Kisalföld logö

2017. 04. 29. szombat - Péter 4°C | 13°C Még több cikk.

Amit a gyomor-bél hurutról tudni kell

A hasmenés csak egy tünet, amely mögött számtalan fertőzéses és nem fertőzéses kórkép állhat.

Leggyakrabban a gyomor-bél hurut fertőzés miatt lép fel, de okozhatja allergia vagy mérgezés is. Hasmenésről akkor beszélünk, mikor a széklet konzisztenciája megváltozik, ami az esetek többségében napi 3 vagy több laza székürítést jelent.

Anyatej mellett gyakoribb széklet

Az anyatejjel táplált csecsemőknél természetes lehet a napi 4–5 lazább széklet. Ha a csecsemő súlya egyenletesen emelkedik, akkor nem beszélhetünk hasmenésről. Az anyatej védő hatású a betegségekkel szemben.

A folyadékvesztés mértéke

A folyadékveszteség mértékét úgy állapítják meg, hogy ha a testsúlycsökkenés 5% alatt van, enyhe, 5–10% között közepes fokú, míg 10% felett súlyos. Ez a besorolás elsősorban csecsemők esetén használható.
Egy-két hasmenés, hányás esetén, ha a gyermek jó általános állapotú, nem szükséges azonnal megmutatni az ügyeleten.

Ételmérgezés és fertőzés

Az ételmérgezés olyan akut hányással, hasmenéssel járó kórkép, amelyet az ételekbe jutott baktériumok által termelt toxinok váltanak ki. A fertőzött étel elfogyasztása és a tünetek jelentkezése között rövid idő (<4–6 óra) telik el.
Ételfertőzés esetén a táplálékkal kórokozó jut a tápcsatornába, a tünetek 6–48 óra múlva jelentkeznek. Antibiotikum adása után is lehet hasmenés. Nem feledkezhetünk meg az utazók hasmenéséről sem, általában az iparilag fejlett országokból fejlődő országokba látogatóknál alakul ki. Különösen csecsemőkorban a hasmenés felső légúti fertőzés kapcsán alakul ki, de táplálási hiba is okozhatja. A fertőzéses eredetű gyomor-bél hurut az egész világon előfordul.

Jellemző tünetek

A gyulladás, a rossz felszívódás és a fokozott bélmozgás miatt a székletürítés gyakorivá válik, ami lehet híg, vizes, nyálkás vagy véres is. A hasmenést kísérheti láz, görcsös hasi fájdalom. Fejfájás, szédülés, gyengeség, rossz közérzet is jelentkezhet. A folyadékveszteség kiszáradáshoz vezethet. Csecsemő- és kisdedkorban néhány óra alatt súlyos állapot alakulhat ki. A gyermek kezdetben nyugtalan, szemei mélyen ülők, aláárkoltak, nyelve száraz, lepedékes, a vizelet csökken, a csecsemők kutacsa süppedt.
A hasmenés általában 3–5 nap alatt megszűnik. Három nap után sem csökkenő lázas állapot bakteriális fertőzés gyanúját veti fel. Ekkor az orvos széklettenyésztést javasolhat. Hasmenés esetén a gyermek bölcsődébe, óvodába nem vihető mindaddig, amíg a háziorvosa gyógyultnak nem nyilvánította.

Piszkos kezek útján erjed

A fejlődő országokban évi 5–6, a fejlett országokban 1–3 fertőzéses eredetű hasmenés jut egy-egy emberre. A fertőzés oka lehet vírus (ez a leggyakoribb), baktérium, gomba vagy parazita. A fertőződésnek alapvetően két útja van: kórokozót tartalmazó táplálék és emberről emberre való átjutás. A kórokozók emberre való terjedésében jelentős szerepük van a konyhatechnikai hibáknak (nem megfelelő ideig történő sütés, illetve főzés, trágyázott zöldségek nem kellő mosás után történő tálalása, készételek hűtés nélküli tárolása).
Jellemző ételek, amelyek fokozott odafigyelést igényelnek: tojás, baromfi, nem pasztőrözött tej, víz, marhahús. Az emberről emberre terjedés ún. piszkos kezek útján történik.

Hogyan segíthetünk?

A legtöbb gyomor-bél hurut folyadékpótlással gyógyul.
Adhatunk enyhén cukrozott teát, de a legjobb az infúziós oldathoz hasonló, gyógyszertárban por alakban kapható úgynevezett rehidrálófolyadékot itatni, 10–15 °C-ra lehűtve. Gyakran és egyszerre keveset adjunk. A hányás után próbáljunk kicsit várni, utána kezdjük csak az itatást kortyonként. A hányás felfogható a szervezet védekező mechanizmusának. A rendelkezésre álló hányáscsillapítók hatása csekély, a gyógyszerek álmosító mellékhatásával is számolni kell. Gyermekkorban a hányásgátló szerek potenciális mellékhatásuk miatt inkább mellőzendőek.
A fokozott bélmozgás is lényegében védőmechanizmus, a fertőzött béltartalom eltávolítását szolgálja. Bizonyos gyógyszerek ezt megakadályozzák, kevés kivételtől eltekintve adásuk nem javasolt gyermekkorban, ezen belül csecsemőkorban kifejezetten káros, ezért tilos!

Legfontosabb a diéta

A koplalás, koplaltatás felesleges. A fogyasztható ételek köre nehezen meghatározható. A bélmotilitást fokozó és puffadást okozó italok, ételek, szénsavas üdítők kerülendők. A csecsemők tovább szophatnak, esetleg átmenetileg kisebb adagban, kaphatnak gyógytápszereket. Nagyobb gyerekek kapjanak ízletes, tápláló, zsírszegény ételeket. A teljes gyógyulásig először burgonyát, rizst, banánt, majd fokozatosan bővíthetjük az étrendet (főzelékpüré, sovány hús, tejtermékek stb). A betegség lezajlása után, a lábadozás idején nagyobb a szervezet energiaigénye, ilyenkor magas tápértékű ételeket adjunk.
Gyógyszerre, antibiotikumra ritkán van szükség. Orvosi rendelet nélkül antibiotikumot sose adjunk. Ha a folyadékveszteség nagyobb, mint a bevitel, akkor kiszáradás veszélye áll fenn, a gyermek kórházi kezelése válhat szükségessé.
A kórokozók a széklettel ürülnek, így a betegség tovaterjedését rendszeres kézmosással, fertőtlenítéssel, a tisztasági rendszabályok szigorú betartásával akadályozhatjuk meg.

Dr. Muzsay Géza  házi gyermekorvosi ellátás megyei szakfelügyelő főorvosa

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Házi jelzőrendszer márciustól

Egy budapesti székhelyű cég kapta a megbízást a mosonmagyaróvári jelzőrendszeres házi… Tovább olvasom