Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Az átlagnál rosszabb a magyar diákok teljesítménye

Rosszabb volt a magyar diákok teljesítménye az OECD átlagnál a 2012-es PISA-felmérés eredményei szerint. A kedden nyilvánosságra hozott eredményeket Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelte, a felmérés alátámasztja, hogy a köznevelés megújítása nem tűrt halasztást.
Az államtitkár ismertetése szerint a 2012 tavaszán készült mérések alkalmával a diákok teljesítménye szövegértés, matematika és természettudományok területén is alacsonyabb lett az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD átlagánál.

A mérésben résztvevő fiatalok többsége 2003-ban kezdett iskolába járni, a romló eredmények iskolás koruk kezdeti szakaszának kritikus következményei - állapította meg Hoffmann Rózsa.

A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.

Ennek keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és természettudományok területén mérik a diákok - főként a gyakorlati - ismereteit. Az eredményeket 64 országban kedden egyszerre hirdették ki. 2009-ben a vizsgált három terület közül a szövegértésnél volt némi javulás, a másik két területen azonban nem volt változás.

Hoffmann Rózsa elmondta, 2000 óta mindig volt kisebb-nagyobb hullámzás, a 2012-es az első év, amikor mindhárom területen egyaránt az átlag alatt maradt a 15 évesek eredménye. Matematikából a 29., szövegértésben a 22., a természettudományok területén a 23. helyen végeztek a magyar diákok a 34 OECD-államból.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a korábbi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi javulást, ezért visszamenőlegesen is igazolva látják a jelenlegi kormány által meghozott intézkedéseket. Felidézte, hogy 2003-ban módosult a nemzeti alaptanterv, amelyből kivették a kötelezően megtanítandó tartalmakat, és az iskolák külső szakmai ellenőrzése sem működött, a kompetenciafejlesztést szembefordították az ismeretszerzéssel, az évismétlés pedig tiltott volt.

Hoffmann Rózsa a mostani kormány intézkedéseire emlékeztetve szólt a tanfelügyelet, a külső szakmai ellenőrzés rendszerének elindításáról, továbbá arról, hogy felújítják a szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszert, és elindult a jelentős béremelést magában foglaló életpályamodell is. A meghozott intézkedésektől és folytatásuktól azt remélik, hogy a következő mérések jelentős javulást mutatnak, ha nem is három, de hat év múlva.

Balázsi Ildikó, a PISA nemzeti projektvezetője, az Oktatási Hivatal közoktatási mérési osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a 2003-as felmérésnél 490 pont volt az átlageredmény, míg tavaly 477. Szövegértésből az OECD-átlag 496 pont volt, matematikából 494, természettudományokból pedig 501. A magyar tanulóknak szövegértésből 488, matematikából 477, természettudományokból 494 pont volt az eredményük.

Matematikából és természettudományokból szignifikáns a romlás - vetette össze a mostani adatokat korábbi felmérésekkel.

Megjegyezte, hogy az idén először mért digitális szövegértés területén az átlageredmény a 27-29. helyre volt elegendő.

Az esélyegyenlőség területén az eredmények 2000 óta változatlanok - jegyezte meg, hozzátéve, hogy Magyarországon nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók között, és a családi háttér jobban befolyásolja a tanulók eredményét az OECD-átlagnál.

Csapó Benő, a PISA Igazgató Tanácsának magyar tagja és alelnöke elmondta, a három terület közül a matematika pozíciói a legrosszabbak. Ebből arra lehet következtetni, hogy e tárgy eredményeinek a javítása nélkül a természettudományos eredmények tovább fognak romlani. Az olvasás-szövegértés viszont feljött a középmezőnybe - tette hozzá.

Az oktatás minőségének javítása nem pénzkérdés - jelentette ki, hozzátéve: vannak országok, amelyekben a magyarországinál kevesebb pénzt fordítanak oktatásra, és mégis sikereket érnek el. Szerinte tanulni lehet akár Lengyelország és Észtország példájából is, tehát lehet javítani az eredményeken szívós, kitartó fejlesztéssel.

LMP: a korábbi oktatáspolitika és Hoffmann rendszere sem törődik a fejlesztéssel

Az LMP szerint ahogy a korábbi balliberális oktatáspolitika, úgy Hoffmann Rózsa oktatási rendszere sem törődik a gyerekek készségeinek fejlesztésével.

Osztolykán Ágnes az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának LMP-s alelnöke így értékelte a kedden nyilvánosságra hozott PISA-eredményeket. A 2012 tavaszán készült mérések alkalmával a diákok teljesítménye szövegértés, matematika és természettudományok területén is alacsonyabb lett az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD átlagánál.

Az ellenzéki politikus szerint az eredmények kínos precizitással igazolják, amit az LMP évek óta hangoztat. Az oktatási rendszer ész nélküli átalakítása helyett arra van szükség, hogy a diákok olyan használható tudást és készségeket kapjanak az iskolákban, amivel a későbbi életükben is boldogulnak - szögezte le.

Hiába tömik a gyerekek fejét, ha nem tudják használni a tudást. El kell felejteni a korábbi időszak balliberális oktatáspolitikáját és a jelenkor Hoffmann-i ámokfutását - fogalmazott Osztolykán Ágnes, aki hozzátette: Hoffmann Rózsa "halasztást nem tűrő köznevelési megújítása" ugyanis nem más, mint a túlállamosított iskolarendszer, a tanárok kezét megkötő Nemzeti alaptanterv, és a tankönyvpiac szétverése.

Az LMP olyan gyerekekre fókuszáló innovatív oktatási rendszert akar, ahol a legfontosabb cél, hogy az átadott ismeretanyagot a gyerekek használni is tudják - rögzítette.  

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fóti választás - A szavazók szállításáról szóló plakát is kampánysértés

A plakát elég volt ahhoz, hogy a Budapest Környéki Törvényszék vasárnap a fóti választási eljárás … Tovább olvasom