Kisalföld logö

2017. 04. 28. péntek - Valéria 6°C | 10°C Még több cikk.

''Ártatlanul ítéltek el Németországban!''

A német hatóságok 2004 nyarán vették őrizetbe a sándorfalvi Király Istvánt. Azzal gyanúsították, hogy kábítószerfutár. A férfi ártatlannak vallotta magát. Kijelentette, fogalma sem volt arról, hogy útitársa kábítószert rejtett el az autójában.
Négy év fegyházbüntetésre ítélték, ebből „csak" két évet kellett volna letöltenie, mégis később szabadult. Utasát és társait régóta figyelték a magyar rendőrök, a múlt hónapban Szegeden hosszú szabadságvesztésre ítélték őket. Király Istvánt még csak meg sem hallgatták – nem volt miért.

- Átvertek! Ártatlanul ítéltek el Németországban! Azzal vádoltak, hogy kábítószerfutár voltam, pedig ez nem igaz! Mégis négy évre elítéltek, amiből két évet és két hetet kellett letöltenem a német klevei fegyházban – kezdte megdöbbentő történetét Király István, aki kérte, ne készítsünk róla fotót.

Az ügy előzményei 2004 júniusáig nyúlnak vissza. Minden ott és azzal kezdődött, hogy az élettársával és két kisgyermekével együtt élő sándorfalvi Király Istvánnak a munkatársa bemutatta nevelt lányának, M. Brigittának az élettársát, a többnyire Hollandiában élő B. Szabolcsot.

– Korábban soha nem találkoztam B.-vel, akkor láttam életemben először – mondta Király István.

Az imént említett munkatárs azt kérte a sándorfalvi férfitól, hogy segítsen a lányáéknak, mivel Szabolcsnak rövid időre vissza kell térnie Hollandiába. Brigitta most nem tarthat vele, mert a nagymamája halála miatt egyelőre itthon kell maradnia, a lány intézi a temetéssel kapcsolatos ügyeket is.

– Nem adtam azonnal választ, nem akartam egyedül dönteni. Miután megbeszéltem az élettársammal, abban maradtunk, hogy segítek, végül is csak arról volt szó, hogy B. Szabolcsot vigyem el Rotterdamba és vissza, a költségeimet megtéríti.

Jogok és lehetőségek

A külképviselet az őrizetbe vételről akkor értesül, ha azt maga az érintett kéri. A családot értesítheti a rendőrség vagy a külképviselet, de mindkét esetre vonatkozik, hogy az érintettnek kérnie kell. Tolmács biztosítása a rendőrség feladata, a jogvédelmet kirendelt védő vagy az érintett saját költségére megbízott ügyvéd láthatja el, a külképviselet kérésre átadhatja azt a listát, amely az általa ismert és hasonló ügyekben már eljárt ügyvédek nevét tartalmazza – tájékoztatta lapunkat Szelestey Lajos, a Külügyminisztérium szóvivője.

Rotterdam után

A két férfi június 6-án indult el, útközben nem volt semmilyen problémájuk, folyamatosan haladtak, csak tankolni álltak meg. Rotterdamban, B. Szabolcs apjáéknál nem sokat időztek, néhány óra múlva elindultak visszafelé. Király István vezetett, az Emerich–Elten-i autópályán haladva lépték át a holland–német határt. Az egyik út menti pihenőben két német vámos lépett oda hozzájuk.

– Átadtam az okmányokat, azt csak később tudtam meg, hogy útitársam, akinek akkor még a vezetéknevét sem tudtam, azt mondta a vámosoknak, hogy két napot töltöttünk Rotterdamban. Az egyik vámos azonban a kesztyűtartóban megtalálta a magyar autópálya-matricát, amit előző nap vettünk. Valószínűleg a hazugság miatt kutatták át az autót. Előbb az utastér, utána a csomagtartó, majd a motortér következett – folytatta az akkor 36 éves férfi.

Király István a jármű mellett állva nyugodtan nézte végig a kutatást, viszont B. Szabolcs fel s alá járkált, izzadt, szemmel láthatóan ideges volt – derül ki a két vámos, Hanke és Gisbers pénzügyőr felügyelő későbbi vallomásából.

A motortérből előkerült egy piros színű csomag, benne kétféle kábítószer, 99,3 gramm kokain és 1200 gramm extasy tabletta. A két férfit megbilincselték és előállították. Király Istvánt kirendelt védője és a tolmács is arra próbálta rávenni, hogy „mindent ismerjen be, azzal jól jár", de a férfi nem fogadta meg a „jó" tanácsot. Akkor is és később is mindig ugyanazt mondta: nincs mit beismernie, semmi köze nincs a kábítószerhez, B. Szabolcsot két napja látta először, alig váltottak néhány szót.

Rabdiplomácia

– Király István többször fordult hozzánk levélben, amit lehetett, megtettük. Ügyében többször kértem a német főállamügyésztől tájékoztatást, illetve a Király úr által leírtakról személyesen én is tájékoztattam a német hatóságokat – nyilatkozta lapunknak a düsseldorfi főkonzulátus konzulja, Bélai Gyula. A diplomata nem minden, Király István által felvetett „problémára" reagált, de azt megjegyezte, az úgynevezett Hazatérési igazolvány kiállításához szükséges űrlapokat megküldték a klevei fegyházban raboskodó férfinak, és miután kiderült, hogy személyi igazolványa érvényes, a konzulátus felvette a kapcsolatot a helyi idegenrendészettel és a büntetés-végrehajtási intézettel. Ígéretet kaptak, hogy „intézkednek". – A kitoloncolásról nem tudtunk, ez Németország belső ügye, valószínűleg ezért is nem tájékoztatták a magyar külképviseleti szerveket erről – mondta Bélai Gyula konzul.

Kleve börtöne


Ennek ellenére „simán" letartóztatták.

– Telefonáltam az élettársamnak, röviden elmondtam, hogy mi történt velünk – vetette közbe még több mint három évvel a történtek után is rendkívül zaklatott hangon a férfi, akit a Klevei Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítottak, B. Szabolcs a Duisburg-Hamborni Börtönben várta a folytatást.

Kiderült, B. Szabolcs, hogy mentse a bőrét, első kihallgatásán azt mondta, társa tudott a kábítószer-szállítmányról, nemcsak ő, hanem mindketten futárok. B. később hiába változtatta meg a vallomását, hiába mondta el, hogy Király semmiről nem tudott, és csak sofőrként tartott vele, neki viszont ez volt az ötödik útja, már nem segített: Király Istvánt is és B. Szabolcsot is előbb első, majd másodfokon egyformán négy-négy év fegyházbüntetésre ítélte a Klevei Tartományi Bíróság.

– Engem ártatlanul ítéltek el, a törvényt az én esetemben sokszor „felülírták". Volt egy koncepció, azt igyekeztek alátámasztani – mondta Király István.

A férfi vissza-visszatérően megismételte, számára érthetetlen volt, hogy mindenki, még későbbi magyar ügyvédje is arra próbálta rávenni, hogy vallja magát bűnösnek. Megdöbbentette, hogy a tárgyaláson, a bírósági iratokban már nem is 1200, hanem 8400 gramm extasy tabletta szerepelt, amire jóval az ítélethirdetés után azt a választ kapta, elírás történt, de kijavítják. Egy ideig nem volt ügyvédje, az eljárást mégsem függesztették fel. Per-újrafelvételi kérelmét a Német Szövetségi Bíróság elutasította. Sokszor kért segítséget a Düsseldorfban székelő, területileg illetékes főkonzulátustól, szerinte a külképviselet sokkal többet segíthetett volna. Az iratokból az is kiderül, hogy B. Szabolcs azért úszta meg viszonylag csekély büntetéssel, mert a „hatóságokat hozzásegítette egy másik személy leleplezéséhez".

Igazságkeresés itthon

Király Istvánnak 2006. június 6-án kellett volna szabadulnia, de a németek a közben lejárt útlevele miatt csak három héttel később engedték ki, akkor is a kiutasítás helyett kitoloncolták. Sőt: tiltakozása ellenére felrakták egy Magyarországra tartó repülőgépre, pedig EU-polgárként személyi igazolvánnyal is elhagyhatta volna az országot, de hiába hivatkozott erre.

B. Szabolcs és M. Brigitta ellen több társukkal együtt Magyarországon is büntetőeljárás indult, kiderült, a magyar rendőrök régóta figyelték őket. Király István neve soha, sehol nem merült fel, itthon nem is indítottak ellene eljárást, B.-re és M.-re azonban hosszú börtönbüntetést szabtak ki. B. Szabolcsot idén szeptemberben jogerősen 6 év 6 hónap, élettársát 3 év 8 hónap fegyházbüntetésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla. B. Szabolcs itthon is többször kijelentette, hogy Király István semmit sem tudott a kocsiba rejtett kábítószerről, ártatlanul ítélték el.

– Nem tudom, hogy mit csináljak. Abba nem tudok belenyugodni, hogy igazságtalanul elítéltek. Ilyen valószínűleg bárkivel, bármikor megtörténhet, de ezt nem lehet hagyni – mondta Király István. – Ezért is fontolgatom, hogy bírósághoz fordulok az engem ért alaptalan vádaskodás és ítélet miatt.

Bűnös vagy ártatlan?

– Magyarországon kétséget kizárólag kell bizonyítani valakinek a bűnösségét. A cikkben említett hasonló esetekben az ügyészség mérlegeli, hogy vádat emel-e, majd a bíróság ugyancsak mérlegelés után dönt, hogy elégségesek-e a bizonyítékok a vádhoz és az ítélethez – nyilatkozta lapunknak Bariné dr. Tóth Éva ügyész. A Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője megjegyezte, nálunk önmagában a gyanúsított-társ terhelő vallomása nem elegendő bizonyíték, amit ráadásul bármikor vissza lehet vonni. Más bizonyítéknak is kell lennie egy vádhoz és ítélethez.

2006-ban 585 magyar állampolgárt vettek őrizetbe külföldön, ezenkívül további 370 esetben indult büntetőeljárás magyarokkal szemben.

Olvasóink írták

  • 1. Buga Jakab 2007. november 09. 17:55
    „Sajnálatos módon éppen most tartóztatták le egy ismerősöm.
    Ezért szeretném tudni mit tegyek.
    Itt Kleveben van.
    segítsetek!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Chelsea-drukkerek vacsorája

Messze vagyunk már attól, amikor pitét majszoltunk a zsírpecsétes papírzacskóból, és arról… Tovább olvasom