Kisalföld logö

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 1°C | 13°C Még több cikk.

Attrakciók híján évről évre kevesebb vendég

Kevés olyan település van Magyarországon, ami hasonlóan kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, mint Mosonmagyaróvár. A város amellett, hogy két folyó találkozásánál, illetve az osztrák és a szlovák határ mellett fekszik, még kiváló termálvízzel is rendelkezik. Ennek ellenére Mosonmagyaróváron hanyatlik az idegenforgalom. A főszereplők egymásra mutogatnak.

Sétálóutca kamionokkal,

lapos programok


A magyaróvári belváros és a termálfürdő környéke mára szinte teljesen elnéptelenedett, az üzletsorok foghíjassá váltak. A történelmi belváros díszkövekkel burkolt utcája valójában nem sétálóutca, hiszen a városháza „boldog-boldogtalannak” kiadja a behajtási engedélyt, a járókelők pedig alig győznek elugrálni a kamionok és a luxusautók elől. A város hagyományos kulturális rendezvényei évről évre egyre laposabb programokat vonultatnak fel, az itt élőknek már-már az az érzésük, hogy ezeket a szervezők kizárólag saját maguknak rendezik meg.
Az idegenforgalomban érintettek szerint mindez összességében hozzájárult ahhoz, hogy a város turisztikai szempontból mára teljesen leépült. A Kisalföld által megkérdezett szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a gondolkodásmód és hozzáállás változtatása szükséges Mosonmagyaróvár turizmusának fellendítéséhez.

Nincs miért idejönni

– Mitől lenne itt idegenforgalom a város jelenlegi helyzetében? – tette fel a kérdést Báznai Bertold, a Thermal Hotel egyik tulajdonosa – amúgy önkormányzati képviselő, korábban alpolgármester – lapunk megkeresésére. – Lehet vitatkozni azon, hogy a fürdő miért nem fejlődött és jutott ilyen állapotba. Ezzel azonban vitathatatlanul megpecsételődött a város sorsa. Amíg nem valósul meg a tervezett fejlesztés, addig nem is lesz megfelelő irányú változás Mosonmagyaróvár idegenforgalmában. Az elmúlt években a régióban sorra épültek fel, újultak meg a fürdők, hatásuk folyamatosan érezhető a vendégek fogyatkozásában. Szállodánk nyitása óta csaknem húsz százalékkal csökkent a vendégek száma.
– A város turisztikai nevezetességeinek megtekintése legfeljebb félnapos programot jelent az ide látogatóknak. Erre nem lehet idegenforgalmat építeni, vendégeket idecsalogatni. Szükség lenne valami egyedi programra, attrakcióra, ami idevonzaná a turistákat. Ehelyett a város hagyományos rendezvényei évről évre folyamatosan leépülnek, s nemhogy a turistákat, de még a helybelieket is egyre kevésbé érdeklik.
– Elsődlegesen az önkormányzat feladata lenne a helyi idegenforgalom fejlesztése, ezzel szemben semmit sem tesznek a probléma kezelése érdekében. A város a helyi vállalkozóktól várja a helyzet megoldását, ahelyett, hogy megfelelően tenné a dolgát. Úgy vélem, súlyos problémák vannak az illetékesek hozzáállásában és gondolkodásmódjában ezen a téren – mondja Báznai Bertold.

Közömbösség

és hozzá nem értés


– Minden városban keresni kell a meghatározó vonzerőt. Mosonmagyar-

óváron vitathatatlanul ez a termál lehet. Ezért nagyon fontos, hogy jó színvonalon működjön – vélekedik dr. Szeredi Zoltán, a már privatizált Flexum Rt. vezérigazgatója. – Az önkormányzat soha nem tartotta fontosnak a fürdő fejlesztését. Cégünk addig tudott ezzel foglalkozni, amíg voltak egyéb tevékenységeink – köztisztaság, konténergyártás, virágexport, gyertyaexport. Ezekből a tevékenységekből vontunk el nyereséget és segítettük a termál színvonalának javítását. A tulajdonosok döntése alapján aztán elkerültek a Flexumtól ezek a tevékenységek és csak a fürdő maradt. Sőt, még a maradék nyereség felét is elvitték, gyakorlatilag lenulláztak bennünket.
– Mindig is hiányzott a felismerés a városban, hogy a turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a termál megfelelő színvonala. Időközben pedig a környezetünkben számos fürdő több milliárd forintos pályázati forrásból fejleszteni tudott. Ezek olyan előnyre tettek szert, hogy ezt most már nagyon nehéz behozni.

A külföldi csőlakók

otthona a város?


– A város számára a turizmus soha sem jelentett semmilyen fontos célt, nem tekintették a város életében meghatározónak. Pedig meggyőződésem, hogy Mosonmagyaróvár jövője a turizmusban rejlik. Akkor kellett volna a turizmusra többet fordítani, amíg jelentős mértékű iparűzési adó folyt be az önkormányzathoz. Ám úgy vélem, jelenleg is körülbelül 500 millió forint úszik el bizonyíthatóan évente pazarlással az önkormányzatnál. Ebből bőségesen lehetne finanszírozni a város turisztikai fejlesztéseit. Az idegenforgalom nagyon összetett szolgáltatás és nagyon sok apró intézkedés sokasága. Járható utak kellenek, a belső építészeti értékeinknek, közterületeinknek, valamint a szolgáltatások sokaságának is rendben kell lenniük. Ma Mosonmagyaróvár állapota olyan, hogy egyre jobban a külföldi csőlakók otthonává válik a város. Gondoljunk csak például a számos közterületi lakókocsis vadkempingezőre.

Nincs meg a rálátás,

hiányoznak a képességek


– A legnagyobb probléma, hogy az önkormányzaton belül teljes közömbösség tapasztalható e téren. Más városokkal ellentétben itt nincs a városházán egy turisztikai felelős, aki az idegenforgalommal foglalkozik. Megítélésem szerint nem is akarnak ebben a dologban semmit tenni. Az alapvető gondolkodásmód hiányzik ott e tekintetben. Nem lehet azonban számon kérni ezen az önkormányzaton ezt a hiányt, mert akik ott ülnek, gondolkodásukban nagyon távol állnak ettől és nem is igazán érdekli őket. Következésképpen olyasmit szeretnék számon kérni tőlük, amihez nincs adottságuk, nincs meg a rálátásuk, képességük. Ezért sokkal jobban jelen kellene lennie a civil szférának a döntések előkészítésében. A jelenlegi formális beszélgetéseknek semmi értelmük. Műhelybeszélgetésekre lenne szükség, ahol vitatkozni lehetne a város jövőképéről. A helyi agráregyetemmel is már régen szorosabb kapcsolatot kellett volna kialakítania a városnak. A mezőgazd aságnak ugyanis már nincs szüksége az itt végzettekre. Már évekkel ezelőtt lehetett volna egy olyan átmenetet alkotni, aminek eredményeként mára idegenforgalmi szakembereket képeznének – mondta dr. Szeredi Zoltán.

Elmaradt ígéretek,

„ kriptahangulat”


– Az igazán igényes turista messze elkerüli Mosonmagyaróvárt – összegezte véleményét Huber Edit, a Solaris Hotel tulajdonosa. – Semmi sem valósult meg a polgármester évekkel ezelőtti ígéreteiből, amik a minőségi turizmus feltételeinek megteremtéséről szóltak. Már közel tíz éve mondogatjuk folyamatosan a városvezetésnek, hogy lépni kell minél előbb, mert megszűnik a bevásárló- és az átutazó turizmus. Ennek ellenére semmit sem tettek. Nem épült meg a régóta ígért sportcsarnok, és a turistacsalogató programok is

hiányoznak a városban. A bevásárlóturizmus iránya időközben megfordult, a sztráda megépítésével pedig az átutazó turizmus is megszűnt. Így Mosonmagyar-

óváron leépült az idegenforgalom.
– Országos szinten csökkent a vendégek száma, ám a turizmus hanyatlása Mosonmagyaróváron hatványozottan jelentkezett. Mára „kriptahangulat” jellemzi a várost. A vendégek elmaradása miatt a téli szezonban már kénytelen voltam bezárni a szállodát, ám a korábbihoz képest nyáron is lényegesen elmarad a forgalom – mondta Huber Edit.

Nem lehet az önkormányzaton számon kérni a hanyatlást

– Tény, hogy a város idegenforgalmi adottságai és lehetőségei kihasználatlanok és számos tennivaló van e téren – állítja Stipkovits Pál polgármester. – A felelősség azonban nem elsősorban az önkormányzatot terheli, hiszen a város erejéhez mérten megtesz mindent a turizmus erősítéséért. Évente 10 millió forintot költünk a Tourinform-iroda működésére, aminek a tevékenysége országos szinten is elismert. Emellett az infrastruktúra megteremtésével és a környezet szebbé tételével megteszünk mindent az idegenforgalomért. Az elmaradt fejlesztéseket azonban nem lehet számon kérni az önkormányzaton. A termálfürdő nem tudta kihasználni a lehetőségeit, a kialakult viszonyok miatt pedig a város nem tudta kellőképpen érvényesíteni ott az akaratát. Az önkormányzat még tulajdonosként minden évben lemondott a Flexum osztalékának a feléről, hogy abból a cég fejleszteni tudjon, négy éve pedig már magántulajdonban van a fürdő.

Elaludtak a vállalkozók

– Az idegenforgalom szereplői „elaludtak” a városban, nem vették figyelembe a megváltozott körülményeket és az elmaradt bevásárlóturizmus miatt is az önkormányzatra mutogatnak. Azok, akik felismerték a helyzetet és váltani tudtak, jól megtalálták helyüket a gyógy- és fogászati turizmusban. Úgy vélem, ez az ágazat az ökoturizmussal együtt alapja lehet a helyi idegenforgalom fellendülésének – mondta Stipkovits Pál.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Segítünk a Presztízs díjas pályázatok megírásában

Egy héttel ezelőtt jelent meg a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó pályázati felhívása a 2006-os… Tovább olvasom