Kisalföld logö

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 3°C | 16°C Még több cikk.

Autopolis: a pólusprogramról a kamarában

Konzorciális szerződés aláírásával kezdődött a kamarában a Győr pólusszerepéből adódó feladatokat, lehetőségeket feltáró „Beszéljük meg!" fórum.

Konzorciális szerződés aláírásával kezdődött a kamarában a Győr pólusszerepéből adódó feladatokat, lehetőségeket feltáró „Beszéljük meg!" fórum. Az egyetem, a kamara, az ipari park, az Innonet kht. és a Pannon Autóipari Klaszter arra szövetkezett, hogy mozgósítja erőforrásait a nyugat-dunántúli fejlesztési pólus projekttervezési és végrehajtási szakaszában is a célok eléréséhez.

A fórumon Szűcs Erika miniszteri biztos és Várfalvi Andrea a Nemzeti Fejlesztési Hivatal képviseletében adott összefoglalót az operatív programokról, a pályázati elvekről. Rámutattak: egy projekt egy operatív programból finanszírozható, így fennáll a széttagoltság lehetősége. Átfogó gazdasági stratégia mentén kell a projekteket megtervezni és menedzselni ahhoz, hogy a kedvező regionális gazdasági hatások bekövetkezzenek. Eredics Imre, Győr alpolgármestere ismertette a fejlesztési pólus lehetőségeit. Tapasztalata szerint a régión belüli városhálózattal való kapcsolatok fejlesztése sok energiát emésztett fel, azonban ez is feltétele a régiós szintű gazdasági fejlődésnek. Az operatív programok megfogalmazása még folyamatban van, úgy véli, jó lenne, ha a fejlesztési pólus projektjei bekerülhetnének az ágazati programokba és nem a regionális operatív program terhére valósulnának meg. Eredics szerint idén több konkrét tervezési munkát kell elvégezni, jövőre már építési beruházások is elkezdődhetnek.

A fórumon egyértelművé vált: az önkormányzatok és a regionális fejlesztésben érintett összes szervezet kitartó munkájára van szükség a fejlesztési pólus céljainak megvalósulásához. Dr. Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem rektora foglalta össze a konzorcium terveit. Az egyetemi tudásközpont már eddig is létezett, fejlesztése az ipar igényei szerint valósul meg, a partnerszervezetek közreműködése révén meg fog felelni a feladatoknak. Mihalicz Antal, a kamara elnöke köszöntőjében elmondta: a fórum megszervezésének az volt a célja, hogy a kamarai tagokat, vállalkozókat az autóipari pólus programjáról tájékoztassa, hiszen Győr a pólusprogramban az Autopolis nevet választotta. Úgy véli, a kamarának mint a gazdaság önkormányzatának az a feladata, hogy koordinálása révén elérje, a vállalkozások profitáljanak a pólusszerepből adódó lehetőségekből.

– Az egyetemet a térség és gazdasága hozta létre, elvárhatja, hogy motorja legyen a fejlesztéseknek. Kötelessége olyan tudásbázist biztosítani, ami hátteret jelent az előrelépéshez. Persze ennek a fajta segítségnek akkor van értelme, ha a tudáselemek hasznosulnak, a kis- és középvállalkozásokat alkalmassá teszik arra, hogy a világszínvonalú járműgyártás partnerei, a nagy konszernek beszállítói legyenek. Ezért is fontos, hogy a kamara ösztönzi a pólusprogramhoz kapcsolódó gazdasági összefogást – mondta el a fórumon dr. Szekeres Tamás.


Balogh József győri polgármester megerősítette: az önkormányzat számít a kamarára, már csak azért is, mert a város fejlesztése erős iparára épül. Ha van pénz a gazdaság fejlesztésére, akkor lesz a jobb utakra, az egészségügyi és a közszolgáltatásokra, a jobb életkörülmények megteremtésére is. A városvezető örül annak, hogy a kamara ha kell, keményen kiáll a város mellett, ezt bizonyította, mikor harcba szállt azért, hogy Győré legyen a pólusszerep. Az együttműködés véleménye alapján a továbbiakban is kölcsönösen előnyös lehet a részletek kidolgozásakor.
– Az első Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalata, az eredményes pályázatok származási helye azt mutatta, hogy spontán koncentrációk központjai a hazai nagyvárosok. Ezek lettek a pólusvárosok, hálózatuk fontos része Magyarország fejlesztéspolitikájának. Leginkább az innovációs láncok kialakulását, a kkv-k és a tudásháttér együttműködését kell ösztönözniük, bár a Nyugat-Dunántúl e téren eddig is élen járt – szögezte le Szűcs Erika miniszteri biztos.

Az iparpolitika tekintélye

Az európai pólusprogramokat két kezdeményezés generálta az unióban két éve. Franciaország, hogy helyreállítsa az iparpolitika tekintélyét, a gazdasági erőközpontokat az élvonalba bekapcsolja, meghirdette a fejlesztési pólusok programját. A győri előadáson a sikeres francia gyakorlatot Francois-Xavier Level kormánytanácsadó ismertette. Hazájában csaknem hetven pólus működik, közülük tíz járműipari pólus. Ugyancsak 2004-ben találkoztak a nagy európai városok vezetői Bécsben és egyetértettek abban: a városok az eredményesség gyűjtőpontjai, de a problémák is ezekben a „polisokban" jelentkeznek először, ezért fejlesztésük külön kell hogy megjelenjen az EU fejlesztéspolitikájában. A tudásgazdaság idején a nagyobb településeken produkálhatnak a befektetések olyan hasznot, aminek hatása egy egész térségben érezhető.

Stratégiai szövetségben

– A Nemzeti Fejlesztési Hivatal stratégiai szövetségesének tekinti a gazdasági kamarákat, a kamarákon keresztül igyekszik bevonni a gazdasági szférát a tervezésbe, főként a klaszterszervezésbe, ahol nagy szükség van a vállalkozások tapasztalataira, hogy a piacképes termékeket, technológiákat megtalálják, ráadásul a helyi sajátosságokat is a régió cégei ismerik a legjobban, ezért is jelentős a megyei gazdasági kamarák szerepe – jelentette ki Várfalvi Andrea, a hivatal főosztályvezető-helyettese.

Eredics Imre alpolgármester arról beszélt, hogy Győrben az ipari szektor a meghatározó, azért a pólusprogram is erre helyezi a hangsúlyt, főként a járműgyártásra, mert az informatika mellett még mindig ez a leginnovatívabb, legfejlődőképesebb ágazat és Magyarországon ennek Győr a központja. Az autóiparhoz kapcsolódva a programban a logisztika is nagy szerepet kap, s mivel világunk egyre energiaéhesebb, Győr pólusprogramjának a harmadik nagy egysége a megújuló energiák hasznosítása.

Projektmenetrend

Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Baráth Etele nemrégiben Győrött a hazai pólusvárosok vezetőinek közös sajtótájékoztatóján a pólusprogramok menetrendjéről elmondta: az elfogadott tervek alapján az elkövetkezőkben megvalósíthatósági elemzéseket kell készíteni. Azokból kell kiemelni olyan katalizátorprogramokat, amelyekhez a legtöbb magántőke társul. Kidolgozásukhoz a városok állami támogatást kapnak. A tervek alapos előkészítése azért fontos, hogy 2007. január elsejétől elkezdhessenek „csorogni" az uniós pénzek. Sikeres pályázatok révén egy-egy pólusnak százmilliárd forint juthat.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A részeg rokont vitték el az áldozat helyett a rendőrök

Egy Botoşani megyei településen, Corlateni-ben a rendőrség számára nagyon nehezen kinyomozható… Tovább olvasom