden gyerek érdeke, hogy azonos képességűek kerüljenek egy csoportba.”
  • 1. btl 2013. május 26. 20:46
    „"Közös ország, közös iskola" igazságosnak látszik, de nem az. Vagy mit is szokás mondani, amikor a románok vagy szlovákok mondják ugyanezt, és a magyar iskolában először román illetve szlovák osztályok indulnak, majd egyre kevesebb magyar osztály van? A romáknak ugyanolyan joguk van roma nyelvű oktatásra, mint a magyaroknak a magyar nyelvűre! Amíg meg ez nem valósul meg, addig joga van a gyereknek arra, hogy magyar nyelvre tanítsák az iskolában, mielőtt bármi mást tanítanának neki, hogy kommunikálni tudjon a tanítóval! Nem is engednék tanítani romák által is látogatott iskolában olyan embert, aki nem tud jól roma nyelven, mert nem lesz civilizált roma közösség roma oktatás nélkül! Tényleg nem veszitek észre, hogy Magyarorszégon ez az egyetlen kisebbség, melynek nincs saját nyelvén oktatása???”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Járókelők találtak rá egy holttestre Miskolcon

Egy 46 éves férfi holttestét találták meg járókelők vasárnap Miskolcon, a Vargahegyen. Tovább olvasom