Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 5°C | 14°C Még több cikk.

Árvízi károk

a győri kőtárban

A 2002-es, rekordot döntő árvíz után felújított győri kőtárat nemrégiben megint elöntötte a víz. A város leglátogatottabb kiállítását már nem védi meg a Rábától a török kori várfal.
Ha a győri Rába-parton, Szent István szobra mellett az ágyúkat eléri a víz, akkor a folyó a kőtárat is elönti, ami így újra meg újra használhatatlanná válik. Ez az utóbbi évek szomorú tapasztalata a múzeumi szakemberek számára. Míg korábban sokáig nem okozott gondot, mostanában egyre nagyobb problémát és kiadást jelent az árvíz miatti kár a lapidáriumban, pedig a város leglátogatottabb állandó kiállításának számít. A nyári hónapokban mintegy ötezren térnek be – sok külföldi is – a Bécsi kapu tér 5. alatti folyosórendszerbe.
A török kori vár kazamatáiban itt ugyanis ágyúk, kapuk, negyvenöt római és harmincöt újkori kő

található. Pénzben felbecsülhetetlen az értékük, de együttesen

óriási eszmei kincset képviselnek.

Szélgép a szárításhoz

Lassan négy éve, 2002 augusztusában a boltíveket nyaldosta a víz, tönkrement a villamos berendezés, megrongálódtak a fakorlátok, az ajtók, a tájékoztató táblák, a kiállítás kőanyagát ellepte az iszap. Megsérült a Fehérvári kapu is, amelyet a győri vár töröktől való visszafoglalásakor Pálffy és Schwarzenberg kapitány furfanggal robbantott be. A kár több millióra rúgott és újabb bajt jelentett, hogy 2003-ban a tavaszi áradás megint elérte a kőtárat, újabb károkat okozva. Ekkor a legnagyobb gondot az okozta, hogy lassan száradtak ki a kiállítóhelyiségek, mert nehezen szellőztethetők. A múzeum lapunk cikke nyomán kapott egy tévétársaságtól segítségül szélgépet.
Ám a két árvíz után sikerült egy átfogó felújításra pénzt gyűjteni. A megyei önkormányzat, más szervezetek és még az UNESCO is juttatott támogatást a kőtárnak, a múzeumi szakemberek pedig már korábban sikerrel pályáztak. Így összesen 25 millió forintból nemcsak a restaurálásra jutott, hanem a kőemlékek szebb tálalására is, új eligazító táblákra, elegáns katalógusra, üvegfalas fogadóportálra. Idén mindez elázott.

Újra megnyílt, de...

Perger Gyula megyei múzeumigazgató lapunknak elmondta: még folyik a károk felmérése. Reméli, hogy a biztosító kártérítése, a vis maior keretek pénze elég lesz a rendbetételre. Az biztos, hogy ezután hasonló esetekkel számolni kell, jó lenne megelőzni a további beázásokat. A kövek azonban nem menekíthetők úgy, mint például egy ártérben lévő csónakház bútorai. Perger szerint vízügyi megoldást kellene találni, mert tulajdonképpen nem a Rába jelenti a gondot, hanem a Duna megemelkedő vízszintje, ami a torkolathoz közeli részen a Rábát is visszaduzzasztja. Költözésre nem gondol, mert a kőtár számos szempontból ideális helyen van. A Győr múltjába vezető belvárosi történelmi séta kezdőpontja a Káptalandomb lábánál van, ezért olyan látogatott. Annak örül, hogy legalább az útkezelő segítséget ígért, mert a lapidárium felülről is be szokott ázni az esővíztől. A napokban azért sikerült újra megnyitni, szeptember végéig fogadja a látogatókat, ha addig nem lesz újabb áradás.

A lapidárium kincsei

Az 1971-ben létrehozott lapidáriumban Pannónia teljes területéről találhatók kövek. A kiállítás javát az Arrabonában állomásozó lovascsapatok katonáinak sírkövei alkotják. Közöttük a legszebben kimunkált Aurelius Saturninus fehér márvány cippusa. A polgári lakosság által állított kőemlékek mitológiai jeleneteket örökítettek meg domborműveken, többek közt Marsya bűnhődését, Alkestis királynőt, Tellus földanyát. Fogadalmi oltár és Mithrast ábrázoló kultusztábla egészíti ki a gyűjteményt. A harmadik századi mérföldkövek pedig a fejlett birodalmi struktúra bizonyítékai.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vesztegzár

Az erdélyi Fogaras várost teljes egészségügyi vesztegzár alá helyezték, bezárták a Feketehalomban… Tovább olvasom