Kisalföld logö

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 1°C | 13°C Még több cikk.

Az 1956-os megbélyegzés 1989-ig tartott

Tizenkét napos őszi forradalmunk megtorlása évekig tartott: az 1956. november 4-i szovjet intervencióval kezdődő leszámolás még 1962-ben, az elítéltek többségének szabadon engedésével sem ért véget. Csongrád megyei forradalmi tettekért Kováts Józsefet és Földesi Tibor végezték ki.
Őszi forradalmunkban új helyzetet teremtett az 1956. november 4-i szovjet intervenció. A támadás első számú célpontja Csongrád megyében Szeged volt.

Utóvédharcok

A várost az 51 évvel ezelőtti november 4-én bekerítették, de még nem szállták meg. A nemzetőrség nem lett volna elegendő a védelemhez, ezért az összecsapások elkerülése lett a forradalom helyi vezetőinek legfőbb célja. November 5-én megérkezett a szovjet haderő: a város néhány pontján rájuk lőttek, azok meg belőttek egy házba és röpcédulával terítették be a várost. A nemzeti bizottság ülésén már a szovjet tisztek is részt vettek – elrendelték a fegyverek begyűjtését, megalakult az MSZMP helyi szervezete. November 6-án délután szovjet harckocsik fogták körül a városházát, feloszlatták a nemzeti bizottságot és egyes tagjait letartóztatták. Megalakult a Szegedi Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács, melynek elnökévé Tombácz Imrét nevezték ki, elnökhelyettesének fölkérték a már nem létező forradalmi testület elnökét, Perbíró Józsefet.

Kapituláltak az akkori megyeszékhely, Hódmezővásárhely vezetői: a nemzeti bizottság november 4-ére meghirdetett ülésére csak Erdei István ment el, aki a megszállás elleni tiltakozásul lemondott tisztségéről és elment a városból. Békésen átadta Szentest az oroszoknak november 4-én a forradalmi bizottság és a forradalmi katonai tanács. Az első testület tagjait november 7-én letartóztatták, de másnap elengedték.

Makón nem mondott le a nemzeti bizottság november 4-én, sőt: 21-éig kezében tartotta a politikai vezetést. Ugyanakkor november 9-én a szovjetek ellenállás nélkül elfoglalták a várost, s a nemzetőrséget megszüntették. Csongrádon mozgósítást rendeltek el, aknákat telepítettek a bekötőutakra november 4-én, de a nemzeti bizottság döntésére a katonák nem szálltak szembe a szovjetekkel, akik november 6-án békésen bevonultak, hat nap múlva pedig megalakult a restaurálódó tanács.

Irány a határ!

A megye falvain csak átvonultak a szovjet csapatok, a kisközségek forradalmi testületei mégis megszüntették működésüket – olvashatjuk A vidék forradalma 1956 című tanulmánykötetben Farkas Csaba történész-levéltáros összegzését.

A Kádár-kormány hatalomra jutása után a dél felé menekülők főleg a Szeged környéki határszakaszon próbáltak átjutni Jugoszláviába. Lelőttek két szegedi ipari tanulót (Oszlács Bélát és Csepregi Bálintot) a határőrök, amikor diáktársaikkal egyetemben szökni próbáltak.

Szovjet tankok a szegedi városháza körül. Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye

Hatalmi erőszak

A munkástanácsok igyekeztek összehangolni munkájukat: november 23-án 15 pontos követelésüket (közte a szovjet csapatok kivonása; az ország semlegessége; szabad választások; a sztrájkjog és a szólás-, vallás-, véleménynyilvánítás szabadságának elismerése) is átadták Apró Antalnak. De december 9. után már csak illegalitásban gyűlésezhettek. A testületek elhaltak, szegedi vezetőiket 1957 márciusában letartóztatták.

Mártírjaink

Kováts József az 1956-os forradalmat előkészítő eseményeknek is részese volt. Az október 26-i szegedi tüntetésen megsebesült, de 29-étől a Szegedi Néptanácsnak, majd október 31-étől a Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottságnak a mezőgazdasági és pénzügyi osztályát, valamint a rendészeti-belbiztonsági ügyeket felügyelő tagja. Az úgynevezett Perbíró-perben halálra ítélték. A szegedi forradalmi testületbe a szövetkezeti kisiparosok delegálták Földesi Tibort, aki elnökségi tagként – az elnök Perbíró József alárendeltségében – koordinálta az ÁVH intézményeinek felszámolását, lefoglalta gazdasági irataikat, azok tartalmáról beszámolt. Őt a Budapesti Katonai Bíróság a szegedi eseményekben való részvételért halálra ítélte.

Az utolsó sztrájkokat Szegeden december 12-én és 13-án tartották. Ezután lecsapott a hatalom: a szegedi rendőrkapitányság 1957 májusáig 209 személyt tartóztatott le és indított ellenük eljárást politikai bűncselekmény miatt. A megyei bíróságon az alföldi illetőségű statáriális tanács járt el a jelentősebb perekben, majd 1957 áprilisától a népbírósági tanács hozott ítéletet 7 perben 38 személy ellen. Csongrád megyében 1962-ig 690 személyt ítéltek el a leggyakrabban államellenes szervezkedés, izgatás, esetenként rablás és gyújtogatás vádjával.

Annak ellenére, hogy az itteni forradalomban nem oltották ki egyetlen kommunista életét sem, megyénkben is súlyos, sőt halálos ítéletek is születtek.

Kivégzés fenyegette, de végül 15, illetve 14 év börtönbüntetést kapott Perbíró József és Királyházi Sándor, a Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság háromfős elnökségének két tagja. Hasonlóképpen halálbüntetés fenyegette Hajdú Ferencet, a makói forradalom vezetőjét. A szegedi 1956-ban vállalt szerepéért kivégezték Kováts Józsefet és Földesi Tibort.

Megtorlásként tiltott határátlépési kísérletért 2-8 hónap, izgatásért 2-5 év, fegyverrejtegetésért 6-8 év börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A közbiztonsági őrizetbe vétel, az internálás, a munkahelyről való elbocsátás is a megtorlás része volt. Például Szegedről 57 személyt internáltak 1957 májusáig. De évek múlva is büntetett a hatalom: például az útlevél megvonásával, vagy azzal, hogy „flekkes személy" nem kapott a képzettségének megfelelő munkahelyet. Az „ellenforradalmiság", vagyis az 1956-os forradalomban való részvétel vád és lemoshatatlan billog maradt – egészen a Kádár-rendszer végéig.

A megtorlás hosszú hónapjainak messze nyúló hatása, hogy évtizedekre kitörölték a közemlékezetből, de még a családi beszélgetésekből is 1956 forradalmát, a 12 fényes őszi napot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Buszbaleset: Magyar áldozatok Ausztriában

A súlyos sérültek egyikének karját amputálták abban az ausztriai kórházban, amelybe a hétfő… Tovább olvasom