Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

Aki fizet, annak gyorsabb

Magyarország - Az ország keleti részében kétszer-háromszor több beteget küldenek PET/CT-vizsgálatra, mint a nyugat-magyarországi régióban, így Győr-Moson-Sopron megyében is.

Ez az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) jelentéséből egyértelműen kiderül, mint ahogy az is: pénzért minden gyorsabban működik.

A kaposvári ˝maszek˝ CT-vizsgálatok miatt kirobbant, közelmúltbéli botrány után még nagyobb hangsúlyt kapott az EBF legfrissebb felmérése, amely a magyarországi PET/CT-vizsgálatokat ellenőrizte. Az országban jelenleg négy berendezéssel végezhetők ezek a vizsgálatok – egyik sincs Győr-Moson-Sopron megyében –; a központi várólistára való felkerülésről pedig hat regionális várólista-bizottság dönt.

Az EBF-jelentést a 2007. november 1. és 2008. április 30. között, a várólista-bizottságokhoz beérkezett kérelmek alapján készítették el; tartalmazza az összes kérelmezett vizsgálat megoszlását a megyék között, mint ahogy a 100 ezer lakosra jutó kérelmeket is.

Szembetűnő különbség. Ez utóbbi mutató alapján szembetűnő, hogy míg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magasan vezet a PET/CT-ellátás igénybevételében: az előbbinél 184,6, az utóbbinál 187,7 a vizsgálat/év mutató; addig Nyugat-Magyarország megyéi szinte kivétel nélkül 60 kérelmezett vizsgálat/év alatti mutatóval rendelkeznek. Győr-Moson-Sopron megye 54,46-dal. (Az országos átlag 81,45.) A jelentés itt hozzáteszi, hogy ˝a nyugat-magyarországi helyzetet ismerve Galuska László professzor novemberben tájékoztató konferenciát szervezett dunántúli kollégái részére a vizsgálat használhatóságáról és az igénybevétel lehetőségeiről˝.

A PET/CT-vizsgálatot az onkológiában, az ideggyógyászatban és a kardiológiában alkalmazzák. Legnagyobb előnye, hogy már nagyon korán képes felismerni a daganatos elfajulást. illusztráció
A PET/CT-vizsgálatot az onkológiában, az ideggyógyászatban és a kardiológiában alkalmazzák. Legnagyobb előnye, hogy már nagyon korán képes felismerni a daganatos elfajulást. illusztráció

A sor megkerülhető. A felügyelet azon túl, hogy megállapítja, egyenlőtlen a betegek számára a hozzáférés, további gondokat is lát a rendszerben – jelentős különbségek mutatkoznak például a várakozási időkben is. A sor ugyanakkor pénzzel elég egyszerűen megkerülhető: aki kifizeti a 250 ezer forintos vizsgálat árát, az háromnapos előkészület után már mehet is a vizsgálóba (szemben a helyenkénti két-három hónapos várólistával). A kezelőorvosok szerint ˝etikátlan, hogy betegeinknek azt a választ kell adnunk: vagy várakozik, vagy ha fizet, azonnal fogadják˝.

A kezelőorvosok szerint ˝etikátlan, hogy betegeinknek azt a választ kell adnunk: vagy várakozik, vagy ha fizet, azonnal fogadják˝.
A legtöbb magyar családnak nem nagyon kell részletezni, hogy ez nem csupán kényelmi szempont: a daganatos betegek számára az időtényező élet-halál kérdése lehet. A vizsgálatok sorrendjét – mint írtuk a cikk elején – központi várólista szabályozza: ha hét nap eltérés lenne a szolgáltatók között, akkor automatikusan a rövidebb időtartamúra kellene küldeni a beteget. De ez mégsem így van, állapítja meg az EBF: egyes országrészekből alig-alig jutnak el a betegek a vizsgálatokra.

Magánbetegek előnyben.  A felügyelet vizsgálata szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a magánbetegek a továbbiakban is előnyt élveznek: aki ugyanis saját zsebből fizet, az nemcsak előbb jut a vizsgálathoz, hanem  a leletét is a szokásosnál gyorsabban kapja meg. Van, hogy egy napon belül megvan a felvétel kiértékelése, míg az OEP által finanszírozott vizsgálatoknál legjobb esetben is 72, de van, amikor 168 órát is várni kell az eredményre.

Zsebből negyedmillió.  A tekintetben, hogy hány beteg fizeti meg a soronkívüliséget Magyarországon, más állásponton van a felügyelet és máson a szolgáltatók. Az előbbi adatai szerint a budai központban minden negyedik beteg, Debrecenben körülbelül minden tizedik páciens fizeti ki zsebből a negyedmillió forintot; a szolgáltatók ellenben azt állítják, erre nem sok példa akad.

A végső összegzés így szól: körülbelül 45–50 ezer a potenciálisan rászoruló, közülük kell meghatározniuk az orvosoknak vagy a bizottságoknak azt a szűk kört, akiknél a leginkább indokolt és hasznos a PET/CT. E terület nyilván nagyon érzékeny, épp ezért lenne indokolt a besorolási rendszer, illetve a várólisták működésének rendezése, hogy valóban a leginkább rászorulók jussanak vizsgálatokhoz.

Olvasóink írták

  • 4. gjozsi88 2009. július 19. 17:43
    „Ezt a rendszert nem engedtük átalakítani!
    Az érintett orvos társadalom, tisztelet a kivételnek, összefogva a fideszes hatalom mániákusokkal, megakadályozott minden átalakítást az egészségügyben!
    (A Hospinvestet, ha lehet ne említsétek, mert azért ment tönkre, mert a mögötte álló bank az előállított helyzetre tekintettel, figyelembe véve, hogy az Orbán megfenyegette a befektetőket, mindent visszacsinál,nem akarták elbukni a pénzüket, inkább kiszállt!)”
  • 3. Imcsi 2009. július 19. 15:54
    „"Zsebből negyedmillió. A tekintetben, hogy hány beteg fizeti meg a soronkívüliséget Magyarországon, más állásponton van a felügyelet és máson a szolgáltatók. Az előbbi adatai szerint a budai központban minden negyedik beteg, Debrecenben körülbelül minden tizedik páciens fizeti ki zsebből a negyedmillió forintot; a szolgáltatók ellenben azt állítják, erre nem sok példa akad."
    Ha könyvelve lennének az adatok akkor nem találgatna egyik fél sem! Számla nélkül kifizetni negyedmilliót? Hmm!”
  • 2. Totyis 2009. július 18. 21:52
    „Esélyegyenlőség! Pénzed van meggyógyulsz nincs akkor kampó!”
  • 1. miracle 2009. július 18. 11:25
    „Nyilvánvalóan teljesen illegális. Az a berendezés honnan tudja, hogy a kezelőjének fizettek? Sehonnan.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingyenkártya a gondtalan nyaralásért

Győr-Moson-Sopron - Aki külföldre utazik, ajánlatos, hogy társadalombiztosítását igazoló európai… Tovább olvasom