Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

Alkotmányozás - Vita a módosító javaslatokról, az MSZP és LMP képviselői távolmaradtak

A gyermekek védelméről, az önkormányzatok helyzetéről és a tanyavilágról is szó esett az új alkotmány tervezetének részletes vitájában pénteken a parlamentben.
16 óra 50 perc - Krónika 7. rész

Az állami és a nemzeti zászló esetleges megkülönböztetéséről és a tanítási szabadság korlátairól is szó esett a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetének pénteki részletes vitájában. A vitát hétfőn folytatja és fejezi be az Országgyűlés.

Az állami és a nemzeti zászló megkülönböztetését javasolja Varga László (KDNP)
A kereszténydemokrata Varga László egyetértett az állami és a nemzeti zászló megkülönböztetésére vonatkozó módosító javaslattal, így szerinte az előbbi, címeres lobogó az államot képviselheti, míg a piros-fehér-zöld zászló a magyar nemzethez tartozást mutathatja meg. A kormánypárti politikus szerint így sehol sem volna támadható az a magyar nemzetiségű ember, aki a nemzeti zászlót használja, szemben a címeressel, amelybe - mint mondta - "jobban bele lehet kötni".

A rendszerváltás befejezéseként értékelte az alkotmányozást Bodó Imre (Fidesz)
A fideszes Bodó Imre az 1989-es rendszerváltás befejezéseként értékelte az alkotmányozás folyamatát, amelybe szerinte rengeteg időt és energiát fektetnek a kormánypárti képviselők. Felszólalásában a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásának lehetősége, valamint az ön- és tulajdonvédelem alaptörvénybe foglalása mellett érvelt.

Hosszú távra tervez a független Ivády Gábor
A független Ivády Gábor módosító javaslatait ismertetve elmondta: indítványozza, hogy az államalapításra utalásnál ne az "ezer évvel ezelőtti" kifejezést használják, illetve ehhez hasonlóan az "elmúlt évszázadok viharai" helyett is a "történelmünk viharai" szerepeljen, mert ezek a megállapítások ötszáz év múlva már nem állják meg a helyüket.
Ivád község polgármestere emellett a "büszkék vagyunk arra, hogy harcokban védtük Európát" megállapítást is kivenné a Nemzeti hitvallásból, mivel szerinte a vérontásra senki sem lehet büszke, az "nem nemesíti a lelket".

Drágának tartja az Ab bővítését a Jobbik
A jobbikos Nyikos László az Alkotmánybíróság (Ab) létszámának tervezett növelése ellen érvelt. Mint mondta, pártja drágának és a magyar viszonyokhoz képest indokolatlannak tartja ezt a lépést, sőt, szerintük a jelenleginél kisebb létszámú testület is el tudná látni az Ab feladatait.
Az ellenzéki képviselő kifogásolta továbbá, hogy a kormánypártok javaslatában a bruttó kifejezést a "teljes" szó váltaná fel.

Fidesz: a tanítási szabadság nem korlátlan
A fideszes Pánczél Károly azt hangsúlyozta: a tanítási szabadságot törvénynek kell szabályoznia, és az alkotmánynak is így kell utalnia rá. Szükségesnek ítélte továbbá, hogy az alaptörvényben ne csak az oktatás, hanem a nevelés kifejezés is jelenjen meg.

Kovács Péter (Fidesz) kerülné a polgármesterek megbélyegzését
A fideszes Kovács Péter a pénteki részletes vita utolsó felszólalójaként arra kérte a jobbikos képviselőket, hogy ne nevezzék politikusbűnözőknek azokat, akik egyszerre országgyűlési képviselők és polgármesterek. Saját példáját hozva elmondta: a XVI. kerületi polgárok úgy választották meg képviselőjükké, hogy ő volt a városrész vezetője, és tudhatták, hogy újra elindul a címért.
Hozzátette: ha a Jobbik ezt a kérést megfogadja, ő sem fogja megélhetési politikusnak hívni azokat, akiknek nincs más keresetük, mint a parlamenti.
Az elnöklő Latorcai János ezután a részletes vitát elnapolta, az hétfőn folytatódik.

Novák Előd szerint csak a Jobbik ígért új alkotmányt
A jobbikos Novák Előd napirend utáni felszólalásában azokra a bizottsági szakaszban elutasított módosító indítványokra hívta fel a figyelmet, amelyet az alkotmánytervezethez nyújtottak be.
Kiemelte: a kormánytöbbség nem támogatta a többi között a mentelmi jog megszüntetését, az ügynöklisták maradéktalan nyilvánosságra hozását, a privatizáció felülvizsgálatát, valamint azt a megfogalmazást, hogy "büszkék vagyunk Árpád fejedelemre, aki visszafoglalta Attila Kárpát-medencei örökségét". Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormánypártok választási programjában nem szerepelt az új alkotmány elfogadásának szándéka, csak a Jobbikéban.

Az Országgyűlés hétfő reggel folytatja munkáját.



15 óra 45 perc - Krónika 6. rész

A vidékfejlesztés fontosságáról, a fogyatékosügyi politikáról, a nyelvhelyességről, a képviselők visszahívhatóságáról, a sport fontosságáról és a vármegyékről is szó esett az új alkotmányra vonatkozó kormánypárti javaslat pénteki, részletes vitájában a parlamentben.

A Fidesz a vidékfejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet
A fideszes Simonka György arról beszélt, hogy Békés megye az egyetlen megye, ahol egyetlen négyzetméter autópálya sem található.
A kormánypárti képviselő a vidékfejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Fidesz: kiszámíthatónak kell lennie a fogyatékosügyi politikának
Hirtl Ferenc arról beszélt, hogy a fogyatékossággal élőket a jelenlegi alkotmány nem tudta megvédeni a "rossz és elhibázott" szocialista kormányzástól, szerinte a fogyatékossággal élők ügye az elmúlt nyolc év kormányzati politikájának következtében hatalmas áldozatokat szenvedett el.
A fogyatékosügyi politikának feltétlenül kiszámíthatónak kell lennie - hangsúlyozta, kitérve arra, hogy Magyarországon közel 600 ezer fogyatékossággal élő ember él.

A Jobbik a nyelvhelyességre hívta fel a figyelmet
Nyikos László (Jobbik) azt kifogásolta, hogy az alkotmánytervezetben a magyar zászlót leíró pontot "elég szerencsétlen nyelvhelyességgel" fogalmazták meg. Mint mondta, a tervezet úgy szól: a zászló három vízszintes sávból áll, melyek közül a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma. A megfogalmazás szerint akkor van felső piros, középső piros, és alsó piros is, miközben csak egy piros van - mutatott rá.

Fidesz: Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán alapszik
Patay Vilmos fideszes képviselő arról beszélt, hogy Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. Csak a szövetkezeti gondolat megvalósítása jelenthet fenntartható megoldást a magyar mezőgazdaság és a vidék számára - foglalt állást.

Fidesz: az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ideiglenes lesz
Braun Márton azt hangsúlyozta: sarkalatos törvényben kell rendezni a kisebbségi jogokat. A fideszes politikus hozzátette, fontosnak tartja, hogy a védendő értékek közé kerülhet a Magyarországon élő nemzetiségek nyelve és kultúrája.
Üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ideiglenes lesz.

A sport fontosságát hangsúlyozta a Fidesz
Hadházy Sándor (Fidesz) a sport jelentőségéről beszélve azt mondta, hogy a "Fehér könyv a sportról" című EU-s jelentés szerint ez a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtésének egyik segítője. Hozzátette, hogy mindenkinek lehetőséget biztosítani kell a sportolásra.
Kitért arra is, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen. Kijelentette, hogy a rossz egészségügyi helyzet a gazdaság fejlődését is veszélyezteti. Hangsúlyozta, hogy az egészséges életmód minden sikeres demokratikus állam alapértéke.
Kiállt amellett, hogy a közoktatásban vezessék be a mindennapi testnevelést és az évenkénti felmérést. Kiemelt figyelmet kell szentelni a diákolimpiáknak - fűzte hozzá.

Fidesz a vármegyék mellett
Szakács Imre (Fidesz) felszólalása kezdetén azt mondta, úgy tűnhet, hogy a vármegye elnevezés "avíttas, kicsit történelmies szagú", a Szent István által létrehozott vármegyerendszer viszont több mint ezer éven keresztül kiállta az idő próbáját.
A jelenlegi megyerendszer létrehozása kapcsán emlékeztetett arra, hogy a második világháború után nemcsak a vármegyéket szüntették meg, de egy szovjet típusú, központosított tanácsi rendszert állítottak fel.

Szili: minden közhatalom forrása a nép
Szili Katalin (független) azt mondta, hogy az alkotmányt jobbá teszi az a módosító indítvány, amely szerint nemcsak minden hatalom, hanem minden közhatalom forrása a nép.
A képviselő támogatja azt az indítványt is, amelyikben javasolták, hogy tegyenek különbséget az állami zászló és a nemzet zászlaja között. Támogatást kért a polgármesteri és a képviselő posztok összeférhetetlenségét kimondó indítványnak.

Fidesz: többletfeladatok indokolják az Ab létszámának növelését
Vas Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy a jövőben csak az lesz kinevezhető bíróvá, aki már betöltötte a 30. évét.
Az Alkotmánybíróság (Ab) létszámának 15-re növeléséről szóló javaslatot azzal indokolta, hogy testület a jövőben alkotmányjogi panasz esetén felülvizsgálja a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját. Hozzátette, azért is szükség van a létszám növelésére, mert a testület az elmúlt 22 évben nem tudott időben megbirkózni a rá háruló feladatokkal

Jobbik: legyenek visszahívhatóak a képviselők

Dúró Dóra (Jobbik) azt javasolta, hogy a kormánypártok kérdezzék meg a választókat a képviselők visszahívhatóságáról is. Helyesnek nevezte azt a pontot, hogy a képviselők elveszíthetik a mandátumukat, ha egy éven keresztül nem vesznek részt az Országgyűlés munkájában.
Hangot adott annak a véleményének, hogy nem készült átfogó felülvizsgálat a képviselők munkájáról.



13 óra 23 perc - Krónika 5.rész

Kormánypárti és jobbikos politikusok felszólalásaikban egyaránt bírálták a parlament ülésétől távolmaradó szocialista és LMP-s képviselőket.

Fidesz: egészüljön ki a védendő személyek köre a gyermekekkel!
Selmeczi Gabriella arról a kormánypárti módosító indítványról beszélt, amely a védendő személyek körét kiegészítené a gyermekekkel. Ezt - mint mondta - támogatja, és a képviselőtársait is erre kérte. Kifejtette: a gyermekeket fő szabályként minden alapvető jog megillet, mint minden más embert, de ahhoz, hogy a jogok teljességével képesek legyenek élni, biztosítani kell számukra az életkoruknak megfelelő minden feltételt a felnőtté váláshoz.
Gruber Attila azt mondta, hogy a nemzeti összetartozás ismét deklarált ténnyé válhat az alaptörvényben. Fontos, hogy egyértelműen kimondhatják: minden, ami a világ magyarságát erősíti, az erősíti Magyarországot is, és ez fordítva is igaz - hangsúlyozta.
Fidesz: kontrollhoz kötnék az önkormányzatok hitelfelvételét
A fideszes Nagy Csaba arra a módosító indítványra hívta fel a figyelmet, ami az önkormányzatok határozathozatali mechanizmusmát rendezné. Megjegyezte: az önkormányzatok ellenőrzése legyengült, a képviselőtestületeket eladósították a szocialista kormányok. A javaslat szerint az önkormányzati rendeleteknél a bíróságok új hatáskört kapnának, adott esetben megsemmisítésükről is dönthetnének. Ezáltal az önkormányzatok és az államhatalomba vetett bizalom is erősödhet - mutatott rá.
Polics József az önkormányzatokat érintő passzusokról szólva örömének adott hangot, hogy a hitelfelvételt meghatározott esetekben kontrollhoz kötnék. Az önkormányzatok eladósodottsága ugyanis az ország mozgásterét szűkíti - jegyezte meg.
Kiemelte: horvát nemzetiségiként nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy az új alkotmány nem helyez hangsúlyt az alapvető jogok védelmére. Hozzátette: a tervezet rögzíti az alapvető jogaikat, a magyar nyelvvel azonos védelemben részesül a kisebbségek nyelve, kultúrájuk.
Tasó László azt emelte ki a módosító javaslatok kapcsán, hogy az önkéntes társulásnak helye van az önkormányzati rendszerben, ezért nem lenne jó, ha kivennék ezt a lehetőséget. A nemzeti vagyonnal kapcsolatban arról a módosításról, hogy 1988-ig visszamenőleg történjen ellenőrzés, azt mondta: szívesen nyúlnának vissza számos problémákat sejtető akcióhoz, de ez felborítaná az ellenőrzési folyamatokat az egész országban.

KDNP: tragikus időszak volt az elmúlt nyolc év az önkormányzatoknak
Michl József (KDNP) azt mondta, hogy tragikus időszak volt az elmúlt nyolc év az önkormányzatoknak, olyan többletfeladatokat kaptak, amihez pluszforrás nem járult. Hozzátette: a 21 ezer milliárdos hitelállományból 1000 milliárd az, ami önkormányzati, a többi állami. Az elmúlt tíz hónap még nem volt elég, hogy az önkormányzatok ilyenfajta biztonságát megerősítsék - jegyezte meg.
A történeti jogfolytonosság teljes helyreállítása mellett érvelt a Jobbik
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) felszólalásában elmondta: módosító javaslatában a történeti jogfolytonosság teljes helyreállítását kezdeményezi, mert szerinte eddig ebben a kérdésben csak félmegoldás született.
Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a kormánytöbbség elutasította a "nemzetet képviselő erő" módosító javaslatainak többségét.
Hozzátette: a Jobbik továbbra is kiáll a Szent Korona-tan alaptörvénybe foglalása, illetve egy "valódi rendszerváltás", az előző rendszer vezetőinek felelősségre vonása mellett.

Szijjártó: talán a világ legzöldebb alaptörvénye készül
Szijjártó Péter felszólalásában úgy fogalmazott a készülő javaslat talán a világ legzöldebb alaptörvénye lesz, mivel jelenleg nincs még egy olyan alkotmány, amely ilyen kiemelten figyelemben részesítené az ország biológiai erőforrásait.
A kormánypárti képviselő hangsúlyozta: az emberek bevonásával, megkérdezésével készülő új alaptörvény képes lesz megvédeni az országot attól, hogy hatalmukkal visszaélő politikusok még egyszer eladósítsák az államot.
Mint mondta, továbbra is helyesnek gondolják a gyermekeket nevelő családok minden módon történő elismerését, de az emberek véleményének tiszteletben tartása miatt a gyermekek után járó szavazati jog elvetését javasolják. Szijjártó Péter szerint azonban erről a demográfiai kihívásokkal összefüggő kérdésről még hosszabb konzultáció várható.
Kiemelte: a nemzeti konzultáció eredményeként a tulajdon és a jogos önvédelem fogalmát is rögzítik az új alaptörvényben. A fideszes politikus szerint a jövőben így nem fordulhat elő, hogy valaki azért kerüljön bajba, mert megvédte önmagát, illetve azt, ami az övé.
Fidesz: a tanyákon élők többé nem lesznek másodrangú állampolgárok
A fideszes Balogh József - a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke - nemzeti érdeknek nevezte a tanyavilág újjáélesztését. Mint mondta, nem idejétmúlt a tanyasi létforma, amely "a baloldal szemében mindig is szálka volt".
Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az új alkotmány biztosítja az életforma szabad megválasztásának jogát, így a tanyán élők többé nem lesznek másodrangú állampolgárok.
Tamás Barnabás (Fidesz) arról beszélt, hogy az új alkotmány garantálja a személyes biztonsághoz és a tulajdon védelméhez fűződő jogot. Mint mondta: ez kedvező üzenet a tisztességesen élőknek, ugyanakkor a törvényhozásnak is, hogy a büntető és a polgári törvénykönyvet a kor követelményeinek megfelelően módosítsa.

12 óra 01 perc - Krónika 4.rész

A természeti erőforrások megőrzéséről, a sport jelentőségéről, valamint az egészségvédelemhez való jogról is szó esett az új alkotmányra vonatkozó kormánypárti javaslat pénteki, részletes vitájában a parlamentben.

Fidesz: fontos a természeti erőforrások és rendszerek megőrzése
Ángyán József a természeti erőforrások és rendszerek megőrzéséről beszélt. A vidékfejlesztési államtitkár véleménye szerint a természetes biológiai sokféleségre kell a hangsúlyt helyezni.
Kiemelte a hagyományos, családi munkán alapuló gazdálkodási formák és településszerkezet, a tanyás, illetve aprófalvas térségek megőrzésének fontosságát is. Mint mondta, a mindenkori kormány feladata, hogy ezeket a rendszereket fenntartsa.
Véleménye szerint az egészséges ivóvíz és élelmiszer az egészséghez való jog garantálásának eszköze.
Úgy fogalmazott: ha a vidék tönkremegy, az gyors ütemben eléri a várost is. Hosszú távon garantálni kell a vidék stabilitását, gazdálkodási kultúráját - jelentette ki.

A Jobbik a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivataláról
Bödecs Barna felszólalásában kiemelte: a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalának meg kellene tartania az önállóságát, és erre vonatkozóan módosító javaslatot is benyújt a Jobbik.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a természeti erőforrásokat a nemzeti vagyon részének kellene tekinteni.

A Fidesz a tiszta levegő megőrzése lehetőségéről beszélt
Heintz Tamás (Fidesz) azt hangsúlyozta: a tiszta levegő megőrzésének is bele kellene kerülni az alkotmányba. Hozzátette: ha az általa benyújtott módosító javaslatot elfogadja a Ház, akkor az alaptörvénybe ütköző cselekedetté válik mások egészségének veszélyeztetése.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a környezet beteggé tehet, ezért a továbbiakban nem lehet büntetlenül a környezetben kárt okozni.

Jobbik: nem szerepel a tervezetben a betegség esetén a legmagasabb szintű ellátáshoz való jog
A jobbikos Gyenes Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség esetén a legmagasabb szintű ellátáshoz való jog nem szerepel az alkotmánytervezetben. Ezzel a kormány az egészségügyi ellátás színvonalát nem köti semmihez, még az uniós színvonalhoz sem - tette hozzá. Véleménye szerint a kormány elveszi a betegek gyógyulási esélyét, "hagyja meghalni" az egyébként gyógyítható embereket.

Fidesz: a sportnak jelentős szerepe van az ifjúság nevelése terén is
Bánki Erik fideszes képviselő felszólalásában hangsúlyozta: a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat. Az uniós tagországok között az utolsó helyen szerepelünk a rendszeres testmozgás tekintetében - tette hozzá.
Véleménye szerint a sporttal nem lehet izoláltan foglalkozni, hiszen szoros együttműködésre van szükség a sport, az egészségügy, a környezetvédelem, a turizmus, a szociális ágazat, a kultúra, illetve a gazdaság szereplői között.
Kiemelte: a sporttal összefüggésben az egészséges életmód szerepének kiemelése fontos feladat. A sportnak jelentős szerepe van az ifjúság nevelése terén is - mutatott rá.

A Jobbik a volt állampárt vezető tisztségviselőiről beszélt
Staudt Gábor a Jobbik azon módosító javaslatáról beszélt, mely szerint a közéletből kizárnák azokat, akik annak idején az egykori állampárt vezető tisztségviselői, bármely erőszakszervezet vezető beosztású tisztjei, illetve szt-tisztjei voltak.
Hozzátette: minden képviselő felelősséggel tartozik azért, hogy húsz éven át nem tudták ezt a kérdést rendezni. "Nem hiszem, hogy egy pozitív dolog, hogy Gyurcsány Ferenccel kell találkoznunk még mindig a magyar Országgyűlésben" - fogalmazott.
Beszélt azon módosító javaslatukról is, amely kezdeményezi, hogy bárki fordulhasson az Alkotmánybírósághoz.
Megerősítette: a Jobbik szerint fontos lenne, ha népszavazás lenne az alkotmányról.

A Fidesz az egészségvédelemhez való jogról szólt
A fideszes Zombor Gábor szintén az egészséghez való jogról beszélt. Mint mondta, megfelelőbbnek tűnhet az egészségvédelemhez való jogról beszélni. Alaptalannak nevezte azokat a kritikákat, melyek szerint az új alaptörvény visszalépést jelentene az égészségre vonatkozó szabályozásban.
Kiemelte: rögzíteni kellene a kötelező állami egészségbiztosítási rendszer prioritását. Az új alaptörvény megalkotása történelmi lehetőséget biztosítana arra, hogy a társadalom leszámoljon a hálapénzzel - jelentette ki.
A Fidesz az egészséges környezethez való jog fontosságát emelte ki
Bácskai János (Fidesz) elmondta, az alaptörvényt kiegészítenék azzal: Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A környezet védelmének fontossága az eltelt húsz évben még hangsúlyosabbá vált - tette hozzá.
A környezetvédelem a tervezetben alapjogként szerepel, ami szavai szerint megkönnyíti az önkormányzati és civil fellépést a környezetkárosító beruházásokkal szemben.

11 óra 48 perc - Krónika 3.rész

A mentelmi jogról, az ÁSZ jogkörétől, az önkormányzatok jogairól és a vármegyék szerepeltetéséről beszéltek az új alkotmány tervezetének pénteki, részletes vitájában a parlamentben.

Jobbik a kormánypárti módosítókról
Balczó Zoltán (Jobbik) a fideszes Lázár János és a kereszténydemokrata Harrach Péter módosító indítványához szólt hozzá. Azt mondta, hogy a módosító indítvány 63 pontot tartalmaz, de azoknak nincsen köze a vitához, mert nyelvtani és kodifikációs pontosításokat tartalmaz. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a kodifikátorok "slendriánnak" tartották az eredeti javaslatot.
A képviselő hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a kormánypártok mindent annak rendeltek alá, hogy április 25-én, a választási győzelmük évfordulóján, Schmitt Pál köztársasági elnök aláírhassa az alkotmányt.
Elmondta, hogy pártjuk valódi védelmet akar adni a termőföldnek és az ivóvíznek. Emlékeztetett arra, hogy az eredeti javaslat arról rendelkezik, hogy termőföld és az ivóvíz a nemzeti örökség részét képezi és azzal úgyis kell bánni. A képviselő azt mondta, a Jobbik viszont egy olyan javaslatot nyújtott be, amelynek alapján a termőföld vagy az ivóvízkészlet kizárólag a magyar állam, helyi önkormányzat vagy magyar természetes személy tulajdonában lehet.

KDNP: a mentelmi jognak helye van az alkotmányban
A kereszténydemokrata Rubovszky György kijelentette, hogy az alaptörvényben helye van a mentelmi jognak. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon közel 8500 embernek van mentelmi joga, köztük a bíráknak és ügyészeknek is, így az nem csak az országgyűlési képviselők privilégiuma.
Emlékeztetett azokra a törekvésekre is, hogy a koronás címer bekerülhessen a nemzeti zászlóba. Azt mondta, hogy a határon túli magyarok például körülbelül 99 százalékban a koronás címeres zászlót használják. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a határon túli magyarok úgy nyilatkoztak, igényt tartanak arra, hogy a magyar zászlóban benne legyen a magyar címer.
Hozzátette, a tervezet vonatkozó cikkelye tartalmaz egy olyan megengedő szabályt, amelyik kimondja, hogy a történelmi hagyományok alapján eltérő módon lehet használni a címert és a zászlót.

Jobbik: pontosítsák az ÁSZ-ról szóló fejezetet
Nyikos László (Jobbik) felszólalásában arra kérte a kormányt, hogy több helyen is pontosítsák az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló paragrafusokat, mert azok hibákat és pontatlanságokat tartalmaznak.
Az ellenzéki képviselő szerint ilyen hiba, hogy az új alaptörvény az államháztartásra szűkítené le az ÁSZ ellenőrzési jogkörét, holott ezen kívüli vannak közpénzmozgások például a pártoknál, vagy alapítványoknál.
A nagyobb probléma Nyikos László szerint azonban az, hogy az alkotmány tervezete "behozza a nemzeti vagyont" az ÁSZ ellenőrzési jogkörébe, ez viszont egy "foglalt közgazdasági fogalom," ami nem csak az állam vagyonát, hanem a lakosság vagyonát is jelenti. Erre terjesztené ki az ÁSZ kompetencia-körét az új alaptörvény, vagyis "bármikor bekopogtathat hozzám egy számvevő, hogy neki joga van ellenőrizni, hogy a kocsim meg van-e még, vagy hány éves a tévém" - mondta Nyikos László.

Fidesz: a vármegye maradjon meg az alkotmányban
Varga István (Fidesz) felszólalásban arra kérte a vitában résztvevőket, hogy zárják le az erről szóló vitát és maradjon benne a vármegye kifejezés az új alkotmányban, mert a vármegye a legrégebbi igazgatási eleme Magyarországnak és a legrégebbi megfogalmazása a területi egységeknek.

Jobbik: kevés az önkormányzatok joga
Hegedűs Lórántné (Jobbik) arról beszélt, hogy a jelenleg hatályos alkotmány sokkal több jogot biztosít az önkormányzatoknak, mint az új tervezet. Az ellenzéki politikus szerint kimaradt az alaptörvényből az önkormányzáshoz való alapvető alapjog, a járások definíciója és a stratégiai vagyon fogalma is. Ez utóbbi az alapvető szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagyontárgyak elidegeníthetetlenségét rögzítette volna.
Hegedűs Lórántné szerint az új alkotmány súlyosan korlátozza az önkormányzatok önrendelkezési jogát is például a kötelező társulás bevezetésével. A jobbikos politikus szerint az önkormányzatok jövője érdekében azt is bele kellene foglalni az alkotmányba, hogy az önkormányzatok "életképességéhez az állam minden eszközzel megpróbál hozzájárulni."


11 óra 05 perc - Krónika 2. rész

Az infokommunikáció jelentőségéről, az állam és egyházak különválásáról, a jegybank függetlenségéről is szó esett az új alkotmány tervezetének pénteki, részletes vitájában a parlamentben.

Nyitray Zsolt az infokommunikációról
Nyitray Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár azt mondta, megkezdték az állam informatika szétszabdaltságának felszámolását, megalkották a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, 15 milliárd forintot spóroltak meg az informatikai szerződések újratárgyalásával valamint bejelentették, hogy 2013-ra az ország egész területén elérhető lesz a szélessávú, gyors internet.
Kitért arra is, hogy az alaptörvény tervezetébe foglalták: az állam, működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazására.
Megemlítette azt a javaslatot is, hogy a szükséghelyzet alkotmányos megfogalmazását egészítsék ki a honvédelmi, rendészeti , gazdasági vagy közigazgatási rendszerek működőképessége ellen indított vagy azt fenyegető informatikai alapú támadások eseteivel is.
A jobbik szavaztatni akar több, támogatást nem kapott javaslatáról
Bana Tibor (Jobbik) elmondta: az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén a kormánypárti képviselők lesöpörték a jobbikos javaslatokat, de ezek nagy részét mégis kikérik szavazásra. Az általuk benyújtott indítványok kapcsán azt mondta, szerették volna elérni, hogy a választópolgárok visszahívhassák a képviselőket.
Felhívta a figyelmet arra a javaslatukra is, amelyik "az elharapózott politikusi álláshalmozás" elleni "tényleges fellépésről" szólt. Indítványozta a mentelmi jog eltörlését is.
Kitért arra, hogy felemelték a szavukat a népszavazás intézményének szűkítése ellen.
Felvetette, hogy az alaptörvény hatálybalépését ügydöntő országos népszavazáshoz kellene kötni.

KDNP: az állam és az egyházak különváltan működnek
Szászfalvi László (KDNP) óriási jelentőségűnek nevezte, hogy az alaptörvény tervezetének preambulumába méltó helyet kap a kereszténység szerepe, miközben az ország más vallási hagyományai is megkapják az őket megillető tiszteletet és elismerést.
Kitért arra is, hogy mindenkinek joga van a vallásszabadsághoz.
Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek és az egyházak önállóak, de az állam, a közösségi célok megvalósítása érdekében együttműködik velük. Hozzátette, az alkotmányos különválás nem azt jelenti, hogy az állam el akarná szigetelni az egyházakat.
A kisebbségek kérdéseire áttérve azt mondta, a tavaly nyár óta folyó egyeztetések során lerakták egy tervezhető, kisebbségpolitikai célú állami támogatási rendszer alapjait. Hozzátette, olyan joganyagot akarnak kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy tényleges kisebbségi háttérrel rendelkező kisebbségi önkormányzatok jöjjenek létre.
Kijelentette, nem cél a kisebbségpolitikai eredmények lebontása, amitől Kállai Ernő ombudsman tart.
Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek részei a magyar nemzetnek, államalkotó tényezők, nyelvük, kultúrájuk védelmet kap.

Jobbik: semmi nem indokolja az MNB függetlenségét
Hegedűs Tamás (Jobbik) azt mondta, szeretnék, ha az alkotmányban az szerepelne, hogy az Országgyűlés a monetáris politika irányítását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) útján látja el és az MNB támogatja a kormányt gazdaságpolitikája megvalósításában.
A képviselő hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a "jegybanki függetlenség hamis mítosza az elmúlt három évszázad legnagyobb gazdaságpolitikai szélhámossága". Hangsúlyozta, hogy a pénzkibocsátás joga óriási hatalmi eszköz. Megjegyezte, hogy szerinte semmi nem indokolja a jegybank függetlenségét.
Balsai az 1946. évi I. törvényről
Balsai István (Fidesz) a Nemzeti Hitvallás eredetileg beterjesztett szövegéből idézve emlékeztetett arra a mondatra, hogy "Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállás miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését".
Ezek alapján kifogásolta azt a módosítást, amelyik az 1946. évi első törvényt is az alkotmányba emelné. Szavai szerint azt ugyanis egy megszállt országban, szabálytalan módon megválasztott Országgyűlés hozta meg.
Azt mondta, égbe kiáltó ellentét van az eredeti alaptörvénytervezet és e között a módosító között. Hozzátette, hogy az 1945 végén megtartott választásokon a választók jelentős részét megfosztották szavazati jogától és jelentős mértékben korlátozták a pártok indulási lehetőség.


10 óra 09 perc Krónika 1. rész

Az agráriumról, a magyar termékről, valamint a kormány szociálpolitikájáról beszéltek a parlament pénteki ülésén napirend előtt felszólalt képviselők.

Fidesz: támogatni kell az agráriumban a szövetkezést
A szövetkezés támogatásának szükségességéről beszélt a magyar agrárium helyzetével foglalkozó felszólalásában a fideszes Turi-Kovács Béla. Sürgette, hogy kezdődjön el egy olyan program kidolgozása, amely rögzíti, "mit akarunk tenni a magyar agrárium jövőjében a szövetkezéssel", ami - jegyezte meg - most az alkotmánytervezet szövegéből kimaradt. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a kicsi, de hasznos tevékenységet folytató területeken is meg lehet találni a támogatás lehetőségét. Ez a szövetkezés - mondta Turi-Kovács Béla, aki szerint a szövetkezést "minden áron" el kell indítani, mert nélküle nincs a falvakban fejlődés.
A szövetkezeti mozgalom megerősítése önálló nemzeti program kell - mondta az elhangzottakra reagálva Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára. Kijelentette, hogy a magyar vidék, ezen belül az agrárium újjáépítése nélkül nem tud felemelkedni a magyar társadalom. Utalt arra, hogy készül a nemzeti vidékstratégia, amelyet a közeljövőben nemzeti konzultációra bocsátanak. Az államtitkár szavai szerint a jövő egy olyan mezőgazdaságról szól, amely a kis és közepes családi gazdaságokra épül, ezeket pedig segíteni kell az összefogásban. A helyi gazdaságot, a kis, illetve közepes egzisztenciákat és az összefogásukból keletkező helyi piacot és gazdaságot kell megerősíteni - mondta.

Jobbik: zéró toleranciát a külföldi összetevőkkel szemben a magyar termékeknél
A jobbikos Z. Kárpát Dániel - egyebek között a "győri" kekszet, a Tomi mosóport és a "szerencsi" csokit hozva fel példaként - tarthatatlannak nevezte, hogy a gyártási jogot felvásárló multinacionális cégek megtartották a korábbi magyar márkaneveket, így a vásárlók nem tudják, magyar terméket vesznek vagy idegent. Zéró toleranciát szorgalmazott, felvetve azt, hogy ne lehessen magyarnak nevezni azt a terméket sem, amiben legfeljebb 5 százalék külföldi összetevő található meg.
Meg kell tisztítani a piacunkat - rögzítette Ángyán József. Jelezte, a vonatkozó rendeletet előkészítették, és a tervek szerint magyarnak akkor lehet majd nevezni egy terméket, ha az alapanyagait és magát a terméket is Magyarországon állították elő. A záró tolerancia kapcsán megjegyezte, hogy egy terméknek lehetnek bizonyos összetevői, például fűszerei, amelyek nem állíthatók elő Magyarországon.
Hozzátette, hogy folyamatban van az élelmiszerkönyv felülvizsgálata, amelyben világosan leírják majd, mikor használható például a kiváló vagy a prémium jelzés, hogy ne lehessen félrevezetni a fogyasztókat.

MSZP: milliók sínylették meg az elmúlt egy évet
A szocialista Gúr Nándor a kormány szociálpolitikáját bírálva arról beszélt, hogy nőnek Magyarországon a társadalmi különbségek, az egykulcsos adó sokakat érintett hátrányosan, magas a munkanélküliek száma. Szavai szerint a Fidesz-KDNP kormányzásának egy évét "milliók sínylették meg". Javasolta, hogy a kormány gondolkodjon el a kétkulcsos személyi jövedelemadó visszaállításán, tegyen azért, hogy a gyermektámogatásokat ne csak a magasabb jövedelműek tudják igénybe venni. Az élő munkára rakódó járulékterheket csökkenteni kellene - tette hozzá Gúr Nándor, aki szerint a kormánynak vissza kellene térnie az emberek érdekeit szolgáló politizálás terepére.
Becsey Zsolt államtitkár közölte, hogy a most tapasztalható folyamatok kialakulásában az előző kormány nyolc éve is felelős. Hangsúlyozta az új munkahelyek létrehozásának fontosságát. A foglalkoztatás a legjobb szociálpolitika - fogalmazott az államtitkár, aki szerint az embereket munkavállalásra kell ösztönözni - az adókedvezményeket a munkavállaláshoz és nem az otthonmaradáshoz kötve.
Az elnöklő Ujhelyi István a napirend előtti felszólalások végén április elsejei tréfaként felkérte a jegyzőt, ismertesse a Fidesz-frakció kezdeményezését az alkotmányjavaslat részletes vitájának elhalasztásáról. Miután jelezte, hogy csak tréfált, megkezdődött a Fidesz-KDNP előterjesztésének részletes vitája.

Előzmények:

A kormánypárti alkotmányjavaslathoz előterjesztett mintegy száz módosító javaslat tárgyalásába kezd pénteken az Országgyűlés.

A képviselők összesen 15 órában szólalhatnak fel a jövő hét hétfőn folytatódó részletes vitában, amelyben az MSZP és az LMP továbbra sem vesz részt.

A parlamenti ülésen egyebek mellett terítékre kerülhet az a kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslat, amely 15 tagúra növelné az Alkotmánybíróság (Ab) létszámát, és amely költségvetési kérdésekben csak akkor jogosítaná fel ismét teljes körű döntésre a testületet, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.

A honatyák emellett kifejthetik véleményüket például a gyermekek után járó szavazati jog és a vármegye elnevezés elvetéséről, továbbá arról is, hogy az igennel szavazó képviselők neve mégse szerepeljen az alaptörvény végén. Orbán Viktor hétfőn napirend előtti felszólalásában értékelte a nemzeti konzultáció eredményét.

A miniszterelnök azt mondta ennek alapján mindent belefoglalnak az alaptörvénybe, amit az emberek elsöprő egyetértéssel javasoltak, és kiveszik azokat a rendelkezéseket, amelyekkel az emberek nagy többsége nem ért egyet. Példaként említette, hogy a válaszadók 94 százaléka szeretné, ha a bíróságok indokolt esetben szabjanak ki tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést, továbbá - mint fogalmazott - bár ő személy szerint egyetért vele, de a válaszadók többsége nem támogatja a gyermekek után járó extra szavazat bevezetését.

Az Országgyűlés az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket.

A végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az államfő várhatóan április 25-én, ünnepélyes keretek között írja alá a szöveget. Az alkotmányozás parlamenti szakaszának kezdetén két javaslatról nyílt meg az általános vita, a képviselők a Fidesz-KDNP által benyújtott, Magyarország Alaptörvénye címet viselő előterjesztéshez, és a független Szili Katalin, A Magyar Köztársaság Alkotmánya néven tett javaslatához szólhattak.

A kormánypártoknak és az ellenzéknek erre egyaránt összesen 20-20 óra állt rendelkezésre, ám az MSZP és az LMP nem vett részt a vitában.

Olvasóink írták

27 hozzászólás
12
  • 27. Maori 2011. április 03. 10:56
    „23. kolombela 2011.04.02. 14:35

    A történelemből tanulni kell, nem visszasírni! Az elmúlt ezer év úgy volt szar, ahogy volt. Kár úgy hamisitgatnotok a történelmet, mintha európa vezető nemzete lettünk volna. GYARMAT voltunk. Kapis? Ráadásul nagyrészt az akkori uraink kapzsisága miatt. Erre csak az idióták lehetnek büszkék.”
  • 26. load 2011. április 02. 23:53
    „A Fidesz nem látja, hogy így Brüsszelben harmadik világbeli viccállamok szintjén fognak minket kezelni.
    Most nem magyarázkodásra, hanem bocsánatkérésre és azonnali lemondásokra lenne szükség.

    Az Európai Parlamentben közmeghallgatást tartottak a készülő magyar alkotmányról, melyhez a kormány az alaptörvény tervezetéről eredetileg egy hol csonkított, hol torzított fordítást küldött el. Az angol verzió, miként az Index is megjegyzi, a magyar változatnál több ponton is ,,eurokonformabb". Ráadásul a mellékelt anyag még az alkotmányozás folyamatát is pozitívabb színben tüntette föl: úgy, mintha a készülő alaptörvényt a valóságosnál sokkal nagyobb konszenzus övezné.

    . Valótlanságok a kormány vitairatában (pdf):
    I/1. A vitairat állítása szerint a kormányfő a választási kampányban egyértelművé tette, hogy 2/3-os hatalom birtokában alkotmányozni kíván. Ez az állítás egyszerűen cáfolható a választási program alapján, amely egyetlen utalást sem tartalmaz alkotmányozási szándékra.

    I/2. Megtévesztő a vitairat azon állítása, hogy az Alaptörvény koncepcióját a 2010. június 28-án felállított Alkotmány-előkészítő bizottság készítette el, hiszen a bizottság által elkészített alkotmánykoncepció a 9/2011. (III. 9.) OGY határozat szerint csupán iránymutatásul szolgál a további alkotmányozó munkában, annak semmiféle normatív ereje nincs. Vagyis az Alaptörvény tervezete nem e koncepció alapján készült el.

    I/3. Nem igaz a vitairat azon állítása, hogy tíz hónapja tartalmas vita zajlik az alkotmány tartalmi kérdéseiről. Valójában az Alaptörvény tervezete csak március 14-én lett nyilvános, és a parlamenti vita pedig mindössze kilenc napig tart.

    I/4. Csúsztatás a széles körű szakmai vitára történő utalás, mivel az állítólagos szakmai vita idején az Alaptörvény tervezetéből egyetlen sor sem volt ismert, így szakmai vitáról beszélni értelmetlen.

    I/5. Nem fedi a valóságot a vitairat azon állítása, hogy az új Alaptörvényről ,,nemzeti konzultáció" folyt. A feltett kérdések egy része ugyanis csak távoli összefüggésben áll az alkotmányozással, más részükben pedig populista követelések köszönnek vissza. A tizenkét kérdés távolról sem fedte le azokat az érdemi témákat, amelyekben döntést kell hozni az alkotmányozás során, mint például azt, hogy szükség van-e új alkotmányra, vagy hogy milyen legyen az Alkotmánybíróság hatásköre.

    II. A fordítás félrevezető pontjai (angolul pdf)

    II/1. A fordítás nem tartalmazza az Alaptörvény karakterét meghatározó Nemzeti hitvallást. (...)

    II/2. A fordításból nem derül ki, hogy az Alaptörvény nem ismeri el az 1989 októberében elfogadott Alkotmány jogfolytonosságát, és ezzel megtagadja az annak alapján az elmúlt húsz évben kialakult alkotmánybírósági gyakorlatot is.

    II/3. A fordítás nem tartalmazza a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkalmazásának lehetőségét, amely olyan szankció, amelyet az Európa Tanács illetékes testülete az Európa Tanács elvárásaival összeegyeztethetetlennek tekint.

    II/4. A fordítás szerint a Magyarországon lakóhellyel rendelkezők rendelkeznének választójoggal, amelynek a valós szöveg tételesen ellentmond.

    II/5. A fordítás szerint az Alkotmánybíróságnak rendes bírói indítvány alapján van hatásköre a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok alkotmányossági kontrolljára. Valójában a szöveg ezt a lehetőséget kizárja.

    A cikk teljes terjedelmében itt olvasható:
    http://velemenyvezer.blog.hu/2011/03/30/atvagni_az_eu_t_megint_nem_jott_be”
  • 25. load 2011. április 02. 23:29
    „23. kolombela
    Ez az "ezeréves jogfolytonosság" már annyiszor előfordult itt, mint hivatkozás.
    Ha szépen megkérlek, elmagyaráznád három mondatban, hogy valójában mi is ez!
    Mi történt 1011-ben, amit most olyan nagyon muszáj lenne vissza állítani?”
  • 24. machers 2011. április 02. 15:57
    „23. kolombela 2011.04.02. 14:35
    Igazad van! De azt azért te sem gondolhatod komolyan, hogy ez a fércmunka erre alkalmas lesz?!”
  • 23. kolombela 2011. április 02. 14:35
    „Károgók!
    Ahhoz hogy szép hazánkban tényleg rend, fegyelem és munka legyen, az első lépés, hogy meg kell teremteni azt a történelmi jogfolytonosságot, ami 1000 éve fenn áll.”
  • 22. machers 2011. április 02. 14:19
    „20. rommel 2011.04.02. 11:57
    MI LESZ MOST ???????
    ÉN MEG MONDOM : REND , FEGYELEM , MUNKA !
    Egy hozzávetőleges időpontot tudnál mondani? Én még nagyon nem látom, hogy ebbe az irányba menne az ország!”
  • 21. idegen 2011. április 02. 12:12
    „Nem is hiányoznak .”
  • 20. rommel 2011. április 02. 11:57
    „RETTEGNEK A COCIALISTÁK !

    RETTEGNEK A LIBERÁLISOK !
    ILYENKOR MINDIG VALAMI VAN A LEVEGŐBEN !
    FORRADALOM , DE EZ JOBB OLDALI !
    NINCSENEK ÁLDOZATOK ! NINCS OSZTÁLYHARC ! NINCS NAGY TŐKÉS HATALOM !
    EZ FÁJ NEKIK !
    NINCS HATALOM ! NINCS KORRUPCIÓS PÉNZ !
    MI LESZ MOST ???????
    ÉN MEG MONDOM : REND , FEGYELEM , MUNKA !
    A BAL-OLDALON PEDIG BOMLÁS , HOSSZÚ ÉS FÁJDALMAS ELMÚLÁS !
    EZT ÉRDEMLIK , EZ A SORSUK !
    AZ IDŐ ELJÁRT FELETTÜK , A TÖRTÉNELEM PEDIG ÁTLÉPETT RAJTUK !
    MI PEDIG ÉLÜNK TOVÁBB , BOLDOGAN , NÉLKÜLÜK , NEM FELEJTVE GYALÁZATOS TETTEIKET !
    SOHA !...............SOHA !........................................SOHA !!!!!!!!!!!!!.........................................”
  • 19. adalfold 2011. április 02. 00:18
    „Ki ..... EMBERT ÉRDEKLI EZ A BUKOTT ALJAS MSZP ÉS A KÜLFÖLDRŐLM PÉNZELT GYANÚS "ZÖLD" ( ROMAHERGELŐ) ..... ELEMPÉ?

    EZT A SZERENCSÉTLEN ORSZÁGOT CSAKIS EGY VALÓBAN NEMZETI, DEMOKRATIKUS ÖSSZEFOGÁS VIHETI KI A NYOMOR FENEKÉRŐL.
    ÉS EZT AZ ÖSSZEFOGÁST NEM ORBÁN MEGALOMÁNIÁJÁNÁL ÉS AZ IZRAEL-PÁRTI FIDESZNÉL KELL KERESNI.
    szerintem. <moderálva...>”
  • 18. drKotász 2011. április 01. 23:39
    „Kohn, a bandita tagad: ő nem pedofil

    A pedofília gyanújába keveredett - a hazánkat és a magyar kormányt a médiatörvény ügyében az Európai Parlamentben (EP) ostorozó, a francia szélsőbal egykori vezetője, nem is oly rég még az IMF komisszárjának szerepében tetszelgő, zsidó származású hitellenes és ateista - Daniel Cohn-Bendit, az EP Zöld frakciójának társelnöke a Lehet Más a Politika párton keresztül próbálta cáfolni a hazai sajtóban vele kapcsolatban megjelent állításokat.
    A múlt szombaton - Helmut Weixler sajtófőnökön keresztül - kiadott szöveg szerint ,,hasonló hamis vádakat más országokban is megfogalmaztak már, ám azokat minden esetben megcáfoltuk, és valamennyi vádat visszavonták". Weixler szerint a Cohn-Bendit 1975-ben megjelent Grand Bazaar című könyvéből vett idézetek ,,a szövegösszefüggésből kiragadva nem elfogadhatók".
    A nyilatkozat még hozzáteszi, hogy Franciaországban ,,a Nemzeti Front kivételével minden politikai párt visszavonta az állításokat és bocsánatot kért". Magyarországon a ,,rég megcáfolt állítások" felmelegítése ,,olcsó politikai trükk".
    Azonban Cohn-Bendit, akit a magyar áthallás miatt sokan csak Kohn-banditának neveznek, nem adott választ arra a videofelvételre, amelyen még akkor szerepel, amikor a párizsi szélsőbal aktivistájaként rendőrök megverése, terrorizmus támogatása és hasonló bolsevik pontok szerepeltek határidőnaplójában, mint végrehajtandó lépések. Akkoriban Cohn elvtárs - ez most nem gúnyos megjegyzés, aktív kommunista volt a lelkem - még úgy nyilatkozott saját magáról és elvtársairól, hogy sokat drogoznak, valamint számukra nagyszerű érzés, ha egy ötéves lány elkezdi vetkőztetni őket. A videofelvétel igencsak kalandos utat járt be a világhálón, ahol csak felbukkant, rejtélyes kezek rögtön törölték. A Kuruc.infón persze megtekinthető.
    Nos, a helyzet ma már ott tart, hogy Magyarországon a jelek szerint az LMP vette magára azt a hálátlan feladatot, hogy kimossa a vén pedofil, egykori szélsőbalos anarchista szennyesét. Kérdés, hogy miért oly fontos ez számukra?
    (MNO nyomán)”
  • 17. load 2011. április 01. 21:56
    „16. Maori
    No, várj,várj,várj,várj,várj,várj,várj,várj,várj,várj,várj,várj.....!
    Egy kicsit!
    Selmeczi Gabriella a február 6-i budapesti sajtótájékoztatóján megígérte, hogy megvédik a nyugdíjasok vagyonát, ...
    A nyugdíjasok nem járhatnak rosszul!
    Ő rá a garancia.”
  • 16. Maori 2011. április 01. 20:49
    „Nem tudom, hogy a támogatók közül hányan olvasták azt, aminek oly lelkesen tapsikolnak?
    Itt a kedvencem:
    - A jelenlegi alkotmány szerint ,,a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz".
    - Az új alkotmány azt mondja, ,,Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson".

    Már ha sikerül. Tehát, fizeted a nyugdíjjárulékot egy életen át, azt ha mázlid van, löknek valamit. Ha nem, meg nincs jogorvoslati lehetőséged, hisz az "alkotmány" jogot nem biztosít!
    Feltették az i-re a pontot. Hisz tapsikolva, örömkönnyek között adtátok oda a nyugdíjmegtakarításotokat.”
  • 15. bojtár 2011. április 01. 20:29
    „a jobbikon kívül <moderálva> rá mi folyik itt csak megy becsmérels.”
  • 14. Primax 2011. április 01. 19:54
    „Egy alkotmány annyit ér, amennyit abból az emberek magukénak éreznek. Be kell tartani, - és be kell tartatni - ez világos. Ez a narancsosok privát alkotmánya, saját használatra. Hetek, napok alatt csapták össze. Olyan is. Most pedig vígasztal(gat)ják egymást, hogy ez a ZEMBEREK alkotmánya, pedig ők tudják a legjobban, hogy nem így van. Ha igazán bátrak - és becsületesek - lennének, népszavazásra bocsátanák. Elvégre "csak" 10.000.000 emberről - és jövőjükről - van szó.”
  • 13. Patriot 2011. április 01. 19:20
    „Örömmel veszem, hogy az új alkotmányhoz már semmi köze nem lesz a posztkommunista utódpártnak. Bukott, értéktelen emberek úgysem tudnának semmivel hozzájárulni az érdemi munkához.”
  • 12. lars 2011. április 01. 18:25
    „Azért ez az lmp <moderálva> elég sokat enged meg magának már rögtön az elején..”
  • 11. andromeda86 2011. április 01. 16:34
    „Még ilyen feljebbvaló dolgaikról megy a vita, nem munkahelyeket teremtenek hanem el veszik azokat az emberektől. Mennyire hazugságban élünk... Még ezrek azt sem tudják hogy élnek meg nap mint nap abból a kevés kis fizetéseikből amikért elég sokat dolgoznak. Lesz itt még olyan világ pár éven belül... innen menekülni kell. Ennyi”
  • 10. Madarász 2011. április 01. 14:13
    „Lehet, hogy az elmúlt 8 év nem érintette kedvezően az önkormányzatokat, de a következő 3-ra jobb is ha nem gondolnak...”
  • 9. Phobos 2011. április 01. 13:44
    „Sajnos megint írásra adta fejét az álamfő Most épp a zagyvarékasi művelődési házban, a helytörténeti kiállítás megtekintése után érzett olthatatlan vágyat Schmitt arra, hogy a valóban nívós falukiállításról a vendégkönyvben kifejtse a véleményét, de ezúttal sem sikerült leírnia egy helyes mondatot, a gyűjtemény szó ugyanis, mint látható, hosszú ű-vel írandó, a dátum végére pedig pont jár...”
  • 8. annobon 2011. április 01. 11:25
    „7-hez: Jah! Plusz még azért is jó, mert akkor már csak 999 997 új munkahelyet kell teremteniük. :-)”
27 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

EU-elnökség - Kovács László: Orbán vesztésre áll

Az MSZP alelnöke szerint Orbán Viktor ˝félidőben˝ vesztésre áll az általa a soros uniós elnökség… Tovább olvasom