Kisalföld logö

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 9°C | 18°C Még több cikk.

Akik elkezdték az ötödik ciklust

A pannonhalmi kistérség tizennyolc településéből négyet a rendszerváltás óta ugyanaz a polgármester vezet. Ez a négy: Bakonypéterd, Écs, Sikátor és Tarjánpuszta. A szerencsésebb elhelyezkedésű Écs kivételével mind a háromnak hasonló természetű problémákkal kellett megküzdeni.
Sikátorban három, Bakonypéterden kettő, Écsen és Tarjánpusztán egy-egy jelölt indult a polgármesteri székért. A pannonhalmi kistérségben csak e négy településen kezdhette meg ötödik ciklusát a község első embere.

Bakonypéterd:

pótolják a lemaradást


A veszprémi települések közül Bakonypéterd az elsők között, Lázival együtt 1999-ben csatlakozott megyénkhez. Talán a távolság miatt azonban a Győr környékiek ritkán látogatják. Látszólag zsákutcában van, holott a 82-es főútról letérők számára ez a festői Bakonyalja kapuja. Épp ezért még ma sem felesleges bemutatni a térség lakóinak.
Mázi László elmondta: a települést nagyrészt Garam menti németek lakták a második világháború végéig. A lakosságot azonban kitelepítették. A hatszáz fős község lélekszáma 250-re esett vissza a rendszerváltásig, ígéretes tehát, hogy tizenhat év alatt mára elérte a háromszázat. A bő másfél évtized talán legfontosabb eseménye a megyeváltás volt a polgármester szerint. Nem egyszerűen arról van szó, hogy javult a tömegközlekedés: azóta van tömegközlekedés. A lakosságot a hagyományos lelki kapcsolat Győrhöz és nem Veszprémhez köti, ide járnak dolgozni, a gyerekek közül sokan tanulni is. Így szinte megfojtotta már a települést az a körülmény, hogy csak vonattal lehetett járni, mivel az állomásig télen-nyáron húszperces „gyalogtúrát” kellett megtenniük a dolgozóknak.
A legfőbb probléma, hogy nincs szennyvízhálózat. Ez a legsürgetőbb feladata az önkormányzatnak, de csak az elmúlt évben négy tervet utasítottak el a hatóságok. Igaz a falura, mint a környék más településeire is, hogy a Balaton menti községek fejlesztése az ő rovásukra emésztette az állami pénzeket, főként ezzel magyarázható a lemaradás. Ám a tizenhat év – az 1990-es állapotokat tekintve – mégis sikertörténet. Felépült az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal, kiépítették a belvízelvezetőt, 1997 óta működik a falugondnoki szolgálat. A közeli tervek között szerepel a ravatalozó felújítása is. A polgármester szavai szerint „szerencsére” harminc éve nem működik az iskola, így sem a költségvetést, sem a lakosság önérzetét nem érinti ma a kérdés.

Tarjánpuszta:

megújult utak


Szintén a semmiből épült fel az évtizedekig vegetáló Tarjánpuszta, amely csak 1992 óta működik önálló településként, korábban Ravazdhoz tartozott. Mindjárt a kezdetekkor létrejött az alsó tagozatos iskola és 1993-ban felépült a polgármesteri hivatal. Kialakították a szennyvíz-, a gázhálózatot, új óvoda és orvosi rendelő épült, s még a ravatalozót is sikerült átadni az erre szerencsésen pályázó községekkel egy időben. Kálmán Józsefné polgármester tájékoztatása szerint harmincmilliós beruházás keretében végeztek tavaly útépítési munkát, mára a régi úthálózat nyolcvan százaléka megújult.
Az egyik legfontosabb cél a fiatalítás. Ennek érdekében majdnem 20 kedvezményes telket adott el az önkormányzat, s az építkezések már meg is kezdődtek. A lakóknak csak a közművesítést kellett fizetni, így átlagosan 1 millióért jutottak az ingatlanhoz. Tarjánpuszta azonban nemsokára meg is duplázhatja lakosságát. Mint arról már beszámoltunk (2005. október 31.), a korábban olajtartályoknak helyet adó tíz és fél hektáros területet az önkormányzat felvásárolta, majd nagy részét befektetőknek adta el, akik partnerek az egymilliárdos beruházásban. A területet részben lakóparknak, részben ipari területnek jelölték ki, s munkahelyteremtő szerepe van a 90 százalékban már késznek mondható üzemanyag-forgalmazónak és a szerelőműhelynek. A két cég együttesen harminc embernek adhat állást.

Sikátor: az úttörő falu

Nincs szerencséje azonban Sikátornak, a főút keleti oldalán fekvő, bakonyaljai településnek. A legfőbb problémát hosszú távon a lakosság öregedése, rövidebb távon az utak állapota jelenti.
Horváth Istvánné, aki harmadmagával indult a 350 lelket számláló településen a polgármesteri helyért, Kálmán Józsefnével együtt úgy gondolja, utolsó ciklusát kezdte meg október elsején. A falu nehéz helyzete főként földrajzi elhelyezkedésének köszönhető, mind a fiatalok, mind a fejlesztési támogatások nehezebben vándorolnak egy zsákutcában lévő faluba. A költségeket jóformán teljes egészében felemésztette a négy utca leaszfaltozása, s a kátyúkkal teli hálózat jelentős része még felújításra szorul. Egyelőre nem tudni, miből sikerül mindezt megvalósítani. A közelmúlt beruházásai közé tartozik a rossz állapotú ravatalozó előtetőjének felújítása, ami egymillió forintba került. Ugyanakkor bármilyen különös, a szűkös költségvetés ellenére Sikátor úttörőnek számít szociális téren. Az önkormányzat ugyanis az országban elsőként indította el 1995-ben a falugondnoki szolgálatot, amelynek segítségével mintegy húsz idős lakó meleg étkeztetését oldják meg naponta. A rendszer bevált, s a kilencvenes évek második felétől már jóformán az egész országban működik.
De sajnos mindennél nagyobb gond, hogy nincs megtartóereje Sikátornak, rengeteg az elszármazott, akik évről évre rendszeresen találkoznak a faluban, de jóval kevesebb az itt maradt, akiknek nincsen álláslehetősége. Az aktív dolgozók Győrbe járnak, s 2002 óta Veszprémvarsánytól viszi őket a busz mindegyik műszakra. Ehhez Sikátorban négy órakor kell felszállni. A lakosság egyébként mélyen vallásos, s két felekezete is van. A római katolikus és az evangélikus hívek egyaránt érzékenyek egyházukra, ezért aki jól akarja vezetni a falut, igen diplomatikusan kell bánnia a falubéliekkel.

Écs: dinamikus volt

a fejlődés


És végére hagytuk a legfejlettebb és a városhoz legközelebb eső települést, Écset. Nagyságrendi a különbség az eddig bemutatott községekhez képest, már önmagában attól, hogy Écset 1800-an lakják. Ez igen dinamikus fejlődést jelent, mivel a rendszerváltás idején ez a szám 1495 volt. A községet sokan elhagyták a hatvanas-hetvenes években, s az önkormányzat azokat célozta meg, akik vissza akarnak jönni – tájékoztat Mondovics László polgármester. Sikerült is visszacsalni az elszármazottak egy részét 1994-ben és 1995-ben, amikor 40, 1000 négyzetméteres házhelyet értékesítettek, darabját 150 ezer forintért. A településrendezésnek nemcsak a beköltözők miatt volt előnye, hanem mert beépíthetővé váltak a falu foghíjas részei. Az ingatlanforgalom ennek következtében indult be és így sikerült tizenhat év alatt több mint 300 lélekkel gyarapítani az écsiek lélekszámát. Sajátos ellentmondás, hogy mindezzel együtt a gyermekek száma nem emelkedett. Az okot lásd fent: sikerült visszacsábítani a már középkor-

osztálybeli écsieket. Ugyanakkor – nem tudunk rá jobb szófordulatot – „a madarak csiripelik”, hogy jelentős számú újszülött várható jövőre.
A községnek önálló iskolája és óvodája van, folyamatosan fejlődik a diákok eszközfelszerelése, és elsőként illett volna említeni a 450 négyzetméteres tornatermet, amely nemcsak a diákoknak, de minden korosztálynak sportolási lehetőséget nyújt. A leglátványosabb fejlődést talán az egészségügy területén sikerült elérni. Tizenhat éve a Ravazddal közös háziorvosi szolgálat igen méltatlan körülmények között tengődött. A rendszerváltás után felújították a rendelőt és amint arról már többször beszámoltunk, korszerű egészségházat avattak 2005-ben. Az épületben egy helyen működik a gyermekorvosi, a védőnői szolgálat és a terhesgondozás. Mondovics László elmondta: a közeljövő beruházásai közé tartozik az étkező kibővítése, amelynek révén megoldható mind a gyermekek, mind a szociálisan rászorulók étkeztetése.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sikeres kísérleti atomrobbantást hajtott végre Észak-Korea

Észak-Korea sikeres föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre - közölte hétfőn a KCNA… Tovább olvasom