Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Átvezetni a Rábát a jövőbe

Pintér István, a Rába rt. új elnök-vezérigazgatója büszke a cég múltjára, de modern vállalatot szeretne.

„Egy a gyökereire és múltjára büszke, de modern vállalatot szeretnénk. Tisztában vagyunk helyi szerepünkkel, ismerjük a kor követelményeit, tudjuk és értjük az iparágat, a piacokat, s képesek leszünk arra, hogy a Rábát átvezessük a múltból a jövőbe" – jelentette ki a Kisalföldnek adott interjújában Pintér István, a Rába rt. elnök-vezérigazgatója.

Kattintson a képre!
– Közel egy hónapja irányítja a Rába rt.-t elnök-vezérigazgatóként. E rövid idő alatt érezhető már a két poszt összevonásának előnye?

– A menedzsment is helyet kapott az igazgatóságban, s erre a privatizáció óta nem volt példa. Az összevonás egyik előnye, hogy közvetlenül is beleszólhatunk a Rába életét meghatározó döntésekbe. Azzal pedig, hogy kisebb létszámú lett az igazgatóság, a döntéshozatal felgyorsulhat.

– Huszonöt éve dolgozik a Rábánál, s felért a csúcsra. Előtte több vezérigazgató alatt is dolgozott. Van-e vezetői ideálja?

– A vezérigazgatót a vezetési stílusa határozza meg. Az elmúlt évtizedekben többféle stílus is jellemző volt a Rábánál. Volt parancsuralmi, olyan is, ami hagyta a dolgokat kiforrni, s csak stratégiai kérdésekbe szólt bele. Van egy harmadik vezetési stílus is, a demokratikus, ami teret enged az alulról jövő kezdeményezéseknek, a döntés után azonban a végrehajtásban megszűnik a demokratizmus, s helyét átveszi a centralizmus. Én ennek vagyok a híve, már csak azért is, mert ez a vezetési stílus mindenki számára lehetővé teszi, hogy részt vegyen a cég életének alakításában, és azonosulhat a célokkal.

– Ha már az egykori vezérigazgatók szóba jöttek, elődei bevallották, hogy a legendás Horváth Ede szelleme, kimondva vagy kimondatlanul, ott lebegett fölöttük. Ön gondol-e időnként a „vörös báróra"?

– A múlt történéseit nem lehet elfelejteni, még akkor sem, ha a Rába életében óriási változások történtek. Nincs már KGST, amely alapvetően meghatározta a gyár életét. A politika pedig kilencven után a magyar gazdaságra gyakorlatilag ráengedte a piacgazdaságot, s ez sokkszerűen érte a vállalatokat, így a Rábát is. A mi helyzetünket tovább rontotta, hogy globális receszszióba csúszott a világgazdaság.

– A Rába nevén kívül egyáltalán hasonlít a mostani cég a kilencven előttire valamiben is?

– A gyökerek azonosak, mivel a Rába egy járműipari vállalat volt, most is az, s az is marad. Ami más, az a szemlélet. A KGST időszakában nem volt szükség piaci munkára, mivel a politika eldöntötte: ki mit gyárt, s arra biztos vevők voltak. A piaci kockázat menedzselése is ismeretlen volt, mert amit leszállított a Rába, azt elfogadták, s automatikusan jött a pénz.

– A Rába hosszú évek óta veszteséggel termel. Ön lehet az első, aki megállítja ezt a folyamatot, s végre nyereséget produkálnak?

– A tavalyi évet kétmilliárd forintos nyereséggel zártuk, igaz, ezt nem a termelés adta, hanem az, hogy jól menedzseltük az árfolyamváltozásokat. Én a folyamatokra helyezem a súlyt. Amikor átvettem a Rábát, 31 milliárd forintos éves forgalom mellett hétmilliárd forint volt az üzemi veszteség. Tavaly ezt már jelentősen lefaragtuk a számunkra kedvezőtlen dollárgyengülés mellett, s növeltük az árbevételt is, amely az idén meghaladja a 45 milliárd forintot. A cél mindenképpen az, hogy mindhárom üzletágunk nyereséget hozzon. Az eredmények alapján jó úton haladunk: az idei év során is folyamatosan javul a cég eredménye. Ez lehetővé teszi, hogy a tavasszal meghirdetett középtávú stratégia megvalósuljon és a csoport két legnagyobb üzletágának, a futóműnek és az alkatrésznek az árbevétele 2007-re elérje a 200 millió eurót, és a Ráb rt. eredményesen működő, modern vállalat legyen.

– Vezérigazgatóként mivel lenne elégedett, mi az, ami után elégedetten csettinthetne?

– Azt vállaltam, hogy átalakítom a Rábát úgy, hogy nemzetközi piacon értelmezhető struktúrában működjön és iparági összehasonlításban az elvárt hatékonysági mutatókkal rendelkezzen, közben pedig pozitív eredményt érjen el. További fontos cél, hogy felgyorsítsuk az ingatlanhasznosítást, amely a cég egyik rejtett értéke.

– Győrben sokan azt hiszik: óriási összegeket kaszált a Rába a Budai úti telephely felszámolása után, ahol épül az Árkád üzletközpont s nagyon sok lakást is terveznek a helyére.

– Amit eddig tettünk, az inkább vitte a pénzt, hiszen a területek felszabadítása, a gépek és a gyártás áttelepítése komoly költségekkel jár. A telephely-racionalizálási program arról szól, hogy a hatalmas rezsit, ami adóban, energiában, fenntartásban jelentkezik, csökkentsük. Így azokra a helyekre tesszük át a termelést, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Említhetném a győri reptéri telephelyet vagy éppen Sárvárt és Mórt. Ezekbe sok pénzt invesztáltunk.

– Mikor látnak pénzt a Budai úti telephelyből?

– A még ott maradt tevékenységeket is rövidesen átvisszük központi telephelyünkre, s a jövő év elején felgyorsulhat az ingatlanfejlesztési program.

– Mennyi ennek a piaci értéke?

– Nehéz megbecsülni, különböző számítások is vannak. A volt központi telephely nagy előnye, hogy jó helyen van, pár száz méterre a Belvárostól. A piaci értéket mindig a vevő állítja be. Hozzávetőleges értékeket azonban tudok mondani. Győrött ma 10 és 25 ezer forint között mozog a négyzetméterenkénti telekár, attól függően, hol helyezkedik el.

Ha szorzunk-osztunk 4,5–11 milliárd forint közötti összeg jön ki, ennyit kaphatnak a 45 hektáros területért. De ezenkívül vannak még más ingatlanjaik is, mint az écsi próbapálya vagy a Konferencia Hotel, amely ugyancsak foglalkoztatja az embereket.

– Valóban, két nagy presztízsberuházás van még a birtokunkban, a szálloda és a próbapálya. Évek óta próbálkozunk az utóbbi hasznosításával, s kisebb sikert jelent, hogy a kihasználtságán tudtunk javítani, hiszen az Audi és a Suzuki is használja tesztelésekre. Messze vagyunk azonban attól, hogy a végleges megoldást megtaláljuk. A szálloda elég nagy értékű beruházás volt, s a könyveinkben is nagy értéket képvisel. A belső elrendezés pedig nem igazán alkalmas szállodának, így a potenciális vevői kör erősen limitált.

– Ha már a Suzukit említette, a Rába komoly beszállítója a japán cég magyar gyárának. Nincs viszont üzleti kapcsolatuk a győri Audival, pedig egymás mellett van a két gyár.

– Büszkék vagyunk arra, hogy a minőség, ár és szállítási megbízhatóság hármas mércéjén megfeleltünk a Suzuki elvárásainak, s beszállítók lehetünk. Ami pedig az Audit illeti: folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, s ha beszerzési stratégiájukban lényeges változás történik, készen állunk arra, hogy a szomszédos Audinak is beszállítói legyünk.

– Mit hoz a jövő a Rába életébe, milyennek képzeli el a céget néhány év múlva?

– A Rába Magyarország 200 legnagyobb vállalatához tartozik. Az egyik gazdasági hetilap által évente összeállított rangsorban a 2004. évi eredmények alapján a 129. helyről előre léptünk a 112. helyre, s közel van a százas klub. A jövő a racionalitás jegyében kell hogy íródjon. Egy vállalat vezetésének megalapozott üzleti döntéseket kell hoznia, s az emóciókat háttérbe kell szorítani, ami Győrben nem egyszerű dolog. Egy gyökereire és múltjára büszke, de modern vállalatot szeretnénk, s ennek megvalósításához egy átalakult – fiatal, dinamikus – vezetői csapatunk van. Tisztában vagyunk helyi szerepünkkel, ismerjük a kor követelményeit, tudjuk és értjük az iparágat, a piacokat, s képesek leszünk arra, hogy a Rábát átvezessük a múltból a jövőbe. A Rába szeretne aktív tagja lenni a helyi közösségnek, de nem úgy, ahogy korábban. Stadiont és színházat nem fogunk építeni, s újabb próbapályát sem. Egyre jobban bekapcsolódunk azonban Győr közéletébe, felvettük a kapcsolatot az egyetemmel, a helyi középiskolákkal, hogy az utánpótlást biztosítani tudjuk. Támogatjuk a Győri Nyár rendezvényeit és a Presztízs-díjakat is, amelyeket éppen a Kisalföld menedzsel mint főszponzor.

– A Rába 3200 embernek ad megélhetést. Marad a létszám, vagy újabb leépítéseket is terveznek?

– A piaci és a cégméretet mindig össze kell hangolni. Azt nem tudom garantálni, hogy nem lesznek változások, a célunk az, hogy növekedjen az árbevétel és javuljon a hatékonyság. Abban bízom, hogy ez nem okoz drasztikus változásokat a munkaerőpiacon.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétvége - Kiállítás és horgászás

Ismert szegedieket, illetve a közélet, a kultúra és a gazdaság jeles Csongrád megyei képviselőit… Tovább olvasom