Kisalföld logö

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 0°C | 6°C

Árhullámok

Magyarország negyede fekszik mélyebben a nagy folyók árvízszintjénél. Visszatérő gondot okoz a Tiszán levonuló árhullám is – a vízügy és a gazdaság számára egyaránt.
A XIX. század – következményeit tekintve – legsúlyosabb magyarországi árvízkatasztrófáját hozta 1879, amikor március 12-én a 806 centisre dagadó, a petresi gátat átszakító Tisza elpusztította Szegedet. Akkor 70 ezer ember vált hajléktalanná, 151 ember meghalt, a város 6350 háza közül 5966 elpusztult. Nemzetközi összefogás segített a város újjáépítésében.

Az addigi legnagyobb Tisza-völgyi árvíz vonult le a folyókon 1970-ben május és július között. A Maros soha nem látott vízmagassággal, 624 centiméterrel tetőzött Makónál, a Tisza Szegednél 961 centiméteres rekordot mutatott. Lapunk akkori cikkeiből kiderül: Csongrád megyében 3520 megrongálódott házat tartottak számon, közülük 2260-at újjá kellett építeni. A magánépületekben keletkezett kár meghaladta a 200 millió forintot. Becslések szerint a megye dolgozói 15 millió forinttal segítettek az árvízkárosultakon.

1998 novemberére rendkívüli árvízi helyzet alakult ki a Tisza felső szakaszán, majd 1999 márciusában a minden addigit meghaladó árhullámot sikerült megfékezni. A 2000 tavaszi ár Szegednél 929 centivel tetőzött. Az év végi összesítés szerint a védekezés 29 milliárd 20 millió forintba került, a károk helyreállítása pedig 54 milliárd 536 millió forintba. Egyébként az 1998 és 2001 közötti négy nagy, rekordméretű árvíz 120 milliárd forintot emésztett fel védekezés, kárelhárítás és újjáépítés formájában. Az akkor kidolgozott, átfogó megoldást kínáló Vásárhelyi-terv 130 milliárd forintos projekt, melynek mintegy felét teszi ki a szorosan vett árvízi védekezés, a többit – többek között – turizmusra, régiófejlesztésre költenék. Az első, 2004–2007 közöttire tervezett ütem 65 milliárd forint, tavaly hozzákezdtek e beruházásokhoz. Többek között magasították a védműveket, de árapasztó tározók nem épültek.

Idén áprilisban indult el az árhullám a Tiszán, Szegednél pénteken 1015 centiméteres tetőzésre számítottak. Most a magyarországi folyókon összesen 2107 kilométeren van készültség, 18 ezer 800-ról 23 ezer 300-ra nőtt az árvízi védekezésben részt vevők létszáma. Az ár- és belvízvédelmi munkálatokra az év elejétől mintegy 10,3 milliárd forintot fordítottak, ehhez járul a vis maior keretéből kártérítés címén kifizetett 1,7 milliárd forint. A védekezés költsége elérte a napi 585 millió forintot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Juhász Ferenc: a valódi tét a jövő nyugalma

Juhász Ferenc honvédelmi minisztert látta vendégül tegnap délutáni kampányzáróján Győrött a Magyar… Tovább olvasom