Kisalföld logö

2018. 08. 15. szerda - Mária 19°C | 28°C Még több cikk.

Az advent ünnepe

December az ünnepvárás hónapja. A gyerekeké a Mikulás, az egész családé, a barátoké a karácsony.

December az ünnepvárás hónapja. A gyerekeké a Mikulás, az egész családé, a barátoké a karácsony. Ünneplőbe öltözik a belváros és mi magunk is. Ünneplőbe öltözik a belváros, az üzletek, mi magunk is. Már csak a szívünket kell díszbe öltöztetni, mert ahogyan a róka mondja a Kis hercegben szükség van bizonyos szertartásokra is .

Az ünnepekre való készülődést a pompás külsőségeken túl a lelkünkben kell elkezdeni - tanácsolja a Napló olvasóinak Kis János pszichológus. Szükségünk van némi lelassulásra, elcsendesedésre: adjuk meg az ünnepeknek, ami az ünnepeké. Nem véletlen az sem, hogy a karácsony háromnapos ünnep, hiszen a készülődés, az ünnepi est után az események lecsengésére is kell hogy jusson időnk.

Ajándékot adni és kapni

Nem kevés szervezőmunkát, az idővel, energiával és bizony a pénzzel való bűvészkedést igényel e bensőséges ünnepünk. Eldöntjük, hogy hol és kivel töltjük, kinek mit veszünk ajándékba, kinek kell lapot küldeni, vagy telefonon felhívni. Kis János fontosnak tartja, hogy a gyermekek illúzióját ne romboljuk le, puhatoljuk ki, mit vár a csemeténk a Jézuskától és együtt lepődjünk meg. Ha megfogalmazta is, hogy mire vágyik, meglepődik azon, hogy lám, megkapta.

Legyen az ajándékoknak személyes vonatkozása is, mi magunk készíthetünk apró, ránk és a megajándékozottra jellemző tárgyakat, süthetünk mézeskalácsot. A gesztus és a személyesség a fontos. Szívhez szóló ajándék lehet egy levél, amit a vásárolt holmik mellé teszünk. A tapasztalatok szerint az évnek ebben a szakaszában vagyunk a legnagyvonalúbbak. Nem kerülhetünk zavarba, ha tartalékolunk szépen becsomagolt gesztus értékű ajándékokat a váratlan vendégek számára is. A csomagolás különösen fontos, mert közben arra gondolunk, akinek szánjuk az ajándékot.

Elcsitulnak az ellentétek

Ajándékot adni és kapni is jó, de a karácsonynak elsimító, disszonanciacsökkentő szerepe is van. A családon belüli nézeteltérések, kisebb félreértések gyakran a fa alatt oldódnak fel. Ne feledjük azonban, hogy az esetleg egész évben elmaradt törődést, szeretetet nem lehet néhány együtt töltött óra alatt bepótolni. A legjobb, ha hagyományos karácsonyfát és nem műfenyőt állítunk. Ez illatával, esetleg kisebb hibáival együtt is szívet melengetőbb, mint az oly tökéletes műanyag. Divat, hogy a fát és a lakásdekorációt az aktuális trendhez igazítjuk, színben megkomponáljuk. A folyamatosságot, a tradíciókhoz való ragaszkodásunkat fejezzük ki, ha régi díszeket, akár maszatos kis gyerekkezek által eszkábált füzéreket teszünk a fára.

Az advent időszakában gyertyákat gyújtunk, őrizzük meg e láng melegségét az ünnepek idején: a mézes gyertyák és az adventi sütemények illata sokáig elkísér bennünket a hétköznapokon is. A család apraja-nagyja közösen készítheti a süteményeket, a karácsonyfadíszeket. Ezek a kis szertartások a családi hagyományokat erősítik, és ezzel együtt az összetartozást is. Emlékekké válnak idő múltával, mint ahogyan azokra az ajándékokra is sokáig emlékezünk, amelyeknek történetük van.

Hagyjunk időt az ünnepek lecsengésére - mondta el a pszichológus. Az ajándékokat hagyjuk a fa alatt, a karácsonyi kínálóasztal legyen megrakva finomságokkal, gyümölccsel, édességgel. Hagyjunk időt magunknak és szeretteinknek is az együtt töltött meghitt órákra. Mert bár a karácsonnyal együtt jár az ajándékozás hagyománya, ne feledjük, hogy ezen túl többet is jelent.

A várakozás négyhetes ideje
Az advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. Az a néhány generációval ezelőtti kor az előkészület lelki jellegére helyezte a hangsúlyt. Ez volt a szent idő: a várakozás és a reménykedés ideje. A Messiást váró hangulat alapja a hajnali mise, a roráte volt. Ez jellegzetesen közép-európai, sőt magyar hagyomány, angyali vagy aranyos misének is nevezték. A sötét reggelek sejtelmes izgalma különleges élménnyé tették a hajnali ceremóniát, melyről kijőve már világos volt: a lelkükben és az égbolton. Varázscselekedetek, különösen szerelmi varázslások sokasága fűződik hozzá. Roráte előtt minden ólat, istállót be kellett zárni, harangozás előtt jártak ugyanis a boszorkányok. Ha az eladósorban lévő leány hajnalban háron kis darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején sok kérőre számíthatott.

Az advent András napját (november 30.) követő vasárnap előestéjével kezdődik, hogy majd az Eljövetellel: december 25-ével érjen véget. Eredete az 5-6. századra vezethető vissza, eleinte háromnapos böjttel volt összekötve. Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak - akárcsak nagyböjtben.

Disznóölő Szent András napjától viszont megkezdődtek a disznóölések és -torok. Itt eddegéltek-iddogáltak az emberek, de sohasem szerdán, pénteken, vagy szombaton — ilyenkor mindig böjtöltek. Főképp katolikus vidékeken a gyermekek kántálása jelezte az advent kezdetét. Karácsonyi énekeket, jókívánságokat tolmácsolva járták a falut, némi adomány reményében.

Négy vasárnap, négy gyertyaszál
Sziporkázó ragyogás, csillogó díszek, szeretettel csomagolt ajándékok, ünnepélyes hangulatok, gyertyák nyugalmat árasztó fényei, illatok.

A naptári év szerint disznóölő Szent András napja (november 30.) a téli napforduló ideje, az advent kezdete. Az adventus latin szó jelentése: megérkezés, eljövetel. Ez az időszak jelenti a várakozás, az előkészület, a felkészülés időszakát Jézus születésére. Ugyanakkor ettől a naptól kezdve - főként faluhelyen - elkezdődtek a disznóvágások, a torok, persze, tiszteletben tartva a vallási hagyományok által megjelölt böjti napokat, a szerdát és a pénteket, amikor nem lehetett húst enni. A böjt - részeként a várakozási időszaknak - a test és a lélek tisztulását szolgálta s szolgálja ma is.

A karácsony talán az ünnepek legmagasztosabbika. Nem csak lélekben készülünk rá, hanem külsőségekben is. Lakásunkat feldíszítjük. Bár nálunk csak néhány éve éledt újjá a szokás, az ajtódísz és az adventi koszorú mára elengedhetetlen kelléke az ünnepnek. Csak kevesen tudják, hogy ez utóbbi hagyománya még az ősidőkbe nyúlik vissza. A fűzfából készült, örökzölddel díszített koszorú készítésének legkorábbi nyomait a Keleti-tenger szigetvilágában találták meg. Reneszánsza a kontinensen a 19. században kezdődött újra. Egy hamburgi lelkész, Johann Wichern 1860-ban otthonában egy hatalmas fenyőkoszorút függesztett a mennyezetre, amelybe 24 gyertyát állított, minden adventi napra egyet. Időközben a gyertyák száma csökkent, s ma már csupán - az adventi vasárnapok számának megfelelően - négy gyertya ég a koszorún.

Az elsőt advent első vasárnapján kell meggyújtani, a második vasárnapon pedig már két gyertya és, a harmadikon három ég, a negyedik vasárnapon pedig teljes pompájában tündököl az asztalon elhelyezett vagy a mennyezetre felfüggesztett koszorú. A sorban gyulladó gyertyák növekvő fénye jelzi, hogy a karácsonyhoz közeledve múlik a bűn sötétsége és nő a fény. A koszorúk pedig évről évre követik a divatot. Formájuk általában kör alakú, de megjelennek az avantgárd stílust követő formák is.

A koszorú alapja készülhet vesszőből, szalmából, mohából, de fenyőágakból is, díszítésére pedig természetes alapanyagokat használnak: toboz, dió, száraz virágok, különböző növények terményei. Bár azt tartják, hogy az eredeti adventi koszorú színei a piros és az arany, manapság a legkülönbözőbb színekben készítik őket, s a vásárlók általában lakásuk stílusának megfelelőt választanak. Divat a kék, a bordó, az arany, ám az idén - a trendnek megfelelően - a szikrázó ezüst, a szolid fehér és a világoskék kombinációja jelenik meg.

Karácsony a világban

Már a Római Birodalomban is szerepel a naptárban a karácsony, mely szorosan kapcsolódik a kereszténységhez.

Igazán meghatározó ünnepnappá azonban csak sokkal később vált, sőt a karácsonyfa állítása és a karácsonyi üdvözlő lapok küldése alig kétszáz éves. A karácsony a legboldogabb ünnep egész évben, középpontjában a szeretet és a család áll. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy szerte a világban megünneplik, ám a szokások különbözőek

Írország
A gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. És hogy az öregúr se maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak a számára.

Spanyolország
Itt az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. Január 6-án a vízkereszt napján, amikor mi fát bontunk, pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek.

Belgium
A gyermekek nem ilyenkor, hanem december 6-án kapják az ajándékot a Mikulástól. A karácsonyfa alá vagy a tűzhely közelében lévő zoknikba csak kisebb dolgok kerülnek. A karácsonyi reggeli különleges édes kenyér. Az ünnepi menü aperitiffel indul, majd tenger gyümölcseivel folytatódik, a főétel pedig töltött pulyka.

Mexikó
Az ünnep estéjén énekesek vonulnak az utcára, kezükben hosszú rudakkal, amelyekre csengettyűket és gyertyákat erősítenek. Így mennek át a városon, egészen a templomig.

Norvégia
Karácsonyeste csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok ? kéz a kézben ? körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.

Kenya
Még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Ilyenkor a távol élő családtagok is hazautaznak, ha csak tehetik.

Svédország
Karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségével osztja szét az ajándékokat.

Anglia
A gyerekek még időben levelet írnak a Mikulásnak, amit bedobnak a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.

Finnország
A Mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak egyet. Karácsony napján a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához, hogy gyertyát gyújtson emlékükre.

Ukrajna
A gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.

Olaszország
Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz. Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak ajándékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és ez hoz szerencsét nekik a következő új évben.

Ausztria
A Mikulás (Heiliger Nikolaus) december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával. December 24-én pedig a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. A gyerekek izgatottan várják, hogy megszólaljon a csengettyű. Csak ezután léphetnek a gyertyákkal, díszekkel és édességgel feldíszített karácsonyfát rejtő szobába.

Libanon
A családok karácsony előtt egy hónappal gabonamagvakat ültetnek. December 24-én pedig a cserepeket a karácsonyi barlang és a karácsonyfa köré helyezik. A barlang Jézus születésének helyszínére utal.

Franciaország
A kisebb gyerekek kikészítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy karácsony estéjén a Mikulás beletegye az ajándékot. A nagyobbak a felnőttekkel elmennek az éjféli misére, majd hazatérve ülnek az ünnepi asztalhoz.

Németország
A németek karácsonykor nagyon feldíszítik a házat. Az ablakokba fakeretre erősített színes gyertyaégőket vagy színes képeket szerelnek, amelyek nagyon szépen mutatnak a téli éjszakában. A lakások többségében megtalálható a Betlehem is. A gyerekek a karácsonyi ajándéklistát rajzokkal díszítik és éjszakára az ablakpárkányra helyezik. Tetejére cukornehezéket tesznek, hogy a Mikulás biztosan megtalálja.

Új-Zéland
A karácsony náluk a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hőtött sört fogyasztanak.

Dél-Afrika
Itt is nyáron van karácsony. A kiadós ebéd után a családok meglátogatják barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelyben rendszerint valami ennivaló finomság van.

Ausztrália
A Mikulás ?szánját? nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasztják, majd lemennek a tengerpartra, vagy krikettet játszanak.

Csehország
Az emberek úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt. A Mikulás érkezését a gyermek Jézus jelzi kis csengettyűjével.

Lettország
A lettek szerint a Mikulás a szentestétől számított 12 napon át hozza az ajándékot a gyerekeknek! Az ünnepi menü: barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.

Portugália
Az ajándékok a tűzhely mellett felsorakoztatott cipőkbe kerülnek. Az ünnepi vacsora: sózott, szárított tőkehal burgonyával.

Svájc
Zürichben ilyenkor mese villamos jár, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A srácok karácsonyi dalokat énekelnek, közben pedig édességeket osztanak nekik.

Amerikai Egyesült Államok
Ahány etnikum él Amerikában, annyiféleképpen ünnepli a karácsonyt. A Kelet-Európából származó család pulykát készít karácsonyra, de a lengyel nagyszülők még ma is a keilbasit (lengyel kolbász) kedvelik. Az olasz származású férj viszont ragaszkodik a lasagne-hoz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A muzsika mágikus színpada

Ó, Bécs! Mozart városa, Beethoven városa, a császárváros, a zene fővárosa. Ahova minden zenésznek és zenerajongónak öröm megérkezni. Ami ennél is kellemesebb érzés, született bécsiként élvezni az ide zenei ajándékot hozó külföldi zenekarok és szólisták produkcióit, amelyek egyben őrzik és frissítik az itteni gazdag zenei hagyományokat. Tovább olvasom