Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 19°C Még több cikk.

A veszprémi választás után is megmaradt a kiskétharmad

Gyakorlatilag még mindig kényelmes többsége lehet a kormányzó pártoknak, számos döntéshez ugyanis elegendő a jelen lévő képviselők kétharmada is.
Az Alapjogokért Központ szerint a vasárnapi veszprémi választás után valóban megszűnt a kormánypárti "nagykétharmadot" igénylő többség, ugyanakkor a "kiskétharmadot" igénylő döntések elfogadásához gyakorlatilag még mindig kényelmes többsége lehet a kormányzó pártoknak; számos döntéshez ugyanis elegendő a jelen lévő képviselők kétharmada is.

A központ hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében a "nagykétharmadot" igénylő döntések között említette az alkotmányozást, az EU-s alapító szerződések, illetve azok módosításának megerősítését vagy az alkotmánybírák megválasztását, az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztását, megbízatásának megszűnését. Szintén ide tartozik a köztársasági elnök megválasztása ("első körben"), tisztségétől történő megfosztási eljárás megindítása, a legfőbb ügyész megválasztása.

Ugyanakkor számos döntéshez elegendő a jelen lévő képviselők kétharmada ("kiskétharmad"): tipikusan ilyenek a sarkalatos törvények vagy a házszabály elfogadása, annak módosítása és több egyéb személyi döntés is.

Az országgyűlési mandátumok száma 199, ebből azonban most egy nincs betöltve, tehát a szavazások során is a 198 fős létszámból kell kiindulni. Ez azt jelenti - írta az Alapjogokért Központ -, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség 131 képviselője nem éri el a "nagykétharmadhoz" szükséges többséget. (A hiányzó mandátumot április 12-én tapolcai időközi választáson töltik be.) Hozzátették: ha az ellenzéki padsorokból akár csak páran hiányoznak, és a kormányzó pártok képviselői maradéktalanul jelen vannak, a jelenlévők létszámából kiindulva könnyen meglehet a "kiskétharmad".

Mindez fordítva is igaz - magyarázták, azaz ha az ellenzéki képviselők nagyon fegyelmezetten vesznek részt a parlamenti munkában, minden esetben "átfedést" teremthetnek a nagy- és kiskétharmados szavazások között. Tehát ha minden minősített többséget igénylő szavazáson az összes mandátummal rendelkező képviselő jelen van - függetlenül attól, hogy az összes képviselő vagy a jelen lévők kétharmada szükséges a döntéshez -, a "jelenlévők" kétharmada fog számítani, ami ugyanannyi lenne így, mint "nagykétharmad" esetében.

Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a Fidesz-KDNP "nagykétharmada" valójában nem múlt vasárnap, hanem már január 8-án megszűnt, amikor Lasztovicza Jenő elhunyt, így mandátuma megüresedett. Onnantól az Országgyűlés betöltött mandátumainak száma 197 főre csökkent, melyből a Fidesz-KDNP-s képviselők csak 131-et tettek ki, ez pedig nem volt már elégséges a "teljes" kétharmadhoz.

A múlt vasárnapi veszprémi választáson tehát valójában a "kétharmad visszaszerzésének esélyét" veszítette el a Fidesz-KDNP. Így viszont az áprilisi tapolcai időközi választás a parlamenti erőviszonyokat érdemben nem fogja befolyásolni, mivel egy Fidesz-KDNP-s győzelem esetén is 199 mandátumból csupán 132 lenne a kormányzó pártoké - fejtették ki.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vízihullának nézték a váci Dunában lebegő nőt

Péntek délután mentették ki Dunából a 46 éves asszonyt, akit többen is vízihullának néztek. A mentők… Tovább olvasom