Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 6°C | 14°C Még több cikk.

Az első ebéd Mindszentpusztán

Hárman, az ország különböző helyeiről: Győrből, Gyálról és Hegyeshalomból érkeztek, sorsuk tegnaptól a mindszentpusztai autistaotthonban mégis összeér. Szüleiknek, az őket fogadó gondozóknak nem kis izgalomban telt a pakolás, az út és a beköltözés. Jó volt találkozni velük, osztozni az örömükben, az első felszabadult mosolyban. Mindez az autistaotthon építését támogatóknak: cégeknek, alapítványoknak és olvasóinknak köszönhető.
A Pérhez közeli Mindszentpusztán, a sportpálya felé vezető kis utca végén az emberi összefogás, a segítő szándék példaértékq eredménye látható. A tizenegy lakónak épült otthonban tegnap három fiatal már ismerkedett a hellyel, a környezettel. A többiek fokozatosan, kéthetente érkeznek majd. A tegnapiak láthatóan jól feltalálták magukat. A 19 éves Lívia édesanyjával Hegyeshalomból érkezett. Már hétfőn délután összepakolták a fiatal lány számára legszükségesebb holmikat és a tüdőgyógyász főorvosként dolgozó mama erre a napra szabit kért. Ő is izgult azért, hogy Livcsi (mert a család így becézi a lányt) miként fogadja majd a változást.

Patthelyzetben segítség

– Negyedik gyermekünkként született Lívia, a testvérei már a maguk életét élik – avat be a család életébe dr. Horváth Zsuzsanna. – Eddig Veszprémbe jártunk hetes fejlesztőotthonba, ám mivel nem megyebeliek vagyunk, felszólítottak bennünket: adjuk át a helyet. Patthelyzetben találtuk magunkat, ekkor már kerestem a lehetőséget Livcsinek. Az alapítvány munkájáról csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok, számunkra nagy öröm, hogy összejött ez a lehetőség, mert a lányom 24 órás felügyeletre szorul. Nem beszél, a megrögzött dolgaihoz ragaszkodik.
Horváthék meghányták-vetették a dolgot és döntöttek: lányuknak a mindszentpusztai otthon jelenthet optimális életteret. A hetes iskola jól bevált, azaz Lívia ezentúl mindig hétfőn reggel érkezik, péntek délutántól vasárnapig pedig a család szeretetét élvezi. Rázóka, szöszös játék, színes ceruza és ragtapasz is belekerült abba a bizonyos „túlélőcsomagba”, amely repülőt, tengerpartot és persze most Győrig, az autópályát is bejárta.
– Az otthon csodálatos, modern, köszönettel tartozunk az adományozóknak – szögezte le némi meghatottsággal a hangjában az édesanya, aki türelemmel bevárta a Győrből és Gyálról érkező családokat is. – Most nyugodtam meg igazán. Úgy érzem, nem kell aggódnom hétközben Livcsi miatt. A testvérei is látni szeretnék az otthont, ők majd a következő hetekben jönnek el.
A fenyőbútor, a színeiben is hangulatos lakástextil, a barátságos élettér lehetőséget kínál mind az autista állapota szerint kívánatos egyedüllétre, vagy épp a már játékokkal, eszközökkel felszerelt, komplex foglalkoztatásra.

Bálint második otthona lesz

A Zakár család életében igazán nagy változást hozott az otthon elkészülte. Dr. Zakár Andrásné a „Mit tehetnék érted?” Autista Otthon Alapítvány kuratóriumi titkáraként gyakran megfordult Mindszentpusztán, Bálintot pedig mindannyiszor vitte magával.
– Ez hasznosnak tqnik most, hisz a fiunk azonnal feltalálta magát, ismeri a helyet – mondta el dr. Zakárné, aki azért megsúgta: 18 éves fia rendkívül anyás, ezért aztán mindannyian fokozatosan szokják az új helyzetet, a körülményeket.
A Fejér megyében jegyzőként dolgozó édesanya eddig csak úgy tudta ellátni munkáját, hogy két évig a férje volt otthon gyermekükkel. Most havonta 56 ezer forintot fizetnek Bálint ellátásáért, de beugró nincs, legalábbis az alapítvány kuratóriuma – tekintettel a családok meglehetősen nehéz anyagi helyzetére – ezt a döntést hozta. Az autistaotthon idei évi mqködésében mindenesetre kisebbfajta lórúgásnak számít, hogy az engedélyeztetésekre év közben került pecsét, emiatt viszont 2007-ben – normatívaként – egyetlen fillér állami támogatást sem kapnak.

Másfél éve keresték

Takácsék televíziót, szőnyeget és rengeteg személyes tárgyat is magukkal hoztak Mindszentpusztára. A gyáli család Danija 17 éves, varrónő édesanyjával volt eddig otthon. Takács Sándorné Zsuzsa szeme elfátyolosodott, amikor a mostani elválásról kérdeztem:
– Nem lesz könnyq, hiszen eddig szinte össze voltunk nőve – osztotta meg velünk érzéseit az anyuka. – Ám lépnünk kellett. Dani jövője érdekében, hiszen egyszer mi is megöregszünk. Az elmúlt másfél évben legalább 10–12 helyen érdeklődtünk, 2–3 millió forintos beugrót kínáltak – egyelőre a semmiért. A meglévő otthonok pedig lepusztultak, felújításukra aligha lesz pénz. Dani foglalkoztató jellegq iskolába is járt, az időnk nagyobb részét együtt töltöttük. Hétvégenként

egyelőre hazavisszük, nem szeretnénk, hogy úgy érezze: elveszített bennünket. A nagy megrázkódtatástól megkíméljük, ugyanakkor maximálisan bízunk az otthon és az alapítvány munkatársaiban.

Sorsszerq kihívás

Horváth Gáborné édesanyaként és otthonvezetőként is a lehető legoptimálisabb hangot szeretné megtalálni a munkatársaival, a szülőkkel és a saját családjával is.
– A feladat 24 órára szól, még akkor is, ha nem vagyok mindig személyesen itt – sorolta az otthonvezető. – Anyaként tudom, hogy a legtöbb esetben a család egésze is sérül és a társadalom egésze nem igazán fogadja el a sérültséggel élőket. Ezzel együtt szeretném, ha a béke szigetévé válna ez a komplexum úgy, hogy a fiatalok tényleg otthonuknak érezzék a házat, a szülők pedig megnyugodva fogadják el ezt a helyzetet. A konyha kialakításában még sok mindenre: több háztartási gépre, hqtőszekrényre is szükségünk lenne. Parkosítottunk, ám annak gondozására is készülnünk kell.
Az otthonvezető az elmúlt években folyamatosan tanult. Köszönhető ez egyfajta belső késztetésnek, de az anyaságának is: Tünde 12 éves Alexandra lánya autista, jelenleg a Radó-iskola tanulója. Horváthné olyan kevés szakirodalmat talált e témában, hogy már csak a lelkiismerete miatt is tovább búvárkodott. Előbb a gyermekének, azután a többi szülőtársának szeretett volna segíteni azzal, hogy legalább ők ne járjanak Canossát az orvosi diagnózisért, a fejlesztésért, a szinten tartásért.
– Idővel rájöttem, mennyire hálásak a gyerekek, a szüleik, mindazok, akik egy emberként segítettek – sommázta Horváth Gáborné. – Talán erre mondják azt, hogy hivatás, erre születni kell. Nálunk a fiatalok az elsők, minden más csak utánuk jöhet.
Míg beszélgettünk, bejártuk az otthont, Ölbei Ildikó gyógypedagógus és Orbán Bernadett szociálpedagógus láthatóan jól összebarátkozott Livcsivel. A lány kedvéért talán még „szöszölni” is megtanulnak, ám céljuk az önállóbb életre való nevelés, idővel az önellátás megtanítása. Ebédelni hívták, Lívia pedig velük tartott. Az ebéd Pérről, az oviból érkezett: húsleves cérnametélttel gőzölgött a tányérokban, második fogásként pedig főtt húst, rizst és gyümölcsmártást tálaltak fel a gondozók.
Az autistaotthon mqködtetéséhez továbbra is várják olvasóink jótékony adományait. Az Autistaotthon Alapítvány számlaszáma, ahová az összeget befizetni vagy utalni lehet: 10403356-00005862-00000009.

Támogatók:

Alcufer Kft., Aranytoll, Arrabona Lions Club, Audi Hungaria Motor Kft., Austro-

therm Hőszigetelő Kft., Baranyai Zoltán, Beledi Betonáru Kft., Borsodi Jenő, Carmen étterem, Első Győri Lions Club, E.ON, Fényjel Stúdió Kft., Gergály Sándor, Graboplast Rt., Győr és Környéke Motorosok Baráti Köre, Győri ÁFÉSZ, Hydro Alumínium Kft., Integrál-H zrt., Kika Áruház, Kisalföld, Komszol, Kondi CAD Mérnökiroda Kft., Kondi Vill, Lambda Systeme Kft., Lasselsberger Knauf Kft., Leier-cégcsoport, Liszt Ferenc Zeneiskola, Magyar Doka Zsalutechnika Kft., megyei egészségbiztosítási pénztár, megyei földhivatal, Mofém Rt., Nagy Attila tetőfedő, Oktogon Szerkezettervező Kft., OTP Garancia Biztosító Rt., Paár Imre mqköves, Pannon-Term 2001 Kft., Pannon-Víz zrt., Philips Kft., polgármesteri hivatal (Pér), Produktív Iroda, Pro Urbe, Rába Jármqipari Holding, Raab Vill Kft., Rockwool Hungary Kft., Rotary Klub, Győri Autóközpont Rt., Security Patent-Cordon Kft., Sigma Coop, Stettin-Hungaria Kft., Stukkó Kft., Te-Ki-Lak Bt., Ternyák Trade, Tondach Magyarország Kft., Tungsram GE Hungary Rt., Vesztergom Épületgépész Kft., Villas Hungaria Kft., Vogel-Noot Hőtechnikai Kft., VSZP festővállalkozás.

Bútorok a Kikától

Sarus Lajost, a Kika Áruház győri vezetőjét tegnap munkája szólította Ausztriába, ám örömmel fogadta az első fecskék beköltözésének hírét. Az áruház egymillió forint értékq bútorral támogatta az autistaotthon berendezését. A szükséges és szemnek is tetsző darabokból az alapítvány munkatársai tetszés szerint válogathattak. – A lehető legjobb helyre kerültek a Kika bútorai, számunkra is öröm, hogy csatlakozhattunk a felajánlók táborához – fogalmazott Sarus Lajos igazgató.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötven év az európai egység útján

Hat ország piacának laza kapcsolatrendszeréből fél évszázad alatt huszonhét országot a legtöbb téren… Tovább olvasom