Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Az Ab szerint túl bonyolult a LIGA Szakszervezetek kérdése

A Liga Szakszervezetek véleménye szerint "elhunyt" a népszavazás intézménye az Alkotmánybíróság hétfői döntése alapján.

Az érdekképviselet az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: az Alkotmánybíróság hétfőn úgy határozott, hogy a LIGA Szakszervezetek népszavazásra bocsátandó kérdése, miszerint "Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet?" - túl bonyolult és összetett ahhoz, hogy átlag állampolgár megértse.

A LIGA álláspontja szerint ilyen követelményrendszer nem következik sem az Alkotmányból, sem a népszavazásról szóló törvényből, ami nem véletlen, hiszen nem lehet úgy megfogalmazni egy kérdést, hogy az egyszerre legyen rövid, egyértelmű, áttekinthető és eldöntendő, ugyanakkor részletesen kifejtett, a lehetséges társadalmi és pénzügyi hatásokat alternatíváiban feltáró és összegző.

"Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság ma kimondta, hogy a népszavazás intézménye nem működik és nem működhet a jövőben, hiszen a döntésre jogosult magyar nép sosem lesz képes megítélni, hogyan szeretne élni, miként szeretne dönteni" - olvasható a közleményben.

Az Alkotmánybíróság (Ab)honlapján közölt hétfői döntés szerint a testület megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) 2010. január 14-én hozott, az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítő határozatát, és új eljárásra utasította az OVB-t.

Az OVB határozata ellen tavaly januárban egy magánszemély nyújtott be kifogást. "Az Alkotmánybíróság — alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban — a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el" - olvasható az Ab honlapján.

Mint kifejtették, ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igen-nel vagy nem-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). Mindez feltételezi a feltett kérdés tényleges egyértelműségét, érthetőségét. A fent leírtakból következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen vagy félreérthető kérdés sem tekinthető egyértelműnek.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.
Az Ab 2007-ben már megállapította: a választópolgári egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan.
Az Ab szerint a kifogással élő helyesen hivatkozott arra a paragrafusra, amely "az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapításakor a biztosítottak születési évéhez mérten különböző életév betöltéséhez köti az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt". Az érvelés szintén helyesen hivatkozik a hatályos nyugdíjrendszer feltételrendszerének komplexitására - mondta ki az Ab.

"A népszavazásra feltenni kívánt kérdés ezen komplex feltételrendszer egyik elemét kívánja rögzíteni az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár meghatározott életévhez való kötésével; anélkül azonban, hogy a választópolgár számára világossá tenné, hogy ez jár-e, és ha igen, milyen hatással, változással az öregségi nyugdíj megszerzésének további feltételeire nézve. Így a választópolgár döntése meghozatalakor nem lehetne tisztában azzal, hogy a kérdésre igen-nel vagy nem-mel szavazás esetén döntésének milyen pénzügyi, vagy egyéb következményei lennének, például a szolgálati idő és a nyugdíj mértékére nézve.

A népszavazásra bocsátandó kérdésről tehát úgy kellene döntésüket meghozniuk, hogy nem volna egyértelmű számukra, a népszavazás sikere milyen változásokkal jár a nyugdíjrendszerben, és ennek milyen társadalmi, pénzügyi és más hatásaival kellene számolniuk" - olvasható az Alkotmánybíróság határozatában.

Olvasóink írták

  • 9. LAZA 2011. március 01. 18:00
    „Hányszor de hányszor irtam erről a bagázsról,hogy régen fel kellett volna oszlatni őket.
    Egy élősködő népség nincsen egyetlen érthető tiszta határozatuk.
    Kivéve a hasonló népgyülölő megfogalmazásokat.
    Méltó hozzájuk a köztársaság elnők intézménye.
    Mennyibe kerülnek ezek a tudálékoskodó semmirekelők nekünk.
    Amelyik párt a zászlójára tűzi a feloszlatásukat az nagy eséllyel pályázhat a következő kormány megalakítására.”
  • 8. bellotto 2011. március 01. 09:46
    „Vérlázító szöveg, a "hülye népre" csak 4 évente van szükség? Mintha az Orbán féle fityeszbanda mondta volna a választás előtt hogy a Nép tudja mit akar. Hamar változott. Nem kellene az ingyenélő hatalmas kormányt és holdudvarát eltartani + nem csak attól a 1,6 millió szegény melóstól hajtanák be az adókat, hanem a többi 3 milliótól is, nem kellene a 400 ft benzinár, nyugdíjba 55 évesen lehetne menni stb. Aki ledolgozott 30 - 35 évet megérdemelné, ha egészsége engedi,hogy élvezze a hátralévő éveket”
  • 7. miracle 2011. március 01. 09:02
    „Nem zavar a nickneved ?”
  • 6. miracle. 2011. március 01. 07:47
    „Igen, mi pógárok hülyék vagyunk.
    ami persze igaz, mert tűrjük még ezt a semmirekellő politikai gárdát a nyakunkon, és itt most az összesre gondoltam.”
  • 5. igazmondó 2011. március 01. 07:10
    „bár az elutasítás oka arcpirító, nyugdíjkorhatárba népileg beleszólni az álmoskönyv szerint sem jó móka. Ennyi erővel megszvazhatjuk, hogy alanyi jogon heti százezret mindenkinek...”
  • 4. mikvannak 2011. március 01. 05:57
    „Felháborító milyen szöveg ez !!!!Most már mindent szabad!! A magyar nép sosem lesz képes megítélni dolgokat!!!
    Azt bátran merem mondani 40 év munka után ,tudja a magyar nép mit akar.Úgy szeretne élni ,hogy a nyugdíja a megélhetéshez elég legyen.Az pedig már a vezetőink dolga hogy a feltételeket megteremtsék, amit igértek is hisz ők tudják, hajrá fiuk !! Elég már a nyafogásból másra mutogatásból ,de ezeket az övön aluli ütéseket el kellene felejteni!!
    Talán ,ha megfelelő bért fizetnének a dolgozóknak,nem csak pár embernek,akkor az adó is ny.járulék is több lenne.Tudom nem lehet mert nekik az jár,pedig felhasználni nem tudja azt sok sok milliárdot amit a vállalatokból kivesznek,mert már az ükunoka is elvan látva minden jóval.ÉS EZ NEM IRIGYSÉG!!!EZ TÉNY !!”
  • 3. BsBe 2011. március 01. 05:27
    „Ja kérem, itt nem erről van szó. Ha az Alkotmánybíróság (és persze a bírák) továbbra is működni szeretnének, azért áldozatot kell hozni. Az elmúlt hónapokban már tapasztalhatták, milyen a széllel szemben.....
    Most már (természetesen a választók érdekeire tekintettel) vigyázni kell mikor, és milyen döntést hoznak. Teljesen igazuk van abban, "a népszavazás intézménye nem működik és nem működhet a jövőben, hiszen a döntésre jogosult magyar nép sosem lesz képes megítélni, hogyan szeretne élni, miként szeretne dönteni" Honnan tudhatna egyértelmű igennel, vagy nemmel válaszolni arra, hogy akar-e 62 éves kora után is dolgozni? vagy szeretne innen már nyugdíjas lenni...
    Persze, hogy fel kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a nyugdíjat már (vagy hamarosan) teljesen elköltik. Ahhoz, hogy az időközben beszedett járulék elég legyen, nem kell több nyugdíjas, elég azok járandóságát fizetni, akik már most azok.”
  • 2. 1899 2011. március 01. 05:18
    „"az Alkotmánybíróság ma kimondta, hogy a népszavazás intézménye nem működik és nem működhet a jövőben, hiszen a döntésre jogosult magyar nép sosem lesz képes megítélni, hogyan szeretne élni, miként szeretne dönteni"

    ÉN TUDOM,HOGY AKAROK ÉLNI,ÉS EL IS TUDOM DÖNTENI <moderálva>”
  • 1. Jandex 2011. március 01. 04:36
    „A Fidesz és a KDNP által 2007. október 15-én az OVB-hez benyújtott, és az Alkotmánybíróság döntésére váró népszavazási kérdések:
    "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvényt, hogy a tiszteletdíj és a költségtérítés összege az euró bevezetéséig NE emelkedhessen?"
    "Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, valamint az államtitkárok illetménye a 2002. december 31-én hatályos - a miniszterelnökre, miniszterekre, illetve a politikai államtitkárokra vonatkozó - törvényi rendelkezések szerinti összegben kerüljön meghatározásra és ez az összeg az euró bevezetéséig NE változzon?"
    "Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát?"
    "Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezővé a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményének, valamint az állami költségvetés terhére biztosított egyéb juttatásainak, továbbá mindezek változásainak személyenkénti nyilvánosságra hozatalát?"
    A teljesség igénye nélkül!!! Ezek mennyivel érthetőbb kérdések voltak! :)))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán rendet akar a fociban

Közös erőfeszítéssel kell rendet tenni a magyar futballban - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Labdarúgás Fórumán. Tovább olvasom