Kisalföld logö

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 2°C | 7°C Még több cikk.

Agysorvadást is okozhat a hosszan tartó depresszió

Az emberek sokszor súlyos szellemi hanyatlással járó betegség első tüneteinek hiszik, ha elkezdenek feledékennyé válni. Holott e feledékenység legtöbbször „álfeledékenység", és stresszeredetű depresszióval függ össze, s a depresszió elmúltával ez is megszűnik. Ám ha túl sokáig tart a depressziós életszakasz, akkor nagyon nehezen visszafordíthatóvá válik – akár agysorvadással, homloklebenytérfogat-csökkenéssel is járhat.
Hatvanöt év alatt legtöbbször a stressz okozza a depressziót. Illusztráció: MTI
A felnőtt népesség jelentős hányada – akár tíz-negyven százaléka – is küzdhet depresszióval. – Sok ember jelentkezik a szegedi memóriaambulancián azzal: egy idő óta kimondottan feledékennyé vált. Például elfelejt neveket, telefonszámokat, nem tud összpontosítani, nehezen old meg napi rutinfeladatokat. Attól tartanak sokszor ezek az emberek, hogy súlyos, szellemi hanyatlással járó betegség első tüneteit észlelik magukon. A hatvanötödik életévüket nem betöltöttek esetében legtöbbször azonban kiderül: stressz okozta depresszió áll a háttérben – mondja dr. Kálmán János, a Szegedi Tudományegyetem pszichiátriai klinikáján működő Alzheimer-kór kutatócsoport vezetője; a memóriaambulanciát a kutatócsoport működteti.

Panaszmentesség

– A depresszióval összefüggő feledékenységet álfeledékenységnek nevezzük, és a depresszió elmúltával az illető e területen is panaszmentessé válik. Tehát nem súlyos szellemi hanyatlással járó betegség – legtöbbször Alzheimer-kór, vagy agyérelmeszesedés – első tüneteiről van szó, amikor csak szinten tartani, lassítani lehet a demenciához vezető folyamatot, hanem vissza is fordítható – fogalmaz a szakember.

Évente öt százalék

Ám vigyázni kell, mert ma már azt is tudjuk: a depreszszióhoz vezető, hosszan tartó stressz megemeli a stresszhormonok mennyiségét a vérben, s ez igazoltan idegsejtek fokozott mérvű pusztulásához vezet. Szintén ismert: depressziósok esetében sokkal könnyebben alakul ki agyérelmeszesedés – ami szintén tényleges agykárosodást okoz. Ettől függetlenül is előfordul depressziós személyeknél, hogy romlik az agyi vérátáramlás, és feladathelyzetben az agy egyes területei sokkal kisebb mértékben aktiválódnak, mintha a vérátáramlás optimális lenne. Sőt azt is kimutatták: idősebb korban a tartós depresszióban szenvedők homloklebenye – ez a terület felelős a minden, magasabb rendű szellemi tevékenység, így az emlékezés képességéért is – évente öt százalékot is veszthet térfogatából. Úgyszólván fölösleges említeni, hogy az ennek következtében jelentkező feledékenység sem a könnyen visszafordítható „ál-feledékenység" kategóriájába tartozik.

Kevesebb stressz

– Tehát a túl sokáig tartó depresszió kiváltotta álfeledékenység valóban átcsaphat valódi, induló szellemi hanyatlásba, és azt már nagyon nehéz megállítani – hívja föl a figyelmet dr. Kálmán János. A kettőt egyébként sokszor nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól. Az is előfordul, a kettő együttesen jelentkezik: lehet valakinek például induló Alzheimer-kórja, plusz még, depressziós hatások miatt, egyébként is csökken az agyi teljesítőképessége – nagy szükség van tehát olyan szakambulanciákra, mint a szegedi memóriaambulancia, ahol mindezeket teljes biztonsággal el tudják különíteni, s a beteg megfelelő kezelést kap.

A konkrét kezelést mindig az orvos állapítja meg, lehet pszichoterápiás és gyógyszeres. Emellett nagyon fontos: az ember próbálja meg szervezni életét, hogy minél kevesebb stressz érje. Ugyanakkor megfelelő szellemi-testi tréning mindenki számára szükséges. Ma már köztudott: nem igaz az az egykor hirdetett álláspont, mely szerint az emberi agysejtek száma kizárólag csökkenhet. Új agysejtek, agysejtek közti új kapcsolatok minden életkorban keletkezhetnek, ha használjuk az agyat – a használat viszont nem azonos a stresszeléssel.


Lazulás az egészségért

A szellemi állapot a génjeinkre is hat. Az SZTE-n dr. Kálmán János vezetésével a közelmúltban – önként jelentkező egészséges emberek részvételével – végzett kísérletsorozat bizonyította: már tíz alkalomból álló, hipnózissal elért ellazulás is nagymértékben fokozza a szervezet immunrendszeréért felelős gének működőkészségét.
Hogy a hosszan tartó stressz, az ebből kialakuló depresszió mennyire káros a szervezet számára, azt régóta sejti az orvostudomány, és azt is: a stressz ellen is védelmet nyújtó ellazulás mennyire hasznos. Ám ezek az első kísérletes bizonyítékok erre. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szaúd-Arábia a WTO tagja

Szaúd-Arábia tegnap hivatalosan a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 149. tagországa lett. A WTO… Tovább olvasom