Kisalföld logö

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 21°C | 31°C Még több cikk.

Ahol magyarként is jó buszsofőrnek lenni

Nem is olyan régen röppent fel a hír, hogy Angliában magyarként is megéri buszsofőrnek lenni. Többen belevágtak, köztük a győri Pintér Gábor, aki két éve dolgozik egy London melletti vállalatnál, s megtalálta a számítását. Egyedül a családja hiánya az, amit nem tudnak megfizetni – na és persze a jobbkezes közlekedés bár ne lenne...
A győri sofőr autósoktatóként és buszvezetőként is dolgozott párhuzamosan Győrben, a kilátástalanság, az anyagi biztonság hiánya azonban arra késztette, hogy belevágjon a „Nagy Kalandba”: szerencsét próbált Angliában. Sikeresen, hiszen a brit fővárostól 50 kilométerre fekvő Lutonban, az ottani „Volánnál” megtalálta, amiért kiment. A kezdet csak első hallásra volt nehéz.
– Átestem egy kétlépcsős állásinterjún, majd beszélgetnem kellett a leendő munkaadómmal. Bár megfelelőnek találták a nyelvtudásom, én az év viccének tartottam, hogy ilyen szintq angolnyelv-tudással alkalmaznak – meséli Pintér Gábor, aki, bár számos komikus és kínos helyzetbe került a fentiek miatt, szép lassan beletanult az angol nyelvbe.
A jobbkezes közlekedés sem volt könnyebb dió.
– Forgalmas időszakban vitt magával a jármqáradat, de máskor hamar elbizonytalanodtam, hogy melyik oldal melyik. Szerencsére tízéves oktatói munka után nem volt furcsa, hogy jobb oldalról uralok egy jármqvet, de nem állítom, hogy soha nem értek a buszom bal oldali kerekei a járdaszegélyhez.
Úgy tqnik, ez csak nekünk, laikusoknak tqnik problémának, az európai jogosítvány ugyanis jogilag teljesen elfogadott a szigetországban, s bár sok munkáltató ragaszkodik az angol dokumentumhoz, ez egy egyszerq okmánycserével megszerezhető.
A győri buszsofőrnek vizsgát sem kellett tennie, mindössze egy „vezetési bemutatón” kellett részt vennie. „Aki nem ment neki semminek, megfelelt” – mondja.
A győri buszvezető, aki két éve dolgozik Angliában, már a második munkahelyén koptatja a sofőrülést, az elsőről egy jobb munkalehetőség miatt jött el. Most egy 16 személyes minibusszal fuvarozza az utasokat a londoni reptérre és vissza, ideális munkakörülmények között. A vezetési idő soha nem haladja meg a kilenc órát, s minden harmadik héten hat egybefüggő szabadnapot kap, ha pedig ilyenkor túlórázni szeretne, azt is megteheti. Jó pénzért – a képzett munkaerőt ugyanis kint megfizetik, még akkor is, ha magyar.
– Havonta 1500–1800 fontot – körülbelül 580–700 ezer forintot – keresek, amiből a kiadásaim levonása után 1000 font megmarad. Ez több, mint amennyi itthon a bruttó fizetésem volt; ilyen jellegq munkával Magyarországon nettó 80–150 ezer forintot vinnék haza – mondja, hozzátéve, hogy Anglia a közhiedelemmel ellentétben nem drága ország, különösen, hogy mivel három magyar kollégájával él egy négyszobás házban, a fizetéséhez képest a napi megélhetés sem horribilis összeg. Persze van, amit nem lehet megfizetni...
– Győrben is dolgoztam buszvezetőként, megszoktam, hogy keveset vagyok otthon, így azt hittem, nem lesz túl nehéz távol lenni a családomtól. Nos, nagyot tévedtem. Ez az egyetlen dolog, ami beárnyékolja az ittlétem, többször éreztem úgy, hogy itt hagyok mindent, különösen, amikor a gyerekeim mondják, mennyire hiányzom nekik... Bármennyit is keresek, ez nincs megfizetve.
Talán ez az oka, hogy – jó fizetés ide vagy oda – nem mindenkinek jön be Anglia.
Pintér Gábor szerint sokan lemorzsolódnak, van, akinek a beilleszkedés jelent gondot, más a család hiányát nem bírja. Aki viszont marad, azt nemcsak megfizetik, de meg is becsülik Angliában.
– Megszokott dolog a külföldi munkaerő, a cégünknél kilenc lengyellel dolgozom együtt, de van itt francia, olasz, indiai dolgozó is. Elfogadják és megbecsülik a munkánkat – mondja, még ha azzal nehezen barátkozott is meg, hogy az angolok többségének fogalma sincs róla, hol van Magyarország, egy tanárnő pedig egyenesen az afrikai kontinensen helyezte el kis hazánkat...
Gábor úgy tervezi, még három évig marad kint, addigra talán sikerül valóra váltania azokat az álmait, amelyekre itthon aligha lett volna lehetősége.

Olvasóink írták

  • 2. Feco_King 2012. augusztus 01. 11:06
    „Azért érdekes kint a helyzet a buszvezetést illetően, mert vagy az emberek ferdítenek (negatív illetve pozitív irányba) vagy tényleg ekkora a differencia a cégek közt. Egy délelőttöt rászántam a témára, mert engem is érdekelne a kinti sofőrködös és a begyűjtött infók alapján a fizetés nettó: 1200-2200 font között van ami azért nem kis differencia...”
  • 1. Alex 2008. január 04. 21:12
    „Én is éltem kinn Angliában és teljes mértékig egyetértek a cikkben olvasottakkal.
    Én kertészként, szobafestőként dolgoztam kinn, míg itthon diplomás munkát végzek, de az angliai fizetésem és megbecsülésem fényévekkel a mostani felett volt. Nekem is a család hiánya okozta a legnagyobb gondot, illetve egy családi tragédia miatt haza kellett jönnöm tavaly júliusban. Azóta itthon dolgozom egy egyesek által irigyelt munkahelyen, ami persze csak látszat. Saját tapasztalataim szerint teljes mértékig elfogadják a megfelelően dolgozó és szorgalmas külföldi munkaerőt. Itthon leginkább a kilátástalanság és a tervezhetetlen jövő az, ami lehangol.
    Szeretek Magyarországon élni, de idén ősszel ismét visszatérek Angliába. Muszáj pénzt keresnem, hogy tervezni tudjam a jövőm, hogy családot tudjak alapítani.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vetkőzőshow

Ami ebből a témából kiaknázható volt, azt megtette a bulvársajtó. Előbányászták a… Tovább olvasom