Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -4°C | 4°C

András napjától karácsonyig

Eljövetel. Ezt jelenti a latin advenire igéből származó advent szó, melyet András napjához legközelebb eső vasárnaptól számítunk, és december 25-ig tart. Ez a négy hét a karácsony és Jézus-várás izgalmában telik szerte a keresztény világban, s az egyházi év is ilyenkor kezdődik.
Valaha hat hét volt advent időszaka, ahogy az Bod Péter református lelkész és történetíró le is jegyezte a XVIII. század közepén: „Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó ítéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján.” A lelkész idejében még éjféli harangzúgás jelezte advent kezdetét, ma inkább a karácsonyi vásárok megnyitása. A világ változik, a szokások átalakulnak.

Az első adventi koszorú

Mint ahogy az első adventi koszorú is egészen más volt…

Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkipásztor 1860-ban a berlini árvaház hatalmas csillárára függesztett fel egy fenyőkoszorút, melyre 24 gyertyát erősített. Az árva kisgyerekek ezeknek a lángja mellett várhatták az ünnepet, amikor végre egy jót ehettek…

Számtalan változat

A koszorúkészítés szokása megmaradt, bár évről évre módosult. A gyertyák száma négyre, azaz az adventi vasárnapok számára csökkent. Számtalan változata létezik. A katolikus templomokban a szigorú liturgikus rend szerint három lila és egy rózsaszín gyertya áll rajta (a harmadik a rózsaszín), vagy a karácsony előtti vasárnapok liturgikus színeiben (kék, piros, fehér, lila) jelennek meg, míg máshol inkább a szalag lila, a gyertyák fehérek.

Belül is ünneplőben

Egykoron a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak advent idején, falun hajnali misére jártak, amit a középkorból eredeztetett kifejezésekkel angyali vagy aranyos misének is hívtak. Ahogy az lenni szokott, számtalan babona rakódott az idők során erre az időszakra. Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott. Így érte el, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Leginkább az Alföldön volt szokásban, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek. Ettől édes lett a nyelvük, s a babona szerint így mielőbb férjet „édesgettek” magukhoz. Erdélyben a hajnali mise alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, megpróbálnak bejutni, s rontást okozni.
Ma inkább környezetünk feldíszítésével vagyunk elfoglalva advent időszakában. Jó is gyönyörködni a fényektől szikrázó utcákban, házakban, de legjobb, ha belül is ünneplőbe öltözünk. Előtte persze kell egy alapos nagytakarítás, aztán fürdés és utána jöhet az új ruha…

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Írja meg!

Közérdekű híre vagy jó ötlete, szabadidős programajánlata van? Rangos versenyt, vetélkedőt nyert… Tovább olvasom