Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Az igazságszolgáltatási reformról tárgyal a parlament

A KDNP támogatja, a Jobbik és az LMP nem tartja elfogadhatónak a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatot - derült ki a csütörtöki együttes általános vitája vezérszónoki felszólalásaiból.
17:41 - Ellenzéki vezérszónoki felszólalásokkal, majd képviselők felszólalásaival folytatódott az ügyészségről, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája csütörtökön a parlamentben. Az ellenzéki pártok a legfőbb ügyész kilencéves mandátumát bírálták, a fideszes Budai Gyula szerint viszont az ügyészség megerősítésével kellene foglalkozni a Házban.

A Jobbik a legfőbb ügyész kilencéves megbízatását bírálta

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka elsősorban azt kritizálta, hogy kilenc évre választják a legfőbb ügyészt. Ez akár a stabilitást is szolgálhatná, de kérdés, hogy hozzájárul-e a stabilitáshoz, ha egy párt korábbi képviselőjelöltje kerül erre a posztra kilenc évre - mondta, hozzátéve: szerinte ha a Gyurcsány-kormány idején ennyi időre nevezték volna ki a legfőbb ügyészt, a jelenlegi kormánytöbbség biztosan minden nap bírálná.

Az ellenzéki politikus kifogásolta azt is, hogy a jövőben nem lehet majd interpellálni a legfőbb ügyészt a parlamentben, valamint azt, hogy a legfőbb ügyésznek kiemelt ügyekben lehetősége lesz kiválasztania, melyik bíróságon kezdődjön a per.

LMP: nagyobb függetlenséget az eljáró ügyészeknek!

Dorosz Dávid, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormányváltás óta az ügyészség folyamatosan erősödött a bíróságok kárára. Szavai szerint a túlságosan hierarchizált, ebből adódóan átláthatatlanul, ellenőrizhetetlenül működő ügyészi szervezetrendszer hibáit a Ház előtt fekvő törvényjavaslat sem javítja ki, sőt fokozza.

Az LMP-s politikus az eljáró ügyészek függetlenségének erősítését szorgalmazta úgy, hogy vádemelés és a vád ejtése esetében ne legyenek utasíthatók a feletteseik által. Ellenezte továbbá, hogy a legfőbb ügyész kiemelt ügyekben szabadon megválaszthassa, mely bíróságon emel vádat.

A Jobbik vezérszónokához hasonlóan kifogásolta, hogy a legfőbb ügyész - ha utódját nem sikerül kétharmados többséggel megválasztani - akár élete végéig betöltheti tisztségét.

Budai Gyula (Fidesz): az ügyészséget meg kell erősíteni

A fideszes Budai Gyula azt mondta, hogy bár az ellenzék a jelenlegi ügyészséget vádolja politikai elkötelezettséggel, ügyészként azt tapasztalta, hogy a szervezet a rendszerváltás előtt volt rendkívül átpolitizált, szinte kötelezővé tették a párttagságot, és az ügyészek között ma is sokan vannak az állampárt egykori tagjai közül. Ezt azonban - fűzte hozzá - nem kifogásolták a vitában az ellenzéki pártok.

A képviselő - elszámoltatási kormánybiztos - kifejtette: a korrupcióellenes küzdelem hatékonysága érdekében az ügyészséget meg kell erősíteni, az ehhez szükséges "pénzt, paripát, fegyvert" biztosítva. Szavai szerint az Országgyűlésben is inkább erről kellene beszélni, nem arról, hogy Polt Péter mandátuma kilenc évre szól.

Bárándy Gergely (MSZP) a legfőbb ügyész hatáskörének bővítését ellenezte

A szocialista Bárándy Gergely azt nehezményezte, hogy a képviselők a jövőben nem interpellálhatják a legfőbb ügyészt.

Arra a kormánypárti érvre, hogy az ügyészségi törvény nem változtat érdemben a vádhatóság jogállásán, az MSZP-s képviselő azt mondta: a legfőbb ügyész hatásköre egyre bővült, amit rendkívül káros folyamatként értékelt. Megjegyezte: most ezt a bővített hatáskört stabilizálja a kormányoldal, sőt kiterjesztik azzal, hogy az előterjesztés lényegében a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - elnökével egy szintre helyezi a legfőbb ügyészt. Ezt bírálva Bárándy Gergely úgy fogalmazott: az ügyészség nem önálló hatalmi ág, ezért a legfőbb ügyészt nem illetheti meg a közjogi méltóságokéval megegyező jogállás.

Répássy: a Fidesz nem bírálta az igazságszolgáltatást

Répássy Róbert államtitkár Bárándy Gergely felszólalására válaszolva azt mondta, hogy a Fidesz mindig tartózkodott attól, hogy az igazságszolgáltatást bírálja. Hozzátette, sem az ügyészségi, sem a bírósági törvényben nincs alapja annak, hogy a kormány vagy pártok bármilyen módon befolyásolják az igazságszolgáltatás munkáját.

Azt, hogy az igazságszolgáltatás vezetői közül többet is az Országgyűlés választ meg, azt 21 éve senki nem vitatja - tette hozzá.

Fidesz: nem reálisak az illetékes bíróval kapcsolatos aggályok

Szalay Péter (Fidesz) figyelemre méltónak és elképzelhetőnek nevezte, hogy megkönnyítsék a bírói szervezet és az ügyészség közötti átjárhatóságot. A képviselő nem tartotta reálisnak az ellenzéknek az illetékes bíróval kapcsolatos aggályait.

A politikus hangsúlyozta, meg kell szüntetni az ügyek elhúzódását. Ezért indokoltnak tartotta azt az elképzelést, amelyik alapján a legfőbb ügyész javaslatot tehetne arra, hogy adott esetben egy másik bíróságra kerülhessen át az ügy.

Jobbik: az a fontos, hogyan élnek a jogokkal

Staudt Gábor (Jobbik) az igazságszolgáltatás függetlenségéről szólva azt mondta, hogy az emberek majd látni fogják, hogy valaminek "az eltussolása vagy politikai boszorkányüldözés folyik". Szavai szerint ezért nem az a legfontosabb, hogy a jogok milyen irányba mozdulnak el, hanem az, hogy ezzel hogyan fognak élni.

Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök az általános vitát lezárta.

Napirend után

Bartos Mónika (Fidesz) napirend után az 1825.évi Országgyűlésről emlékezett meg, amelyen a magyar nyelv ügyéről volt szó, és ahol Széchenyi István felajánlotta birtokai éves jövedelmét egy tudós társaság megalapítására.

Az elnöklő Balczó Zoltán az Országgyűlés csütörtöki ülésnapját lezárta, a képviselők péntek reggel 9-kor folytatják a munkát.

15:22 - Korszerűnek és európai összehasonlításban is megfelelőnek minősítette az ügyészséget érintő törvényjavaslatokat Polt Péter legfőbb ügyész az előterjesztések csütörtöki parlamenti vitájában.

Korszerű és minden tekintetben az európai mércét megütő szabályozásról van szó - mondta Polt Péter az ügyészségről, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájában, az indítványok támogatását kérve a képviselőktől.

A legfőbb ügyész kitért arra, hogy az új szabályozás értelmében a katonai ügyészség megszűnik. A változás hatását nagy jelentőségűnek értékelte és azt mondta: ez egyrészt jogegységet biztosít, másrészt kapacitásokat szabadít fel, így például a korrupció elleni küzdelemben alkalmazható lesz a korábbi katonai ügyészi személyi állomány.

Polt Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozás a közérdek védelmére mint központi elemre épül, és ez - mint mondta, nagyon helyesen - szemben áll a korábbi absztrakt törvényesség védelmével. A javaslat újraszabályozza a közérdekvédelmi feladatok mechanizmusát, az ügyészi eljárások konkrét célja a bírósági vagy más hatósági eljárás kezdeményezése; eljárás súlyos törvénysértésre vonatkozó adat esetén indítható - közölte, hozzátéve: szerinte ez valóban fontos változás, ami hatékonyabbá teszi az ügyészi vizsgálatokat a jövőben.

Polt Péter hangsúlyozta, hogy új elem a törvényjavaslatban a legfőbb ügyész hatásköreinek egy része, ugyanakkor szerinte ezek nem döntési jogkörök, hanem inkább információk közvetítését, közrebocsátását jelentik. Ezzel a jogbiztonság erősödik, nem a legfőbb ügyész pozíciója - tette hozzá.

Az igazságszolgáltatási reformról tárgyal a parlament. Fotó: MTI (galéria)

Ilyen hatáskörbővülésként említette, hogy a legfőbb ügyész részt vehet a Kúria teljes ülésein, ami szerinte a jogegység mind teljesebb érvényesülését szolgálhatja.

Az alkotmányjogi panasz - értékelte - ha korlátozottan is, de megnyitja a legfőbb ügyész számára a konkrét normakontroll elérésének lehetőségét is.

Polt Péter a jogállási törvény kapcsán arról beszélt, hogy a bírói és ügyészi életpálya teljes párhuzamossága a cél, ugyanakkor jelezte, örülne egy olyan módosításnak, amely biztosíthatná az ügyészi és bírói pálya közötti átjárhatóságot.

14:42

Az ügyészségeket érintő sarkalatos törvények elfogadásával egy professzionális, modern ügyészi szervezetrendszer születik, amely a lehető leghatékonyabban igazodik az ügyészség hatáskörébe tartozó büntető feladatok bővüléséhez, és erősíti az ügyészség közérdekvédelmi tevékenységét is - jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az ügyészségről szóló és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitáját megnyitó expozéjában csütörtökön az Országgyűlésben.

Az államtitkár leszögezte: az új törvények átláthatóbb és logikusabb szabályozási rendszert teremtenek a korábbi szabályokhoz képest. Eszerint az ügyészség alapvető feladata és joga egyrészt "az állam büntetőigényének tárgyilagos, pártatlan és az alapjogok védelmét biztosító érvényesítése a bíróság előtt, amelyhez szorosan kapcsolódik az ügyészek nyomozással és vádemeléssel kapcsolatos feladata, másrészt pedig a jogszabályok megtartatásában való közreműködés, a jogszabályok egységes értelmezésének és alkalmazásának segítése" - fogalmazott Répássy Róbert. Hozzátette: ez utóbbival kapcsolatban az ügyészségnek sokrétű és szerteágazó feladatai vannak, így például a büntetésvégrehajtás törvényességi felügyelete, a polgári peres és nem peres eljárásokban való részvétel, vagy az eljárások törvényességének ellenőrzése.

Az államtitkár hangsúlyozta: az ügyészségi törvények több évtizede születtek, ami önmagában is elég érv lenne az újak megalkotásához, de az ügyészségi szerv működésével kapcsolatos tapasztalatok is szükségessé teszik ezt.

Az új törvény rögzíti a legfőbb ügyész hatáskörét, amelyet bővít: a jövőben hangsúlyosabb szerepe lesz az egységes ítélkezés kialakításában. Emellett az ügyészségi szervezet négy szintjét a bírósági szervezet szintjeihez igazítja a törvény, vagyis januártól a helyi ügyészségek járási ügyészségekké alakulnak át.

Emellett megszűnnek a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek az ügyészség szervezetén belül látják el feladatukat, ezzel pedig megszűnnek a kettősségek.

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos törvény nem változtat lényegesen a hatályos szabályozáson, hanem az "elmúlt 20 év gyakorlati tapasztalatai alapján tovább fejleszti azt".

14:38

A képviselői felszólalásokkal folytatódott a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája csütörtökön az Országgyűlésben.

Az igazságszolgáltatási reformról tárgyal a parlament. Fotó: MTI (galéria)

Répássy: sértőek Bárándy Gergely állításai a magyar bírákra nézve

Répássy Róbert államtitkár az elhangzottakra reagálva kiemelte, hogy nehezen tudta a politikai kritikákból a szakmaiakat kihámozni. A bíróságok elnevezéseiről szóló felvetésekre azt mondta, a Legfelsőbb Bíróság új nevére, a Kúriára, maga a bíróság tett javaslatot, és így hívják az unió bíróságát is. Az ítélőtábla elnevezést az MSZP-SZDSZ kétharmados többsége állította vissza, s a járási bíróságokat szintén így hívják Európa számos országában, ahol a járásokat ismerik - ismertette.

Kitért arra is, hogy szerinte Bárándy Gergely (MSZP) hosszasan sértegette a 2900 magyarországi bírót. Megjegyezte: a bírák pártnak tagjai nem lehetnek, politikai tevékenységet nem végezhetnek, és ha valaki azt állítja, hogy közülük politikai alapon lehet választani, akkor nagy baj van Magyarországon. Hozzátette: attól, hogy valaki elmegy szavazni, még politikailag nem elfogult.

Az államtitkár azt mondta, ha fel tudnák sorolni, kikre is gondolnak, nagyban segítenék az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Így csak blöff, egyszerű vádaskodás, amit a kormánynak szánnak - fogalmazott. Nem fogadta el, hogy olyan passzust tartalmazna a javaslat, ami az európai sztenderdekkel ellentétes, ugyanis ilyenek nincsenek. Az a közös, hogy a szakmai és igazgatási vezetést igyekeznek szétválasztani, és az ítélkezési függetlenséget tiszteletben tartják.

A kritikák csak a felszínt súrolták, az elhangzottak szubjektív kijelentések, hasra ütések - mondta, hozzátéve: nem több, mint összeesküvés elmélet, amit már sokszor hallottak. A javaslatok nem szenvednek olyan hiányosságokban, amelyek egy demokratikus jogállam bírósági szervezetét torzítanák - summázta.

Répássy Róbert a szocialista felszólalók bírálataira reagálva azt mondta, hogy a járásbíróságokkal nem a Horthy-rendszer köszön vissza, hiszen azt megelőzően is voltak ilyenek Magyarországon, és jelenleg is számos országban működnek ilyen nevű bíróságok.

Válaszok és vita két percben

Bárándy Gergely válaszában jelezte, az európai bírói egyesület szerint vannak sztenderdek. Konkrét név említése nélkül azt mondta, hogy volt olyan, közelmúltban nyugdíjba vonult megyei bíró, akit kétszer marasztaltak el fegyelmi vétség miatt, mert kifejezetten politikai tartalmú cikket publikált a Magyar Nemzetben, illetve aki a Fidesz pártrendezvényen jelen volt, márpedig ezt a törvény alapján nem tehette volna meg. Vannak politikailag elkötelezett bírók, de reméli, hogy csak elenyésző számban, és munkájukat ez többségében nem befolyásolja. Kitért arra is, hogy meg kellett volna az LB véleményét hallgatni, ezt azonban szerinte nem tették meg.

Schiffer András (LMP) azt mondta: a törvénycsomag semmivel sem gyorsítja meg a perek időtartamát. Amikor ugyanakkor független intézmények élére kell valakit kinevezni, akkor a kormányfő személyzeti gyakorlata kizárólag a lojalitásról szól - mutatott rá, és példaként a Médiatanácsot, illetve az ÁSZ-t említette.

Papcsák Ferenc (Fidesz) szerint meghallgatták a bírókat, s egyesületeik támogatják az átalakításokat. Szükség van a változtatásokra, a fővárosi bíróságnak nincs elnöke, és titkárok százai várják, hogy kinevezést kapjanak. Megjegyezte: Franciaországban a bírák politizálhatnak, és pártok tagjai is lehetnek.

Rubovszky György (KDNP) arról beszélt, hogy a bírósági költségvetési fejezet megváltoztatására a kormánynak nem lenne lehetősége, ellentétben a Dorosz Dávid (LMP) által elmondottakkal. Dorosz Dávid ezt üdvözölte, mint mondta, akkor a szándékokban nincs különbség.

Fidesz: nem támasztották alá tényekkel kritikáikat az ellenzéki vezérszónokok

Vas Imre (Fidesz) szerint egy dologról megfeledkeztek az ellenzéki vezérszónokok, hogy tényekkel alátámasszák kritikáikat. Sok eljárásban az ügyészség kifogásolta, hogy egy szervezet saját tagjait ellenőrizze, ilyen egy állami szervnél sem lehet.

Kolber István: a kormány számára a jog az uralom eszköze
A szocialista Kolber István szerint a kormány számára a jog nem a hatalom korlátját jelenti, hanem az uralom eszközét. Közölte: a kormány nem nyugatos demokráciát épít.

A javaslatok lényege szerinte a bírói önkormányzás rendszerének átalakítása, miközben nem ad választ szervezeti, működési kérdésekre. Ezek között említette a területi lefedettség kérdését. Hozzátette: egyelőre nem lehet tudni, hány járás lesz néhány hónap múlva, és hol lesznek a bíróságok székhelyei.

Kolber István problémásnak tartotta a költségvetési források garanciájának kérdését.

Fidesz: a kormány nyitott a jó szándékú módosításra

A fideszes Turi-Kovács Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nyitott bizonyos módosításokra, amelyekre szerinte szükség is van. Pontosíthatók például a kollégiumokra vonatkozó részek, vagy a munkaügyi bíróságok helyzetét taglaló paragrafusok.

Azt is mondta, hogy az Országos Bírói Tanács véleménye meg fog jelenni a nyilvánosság előtt, ezért hatékonyabb lehet, mint egy "belterjes szervezet". Szerinte a szükséges garanciális elemek szerepelnek a javaslatban.

Az igazságszolgáltatási reformról tárgyal a parlament. Fotó: MTI (galéria)

A Jobbik az egyeztetést hiányolta

Staudt Gábor (Jobbik) felszólalásában hiányolta a társadalompolitikai és szakpolitikai egyeztetést, ezzel szemben a kormány a parlamentben "eljátssza a demokratát" és patetikus szavak közé rejti a törvény kockázatait.

Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslat alapján az OBH elnöke rátelepedhet a bírói karra és az ügyészséghez hasonló rendszer jöhet létre, az Országos Bírói Tanács (OBT) pedig tulajdonképpen egy bábszervezet lesz.

13:18

A KDNP támogatja, a Jobbik és az LMP nem tartja elfogadhatónak a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatot - derült ki a csütörtöki együttes általános vitája vezérszónoki felszólalásaiból.

KDNP: a szervezeti átalakítás nem érinti a bírói függetlenséget

Rubovszky György, a KDNP szóvivője felszólalásában visszautasította azt a vádat, hogy teljhatalmat kap a Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Szerinte ugyanis az Országos Bírósági Tanács visszahívási indítvánnyal élhet és ellenőrzési joga is van a hivatalvezető felett. Ez a hatalom nem kontroll nélküli, ugyanakkor sokkal rugalmasabb és nagyobb önállóságot biztosít, mint a hivatalvezetés közvetlen kormány alá rendelése - tette hozzá.
A politikus hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség ítélkezési kérdés és nem hozható össze az igazgatási tevékenységgel. A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bíró a törvényeknek van alárendelve, ítélkezése során nem utasítható és ezt a szervezeti átalakítás nem érinti - jelentette ki.

Mint mondta, a törvényjavaslat koncepcióját támogatják, részkérdésekben ugyanakkor módosító javaslatokkal élnek majd.

Rubovszky György arra is felhívta a figyelmet, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztjának szétválasztását nem a polgári oldal találta ki, hiszen 2008-ban Draskovics Tibor igazságügy-miniszternek is ez volt elképzelése.

Jobbik: hűbéri rendszerre hasonlít az új bírósági koncepció

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy mióta a Fidesz kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben, "felfüggesztésre került Magyarországon demokrácia intézménye", a kormánypártok folyamatosan nyirbálják a jogállami alapelveket. Szerinte ebbe a körbe tartozik a "párturalmi alkotmány" elfogadása, az alkotmánybírósági törvény, a közigazgatás centralizálása, valamint a most tárgyalt bíróságokról szóló a javaslat is.

Szerinte a Fidesz-KDNP a javaslat megalkotásakor a saját szervezeti felépítéséből tanult, ez pedig nem más, mint egy "hűbéri társadalom", amelynek tetején a hűbérúr áll. Szerinte ez a rendszer érvényesül majd a bírói szervezetben is, hiszen az Országos Bírósági Hivatal elnökét kilenc évre ugyan az Országgyűlés nevezi ki, ez azonban a Fidesz-KDNP a kétharmados többségének birtokában "pártdöntés" lesz. A hivatal elnökének ezután kinevezési joga lesz a bíróságok elnökeire, akik szintén kineveznek majd alsóbb szintű bírói vezetőket és szépen felépül ugyanaz lánc - fogalmazott a politikus, aki szerint ez egy demokratikus jogállamban nem támogatható.
A jobbik vezérszónoka úgy vélte, jobb lenne, ha nem a köztársasági elnök, hanem a legfőbb bírói szervezet tenne javaslatot az OBH elnökének személyére, így garantáltan szakember kapná megbízást.

Gyüre Csaba arról is beszélt, hogy súlyos összeférhetetlenség áll fenn a Országos Bírósági Tanács és az OBH tagjai között. Szerinte a tanácsba nem lenne szabad, hogy bekerüljenek a bírósági rendszer igazgatási vezetői, a Kúria elnöke, az ítélőtábla elnökei és a járásbíróságok elnökei sem, mert ellenkező esetben egy "belterjes rendszer" alakul ki, ahol a tagok saját magukat fogják ellenőrizni.

LMP: a javaslat a centralizált modellbe integrálná a bíróságokat

Az LMP szerint a beterjesztett javaslat a centralizált állammodellbe integrálná a bírói rendszert - mondta a párt vezérszónoka, Schiffer András. A politikus egyúttal kijelentette, hogy az európai statisztika alapján a magyar bíróságok működését nem lehet lassúnak nevezni.

A frakcióvezető igazságügyi törvénycsomag tervezetét a centralizált demokráciamodell talpkövének nevezte. Meglátása szerint ennek oka a Fidesz államfelfogása, ami semmiféle korlátot nem ismer el a parlamenti többség felett.

Hangsúlyozta, a kormánypárti érvelésben nem azzal van a problémája, hogy egy pártszövetség kétharmados többséget szerzett, mert ez nem példa nélküli. "A példa nélküli az, hogy egy olyan pártszövetség szerzett kétharmados többséget, ahol minden egyes pozícióra (...) egyetlen egy leválthatatlan személy tesz javaslatot" - mondta Schiffer András.
A politikus elementáris érdeknek tartotta, hogy a független pozíciókba kinevezett személyekről joggal lehessen feltételezni, hogy semmilyen érdek nem fűzi őket a központi hatalomhoz. Véleménye szerint a kormánypártok ezekre a posztokra viszont olyan embereket tesznek, akiknek pontosan "programozható" a lojalitása.

Azzal az érveléssel egyetértett, hogy szükség van az 1997-ben kialakított igazságszolgáltatási szerkezet átalakítására. Hozzátette, hogy a változtatás szükségességből viszont nem következik automatikusan, hogy az jobbá teszi az igazságszolgáltatást.

Schiffer András kulcskérdésnek tartotta, hogy akit az igazságszolgáltatás élére fognak választani, befolyást gyakorol-e a konkrét ügyekre. Megjegyezte azt is, hogy az ügyleosztási rendet sem védik konkrét garanciák.

Saját módosító javaslataikat ismertetve elmondta, hogy ki akarják egyensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlzott hatalmi súlyát.

Az igazságszolgáltatási reformról tárgyal a parlament. Fotó: MTI (galéria)

Kritikaként jegyezte meg, hogy az új szervezeti törvény olyan igazgatási modellt vázol fel, amelyik nem létezik a jogállamokban. Hozzátette, hogy ez az igazságszolgáltatási modell nem növeli a számonkérhetőséget és a bíróságok igazgatását sem teszi feltétlenül hatékonyabbá. Kitért arra is, hogy az OBH elnöke nem bírói igazgatást valósít meg, hanem egy "vélhetően párpolitikai kiválasztáson alapuló" külső igazgatást.
Véleménye szerint a hatékony központi igazgatás elvárása nem összeegyeztethetetlen a bírói önkormányzatisággal.
Egy kiegyensúlyozottabb szervezeti modell érdekében erősíteni kellene az OBT hatásköreit, külön tekintettel a bírák státuszával kapcsolatos feladatokban - mondta végül.

11:53

Az Országgyűlés jövő heti, háromnapos ülésén megkezdi a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az új munka törvénykönyve tárgyalását is - tájékoztatta az Országgyűlés sajtófőnöke a házbizottság csütörtöki ülése után az MTI-t.

Altorjai Anita elmondta, hogy a kormány bejelentette: a következő napokban tizenkét javaslatot nyújt be a parlamentnek, köztük az önkormányzati, a szabálysértési, a rendvédelmi, a köznevelési, továbbá az egyesülési jogról, a polgárőrségről, a kistérségi társulásokról, a nemzeti eszközkezelőről, a közigazgatási eljárásról szóló előterjesztésekkel, valamint mezőgazdasági és egészségügyi tárgyú indítványokkal.

A kormány a jövő héten tájékoztatja a házbizottságot arról, hogy szükséges-e rendkívüli ülésszakot összehívni.

A sajtófőnök beszámolt arról is, hogy a Fidesz a házszabálytól elérve, hétfőn bonyolítaná le a parlamentben az együttes általános vitáját, részletes vitáját és zárószavazását is két, gazdasági bizottság által beterjesztett indítványnak. Az egyik az otthonvédelmi intézkedésekhez kötődően kiterjesztené a kedvezményes előtörlesztés lehetőségét a devizaalapú lízingszerződésekre, a másik korlátozná a felszámítható kamatok és a teljes hiteldíjmutató mértékét.

Az ellenzéki frakciók későbbre ígérték álláspontjuk kialakítását arról, támogatják-e a házszabálytól eltérésre vonatkozó kormánypárti kezdeményezést.

A Ház jövő heti napirendjén többségében részletes viták szerepelnek, a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot hétfőn, a munka törvénykönyvére vonatkozó kormányzati előterjesztést szerdán kezdik tárgyalni a képviselők - ismertette Altorjai Anita.

11:38

A házelnök felkérésére az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága foglal állást - várhatóan jövő hétfőn - az MSZP-ből távozott tíz képviselő frakcióalakítási kezdeményezéséről.

Kövér László a házbizottság csütörtöki ülésén jelezte, "határozott véleménye van" Molnár Csaba és kilenc képviselőtársa frakcióalakítási kezdeményezéséről, de alkalmazkodva az eddigi parlamenti gyakorlathoz, illetve annak érdekében, hogy ez ne az ő személyes döntése legyen, az ügyet kiadta megvizsgálásra az alkotmányügyi bizottságnak, amely várhatóan hétfőn ülésezik és dönt a kérdésben - tájékoztatta az MTI-t Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke.

Hozzátette, hogy a házelnök a helyzet rendezésének meggyorsítása érdekében addig is azt kérte: az MSZP-frakció, konzultálva a kilépett képviselőkkel, jelölje meg, hogy mely bizottsági helyeit engedi át.
A szocialista képviselőcsoport javasolta, hogy a kilépett képviselők az ülésterem egyes páholya előtti utolsó sorokban foglaljanak helyet, a házelnök pedig azt kérte, hogy az üléstermi elhelyezéssel kapcsolatban is egyeztessenek egykori frakciótársaikkal - ismertette a házbizottság ülésén történteket Altorjai Anita.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a közelmúltban jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alapítanak a már létező Demokrata Párt bázisán, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Közölte továbbá, hogy az MSZP-ből vele együtt távozó politikusok létrehozták a párt parlamenti frakcióját, amelynek vezetője Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter.

Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője arról tájékoztatta a házvezetést, hogy tíz képviselő - Baracskai József, Ficsor Ádám, Gyurcsány Ferenc, Kolber István, Molnár Csaba, Oláh Lajos, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Varju László és Vitányi Iván - kilépett az MSZP képviselőcsoportjából.
Molnár Csaba viszont azt hangsúlyozta, hogy nem léptek ki, és ki sem zárták őket, frakciótagságuk így az új képviselőcsoport létrejöttével szűnt meg, azaz nem kell fél évre a függetlenek közé ülniük, hanem azonnal önálló frakcióként működhetnek.

Az Országgyűlés házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők - legalább tízen - képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.
Az alkotmányügyi bizottság 2009 márciusában általános érvényű állásfoglalást fogadott el, amely szerint a féléves kötelező függetlenség nemcsak a már létező frakcióhoz való csatlakozásra, hanem egy új frakció megalakulásában való részvételre is vonatkozik. Ugyanakkor 1996-ban volt már példa arra, hogy új frakció alakításakor a képviselőknek nem kellett fél évet a függetlenek között tölteniük: az MDF-ből kiváló honatyák azonnal létrehozhatták a Magyar Demokrata Néppárt frakcióját. Akkor a 27 tagú alkotmányügyi bizottság 23 igen szavazattal úgy foglalt állást, hogy az MDNP országgyűlési képviselőcsoportja a házszabálynak megfelelően alakult meg.

11:35

Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitáját, amelynek megnyitásakor az igazságügyi államtitkár a bírói függetlenség megmaradásáról beszélt, a Legfelsőbb Bíróság elnöke pedig arról, hogy szerinte a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe korlátlan és ellenőrizhetetlen hatalom kerül.

Az igazságszolgáltatási reformról tárgyal a parlament. Fotó: MTI (galéria)

Répássy: nem csorbul a bírói függetlenség

A magyar igazságügyi reform nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, a bírói függetlenséget a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja az új szabályozás - jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat csütörtöki, együttes általános vitáját megnyitó expozéjában.
Hangsúlyozta: a bírósági eljárásokat gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött egy együttműködésen alapuló, nyitott és befogadó előkészítő munka áll. Mint mondta, az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták.

A kormány javaslata szerint elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

Baka: a tervezet korlátlan hatalmat ad az OBH elnökének

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint az igazságszolgáltatási reform részét képező sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat adnak a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe.

"A törvény által létrejövő korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalom jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában, (...) de példátlan ennek a jogkörnek a terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is" - fogalmazott Baka András az Országgyűlésben.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is, azt mondta, fontos lenne, hogy a sarkalatos törvények ne "egy-egy párt, partikuláris szervezet, vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit szolgálják".
Fidesz: az előterjesztés az eddigi rendszer kritikája és számos alapelv érvényre juttatása

A fideszes Horváth Zsolt vezérszónoki felszólalásában az 1997-ben kialakított szerkezeti rendszer kritikájaként és számos alapelv érvényre juttatásaként összegezte a törvényjavaslatok lényegét.
Az eddigi rendszer kritikái között fogalmazta meg, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagjai a bírói vezetők közül kerültek ki, miközben ők gyakorolják a munkáltatói jogokat, még önmaguk felett is. A testületben az újraválaszthatóság miatt nem működik rendesen a rotáció, és a havonta ülésező OIT nem tud operatív testületként dolgozni, valamint hogy annak elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, holott mindkét pozíció egész embert kíván - mondta.

Mint mondta, az új jogszabályoknak több fontos alapelvet is érvényre kell juttatniuk, például az egységes jogalkalmazásét, az ésszerű időn belüli döntéshozatalét vagy az aránytalan teherelosztás kiküszöbölését. Hozzátette: mindezek miatt új strukturális rendszerre van szükség.
Fontosnak tartotta, hogy a bíróság egy hatékony, a társadalmi változásokra gyorsan reagáló központi igazgatási szervvel rendelkezzen, amelynek munkája nemcsak a kiszámítható, hanem az időszerű ítélkezést is elősegíti. Mint mondta, ehhez megfelelő eszközrendszert kell adni a szervezeti kérdésekben, ezért kerül az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez az OIT és annak elnökének jogkörei egyaránt.

Hozzátette: az elnök felett a független bírákból álló Országos Bírói Tanács gyakorolja a kontrollt.

MSZP: az előterjesztés lebontja a fékek és ellensúlyok rendszerét
A szocialista Bárándy Gergely szerint a koncepció két valódi oka a bírói önkormányzati rendszer megszüntetése és egy "kormányhoz hű helytartó" kinevezése kilenc évre. Mint mondta, a javaslatok a fékek és ellensúlyok lebontásának fontos előterjesztései.

A politikus kulturkampfnak nevezte a kormány tevékenységét, amelynek során szerinte arra törekszik a kabinet, hogy 60-70 évet töröljön a magyar történelemből. Mint mondta, ezt szolgálja a közintézmények átnevezése is, a hidak, a közterületek nevének módosítása vagy a Kossuth tér 1944 előtti állapotának visszaállítása mellett. "Fontos, hogy mindez a Horthy-korszakot idézze" - mondta.

Kijelentette: a kormány hatalomkoncentrációjának célja, hogy a kinevezett lojális vezető egy személyben hozhassa meg a legfontosabb döntéseket.
Bárándy Gergely követésre nem méltó gyakorlatnak tartotta a törvényjavaslatok benyújtásának körülményeit is, a többi közt azt, hogy még a sarkalatos törvények sem az igazságügyi tárcánál íródnak, hanem Áder János európai parlamenti képviselő által. Azt is bírálta, hogy a tervezet készítői nem egyeztettek a Legfelsőbb Bíróság elnökével.
Kifogásolta azt is, hogy bár a bírói vezetői pozíciók mindegyikénél előírás bizonyos idejű bírói gyakorlat, ez kizárólag az OBH elnökével szemben nem elvárás. Szerinte az európai sztenderdekkel összeegyeztethetetlen, hogy az Országos Bírói Tanácsnak nincs érdemi hatásköre, vétójogot nem kap.
Végül úgy fogalmazott: a kormány műve bevégeztetett, januárt 1-jétől nem marad olyan országos szerv, amelynek élén nem a "komisszárjai ülnek, jól bebiztosított pozícióban".

10:35

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint az igazságszolgáltatási reform részét képező sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat adnak a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe.

"A törvény által létrejövő korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalom jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában, (...) de példátlan ennek a jogkörnek a terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is" - fogalmazott Baka András a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatok csütörtöki, együttes általános vitájában az Országgyűlésben.

A Legfelsőbb Bíróság, egyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke azt is mondta, fontos lenne, hogy a sarkalatos törvények ne "egy-egy párt, partikuláris szervezet, vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit szolgálják", mivel ezek a jogszabályok hosszú távra határozzák meg a független igazságszolgáltatást.

Hozzátette: sem neki, sem a bírósági szervezetnek, sem pedig az OIT-nak nem volt lehetősége október 21. előtt megismerni sem a koncepciót, sem pedig a törvénytervezeteket, mindenesetre azóta az észrevételeiket eljuttatták az Országgyűlés elnökének, az igazságügyért felelős miniszternek és az alkotmányügyi bizottság elnökének is.

Baka András leszögezte: a törvénycsomag meghatározó eleme, hogy átalakítja a bírósági igazgatás rendszerét, vagyis azt feltételezi, hogy kizárólag a bírósági igazgatás és a bíróságok felelősek a bírósági szervezet alapvető problémáiért. Ezzel szerinte a kormány nem ismeri el, hogy bizonyos határon túl még a legjobb bírósági igazgatás is alkalmatlan eszköz a bírósági munka mennyiségének és minőségének javítására akkor, ha "a bírósági szerkezet torz, ha az igazságszolgáltatási tevékenység krónikusan alulfinanszírozott, ha mindenféle politika számára az igazságszolgáltatás hosszú évtizedek óta nem érték, hanem legjobb esetben is csak szükséges rossz".

Baka András emlékeztetett arra, hogy Magyarország működteti Európa "messze legnagyobb" bírósági szervezetét, a 742 bíróból és 1668 tisztviselőből álló fővárosi bíróságot. Szerinte a bírósági reformnak a súlyos aránytalanság felszámolását és a bíróságok és bírók közötti munkateherben és munkamennyiségben meglévő kirívó különbségek megszüntetését kellene eredményeznie. Hozzátette: ehhez azonban előzetesen el kellene dönteni, hogy a megyei bírósági szint legyen a meghatározó, hogy milyen ügyszámmal és létszámmal legyen értelme helyi bíróságokat fenntartani és mi az a minimális bírói létszám, amely egy bíróságon működőképes. Ráadásul "le kellene győzni azon bírósági vezetők ellenállását, akik a fővárosi nagybírósági állapotok fenntartásában érdekeltek" - mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

Baka András szerint a kormány azzal, hogy az OIT, valamint annak elnöke teljes jogkörét - további jogkörökkel kiegészítve - az Országgyűlés által 9 évre kétharmados többséggel megválasztandó újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnöke korlátlan, egyszemélyi döntési jogosultságába utalja, azzal egy "rendkívüli és Európában példátlan eszközökkel felruházott, minden felelősség nélküli külső igazgatási vezetőre" bízza az igazságszolgáltatás vezetését.

Az OBH elnöke ugyanis a következő kilenc évben egy személyben határozhatja meg, hogy ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon - mutatott rá. Személyi és egyéb döntéseit ráadásul Baka András szerint "a legkisebb mértékben" sem befolyásolhatja a bíróságok központi igazgatásának felügyeletére hivatott Országos Bírói Tanács elnevezésű 15 bíróból álló szerv sem, amely "negyedévente ülésezik, a döntésekről utólag értesül, érdemi jogköre nincs, véleményez, az elnök számára jelzést fogalmazhat meg és azokból a bírókból áll, akik előmenetele, teljesítményének értékelése teljes egészében az ellenőrzött személytől függ".

A Legfelsőbb Bíróság elnöke azt is kifogásolta, hogy az OBH elnöke nem tartozik politikai felelősséggel sem, az igazságügyi minisztertől eltérően nem interpellálható, kérdés hozzá nem intézhető és hivatalát még akkor is megtartja, ha időközben bírói jogviszonya elnöki mandátuma alatt megszűnik.

Ráadásul Baka András szerint az OBH elnökének kinevezési jogköre ellentétes az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatával, valamint a Velencei Bizottság állásfoglalásával is.

Úgy látja: súlyosan kifogásolható az OBH elnökének az az új jogköre is, amely szerint az eljáró bíróság kijelöléséről is ő dönt, ugyanis ez a jogkör ellentétes a törvényjavaslatban megfogalmazott törvényes bíróhoz való joggal. "A törvényes bíróhoz való jog alkotmányos alapelvének érvényesülése mindenképpen elsőbbséget kell, hogy élvezzen a gyorsasághoz való jog fontos, de az előzőhöz képest másodlagos érdekhez képest" - fogalmazott Baka András. Szerinte ha ez a rendelkezés benne marad a javaslatban, akkor az vagy azzal a következménnyel járhat, hogy az eljáró bíró az eljárás felfüggesztésével Alkotmánybírósághoz fordul a kérdésben, vagy pedig az eljárásban részt vevő személyek fordulnak az Emberi Jogok Európai Bírósághoz, az eljárás tisztességtelenségére hivatkozva.

10:02

A magyar igazságügyi reform nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, a bírói függetlenséget a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja az új szabályozás - jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat csütörtöki, együttes általános vitáját megnyitó expozéjában.

Az államtitkár hangsúlyozta: a bírósági eljárásokat gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött egy együttműködésen alapuló, nyitott és befogadó előkészítő munka áll.

Mint mondta, az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták. Ez ad számunka biztos alapot és legitimitást, hogy jó irányba indultunk el az igazságszolgáltatás szervezeti és igazgatási kereteinek megújítása terén - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatási reform során sokat meríttek abból a felfogásból, amelyet évekkel ezelőtt Baka András még az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökjelöltjeként fogalmazott meg bizottsági meghallgatásán. "Így sem önt, elnök úr, sem a bíróságokat, sem a tisztelt képviselőket nem érheti meglepetés a törvényjavaslatban megjelenő egyes reformintézkedések olvasásakor" - tette hozzá Répássy Róbert.

Az államtitkár egyben reményét fejezte ki, hogy Baka András felszólalásában kitér arra is, hogy OIT elnökként tudott-e élni azokkal a hatáskörökkel, amelyeket az törvény számára biztosított.

Répássy Róbert arról is beszélt, hogy hosszú évek óta hazai és nemzetközi elvárás, hogy a bíróságok egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg döntéseiket, attól függetlenül, hogy az ország mely pontján folyik az eljárás.

Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás sarokpontja az eljárások időszerűsége, amelyben az igazgatási tevékenység azzal tud segíteni, ha a bírák függetlenségének megsértése nélkül biztosítja az aránytalan ügyteher megfelelő elosztását.

Szerinte ugyanakkor szakmai berkekből érkező információkból úgy ítélték meg, hogy az elmúlt jó pár évben a központi igazgatásért felelős OIT nem tudta a nehézségeket megfelelően kezelni, ezért alapvető változásokra, strukturális átalakításokra van szükség.

Mint mondta, a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének maradéktalan biztosítás mellett egy új igazgatási modellt javasolnak, amely nem egyszerűen a hatáskörök áttelepítésről szól. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy a központi igazgatás számára tág eszközrendszer álljon rendelkezésre a létszámgazdálkodáshoz. Ilyen a koncentrált személypolitika, bírói álláshelyek mozgatásának, a bírák kirendelésének szélesebb lehetősége - tette hozzá.

A kormányjavaslat szerint elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

9:58

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint az igazságszolgáltatási reform részét képező sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat adnak a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe.

"A törvény által létrejövő korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalom jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában, (...) de példátlan ennek a jogkörnek a terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is" - fogalmazott Baka András a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatok csütörtöki, együttes általános vitájában az Országgyűlésben.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke azt is mondta, fontos lenne, hogy a sarkalatos törvények ne "egy-egy párt, partikuláris szervezet, vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit szolgálják".

9:25

A magyar igazságügyi reform nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, a bírói függetlenséget a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja az új szabályozás - jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat csütörtöki, együttes általános vitáját megnyitó expozéjában.

Az államtitkár hangsúlyozta: a bírósági eljárásokat gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött egy együttműködésen alapuló, nyitott és befogadó előkészítő munka áll.

Mint mondta, az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták. Ez ad számunka biztos alapot és legitimitást, hogy jó irányba indultunk el az igazságszolgáltatás szervezeti és igazgatási kereteinek megújítása terén - tette hozzá.

9:21

A biodiverzitásról, a leszakadó régiókról, a kormány társadalompolitikájáról, az euróválságról és a reformáció napjáról is szó esett csütörtökön az Országgyűlés ülésén a napirend előtti felszólalások között.

A KDNP a biodiverzitás napjáról

Michl József (KDNP) a biodiverzitás napja kapcsán arról beszélt, hogy csütörtökön adják át a 2011-es biodiverzitás fővárosa címeket a magyar nyerteseknek. Tata polgármestere emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az általa vezetett település nyerte el ezt a címet.

Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában a túlélés küzdelmének nevezte a biodiverzitás terjesztését, hozzátéve, ebben fontos szerep jut a településeknek. 2011-ben sorrendben másodjára négy kategóriában pályázhattak a települések a biodiverzitás fővárosa címért, "akik élhető világot teremtenek a közösségeknek és ezek példaként felmutathatók másoknak is" - mondta az államtitkár, akinek közlése szerint a júniusi határidőig 50 település pályázott; a díjakat Tatán adják át.

LMP: mi lesz a leszakadó régiókkal?

Az LMP nevében Mile Lajos arról beszélt, hogy pártja szerint addig nem lehet társadalmi igazságosságról beszélni, amíg Magyarország egyes régiói folyamatosan szakadnak le és nem csak az európai átlagtól, hanem országon belüli összehasonlításban is.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta: nem lehet szó nélkül elmenni Észak-Magyarország helyzete mellett, ugyanis itt a legtöbb nyilvántartott álláskereső és egyre több a pályakezdő álláskereső, itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta és legalacsonyabb a GDP.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár emlékeztetett arra, hogy az említett területi különbségek évtizedek, sőt évszázadok óta fennállnak, de természetesen a kormány próbálja csökkenteni ezeket. Éppen ezért az Új Széchenyi Terv pályázatainak kiírása és elbírálása során kiemelt figyelem és súly jut az elmaradt régiók, települések és kistérségekre.

MSZP: még lehetne változtatni a kormány rossz társadalompolitikáján

Varga László a 2012-es költségvetést bírálta felszólalásában. A szocialista politikus szerint a kormány társadalompolitikája - amivel folyamatosan a szegényektől csoportosít át forrásokat a gazdagok felé - okozza azt a komoly konfliktust, amiért "az elszegényedés költségvetését" kellett beterjeszteniük.

Az ellenzéki képviselő szerint az aktív dolgozók, a nyugdíjasok, az egészségügy, a szociális terület és az oktatás is áldozata lesz a jövő évi büdzsének. Varga László hangsúlyozta: most még lenne lehetősége a kormánynak változtatnia a társadalompolitika irányán.

Soltész Miklós szociális államtitkár szerint a kormány legfontosabb feladata, hogy rendet tegyen az "elmúlt 8 év katasztrofális országvezetése" után. A kormánypárti politikus leszögezte: semmi sem igaz abból, amivel az MSZP "riogatja" az embereket és főleg az időseket.

A Jobbik az euróválságról

Lenhardt Balázs (Jobbik) az euróválság kapcsán arra emlékeztette a kormányt, hogy az Görögországban is kiderült: létezik más út az államadósság elleni háborúnál, hiszen a bankok már bejelentették, hogy leírják adósságuk 50 százalékát.

A Jobbik szerint egyébként a görög állam egy tesztállam, amelyen a nemzetközi spekulánsok példát statuálnak, majd ezt követi sorban Portugália, Spanyolország és Olaszország.

Cséfalvay Zoltán válaszában elmondta: az euróválság legfőbb oka, hogy az eurózóna északi és déli tagállamai közötti óriási versenyképességi szakadék van. Ráadásul - folytatta az államtitkár - a legfrissebb fejlemények is azt erősítik, hogy elhúzódó válságra lehet számítani, ami Magyarországnak nem jó.

A Fidesz a reformáció napjáról

Csöbör Katalin fideszes képviselő az október 31-i reformáció napjáról emlékezett meg napirend előtti felszólalásában.

Soltész Miklós államtitkár megköszönte a hozzászólást, amely szerinte rámutatott arra, hogy "vannak olyan időszakok, minden nemzet és társadalmi csoport között, amikor az ellentétek hatalmasak, de mindezeket rendbe lehet tenni és el lehet simítani".

Korábban:

Az igazságszolgáltatást érintő sarkalatos törvényekről folytat ma általános vitát az Országgyűlés.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló előterjesztés koncepcióját Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozta ki az igazságügyi tárcával közösen, és az utóbbi nyújtotta be a parlamentnek.

Eszerint elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és a járásbíróságoknak neveznék. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat - amelyet a bírósági szervezetrendszerről szólóval együtt tárgyal ma a Ház - újdonsága, hogy a bírókat háromévenként egy évre hozzájárulásuk nélkül másik szolgálati helyre lehetne kirendelni.

Az ügyészségi törvény szintén ma a parlament elé kerülő tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Emellett, a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően, kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat.

Változtatna a javaslat a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokon is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.

Olvasóink írták

  • 3. dorombolok 2011. november 04. 06:58
    „Betonoznak rendesen , mikor fogy el e cement?”
  • 2. rommel 2011. november 03. 20:17
    „LENINI ÚTON ?
    LENNI VAGY NEM LENNI !!!
    EZ ITT A KÉRDÉS !!!”
  • 1. miracle 2011. november 03. 19:02
    „Haladunk szépen a lenini úton.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Betondarabbal dobta fejbe szomszédját

A tettest nem jogerősen egy év tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a bíróság. Tovább olvasom