Kisalföld logö

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 13°C | 20°C

ÁSZ, atomenergia, közlekedés

Az Országgyűlés szerdán délután befejezte az atomenergiáról szóló törvény módosításának általános vitáját.
1. rész
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010. évi tevékenységéről szóló jelentés tárgyalásával kezdte meg szerdai munkáját az Országgyűlés, amely a nap folyamán további hét előterjesztés általános vitáját folytatja le.

ÁSZ-elnök: küldetés a közpénzügyek átláthatóságának előmozdítása

Az ÁSZ küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a "jó kormányzáshoz" - mondta a számvevőszék tavalyi évi tevékenységéről szóló jelentés ismertetésekor a szervezet elnöke.

Domokos László szerint az elmúlt évet a számvevőszék szempontjából is a változások és kihívások kettőssége jellemezte. Utalt arra, hogy a világgazdasági környezet átalakulása még nem fejeződött be, és az ÁSZ-nak is meg kell találnia a változásokra adott válaszait.

A számvevőszék célja, hogy ellenőrzéseivel hozzáadott értéket teremtsen és közpénzt takarítson meg - hangsúlyozta Domokos László, aki üdvözölte, hogy a sarkalatos törvények közül elsőként a számvevőszékről szóló megalkotását kezdte meg az Országgyűlés. Mint mondta, a szervezet megerősíteni tervezett jogosítványai azt a célt szolgálják, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenőrzések.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a kormány egyetért a jelentéssel, a számvevőszék munkáját nagyra értékeli.

Fidesz: a közpénzekkel el kell számolni!

Babák Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: az ÁSZ jelentéseinek az elmúlt években alig volt következménye, kevés figyelmet fordított rájuk a kormány és a parlamenti többség. Véleménye szerint ez is közrejátszott abban, hogy az ország nehéz helyzetbe került.
Úgy vélte, az előző ciklusban a kormánypártok szándékosan engedték, hogy a számvevőszéknek évekig ne legyen alelnöke, majd néhány hónapig elnöke sem, s így a szervezet ne működhessen megfelelően. Kiemelte, hogy az ÁSZ új elnöke, Domokos László csak évközben kezdte meg munkáját, a beszámolót is ennek megfelelően kell értékelni. A jelentés véleménye szerint a "lehetőségekhez képest tisztességes", az pedig, hogy a számvevőszék hatásköre nem megfelelő, a törvény hibája, ezért akar helyette a kormányoldal újat elfogadni.

A fideszes politikus azt mondta: rendkívül fontos, hogy a közpénzekkel mindenki tisztességesen számoljon el, ezért jelzésértékű, hogy a Fidesz-KDNP az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként a számvevőszékről szólót terjesztette a parlament elé.

A számvevőszék pártsemlegességében reménykedik az MSZP

Boldvai László, a szocialisták vezérszónoka elmondta: az MSZP képviselői tartózkodnak az indítvány szavazásakor, mivel nem tudják elfogadni, hogy az ÁSZ középtávú stratégiáját "hozzácsapták" a tavalyi évről készült jelentéshez, s arról így nem mondhatnak véleményt külön.

Az ellenzéki politikus szerint ugyanakkor az ÁSZ-jelentés színvonalas munka, és véleménye szerint a főtitkárnak köszönhetően a számvevőszék elnök híján is jól végezte a munkáját. Kiemelte, hogy a számvevőszék gazdálkodásáról készült kimutatás a könyvvizsgálói jelentés szerint valós és megbízható.

Kitért arra, hogy a tavalyi év különleges volt a számvevőszék szempontjából, mivel a kormányváltás után a szervezet élére is új elnök került. Ezzel kapcsolatban elmondta: reméli, hogy nem ez az utolsó pártsemleges, elfogulatlan teljesítményösszegzés, amit az ÁSZ készített.
KDNP: a tervezettnél több ellenőrzést végzett az ÁSZ
A kereszténydemokrata Lukács Tamás azt hangsúlyozta: a hatályos ÁSZ-törvény hiányosságai miatt az elmúlt évben nem voltak megfelelők a számvevőszék működésének feltételei.

A kormánypárti politikus ugyanakkor megjegyezte, hogy az ÁSZ az előzetesen tervezett 65 helyett 68 vizsgálatot végzett, az ellenőrzésék számának és hatékonyságának további növelését azonban szükségesnek ítélte. Kiemelte, hogy a számvevőszék az elmúlt évben elrendelte az Országos Cigány Önkormányzat ellenőrzését, aminek eredménye büntetőfeljelentés lett.

Jobbik: az ÁSZ tevékenységének színvonala elmarad a várhatótól

Nyikos László, a Jobbik vezérszónóka úgy értékelte: az ÁSZ-jelentés szegényes, kevés számot és információt, annál több önfényezést tartalmaz. Véleménye szerint "ez nem nemzetközi színvonal", az ÁSZ sokat tanulhatna fejlettebb országok számvevőszekeinek éves jelentéseiből.

Beszélt arról is, hogy az ÁSZ tavalyi tevékenysége sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem felel meg annak, ami elvárható tőle, miközben a számvevők a legjobban kereső állami alkalmazottak közé tartoznak.
A jobbikos politikus azt javasolta: az Országgyűlés vegye tudomásul a számvevőszék jelentését, de ne mondja ki, hogy az ÁSZ teljesítette törvényi kötelezettségeit, mint ahogy az a Ház előtt fekvő határozati javaslatban szerepel.

Megemlítette továbbá, hogy bár kormánypárti politikusok dicsérik, az ÁSZ-ról szóló sarkalatos törvény - amelynek tárgyalását már megkezdte a parlament - semmivel sem jobb annál a jogszabálynál, amelyet levált.

LMP: kevés a kormánnyal szembeni kritika

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka kifogásolta, hogy az ÁSZ-jelentés kevés kritikát fogalmaz meg a kormánnyal szemben, nem ejt szót a számvevőszék által javasolt intézkedések elmaradásáról.
Nehezményezte, hogy bár az ÁSZ vizsgálata a Magyar Nemzeti

Vagyonkezelő Zrt. működésével és a 4-es metró beruházásával kapcsolatban is súlyos elégtelenségeket tárt fel, személyes felelősséget azonban nem állapított meg és büntetőfeljelentés sem született ezekben az ügyekben.

Szót ejtett arról is, hogy a számvevőszék egyik legfontosabb feladata, hogy átláthatóvá tegye a pártok gazdálkodását és a kampányfinanszírozást, ehhez azonban jogszabályi változások is szükségesek.


2. rész
Közpénzügyekről és az önkormányzatok helyzetéről is beszéltek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2010. évi tevékenységéről szóló jelentés általános vitájában az egyéni felszólalók szerdán a parlamentben.


Nehéz helyzetben az önkormányzatok

Több képviselő foglalkozott a jelentés önkormányzatokról szóló részével. Kupcsok Lajos (Fidesz) elmondta: az ÁSZ 118 helyhatóság gazdálkodását tekintette át, ezek 80 százaléka nem tudta biztosítani a költségvetése egyensúlyát. A vizsgált települések harmadában pénzügyi hiány alakult ki, kétharmaduk pedig devizaalapú, változó kamatozású kötvényt bocsátott ki, amely kockázatot jelent.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelentés szerint az önkormányzatok háromnegyede nem készült fel az európai uniós források befogadására. Az ÁSZ emellett magas kockázatúnak értékelte Budapest költségvetési gazdálkodását, a többi között azért, mert számos fontos területen nem történt belső ellenőrzés - mutatott rá a politikus.
Kupcsok Lajos kiemelte azt is, hogy az ÁSZ szerint kapkodás jellemezte a helyi adók rendszeréről szóló jogalkotási munkát, amely miatt a bevételek bizonytalanná válhatnak. Ez különösen a kistelepüléseket sújthatja.
Szintén az önkormányzati szféra problémáira hívta fel a figyelmet Szilágyi Péter (LMP). A politikus értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az ÁSZ nem fordított nagyobb figyelmet ezek vizsgálatára annak ellenére, hogy már a megelőző évben is rámutatott a hiányosságokra.

Közpénzügyi kérdések és az ÁSZ helyzete

Volner János (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a költségvetési szektor hiánya a tervezett 0,4-0,5 százalék helyett 0,9 százalék lett.
Hiányolta azt is, hogy a gazdaságfejlesztési beruházások utólagos monitorozására nem tett javaslatot a számvevőszék, és nem végzett költség-haszon elemzést például a vissza nem térítendő támogatások eresében. Volner János emellett az útfelújítások és -építések ellenőrzésének hiányát kifogásolta.
Az ellenzéki politikus szerint emellett kritizálta a beszámolót amiatt is, hogy nem foglakozott a közbeszerzések átláthatóságának hiányával és nem tett ajánlásokat ezen a területen. Volner János hozzátette: az ÁSZ továbbra sem készítette el azt a közfeladat-katasztert, ami nélkül a Jobbik szerint nem szabadna nekifogni a közfeladatokat ellátó szervezetek átalakításának és az államreformnak.
A jobbikos politikus azt is furcsállta, hogy az ÁSZ 2010-ben a települési önkormányzatok pénzügyi gazdálkodása során mindössze egyetlen önkormányzatnál állapított meg jogsértést és szabott ki egymillió forint bírságot. Pedig a Transparency International felmérése szerint az önkormányzatok esetében a korrupciós felár 25-30 százalékos, vagyis sokkal alaposabb és hatékonyabb ellenőrzésekkel többtucat jogsértést kellett volna megállapítania az ÁSZ-nak - mondta Volner János.
Göndör István (MSZP) problematikusnak találta, hogy a hivatalnak nincs főtitkára, miközben az új állami számvevőszéki törvény nem ad általános helyettesítési jogot az alelnöknek. Szerinte a jövőben emiatt előállhat, hogy az elnök akadályoztatása esetén irányítás nélkül marad az ÁSZ.
A politikus szerint az intézmény stratégiájában szerepelnie kellene a vállalkozói szférába áramló közpénzek monitorozásának, hiszen a civil szféra esetében ez vizsgálandó.

Domokos László: megfontolandó vélemények is elhangoztak

Az Állami Számvevőszék elnöke az általános vitában elhangzottakra úgy reagált: megfontolandó vélemények is elhangoztak.
Domokos László reagált egyes képviselői felvetésekre. Leszögezte: az ÁSZ jelentések nemhogy nyilvánosak, de a szervezet képviselői a bizottsági üléseken személyesen is állnak a képviselők rendelkezésére a kérdések megválaszolásában.
A számvevőszék elnöke megismételte, hogy 2010 egy speciális, átmeneti, különleges időszak volt az ÁSZ életében, hiszen az első félévben nem volt elnöke a szervezetnek, de később elnökként mégis Domokos Lászlónak kellett elkészítenie az egész évről szóló jelentést.
Több kérdés is érkezett, hogy milyen bevételt hozott az ÁSZ tevékenysége, ezzel kapcsolatban Domokos László leszögezte: az ÁSZ bírságot nem vet ki, tehát nem is szed be, vagyis az Országgyűlés által megszavazott költségvetésén kívül nincsen bevétele. Az ÁSZ munkásságát ott lehetne számszerűsíteni, hogy mekkora közpénz szabálytalan felhasználását tudja megakadályozni.
Ahhoz azonban, hogy ez mérhető legyen meg kell alkotni az új számvevőszéki törvényt, hogy következménye kell legyen az ÁSZ ellenőrzéseinek - tette hozzá Domokos László.
Az ülést elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, a részletes vita a következő ülésen lesz napirenden.


3. rész
Az atomenergia emisszió-csökkentésben, valamint az ország energiafüggésének mérséklésében játszott szerepét hangsúlyozták az képviselők az atomenergiáról szóló törvény módosításának általános vitájában szerdán, a Parlamentben. Az előterjesztő államtitkár expozéjában hangsúlyozta: a módosítás lehetővé tenné a már kiégett fűtőelemek újrahasznosítását.


A fűtőelemek újrahasznosítását engedélyezné, a nukleáris létesítmények őrzésének szabályait szigorítaná a kormány

Lehetővé tenné az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek újrahasznosítását az atomenergiáról szóló törvény módosítása, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezett. Bencsik János energiapolitikáért felelős államtitkár a törvénymódosítás szerdai parlamenti expozéjában elmondta: a javaslat a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezésének alternatívájaként tekint az újrahasznosításra, hangsúlyozva, hogy több országban már folynak előkészületek a végleges tárolásra, néhány országban pedig feldolgozzák a kiégett üzemanyagot és újrahasznosítják a nukleáris anyagot.
A javaslat emellett szigorítaná a nukleáris létesítmények őrzésével kapcsolatos szabályokat, lehetővé téve a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg a biztonsági őrök fizikai állóképességére vonatkozó - jelenleg nem rögzített - követelményeket.
Az államtitkár elmondta: a nukleáris biztonsági szabályok korszerűsítését a paksi atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítása indokolja, amelyet az Országgyűlés tudomásul vett. Az ezzel kapcsolatos új szabályokat kormányrendelet foglalja magában, amelyet a közeljövőben fogad el a kabinet - tette hozzá. Az energiapolitikáért felelős államtitkár ugyanakkor emlékeztetett, hogy a Ház előzetes elvi hozzájárulást adott a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítéséhez.
Kitért arra is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal felügyeleti munkája a törvénymódosítással rugalmasabbá válik, ami azonban nem jelenti sem a biztonsági követelmények lazítását, sem a hatósági felügyelet gyengülését.

Fidesz: nem megkerülhető a nukleáris energia

Márton Attila azt mondta, hogy a javaslat célja a korszerű, a nemzetközi követelményekkel összhangban álló jogi keretek megteremtése. Mint kifejtette: a módosítás olyan alapelveket vezet be, amelyek nem újak, de a nemzetközi atomenergia ügynökség ajánlása szerint jogszabályban megjelenítendők. Ezek közé sorolta az atomenergia felügyeleti szerv függetlenségét, az ember és környezet sugárzástól való ésszerű védelmének biztosítását az atomenergia alkalmazója részéről. A javaslat szerint az atomenergia hatálya vonják a nem veszélyes nukleáris anyagokat is - említett egy másik módosítást.
Nagy István szerint mára teljesen világossá vált, hogy a nukleáris energia felhasználása nem megkerülhető, és ehhez a társadalom támogatását is meg kell nyerni. Az atomenergiát ugyanakkor szigorú ellenőrzés alatt kell tartani - jegyezte meg a fideszes politikus.
Képviselőtársa, Tóth Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a nukleáris energia jelenleg a legolcsóbb energiaforrás, amely nemcsak az ország energiafüggőségét csökkenti, de hozzájárul a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez is.
Simon Miklós arra várt választ, mit tesz az állam a megfelelő végzettségű és tapasztalatú szakemberek oktatása érdekében.

MSZP: nagy jelentőségű a javaslat

Józsa István azt mondta, nagy jelentőségű a javaslat, az atomenergia felhasználása a villamosenergia ellátásában meghatározó, és az energiafüggetlenségben kulcsszerepe van. A jelenleg rendelkezésre álló források közül ez a legbiztonságosabb - jegyezte meg. A javaslat szükségessége évek óta érett - tette hozzá, és dicsérte annak alapos előkészítését. A javaslat a legújabb előírásokat is figyelembe veszi - mondta, s kiemelte az ember és környezet védelmét a káros sugárzásokkal szemben, a felelősségi kör pontosítását, a nukleáris védettség és fizikai védelem fő céljainak meghatározását.
Göndör István egyetértett azzal, hogy az atomerőmű bővítése kellő társadalmi támogatottság mellett történhet. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjszabályozást érintő alkotmánymódosítás az erőműben veszélyes munkát végzőket is érintheti.

Jobbik: változtatásra van szükség a hazai energiapolitikában

Kepli Lajos szerint a hazai energiapolitika változtatást igényel. A nemzeti energiapolitika középpontjába olyan megoldásokat kell állítani, amelyek viszonylagosan a legolcsóbbak és az állam tulajdonosi ellenőrzése mellett garantálják az ellátás biztonságát. Ezen követelményeknek már most, de a következő évtizedekben fokozottan a nukleáris bázisú villamosenergia-termelés felel meg. Közölte: minden olyan javaslatot üdvözölnek, amely ezt célozza. Hozzátette: az indítványban megfogalmazott változtatások célja és lényege a hatékonyabb hatósági felügyeleti módszerek bevezetése. Az új rendszer nagyobb mozgásteret biztosít az Országos Atomenergia Hivatal számára a hatósági felügyelet megvalósításában.
Bödecs Barna az atomerőművek kibocsátás-csökkentésben játszott szerepét hangsúlyozta. A képviselő fontosnak tartotta azonban, hogy az új blokkok csak akkor kapjanak engedélyt, ha az esetlegesen képződő, nagy aktivitású hulladékok elhelyezése is megoldott.

LMP: Fukushima tragédiája nem hagyható figyelmen kívül

Jávor Benedek (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a fukushimai erőmű tragédiája új megvilágításba helyezte az atomerőművek használatát, a jövőben fontos szemponttá kell tenni a biztonságot, ezt pedig a szabályozás sem kerülheti meg. A politikus ezért az előterjesztésben megfogalmazottaknál szigorúbb hatósági ellenőrzést és szankcionálást javasolt.
A politikus tapasztalatai szerint az erőmű üzemeltetői eddig megpróbálták megkerülni a tájékoztatási kötelezettségüket, ezért Jávor Benedek törvényben kötelezné őket erre.


4. rész
Az Országgyűlés szerdán délután befejezte az atomenergiáról szóló törvény módosításának általános vitáját, majd közlekedési és adatkezelési tárgyú előterjesztések tárgyalásába kezdett.

MSZP: módosításokkal, de támogatják a törvényjavaslatot

Józsa István az MSZP nevében elmondta: ha a kormány támogatja az általuk benyújtott módosító indítványokat, akkor az ellenzéki párt kész támogatni a törvénymódosítást.
A módosító indítványok között Józsa István példaként említette, hogy az atomhulladék kezelése mellett annak csökkentéséhez és kezeléséhez kapcsolódó kutatás-fejlesztésre is kell forrásokat fordítani a nukleáris alapból, mivel így a hulladékkezelés költségei és kockázatai is csökkenthetőek.
Egy másik MSZP-s módosító javaslat szerint az Országos Atomenergia Hivatal azonos megítélésbe kerülne az Állami Számvevőszékkel az ott dolgozók képzését és javadalmazását tekintve.
A szocialista politikus azt is kezdeményezi, hogy a Paksi Atomerőmű működését "érdemben meghatározó vezetők" mindegyikének legyen nukleáris ipari tapasztalata, mert ez elejét vehetné annak, hogy "pusztán közigazgatási szempontok figyelembe vétele a nukleáris biztonságot csorbítaná."

Kormány: történelmi pillanat, hogy minden frakció egyetért a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításában

Bencsik János energiapolitikáért felelős államtitkár a vita zárásaként tett felszólalásában történelmi pillanatnak nevezte, hogy a vitában felszólaló minden képviselőcsoport egyetértett abban: a Paksi Atomerőmű blokkjainak élettartam-hosszabbítása a biztonságos villamos energiaellátás szempontjából megkerülhetetlen.
A kormánytag hangsúlyozta: a kabinet egy éve kezdett hozzá a nemzeti energiastratégia elkészítéséhez, amelyet az energiahatékonyság, a megújuló energiák részesedésének növelése és a közép-európai egységes infrastruktúra kiépítése határoz meg, mint fő prioritások.
Az államtitkár kiemelte: a Paksi Atomerőmű és általában az atomenergia felhasználása esetében a kormányzat részéről a hosszú távú stratégiában nem a kapacitások bővítéséről, hanem a meglévő paksi kapacitások kiváltásáról van szó.
Bencsik János egyetértett azzal, hogy valóban szükség van a Paksi Atomerőműben dolgozók képzésének és anyagi megbecsültségének kiemelt biztosítására az atomerőmű műszaki karbantartása mellett. Az azonban, hogy ennek szabályozása ebben a törvényben történjen-e, az a következő napok vitája lehet.
Az esetleges kockázatok és azok vizsgálataival kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: az Országos Atomenergia Hivatal célzott biztonsági vizsgálatot indított a Paksi Atomerőművel kapcsolatban, amely október 31-ig le is zárul.

Egyetértés a közlekedési tárgyú törvények módosításáról

Az MSZP és a Jobbik képviselői is támogathatónak nevezték az egyes közlekedési tárgyú törvények kormány által kezdeményezett módosítását. Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár, a javaslatot ismertetve úgy fogalmazott, azok többsége jellemzően jogharmonizációs célt szolgál, míg például a vízi közlekedésről szóló jogszabály változtatása elsősorban a kisebb vízijárművek lajstrombavételi eljárását egyszerűsítené.
Az általános vitában felszólaló szocialista Göndör István, illetve a jobbikos Bödecs Barna is alapvetően kedvezőnek ítélte a kabinet által javasolt változtatásokat.

Fidesz: továbbra is állami szervezetek végzik a nemzeti adatvagyon feldolgozását

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások feldolgozásáról szóló törvény módosításának általános vitájában az előterjesztő nevében felszólaló Koszorús László azt hangsúlyozta, nincs arról szó, hogy a jövőben ne kelljen alkalmazni azt a főszabályt, amely szerint csak államigazgatási vagy kizárólagosan állami tulajdonú szerv lehet a feldolgozó. Kijelentette, hogy ha a feltételek szükségessé teszik, akkor az ágazatot felügyelő vagy a nemzeti fejlesztési tárcát vezető miniszter jóváhagyásával lehetőség van egyedi felmentésre.

Kormány: a változtatás a kettős értelmezést oldja fel

A kormány álláspontját ismertető Nyitray Zsolt azt mondta, tavaly az Országgyűlésben majdnem teljes körű konszenzus alakult ki a nemzeti adatvagyonról szóló törvény kapcsán, mert a nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztését közel négyötödös többséggel fogadták el. Véleménye szerint ezzel megakadályozták, hogy az állam és állampolgárok számára érzékeny adatokat külsős cégekhez szervezzenek ki. Megjegyezte, hogy a törvényt viszont többen is úgy értelmezték, hogy a fejlesztés is külső adatkezelésnek minősül. Hangsúlyozta, hogy a tervezet éppen ezt a kettős értelmezést oldja fel.

Fidesz: egyedi kivételekről van szó

Manninger Jenő (Fidesz) hangsúlyozta, hogy nem főszabályról van szó, hiszen csak indokolt esetekben lehet egyedi felmentést adni. Jelezte, hogy a kivételeket szigorúan egyedi esetekben, miniszteri engedélyhez kötik.

MSZP: 180 fokos fordulat

Lamperth Mónika (MSZP) azt mondta: racionális érvek szóltak a szabályozáson való változtatáshoz, de azt tavaly előkészítés nélkül hajtották végre.
A képviselő a mostani felvetést a jogalkotás megcsúfolásának nevezte. Megkérte a kormánypárti erőket, hogy ne próbálják a mostani javaslatot egy kicsi változtatásként beállítani, ez ugyanis "180 fokos hátraarc", amelynek során felpuhítják a szabályozást, miközben olyan hatáskört adnak a miniszternek, amivel az "egészen furcsa módon élhet".



6. rész
Az Országgyűlésben szerdán este lefolytatták az adatkezelési tárgyú előterjesztések, illetve a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját.


Jobbik: zárójelbe teszik a tavaly elért fontos eredményt

A jobbikos Schön Péter emlékeztetett arra, hogy a nemzeti adatvagyon állami kézbe vételéről szóló törvény elfogadását a Jobbik is támogatta. Emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kampány során a magyar választási rendszert fejlesztő cég "rejtélyes körülmények között" egy marokkói állampolgár tulajdonába került. A tavaly elfogadott, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások feldolgozásáról szóló törvény ezért mondta ki, hogy állami adatkezelést és fejlesztést csak állami szerv vagy száz százalékos állami tulajdonú cég végezhet. A Jobbik szerint ezt a fontos eredményt a mostani módosítással zárójelbe teszik.

Garanciákat kér az LMP

Schiffer András (LMP) elmondta, hogy a tavaly őszi törvénymódosítást az LMP is támogatta, mert látták, hogy jó oka volt a kormányzatnak a javaslat előterjesztésére.
Jelezte, hogy az LMP most viszont csak akkor támogatja a módosító javaslatot, ha négy ponton komoly garanciát raknak a miniszteri jog mellé. Ezek szerint a miniszterek csak két évre szervezhetnek ki ilyen munkát, de azt is csak abban az esetben, ha a feladatot az állami szervek nem tudják megoldani. Már a kiszervezéskor biztosítani kell a pénzügyi feltételeket arra, hogy az állam két éven belül képes lesz visszavenni a feladatot. Végül azt kérte, hogy a kivitelezésre csak a törvény hatálybalépésekor már létező adatbázisok esetében lenne lehetőség. Emellett azt szeretnék, hogy az állam által megbízott külső közreműködő ne ruházhassa át másra a feladatát.

Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta az általános vitát.

Valamennyi frakció támogatja a privatizáció környezetvédelmi szemléletű felülvizsgálatát

Fenntartásokkal ugyan, de mind az öt parlamenti párt képviselői támogathatónak nevezték a privatizációs szerződések fideszes és kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett környezet- és természetvédelmi szemléletű felülvizsgálatát.
Pálffy István (KDNP) az erről szóló, általa is jegyzett határozati javaslatot ismertetve azt mondta, az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségeik teljesítésére. A kormánypárti politikus a tavaly Kolontáron történt vörösiszap-katasztrófát nevezte az erre legjellemzőbb példának, amely szerinte eddig összesen több mint 27 milliárd forintos kárt okozott.
Illés Zoltán vidékfejlesztési államtitkár a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőket, majd úgy fogalmazott, a javaslat csak az első lépés és "nehogy azt higgye bárki, hogy ezután befejeződik a korábbi privatizációs szerződések áttekintése".
Józsa István (MSZP) és Szilágy László (LMP) egyaránt azt hangsúlyozta, egyetért a javaslat céljával, ugyanakkor a felülvizsgálat módját már nem tartják helyesnek, mert szerintük azt nem a kormánynak kellene megtennie. A szocialista politikus erre a célra országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását, míg az LMP-s képviselő szakmai intézmények bevonását sürgette.
A jobbikos Kepli Lajos szerint már itt volt az ideje, hogy elkezdődjön az "elmúlt húsz év rablóprivatizációjának" felülvizsgálata, amit véleménye alapján a későbbiekben szociális szempontok alapján is folytatni kellene. Az ellenzéki képviselő azt javasolta a kabinetnek, hogy az előterjesztésben szereplő fél év helyett, egy évig folytassa vizsgálódását.

Jakab István levezető elnök ezután lezárta az általános vitát.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Indulatos vita az EP-ben az új magyar alkotmányról

Az eredetileg tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, kétórás, időnként indulatos vitát folytatott… Tovább olvasom