Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Ab-döntés: Rogán szerint lezárult az alkotmány körüli viták időszaka

Az Alkotmánybíróság döntése megerősítette az alkotmányt, az alaptörvény körüli viták időszaka lezárult - mondta Rogán Antal.
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése megerősítette az alkotmányt, az alaptörvény körüli viták időszaka lezárult - így kommentálta Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, hogy az Ab elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt.

"Mostantól senki nem vonhatja kétségbe, hogy az alaptörvény elfogadására jogszerűen került sor" - írta Rogán Antal az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Szabó Máté ombudsman a többi között azzal fordult az Ab-hoz, hogy formai hibát ejtett az Országgyűlés a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásakor, ami közjogi érvénytelenséghez vezetett, a tartalmi vizsgálatból pedig kiderül, egyes rendelkezései ellentétesek az alkotmánnyal, ami belső ellentmondást eredményez az alaptörvényben, továbbá egyes pontokon a módosítás korábbi alkotmánybírósági döntésekkel ellentétes.

Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Ugyanakkor a határozatból kiderül az is, hogy az ombudsmani indítvánnyal támadott alaptörvényi rendelkezések részletszabályait majdan rögzítő törvények és rendeletek esetleges alkotmányossági vizsgálata során az Ab el fogja végezni az erre vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését, amelynek a nemzetközi jogi és uniós kötelezettségekkel együtt ellentmondásmentes rendszert kell képeznie.

Korábban:

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló ombudsmani indítványt kedden - tudatta az Ab közleményben az MTI-vel. Szabó Máté ombudsman még február végén kérte az államfőt: fontolja meg, hogy aláírja-e az alkotmánymódosítást, ugyanis szerinte az az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyezteti. Áder János március 13-án jelentette be, hogy - mivel ez egyértelmű alkotmányos kötelezettsége - aláírja a negyedik alkotmánymódosítást.

Az Ab az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. Ugyanakkor a határozatból kiderül az is, hogy az ombudsmani indítvánnyal támadott alaptörvényi rendelkezések részletszabályait majdan rögzítő törvények és rendeletek esetleges alkotmányossági vizsgálata során az Ab el fogja végezni az erre vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését, amelynek a nemzetközi jogi és uniós kötelezettségekkel együtt ellentmondásmentes rendszert kell képeznie.

Szabó Máté a többi között azzal fordult az Ab-hoz, hogy formai hibát ejtett az Országgyűlés a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásakor, ami közjogi érvénytelenséghez vezetett, a tartalmi vizsgálatból pedig kiderül, hogy egyes rendelkezései ellentétesek az alkotmánnyal, ami belső ellentmondást eredményez az alaptörvényben, továbbá egyes pontokon a módosítás korábbi alkotmánybírósági döntésekkel ellentétes.

Az Ab a honlapján tette közzé a döntésről szóló közleményét, amelyben azt írta: a testület határozatában kifejtette, hogy korábbi gyakorlatában egyfelől megállapította hatáskörét az alkotmánymódosítás közjogi érvényességének vizsgálatára, másfelől viszont nem terjesztette ki hatáskörét az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára.

Az Ab hangsúlyozta, hogy "nem alkothatja és nem is változtathatja meg az alkotmányt, amelyet mérceként kell alkalmaznia a jogszabályok felülvizsgálata során".

Az ombudsman indítványának első része azokat a rendelkezéseket támadta, amelyeket az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottságnak a részletes vita lezárása után benyújtott módosító javaslatai alapján anélkül fogadott el, hogy a plenáris ülésen megvitatta volna.

Az Ab megállapította, hogy az országgyűlési képviselők és a frakciók kifejthették volna véleményüket a módosító javaslatokról, nem volt ugyanis akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, illetve a módosításokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Záróvitára épp azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett. A testület ezért az indítványt ebben a részében elutasította - írták a közleményben.

Az indítvány második részével összefüggésben az Ab megállapította: az indítvány arra irányult, hogy a testület az alaptörvény negyedik módosításának egyes rendelkezéseit tartalmilag vesse össze az alaptörvény más rendelkezéseivel, illetőleg az ezekből levezetett, a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel.
Ehhez azonban az alaptörvény-módosítás tartalmi - nem pedig eljárási - vizsgálatára volna szükség, melyre az Ab-nek nincs hatásköre. A testület ezért az indítványt ebben a részében érdemi vizsgálat nélkül visszautasította - olvasható.

Az Ab határozata mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az alkotmányozó az alaptörvény negyedik módosításában foglaltak részletszabályait külön törvényekre, illetve önkormányzati rendeletekre bízta, és ezekben nem hagyhatók figyelmen kívül az alapvető jogok egymással összefüggő rendszeréből a mindenkori törvényhozó és alkotmányozó hatalomra is kiterjedő korlátok, amelyek az Európai Uniós tagállami kötelezettségekből, a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosításából, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadásából is következnek.

A közlemény szerint az alaptörvény felhatalmazása alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának esetleges vizsgálata során az Ab el fogja végezni az alaptörvényi rendelkezések értelmezését. Az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniük - írták. Magyarország nemzetközi szerződéseiben vállalt, az uniós tagsággal együtt járó kötelezettségei, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai, az azokban megjelenő alapvető elvek és értékek ugyanis olyan egységes rendszert képeznek, mely sem az alkotmányozás, sem a jogalkotás, sem pedig az Ab általi alkotmányossági vizsgálat lefolytatásakor nem hagyhatók figyelmen kívül - tették hozzá.
A határozathoz Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Juhász Imre, Kovács Péter, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak.

Az Országgyűlés március 11-én fogadta el a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A módosítás az alaptörvény részévé teszi az Ab által tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.
A negyedik alkotmánymódosítás tartalmazza többek között a hallgatói szerződések és az életvitelszerűen utcán tartózkodás szankcionálásnak lehetőségét, a család fogalmát és a politikai reklám tiltását a kereskedelmi tévékben.

Áder János március 13-án az M1 Híradójában jelentette be, hogy aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt. Az államfő akkor közölte: annak figyelembevételével hozta meg döntését, hogy megfogadta, Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni fogja az alaptörvényben rá rótt felelősséget.

Olvasóink írták

  • 3. load 2013. május 23. 00:08
    „Itt a lényeg: "Az Ab....tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett."
    Mert megvonták tőle ezt a lehetőséget.
    Ebből nem következik az, hogy az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban minden rendben lenne.
    Rogán mellébeszél.”
  • 2. Demalgon 2013. május 21. 20:48
    „Tákolmány”
  • 1. pozdorja 2013. május 21. 18:39
    „Mozog a szája? Folyik a szenny.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százméternyi vasúti kábelt akartak ellopni

A három elkövető május 15-én éjszaka elvágott, majd megpróbált ellopni százméternyi biztosító … Tovább olvasom