Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Az alkotmányügyi bizottság támogatta Darák Péter kinevezését

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége támogatta Darák Péter legfelsőbb bírósági bíró kinevezését a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria élére.
10:45 - Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége hétfői ülésén támogatta Darák Péter legfelsőbb bírósági bíró kinevezését a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria élére.

Darák Péter jelölti meghallgatásán kiemelte, hogy a megújuló bírósági szervezetrendszerben az Országos Bírósági Hivatal létrejöttével a Kúria elnökére már nem hárulnak országos igazgatási feladatok, így valóban a jogegység és az ítélezési gyakorlat fejlesztésére, alkotmányosságának erősítésére, szakmai színvonalának emelésére koncentrálhat. Ennek érdekében a jelölt szorgalmazza többek között azt, hogy jogszabályváltozással korlátozzák a Kúria konkrét, felülvizgálati ügyekkel kapcsolatos feladatait.

Darák Péter kitért arra is, hogy a bírókiválasztásban a külsős pályázóknak az eddiginél nagyobb lehetőségeket kell adni, így kialakítva a helyes arányokat a bíróságok saját neveléséből érkező utánpótlás és a más jogászi szférákból, például a tudmányos életből az ítélelkező munkába lépők között.

A Schmitt Pál köztársasági elnök által a január elsejétől az LB jogutódjaként felálló Kúria elnöki posztjára jelölt Darák Péter kinevezéséről várhatóan kedden szavaz a parlament.

10:31 - "Csináld jól és tedd jobbá" – fogalmazta meg pályafutásának vezérlő elvét Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökjelöltje meghallgatásakor az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén. A testület 18 igen szavazattal 3 szocialista nem ellenében támogatta a jelöltet.

Az igazgatási vezetői munka fő céljának azt nevezte, hogy a bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesíteni tudják, az ítélkezést magas színvonalon és időben tudják teljesíteni.

Handó Tünde azt mondta, hallott ő is azokról a kritikákról, amelyek szerint kevés az igazgatási tapasztalata, illetve egy megyei vagy táblabírósági elnök kiválasztása szerencsésebb lett volna. Hangsúlyozta: 12 éve vezetője a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnak, több ezer munkaügyi pert tárgyalt, álláspontja szerint elég rálátással rendelkezik az igazgatási területre. Egy futballhasonlattal élve azt mondta, középpályásnak gondolja magát, aki alkalmas arra is, hogy csatárként előre fusson, és arra is, hogy a kapuban álljon. Képes és kész vagyok az igazságszolgáltatásért tenni – szögezte le.

Handó Tünde beszélt arról, hogy a bírósági szervezeti törvényből azt olvasta ki, hogy a törvényhozó célja az igazságszolgáltatás hatékonyabbé tétele, az ítélkezési munka színvonalának emelése és az időszerűség javítása volt.

Felidézte: a Magyar Bírói Egyesület az alaptörvény elfogadása után foglalkozni kezdett a sarkalatos törvényekkel, mivel a bírói karban is felmerült a változtatás szükségessége. Egy konferenciasorozat keretében vették számba azokat a problémákat, amelyek esetében előrelépésekre lenne szükség. Felidézte: a változtatás igénye nem volt előzmény nélküli, 10 évvel az 1997-es bírósági reformot követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szegedi Egyetem és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet már megfogalmazta egy tanulmányban kritikáit a bírói kinevezésekkel, a munkaterhek egyenlőtlenségével kapcsolatban. Külön kitért rá, hogy hiányzik a munkateher, az ítélkezés hatékonyságának objektív mutatója, amelyre a törvényhozás is megbízhatóan támaszkodhatna például a költségvetés megalkotása során.

Üdvözölte azokat a 2011. januárjától, illetve márciusától hatályba lépett változásokat, amelyek az igazságszolgáltatás operatívabbá tételét célozták és amelyek 20-24 jogkört az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének hatáskörébe utaltak. Ide sorolta a magasabb beosztású vezetők kinevezését, a bírál pályázatainak elbírálását, az ügyek áthelyezésének lehetőségét. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyik bíróságon pár hét, míg egy másikon akár fél év is eltelhet, mire kitűznek egy tárgyalást. Szerinte ezen változtatni kell és az állampolgároknak is meg kell győződniük arról, hogy a befizetett adójuk ezen a területen is jól hasznosul.

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy munkateher szempontjából a legnagyobb problémák a központi régióban vannak, s üdvözölte, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellett új kerületi bíróságot alakítanak ki. Kitért arra, hogy jövőre sok bírói álláshely szabadul fel, az újaknál pedig azt is mérlegelni kell, hogy azokat mely bíróságokon alakítják ki. Biztosnak nevezte, hogy átmenetileg a központi régiót meg kell segíteni.

Lamperth Mónika, a bizottság MSZP-s tagja arról kérdezte a jelöltet, kitől és mikor értesült arról, hogy őt jelöli az államfő az OBH elnöki posztjára. Handó Tünde azt válaszolta, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalból keresték. Lamperth Mónika később hozzászólásában "szégyenteljes színjátéknak" nevezte a jelölési folyamatot. Erre válaszul a fideszes Papcsák Ferenc arra szólította fel az ellenzéki képviselőt, hogy ha bármilyen jogellenes folyamatról van tudomása, azt ossza meg a testülettel; a képviselő erre nem reagált.

Olvasóink írták

  • 1. kerteszb 2011. december 12. 12:50
    „Ilyen az igazi balkáni vagy orbanisztáni "demokrácia", ahol a fideszes Szájer felesége, az Orbán család jóbarátja lesz a főbíró. Persze ez is biztos az emúttnyóccév miatt van.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Martonyi: Orbán is támogatta az uniós alapszerződés módosítását

Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta a hétvégi brüsszeli csúcstalálkozón az uniós alapszerződés… Tovább olvasom