Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Árverseny széles sávon

Idén nyáron szinte mindegyik internetes cég féláron kínálja az ADSL-t a T-Com területén.

Idén nyáron szinte mindegyik internetes cég féláron kínálja a széles sávú szolgáltatást a T-Com területén. Az akció a piacra rá is fér: Magyarországon a világhálóba kapcsolt háztartások aránya csupán 17 százalékos, ez az arány az uniós átlag felét sem éri el.
Dupla sávszélességgel és augusztus végéig féláron kínált internettel ünnepli a névváltást a Matáv-csoport átalakulásával létrejött Magyar Telekom Rt. Ötvenszázalékos árcsökkentését a szolgáltatási területén működő valamennyi internetszolgáltató beépítette ADSL-csomagjaiba, így most a legolcsóbb előfizetések ára kétéves hűségnyilatkozattal alig haladja meg a havi 3 ezer forintot, egyévessel pedig 4 ezer forint körül alakul (lásd táblázatunkat a 95. oldalon). "Az előfizetők figyelembe vesznek más szempontokat is, de a szolgáltatóválasztásnál még mindig az ár a legfontosabb" - állítja Várkonyi Ádám, az Externet Internet Szolgáltató Rt. marketingvezetője.

A vasat pedig addig kell ütni, amíg meleg: nem tudni ugyanis, mikor lesz újabb lehetőség az ügyfélszám erőteljes gyarapítására. Az akción felbuzduló új előfizetők csaknem mindegyike ugyanis egy-két éves hűségnyilatkozatot ír alá, a hűtlenkedés ára pedig - lemondás esetén - könnyen meghaladhatja a 100 ezer, sőt 200 ezer forintot is. Az akciós ajánlat apró szépséghibája, hogy a szerződéskötés és a bekötés között olykor több hét is eltelik, így az ügyfél örülhet, ha két hónapnyit ki tud használni a három hónapos kedvezményből.

"A piac bővülése akkor lehetne igazán gyors, ha a széles sávú előfizetések havi díja tartósan a bruttó 5 ezer forintos lélektani határ alá menne" - állítja Sátor Csaba, az Interware Internet Szolgáltató Kft. kereskedelmi igazgatója. Véleményét alátámasztja az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) által idén tavasszal készített nemzeti szélessávú stratégia (NSZS) felmérése, miszerint hazánkban a lakosság 41,5 százaléka érzi az internet bevezetésének költségeit közepesen drágának, negyedük pedig kimondottan nagy anyagi megterhelésnek tartja azt. Az internetszolgáltatók azonban hiába csökkentenék az áraikat, ha azokat a távközlési cégek diktálják: a havi díjak körülbelül 65-75 százalékát ők zsebelik be.

A mostani akciókat megelőző, 8-10 ezer forintos havi díjak mellett is gyorsan bővült azonban a piac. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2005 első negyedévében összesen 782 ezer internet-előfizető volt az országban (beleértve a céges ügyfeleket is), közülük 260 ezren valamilyen DSL, 160 ezren pedig kábeles technikával kapcsolódtak a világhálóhoz; ez a DSL-nél három hónap leforgása alatt 11 százalékos, a kábelhálózaton 18 százalékos piacbővülésnek felel meg. Az NSZS szerint a piacot a T-Com-T-Online Magyarország Rt. (a volt Matáv-Axelero-csoport) vezeti 35 százalékkal, az UPC Magyarország Kft. részesedése 20 százalékos, a harmadik legnagyobb játékos pedig 9 százalékkal az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. A cég a maga területén másképp akciózik. "Nem a három hónapos árcsökkentésben, hanem a futamidő végéig tartó alacsonyabb árakban hiszünk" - indokolta a HVG-nek Fejes Tibor, az Invitel lakossági üzletágának vezetője. Az internetes fórumokon egyébként mind az Invitel, mind a T-Online megkapja a magáét, utóbbi azért, mert bár az ADSL-kapcsolatok sebességét megduplázta, a kábelmodemes internetezőknek be kell érniük a korábbi sávszélességgel.

A legtöbb szolgáltató a havi díj fejében nem korlátozza az internetforgalmat. A T-Online azonban ezt teszi, mégpedig abból a megfontolásból, hogy kiszűrjék a visszaélőket - indokolta a korlátozást a HVG-nek Simó György, a T-Online vezérigazgatója. Visszaélni a széles sávú hozzáféréssel kétféleképpen lehet: egyrészt meg lehet osztani a sávot a szomszédokkal, így több háztartás közösen állhatja a költségeket, másrészt folyamatosan igénybe lehet venni a fájlcserélő programokat. Ez utóbbi a forgalomkorlát nélküli csomagok legfőbb vonzereje: a páciens akár naphosszat is különböző zenéket, filmeket tölthet le. Szép Tibor, a GTS-Datanet Távközlési Kft. stratégiai és üzletfejlesztési tanácsadója szerint körülbelül a felhasználók 10 százaléka éjjel-nappal ezt teszi az ADSL-lel.

A világhálóba kapcsolt háztartások aránya Magyarországon alacsony, tavaly az év végén alig 17 százalék volt - ezeknek csaknem a fele széles sávú hozzáférés (az EU-15 átlagában a háztartások 45 százalékában volt jelen az internet). Pedig a szolgáltatások terjedésének egyre kevésbé vannak fizikai korlátai. Az NSZS szerint 2004 végén az ország lakosságának 76,3 százaléka fért hozzá a széles sávú technológiához. Budapesten ma már elvileg bárki beköttetheti; igaz, a XIII. kerületiek a túl modern, optikai kábeles telefonhálózat miatt az ADSL-t nem választhatják, csak a kábeltévét, az V. kerületben pedig éppen fordított a helyzet, a kábelhálózatot nem modernizálták, ezért internetezésre alkalmatlan. A vidéki nagyvárosokban 99,6 százalékos a lefedettség, az alacsonyabb népsűrűségű területeken csupán 41,3 százalékos.

Az internet elterjesztését az informatikai tárca részben reklámkampányokkal, részben pályázatokkal kívánja segíteni. Az előbbire 2003 nyarától 365 millió forintot költött, a világháló alkalmazhatóságát propagáló eMagyarország roadshow pedig további 180 milliójába került. Minden kormányzati propaganda ellenére a pályázatok eddig csak szerény eredménnyel jártak, holott közpénzek "bevetése" nélkül a gyéren lakott településeken a kapcsolat feltételeit nem éri meg kialakítani. A hatékonysági korlátról a szakértők különbözőképpen vélekednek: támogatás nélkül a szélessávúhálózat-építéshez Simó szerint településenként legalább néhány tucat ADSL-előfizető szükségeltetik, Fejes az olcsóbb, mikrohullámú technológiát kiépítve csupán hat-hét fős előfizetői igényről beszél, ám "állami támogatással akár egyetlen megrendelésnél ki tudjuk építeni a hálózatot".

Az "üzletileg kevésbé vonzó", vagyis a 15 ezer lakosnál kisebb települések széles sávú behálózására az IHM 1,9 milliárd forint értékű beruházáshoz 742 millió forintot ítélt oda 2003-ban, majd ezt a funkciót a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (gvop) pályázata vitte tovább, kis és közepes internetszolgáltatók támogatásával. A 2004 és 2006 között rendelkezésre álló 2,7 milliárd forintból eddig a beérkezett pályaművek színvonala miatt csupán 643 millió forintot sikerült kiosztani. "Ezek a pályázatok nagyon bonyolultak, a szolgáltató nyereségét könnyen elviheti az adminisztrációs költség" - magyarázza a kezdeményezés népszerűtlenségét Szép Tibor. A kormány idén áprilisban egy másik gvop-s pályázatot is kiírt 6,3 milliárd forint értékben, amelynek kedvezményezettjei az önkormányzatok.

Amíg a szolgáltatók be nem merészkednek, a kistelepüléseken élőknek többnyire be kell érniük a betárcsázós technológiával. Ezt elvileg kedvezményesen vehetnék igénybe. Az elektronikus hírközlési törvény ugyanis előírja a távközlési szolgáltatóknak, hogy ahol a szolgáltatási területükön nincs széles sávú hozzáférés, nyújtsanak átalánydíjas, időkorlátozás nélküli betárcsázós internetet. A törvényi előírásnak a távközlési cégek eleget is tesznek - nagykereskedelmi referenciaajánlata mindegyiküknek van -, a kiskereskedelmi palettáról azonban hiányzik ez a szolgáltatás, mivel az internetszolgáltatók szerint egy ilyen csomag ráfizetéses lenne.

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A pityergő teve története

A különleges dokumentumfilm tulajdonképpeni főszereplője egy kis teve, akiről a mamája nem akar… Tovább olvasom