Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Áder: államunk újraalapítóiként tekintsünk magunkra!

Áder János köztársasági elnök szerint a magyar állam XXI. századi sikeréért a nemzet tagjainak ma is úgy érdemes magukra tekinteniük, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt, hanem "ismét bölcs kiegyezésre" kell jutnunk, hogy "újra felemeljük a lelkünk" - fogalmazott az államfő hétfőn, az augusztus 20-i tisztavatás hagyományos helyszínén, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A köztársasági elnök a fiatal honvédtisztek előtt szólva hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek "felemelni a lelkük". "Mi magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden" - húzta alá Áder János aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket "oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt".

Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy "volt és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, amelyre minden magyar a hazájaként gondol, aminek neve: Magyarország".

Kiemelte: augusztus 20. államalapítónkról, és rólunk, magyarokról szól, mindarról, ami összeköt minket, s mindarról, amit egymással időről időre érdemes megbeszélnünk.

MTI Fotók: Földi Imre

A magyar történelem azt példázza, hogy "mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is sikerült felemelnünk" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: élni kell lehetőségeinkkel, amelyek "kapuja csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához".

Áder János szerint Szent Istvánt is ez tette naggyá, vagyis, hogy élni tudott a mások előtt is adott államalapítás lehetőségével. Kitért első királyunk fiának írt intelmeire is, amelyek szerinte egymás és mások iránti tiszteletről és türelemről szólnak. "Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, ugyanakkor tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is" - fűzte hozzá.

Az államfő nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok, a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, hogy az államalapítás nem ért véget Szent István tettével.

Mint mondta, a magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő alatt nemzedékről nemzedékre megőriztük képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a semmiből is újraalapítsuk államunkat. Tehát, amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezni kell, akik az elmúlt ezer esztendőben reménytelennek tűnő helyzetekben is újraalapították a magyar államot - hangsúlyozta Áder János.

A megpróbáltatásokra példaként említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült "építő köveket" faragni. Az 1848-49-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világos fegyverletétel után "minden hazafi tudta, hogy előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen". Ez a felismerés volt 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig "soha nem látott felvirágzást hoztak" - fejtette ki, megjegyezve, hogy 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk.

Áder János szerint a XX. században, Trianon és a II. világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor "azt láttuk, hogy akiket felszabadítóként érkeztek, megszállóinkká lettek". Nyomatékosította továbbá, hogy 1956 októberében is "felemeltük lelkünket" és "világraszóló erővel" újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét, amivel a világ szemében is a szabadság nemzetévé váltunk. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat.

"Ám a történetnek itt koránt sincs vége" - mondta a köztársasági elnök, aláhúzva: "államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak". Áder János hangsúlyozta, rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz.

Az államfő eddigi beszédeihez hasonlóan ezúttal is Kölcsey Ferenc egyik gondolatával zárta szavait: "A haza minden előtt".

Olvasóink írták

31 hozzászólás
12
  • 31. Demalgon 2012. augusztus 24. 08:45
    „Szeretek gúnyos hangnemet adni a cigánytípusnak. A cigány az olyan snassz, nincs benne semmi gúny, semmi irónia, a szimpla ellenszevet bár kifejezi, de az már kevés, itt az érzelmek kavalkádja is többszörös.”
  • 30. Pretorianus 2012. augusztus 23. 18:59
    „29. Demalgon 2012.08.23. 11:29
    Nem mered leírni azt hogy cigány? Ők is így hívják magukat,mint mi magyarnak.”
  • 29. Demalgon 2012. augusztus 23. 11:29
    „Szerinted????? Tudod az indiai gyarmatosítókat!”
  • 28. Pretorianus 2012. augusztus 22. 19:38
    „27. Demalgon 2012.08.22. 11:29
    Hát nem is azért vagyok itt,hogy szeressenek! :)
    István király kemény törvényei ellen pedig nem én lépnék fel,hanem az Amnesty Internacional,a TASZ,és az egyéb megélhetési jogvédő szervezetek.Ne feledkezzünk meg az EU-ról sem.
    A bizonyos népcsoporton kit értesz?”
  • 27. Demalgon 2012. augusztus 22. 11:29
    „Hm, nem szeretem Pretot, de igaza van egy dologban: az egyház tényleg olyan "terület", akik vagyon, nők, arany reményében boldog-boldogtalant kivégeztettek, miközben a papok dúskáltak a földi javakban. Nem ok nélkül kerültek bizonyos regényekben a bíborosok is elég szép megvilágításba. A katolikus egyház keze könyékig véres, ha elhiszik, ha nem.

    De nincs igaza egy másikban, mert néha jó lenne, ha Államalapító Szent István király törvényei a mai napig élnének, mert akkor nem egy fél szemű, néma, vagy épp karját metszett emberke futna körülöttünk, hogy egy bizonyos népcsoportról ne is beszéljünk. Azoknak a törvényeknek volt visszatartó ereje, ha tetszik, ha nem. Szóval nem mindegy, hogy melyik dolgot honnan nézzük.”
  • 26. fortuna54 2012. augusztus 21. 18:57
    „19-es pancser. Te valóban bóldog lehetsz annyi szentel körülötted.Én a szenteket valahogy máskép képzelem el mind te és István királynak nevezem elsö királyunkat.Te ugyebár már Horn gyulabácsit is szentnek nézted.”
  • 25. Pretorianus 2012. augusztus 21. 18:24
    „22. Mankapunka 2012.08.20. 23:17
    Ugye te vagy az,aki mindig hülyeségeket fickálgat tények hiányában? :)”
  • 24. Pretorianus 2012. augusztus 21. 18:17
    „21. pancser 2012.08.20. 23:17
    pancsika,esetleg cáfolj tényekkel,hogy nem így történtek az általam leírtak...Ha nem megy,csitt!
    Szent a katolikusoknak,de aranyapám,vannak ám még más keresztény felekezetek is az országban,akik István királynak hívják,mint én.”
  • 23. pancser 2012. augusztus 21. 11:08
    „22. "Mankapunka" Szerintem is jobb helye lenne Pre.......nek Ázsiában! Akinek ilyen mondanivalója van az ünneppel kapcsolatban mit keres itt?”
  • 22. Mankapunka 2012. augusztus 20. 23:17
    „pancser

    Jobban tette volna,hogyha ősszel visszavándorol Ázsiába.”
  • 21. pancser 2012. augusztus 20. 23:17
    „20. "Pre......." Jan Slota lovas bohócnak nevezte Szent István királyt te pedig "aki a saját vérét tizedelte.." A két kifejezés nem ugyanaz Slota ha lehet rá mondani finomabb nálad! Az egyházról pedig azt írod "akik végigöldösték a Szentföldet" Azt hiszem ezek után nem nehéz a bizonyítványodat kiállítani.”
  • 20. Pretorianus 2012. augusztus 20. 22:50
    „19. pancser 2012.08.20. 22:39
    Na hiteltelen akkor döntsd el már végre,szent király é vagy csak szimplán István...egyszer ezt írod,egyszer azt...
    A szent jelzőt egy olyan klérus akasztotta rá,akik végigöldösték a Szentföldet isten nevében.Egy olyan egyház akasztotta rá,akik az inkvizíció szent nevében végigöldösték Európát és a fél világot.Egy olyan királyt nevezel szentnek,aki a saját vérét tizedelte...Nevezzük csak nyugodtan István királynak...”
  • 19. pancser 2012. augusztus 20. 22:39
    „Döntse el a kedves olvasó ki az aki csúfot űz szent királyunkból akiknek államunkat köszönhetjük!”
  • 18. molten13 2012. augusztus 20. 21:31
    „Ez nem volt túl hiteles Elnök Úr!
    Három - négy éve még nem számított az összefogás, akkor most miért erről papolnak a narancsszínű díszmadarak?”
  • 17. zakarias3 2012. augusztus 20. 20:58
    „fortuna 54!Mi okunk lenne emberhez méltóan ünnepelni!Tán csak nem az amit a dicső vezír a nyakunkba borírott!Így csak szégyenkezni tudunk azért,amit kaptunk a nagy vezírtől!”
  • 16. fortuna54 2012. augusztus 20. 20:28
    „Na jól összejöttetek megint.Mi lenne ha legalább egyszer tudnátok emberhez méltóan ünnepelni?Nézve az ünneplö tömeget,ez a pár profi gyülölködö ugyan csak egyedül érezheti magát.Csak nem gondoljátok,hogy egy nórmális embert érdekel az állandó égyforma böfögéstek?”
  • 15. Pretorianus 2012. augusztus 20. 20:13
    „11. Alerich 2012.08.20. 15:44
    Szépen,tényszerűen megírt hozzászólás.pancsival ne törődj,0.Ugyanolyan "szent",mint István...Változnak az idők,most azokat a "szenteket" népirtónak,háborús bűnösöknek hívják.És még egyebeknek.”
  • 14. Madarász 2012. augusztus 20. 18:49
    „Újraalapítás? Na ja, köztársáságból rabszolgatartó társadalom... Erre miért lennénk büszkék?!”
  • 13. Alerich 2012. augusztus 20. 17:30
    „12.:"Ő ugyanis tudott viselkedni szemben a bunkó Koppánnyal."
    Ezt honnan tudjuk? Merthogy kevéske tárgyszerű adatot kivéve nincs korabeli írásos anyag. Csak nem személyes tapasztalat....?
    A szélsőjobbos fejtegetésböl egy kukkot se értek. És ez nem az én hibám.”
  • 12. pancser 2012. augusztus 20. 16:35
    „11."Alerich" A szélsőjobbnak nem felel meg István ez már világos. Ő ugyanis tudott viselkedni szemben a bunkó Koppánnyal. Nem csak a kettőjük hatalmi viszonya volt a tét, hanem az ország, a kezdetleges ország puszta léte. István barátságot kötött a legfőbb szomszéddal a bajorokkal így nősült. A két császár helyett Rómához fordult, az meg jó messze volt. Persze, jóban lenni a szomszédokkal egyezkedni befogadni az idegeneket ez szúrja a szemért a szélsőjobbnak. Javaslom nyíltan fejezzék ki ellenszenvüket, aztán majd meglátjuk!”
31 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felvonták Magyarország lobogóját

A Himnusz hangjaira Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg hétfőn… Tovább olvasom