Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

A választójogi törvényről vitáztak a parlamentben

A parlament lezárta az új választási törvényjavaslat általános vitáját. A héten mintegy 80 órán át ülésezett az Országgyűlés.
19:30 - Pénteken kora este a parlament lezárta az új választási törvényjavaslat általános vitáját.

Az egyfordulós választás mellett érvelt a Jobbik

Novák Előd (Jobbik) az egyfordulós választás mellett érvelve azt mondta, hogy az őszintébb és tisztább viszonyokat teremt, mert a két forduló között nem lehet szövetségeket kötni és visszaléptetni a jelölteket.

A politikus a megfogalmazása szerint "kiszivárgott, elhíresült hangfelvételre" hivatkozva azt mondta, hogy Kubatov Gábor pártigazgató 2009 őszén elárulta: a "Fidesz egy olyan országos adatbázist épített ki, melyben mindenki pártszimpátiáját rögzítik."

Novák Előd úgy vélte, hogy ezt a "törvénytelen adatbázist" használta a kormányoldal a választókerületek megrajzolására. A képviselő azt mondta, hogy az ügyet szeretnék bizottsággal vizsgáltatni, de a testület felállítását az MSZP sem támogatja.

Rendre utasították Molnár Zsoltot

A kétperces felszólalások során személyeskedéstől sem mentes szópárbaj alakult ki a jobbikos képviselők és a szocialista Molnár Zsolt között. A levezető elnök egyszer helyre is utasította az MSZP-s képviselőt. Molnár Zsolt azt mondta, hogy amíg Novák Előd a választójogi kérdésekkel foglalkozott, addig "ígéretesen kezdte a mai napot", de amikor az MSZP-vel való "konfrontálódásban és különböző legendák terjesztésében lett érdekelt, nyilván akkor ütött rajta az a sérülés, amit a Betyársereg és Tomcat okozhatott rajta". Latorcai János levezető elnök, megszakította a felszólalást és rendreutasította a politikust, aki ezt követően elnézést kért Novák Elődtől.

Fidesz: arányosabb választási rendszert teremt a javaslat

Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy az elképzelés a szakmai szempontok alapján a korábbinál sokkal arányosabb választási rendszert léptetne életbe. A politikus a lehető legtorzabb megközelítési formának nevezte, amikor valaki a vegyes választási rendszert igazságtalannak vagy aránytalannak gondolja.

Kitért arra is, hogy az elmúlt húsz év egyik legnagyobb hiátusát pótolnák azzal, ha minden magyar állampolgár egyben választópolgár is lehetne. Elmondta, hogy amíg a jogszabály a határokon kívül élő állampolgárok számára egy szavazatot biztosítana, addig ő viszont azt szeretné, ha mindenkinek ugyanolyan mandátumai lennének a választások során.

Ivády Gábor a kisebb parlament létrehozását kifogásolta

A független Ivády Gábor szerint a kormányoldal döntései mögött - ide értve a jelenlegi előterjesztést is - pártpolitikai érdekek állnak. Úgy fogalmazott: a Fidesz mesterségesen generált igényt akar kielégíteni a kisebb parlament létrehozásával.

Ezzel kapcsolatban számos kérdést fogalmazott meg, például azt, hogy ha kétszeresére nő egy választókerület, a képviselők vajon kétszer annyi időt töltenek-e majd ott.

A képviselő azt kezdeményezte, hogy pártlistára csak az a politikus kerülhessen, aki egyéni körzetben is megméretteti magát, és háromszázalékos bejutási küszöböt javasolt a pártoknak.

Fidesz: számos kérdésben egyeztek az álláspontok

Az egyik fideszes előterjesztő, Kósa Lajos a vitára adott válaszában a pártok elképzeléseinek közös metszetét, valamint eltéréseit összegezte. Előbbi csoportba sorolta a kisebb parlament kialakítását, és mint mondta, az egyéni mandátumok arányát tekintve is sok az egyezőség a pártok álláspontjai között.

Hozzátette: bár az LMP 3, a Jobbik pedig 4 százalékon áll, mégis minden párt elfogadja a bejutási küszöböt, az MSZP is egyetért a Fidesszel az 5 százalékban. A közös metszetbe sorolta a mandátumok kiosztásának módját is, és a kisebbségi képviseletet.

Az eltérő vélemények között említette a kompenzáció számításának módját. Mint mondta, az előterjesztő álláspontját egyetlen másik párt sem támogatta. Ugyancsak megoszlottak a vélemények a kopogtatócédulák megtartásáról, de leszögezte: ezt a Fidesz a választási trükközési kiszűrése miatt tartja fontosnak.

Az ülést levezető Latorcai János a vitát a módosító javaslatok beadása érdekében hétfőn 13 órára elnapolta. Ezt követően a pénteki ülésnapot is bezárta, és közölte: a héten mintegy nyolcvan órán át ülésezett az Országgyűlés.

17:52 - Személyeskedésektől sem mentes, kétperces hozzászólásokból álló vitában tárgyalta az új választási törvényjavaslatot a Ház péntek délután.

Vita a demokráciáról, a választókerületekről

Több képviselő, köztük Karácsony Gergely (LMP) manipulatívnak tartotta a választókerületek fideszes politikusok általi meghatározását. A képviselő szerint elképzelhető lesz, hogy nem a legtöbb, hanem a második legnagyobb számú szavazatot kapott párt jusson a legtöbb mandátumhoz a parlamentben.

Kósa Lajos (Fidesz) előterjesztőként a vádat visszautasította, és azt mondta: az előző választási eredmények alapján készített modellek ezt nem igazolják.

A vitában számos személyeskedő megjegyzés is elhangzott. Az LMP-s Ertsey Katalin "függetlenített KISZ-titkárnak" titulálta az egyik kormánypárti politikust, akit ugyan nem nevezett meg, de a fideszes Babák Mihályra utalt, többen pedig az ellentétes politikai oldalon lévők statisztikai ismereteit vitatták.

Balczó Zoltán (Jobbik) diktatórikus demokráciának nevezte a jelenleg zajló folyamatokat, ezt Kósa Lajos visszautasította és azt mondta: nem használhatók lenini kifejezések a mostani Magyarországra.

A szocialista Józsa István szerint a fideszes képviselők egypárti, "lényegükre optimalizált" választási javaslatot hoztak ide, és égbekiáltó csalásnak nevezte, hogy a győztes egyéni képviselő töredékszavazatai is hasznosulnak a listán.

Ertsey Katalin - kifogásolva, hogy a kétperces hozzászólásokból álló vitában nem mondhatja el rendes felszólalását - a női kvótáról beszélt, mint mondta 16 százalékban határozná meg a női képviselők arányát. Reményei szerint erről többpárti módosító javaslatot terjeszt be az előterjesztéshez.

Molnár Oszkár: megtartható lenne a jelenlegi választókerület

A független Molnár Oszkár szerint megtarthatók lennének az egyéni választókerületek, ha egy listával 264 fős parlament jönne létre. A politikus - Szili Katalin és Ivády Gábor független képviselőtársai véleményét is tolmácsolva a kopogtatócédulát a korrupció melegágyának nevezte, ezért el kellene törölni azt.

Molnár Oszkár három százalékra csökkentené a pártok számára a parlamentbe jutás küszöbértékét, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy jelenleg a választásnak nincs érvényességi küszöbje.

Javasolta azt is, hogy csak az kerülhessen fel pártlistára, aki egyéni körzetben is megméreti magát.

Délután háromnegyed ötkor Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szünetet kért arra hivatkozva, hogy a frakciók egyeztetni tudjanak álláspontjaikról, és azon módosító javaslatokról, amelyekkel szerinte elfogadhatóvá válna a törvényjavaslat.

Amikor Gaudi-Nagy Tamás tárgyalási szünetet kért, azt mondta: "viszonylag jó a helyzet, mert a tőlünk jobbra álló szekció teljesen üres, mi egyébként ezt szeretnénk, erre vonatkozó javaslatot nyújtottunk be az átmeneti törvényhez, amelyben kértük az MSZP feloszlatását, vagyonának elkobzását, úgy tűnik, az MSZP ezt megértette és már nincs is köztünk"

Az ülésen elnöklő Ujhelyi István félórás szünetet rendelt el.

Fidesz: eddig nem sikerült rendezni a határon túliak szavazati jogát

Hoppál Péter (Fidesz) azt mondta, hogy az elmúlt 22 évben nem sikerült megnyugtató módon rendezni a határon túli magyarság szavazati jogának kérdését. A politikus közölte, hogy eddig nem történt meg a státusztörvény nyomán a jogkibővítés. A képviselő úgy vélte, hogy a választójog kiterjesztésével egy fontos adósságot rendeznek.

Kitért arra, hogy a jelenlegi állapotok szerint a határon túli magyarok csak listára szavazhatnának. Érdemi és fontos vitakérdés lehet az, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki ülésén elhangzott felvetés, hogy a határon túli magyarok is két szavazatot, egyénit és listást is leadhassanak - tette hozzá.

15:03 - Az új választási törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés pénteken.

Ellenzéki kritikák a választójogi törvényjavaslatról

Hosszas, kétperces hozzászólásokból álló vitában kritizálták az ellenzéki képviselők az új választási törvényjavaslatot.

A független Molnár Oszkár azt mondta: a választókerületeket a Kubatov-lista alapján határozta meg a Fidesz. Hozzászólásával Novák Előd (Jobbik) is egyetértett, és kifogásolta, hogy Kubatov Gábor fideszes képviselő, pártigazgató - aki egy a választások előtt megjelent hír állítása szerint listát vezetett a fideszes szavazókról - nincs jelen a vitában.

Több ellenzéki felszólaló a tervezett választási rendszer aránytalanságát kifogásolta, mások az ajánlószelvény eltörlését szorgalmazták.

Molnár Zsolt (MSZP) szerint a javaslat nem tesz eleget az egyenlő választójog elvének, mert megkülönböztet határon túli, kisebbségi és általános szavazókat, akik más-más jogosultsággal rendelkeznek.

Többen azt kifogásolták, hogy a nagy jelentőségű törvényjavaslat tárgyalásánál az előterjesztő fideszes képviselők többsége nincs jelen.

Az előterjesztő képviseletében, a fideszes Balla György azt bírálta a vitában, hogy a parlament létszámának 199-re csökkentéséről senki sem beszélt. Kijelentette azt is: az ellenzéknek azért nem tetszik az egyfordulós választás, mert így már a voksolás előtt be kell jelentenie a pártoknak, hogy kikkel akarnak együttműködni a parlamentben.

Az LMP-s Karácsony Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatnak három olyan eleme is van, amelyre nincs nemzetközi, illetve európai példa. Ilyennek nevezte a győztesre leadott szavazatok után járó kompenzációt és a választókerületek besorolását, amelyet szerinte sehol sem a parlament, hanem szakmai grémium végez el. Szerinte a lakosság számához mérten ilyen nagy mértékű ajánlásra sincs példa, csak Dániában, de ott a parlamentben már bent lévő pártoknak nem kell ajánlószelvényt gyűjteniük.

A jobbikos Bana Tibor azt mondta, hogy a javaslattal a Fidesz célja egyértelműen az, hogy bebetonozza a hatalmát. Az lett volna egyenes a Fidesz részéről, ha a törvénybe egyszerűen beleírja, hogy az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a "Fidesz érdekei a lehetős legteljesebb mértékben teljesüljenek" - tette hozzá.

A független - volt fideszes - Molnár Oszkár azt mondta, hogy a javaslat magyar emberek érdeke ellen szól és a Fidesz érdekeit képviseli. Azt javasolta minden országgyűlési képviselőnek, hogy a választások után dolgozzanak egy fél évet függetlenként és egészen más szemüvegen keresztül néznék a parlament működését és az ország problémáit. Szerinte így "nem anyáznák egymást itt a pártok a parlamenti patkón belül", és inkább a választópolgárok érdekeit helyeznék előtérbe, saját pártjuk érdekeivel szemben.

Józsa István, MSZP-s politikus pedig azt javasolta a kormánypárti képviselőknek, hogy ne akarjanak alapelveket megsérteni és ne hozzanak létre olyan égbekiáltó aránytalanságot, hogy a győztesre leadott szavazat kettőt számít. "Nem azért mert akkor nem tudjuk önöket leváltani, mert így is, úgy is le fogjuk önöket váltani, de legalább a látszata maradjon meg annak, hogy ez egy igazságos, arányosságra törekvő választási rendszer" - jegyezte meg.

Lamperth Mónika (MSZP) a tárgyalt törvényjavaslat aránytalanabbá teszi a rendszert, mint a hatályos jogszabályok, de rosszabb a tavaly májusban vázolt fideszes elképzeléseknél is. A képviselő azt mondta, akkor sem tartanák igazságosnak a rendszert, ha a szocialisták kapnának kétharmados többséget.

Szili Katalin: egypárti látszatdemokrácia képét láttatja a javaslat

A független Szili Katalin felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte egy kelet-európai típusú, egypárti látszatdemokrácia kiépítésének képét és leplezetlen szándékát láttatja a javaslat, amely durván premizálja a győztest, és önzetlenséget megkérdőjelező, koncepciózus módon rajzolja át a választókerületeket.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a választási szakértők számításai szerint az új szabályok alapján a 2002-es és a 2006-os parlamenti választást is a Fidesz nyerte volna. Azt is elmondta, hogy neki, de számos kormánypárti képviselőnek sem lett volna módja bekapcsolódni a közéletbe, ha ez a választási szisztéma működött volna a rendszerváltás után.

"Óvom önöket, ne próbálják feltalálni a pártverseny nélküli demokráciát, nem fog menni" - zárta felszólalását a politikus.

Jobbik: aránytalanabb lesz a rendszer

Bana Tibor (Jobbik) szerint aggályos, hogy nincsen érvényességi küszöb a javaslatban, amely bár időközi választások esetén elfogadható, de általános országgyűlési választások során szükség van az újonnan megalakuló parlament legitimitására. Az ellenzéki politikus szerint a változásokkal egy még inkább többségi rendszer jön létre, amely sokkal aránytalanabb lesz és amelynek egyértelmű célja a Fidesz bebetonozása.

KDNP: pártérdekek az ország érdekében

Salamon László (KDNP) arról beszélt: szerinte természetes, hogy a pártok saját érdekeiket próbálják meg érvényesíteni a javaslatban, de az igazi kérdés az, hogy a pártérdekek hogyan tudják az ország érdekeit szolgálni. A kormánypárti politikus elismerte, hogy a Fidesz javaslata a meglévő rendszert inkább a többségi választási rendszerek irányába mozdítja el, vagyis csökkenti a koalíciókötés szükségességének esélyét, de növeli a döntéshozatalok egyszerűségét.

13:32 - Jövő szeptember helyett csak 2013. január 1-jétől léptetné életbe az országgyűlési képviselők új javadalmazási rendszerét a fideszes Szakács Imre. Szerinte a törvény így biztosítana elég időt az új szabályok zökkenőmentes alkalmazásának elősegítésére.

A kormánypárti politikus - aki az új javadalmazási szabályok előkészítésére létrehozott albizottság helyettes vezetője volt - pénteken nyújtotta be módosító indítványát a Lázár János frakcióvezető jegyezte törvényjavaslathoz. Ennek tárgyalását eredetileg pénteken kezdte volna meg a Ház, az előterjesztő azonban kedden az általános vita elnapolását kérte. A házszabály szerint ilyenkor a javaslattevőnek nyolc napja van arra, hogy a vita folytatását kérje, ellenkező esetben az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.

Lázár János úgy változtatna a képviselők javadalmazási szabályain, hogy a helyettes államtitkárok illetményével azonos - jelenleg csaknem bruttó 750 ezer forint összegű - tiszteletdíjra legyenek jogosultak 2012. szeptember 1-jétől. Az Országgyűlés alelnökei annyit keresnének, mint a miniszterek; a bizottsági elnökök és a jegyzők pedig annyit, mint az államtitkárok. A képviselők állami szervtől egyéb jogcímen nem részesülhetnének díjazásban, kivéve a miniszterelnököt, valamint a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a kormánymegbízott, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott vagy a miniszteri biztos országgyűlési képviselőket, akik pluszban kizárólag a tiszteletdíj 30 százalékára lennének jogosultak.

Az ülésszakonként ötnél több bizottsági ülést kihagyó képviselők tiszteletdíját csökkentenék.

A javaslat alapján a képviselők névre, valamint az általuk megjelölt autó forgalmi rendszámára szóló, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható üzemanyagkártya használatára lennének jogosultak. A felhasználható összeg aszerint változna, hogy hol van a képviselő választókerületének székhelye. Kimondaná a Fidesz frakcióvezetője azt is, hogy a parlamenti képviselők a közösségi közlekedési eszközöket ingyenesen vehetik igénybe.

A törvényjavaslat szabályozza azt is, hogy a képviselőknek az Országgyűlés Hivatala legalább 35, de legfeljebb 50 négyzetméteres alapterületű budapesti lakóház vagy lakás használatát biztosíthatná, feltéve, hogy a politikusnak vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának nincs ingatlana a fővárosban. Ha a képviselő a lakást nem veszi igénybe, budapesti tartózkodásának idejére szállodai szoba biztosítását kérhetné.

Az országgyűlési képviselők emellett a választókerületük székhelyén iroda használatára lennének jogosultak, amelyet az önkormányzatnak kellene biztosítania. A politikusok mobiltelefon-költségét is megtérítené az Országgyűlés Hivatala havonta, a minimálbér 30 százalékáig.

12:14 - Az LMP vezérszónoka szerint az új választási törvénnyel az aránytalanság extrém példáját sikerült létrehozni. Karácsony Gergely pénteki parlamenti felszólalását két diagrammal is illusztrálta, amellyel kapcsolatban azután vita alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között. Arról is vita bontakozott ki, van-e konszenzus közöttük az új választási törvény rendelkezéseit illetően.

LMP: sérül az arányosság

Karácsony Gergely, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz csökkenő támogatottságát csak a választási rendszer manipulálásával tudja olyan szintre hozni, hogy ismét a kormányrúd közelébe kerülhessen. Eltértek a konszenzusos úttól, addig "matekoztak", amíg a számukra legelőnyösebb rendszert, választókerületi beosztást megtalálták - fogalmazott az ellenzéki képviselő, aki "Csak a Fidesz" feliratú pólóban mondta el felszólalását.

Az aránytalanság extrém példáját sikerült létrehozni, így a kormánypárti szavazók voksa többet ér, és csak olyan párt tudja legyőzni a Fideszt, amely 3-5 százalékkal megelőzi országos támogatottságában - mondta.
Kitért arra, egyetértenek vele, hogy a választókerületi egyenlőtlenségeket eddig nem tudták orvosolni, és ez súlyos mulasztás. A kisebb parlamentet is támogatják, a nemzetiségek képviseletének megvalósításával is egyetértenek, bár az előzetes regisztrációnak semmi értelmét nem látják - hangsúlyozta. Ugyanakkor a női kvóta mellett érvelt.

Karácsony Gergely szerint a fideszes indítvány sérti az arányosság elvét, különösen úgy, hogy a győztes jelöltet még töredékszavazatokkal is segítik. Az LMP képviselője a kétfordulós választási szisztéma megtartását javasolva, megemlítve, az segít abban, hogy a kormányzati alternatívák az állampolgárok számára egyértelműek legyenek.

Véleménye szerint a törvényjavaslat megfosztja a magyar állampolgárokat attól a lehetőségtől, hogy leváltsák a kormányt. Felszólalása végén két diagramot mutatott a választókerületek lélekszámáról, hangsúlyozva, hogy az a Fidesznek kedvez. Az elnöklő Jakab István ekkor azt kérte, hogy "a Ház méltóságának megfelelően" mondja el a beszédét.

Ötpárti vita a Karácsony Gergely által felmutatott diagramok miatt

Az LMP-s Karácsony Gergely vezérszónoklata után vita alakult ki a frakciók között azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki politikus felmutatott két diagramot. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András ügyrendi javaslatában azt kérte, rögzítsék a jegyzőkönyvben, hogy miközben Karácsony Gergely ismertette képviselőcsoportja álláspontja, az ülésvezető elnök, Jakab István beavatkozott a vezérszónoklatba, megakasztotta azt, amire szerinte nincs joga. Schiffer András egyúttal indítványozta, hogy a házbizottság foglaljon állást a parlamentben használható nonverbális kommunikációs eszközökről.
A jobbikos Novák Előd is méltatlannak nevezte, hogy a levezető elnök így "beavatkozzon" egy vezérszónoklatba, egyúttal kezdeményezte, hogy a Karácsony Gergely által felmutatott ábrákat csatolják a jegyzőkönyvhöz.
A Fidesz frakcióigazgatója, Balla György azt kérte az ellenzéki képviselőktől, ne csináljanak "hajcihőt" az ügyrendi javaslatokból. Amit Jakab István tett, az szerinte szabályos volt.

Lamperth Mónika az MSZP nevében azt mondta: támogatják, hogy a házbizottságban szülessen megállapodás arról, milyen eszközöket használhatnak a képviselők a plenáris ülésen.

A KDNP-s Varga László azt hangsúlyozta, hogy az ülés levezető elnöke nem tiltotta meg Karácsony Gergelynek, hogy bármit is bemutasson, csak figyelmeztette, hogy őrizze meg a Ház méltóságát.

Jakab István az ügyrendi vitát lezárva közölte: a Ház vezetése át fogja tekinteni az eszközhasználat kérdését.

Vita arról, van-e konszenzus az új választási törvénnyel kapcsolatban
Az új választási törvény általános vitájának elején hosszasan vitáztak az ellenzéki és a kormánypárti képviselők arról, hogy van-e köztük egyetértés a jogszabály rendelkezéseit illetően.

A szocialista Molnár Zsolt szerint csúsztatás a kormányoldal részéről konszenzusról beszélni, ugyanis a Fideszen és a KDNP-n kívül mindenki más ellenzi a javaslatot. Azt kérte, kíméljék meg egymást attól a "szóismétléstől", hogy a jogszabálynak mennyi elemét támogatják az ellenzéki pártok.

Az LMP-s Schiffer András ehhez azt tette hozzá, hogy szerinte még a Fidesz és a KDNP sem ért egyet a témában. Indoklásul azt mondta, hogy a kereszténydemokrata Salamon Lászlóval már másodszor csinálták meg azt, hogy kinevezik egy előkészítő bizottság élére, a testület jut valamire, majd a bizottsági munka eredménye "megy le a lefolyón".

Erre reagálva Salamon László felidézte, hogy a választási rendszer kérdésében az általa vezetett bizottság nem tudott megállapodásra jutni: az összes parlamenti frakció elképzelését megvitatták, ám egyik sem kapott többséget, vagyis az albizottság nem tudott közös nevezőre jutni.
A fideszes Vitányi István arra hívta fel a figyelmet, "hosszú könyörgés kellett ahhoz, hogy az LMP előterjessze írásbeli választójogi koncepcióját".

A jobbikos Novák Előd szerint abban igaza van Salamon Lászlónak, hogy a választási albizottság nem jutott megegyezésre, de ez várható is volt, mert - mint mondta - a testület paritásos alapon működött, és mivel a kormánypártiak nem voltak hajlandóak kompromisszumra, "ez egy színjáték" volt.

11:33 - Kedden tárgyalja az Országgyűlés mentelmi bizottsága Simor András jegybankelnök vagyonnyilatkozatainak ellenőrzését a testület parlament honlapján közzétett meghívója szerint.

A számvevőszéki és költségvetési bizottság november 9-én döntött úgy, hogy az ügyben a mentelmi bizottsághoz fordul, kérve, hogy a testület tekintsen be Simor András jegybankelnöknek a házelnökhöz eljuttatott, a ciprusi offshore cége eladásáról szóló szerződésbe, majd adjon tájékoztatást, megtörtént-e az adásvétel. Az erről szóló javaslatot a bizottság aznapi ülésén Szijjártó Péter és Dancsó József fideszes képviselő tette; a testület döntő többsége támogatta az indítványt, a szocialisták nem szavaztak.

Szijjártó Péter, a bizottság alelnöke a javaslat indoklásakor elmondta: bár a bizottság október 18-án azt kérte, hogy Simor András október 30-ig küldje be a testületnek azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy eladta ciprusi cégét, az abban lévő vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget teljesítette, ez a mai napig nem történt meg.

Emlékeztetett, hogy Simor András offshore cégének adásvételi szerződését elküldte a házelnöknek, de csak abból a célból, hogy ha egyszer mentelmi bizottsági eljárás indulna ellene, akkor ez a dokumentum ott legyen az Országgyűlés elnökénél.

Szijjártó Péter szerint a helyzet méltatlan és tarthatatlan, sem a jegybank, sem a jegybankelnök nem titkolózhat. Talán a mentelmi bizottságon keresztül a magyar nyilvánosság választ kaphat arra a kérdésre, vajon Simor András eladta-e a ciprusi céget - mondta.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya korábban azt közölte az MTI-vel: Simor András elnök a korábban tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait elnöki titkárságán október 19-től hozzáférhetővé tette, ezenkívül a dokumentumokat megküldte Kövér László házelnöknek.

Simor András arra hívta fel Kövér László figyelmét, hogy leveléhez csatolja az említett cég értékesítésével összefüggő dokumentumokat, arra az esetre, ha vagyonnyilatkozatával kapcsolatban a házelnökhöz eljárási kérelem érkezne. Simor András arra is felhívta a figyelmet, hogy leveléhez csatolt dokumentumok törvény által védett adatokat tartalmaznak, így erre tekintettel kéri a házelnököt, hogy az adatkezelés során ezek védelméről szíveskedjen gondoskodni. Az MNB elnöke közli azt is, hogy a levéllel együtt megküldött dokumentumokba a költségvetési bizottság tagjai - titoktartási nyilatkozat kitöltése mellett - betekinthetnek a jegybank titkárságán. A jegybankelnök azt is hangsúlyozta, hogy a cég értékesítésével összefüggő valamennyi adófizetési kötelezettségének eleget tett a hatályos törvények előírásai szerint, azonban ennek dokumentumai az adózás rendjéről szóló törvény alapján adótitoknak minősülnek, így ezeket nem csatolja leveléhez.

10:38 - Kevesebb mint háromórás pihenő után péntek reggel a választójogi törvényjavaslat vitájával újra megkezdte a munkát az Országgyűlés, amely szerda reggeltől péntek hajnali 5 óráig, negyvenöt órán keresztül ülésezett. Kósa Lajos expozéjában azt hangsúlyozta, hogy az új választókerületi beosztás nem befolyásolja a végeredményt, párttársa, Gulyás Gergely pedig azt, hogy a javaslatnak nincs olyan eleme, amit legalább egy ellenzéki párt ne támogatna.

Kósa: a választókerületek új felosztása nem befolyásolja az eredményt

A tények azt igazolják, hogy a választókerületek új felosztása nem befolyásolja a választás eredményét - jelentette ki Kósa Lajos az országgyűlési képviselők választásáról szóló fideszes törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.

A képviselő arról a vitáról, hogy a választókerületek újrafelosztása kinek kedvez és kinek nem, azt mondta: szerinte ez csak olyan országokban jöhet szóba, ahol egyfordulós, a "győztes mindent visz" elve alapján működik a választási rendszer, kellően hosszú adatsor áll rendelkezésre arról, melyik körzetben szavaznak a bal vagy jobboldalra, és csak két politikai szereplő van.

Magyarországon ugyanakkor - folytatta - hat országgyűlési választás után csak négy körzetről lehet elmondani, hogy bármi történik, ott mindig a bal, vagy a jobboldal nyer. Kósa Lajos szerint ezért a tények nem támasztják alá azt a vélelmet, hogy itt bárki magának tudna kedvezni.

Kijelentette: az új területi beosztás alapján az nyer, aki a régi besorolás alapján nyert volna, és bár egyes körzetben lehet módosítás, de önmagában a területfelosztás nem befolyásolja az eredményt.

Szabó Erika: átláthatóbb, egyszerűbb lesz a választási rendszer

Szabó Erika, területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár azt mondta, hogy az új választási rendszer átláthatóbb, egyszerűbb és a választópolgároknak is könnyebben érthető lesz a jelenleginél. Hozzátette: az egyfordulós választási rendszer tisztább politikai viszonyokat teremt. Mint mondta, a javaslat a töredékszavazatok számításának új módszerét vezeti be, amelynek alapján egyetlen szavazat sem veszik el, azok sem, amelyeket a vesztes jelöltre adtak le, és azok sem, amelyeket a győztesre, de a mandátumszerzéshez már nem voltak szükségesek.

A választókerületek arányossága kapcsán azt mondta: választókerületi határok meghatározása nem eredményezhet mindenkinek megfelelő beosztást, ugyanakkor a javaslat az Alaptörvénynek és az Alkotmánybíróság határozatainak megfelel. Kijelentette, hogy a kormány támogatja a javaslatot.

Fidesz: a választójogi törvénynek nincs olyan eleme, amit legalább egy ellenzéki párt ne támogatna

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka a választójogi törvényjavaslat vitájában kiemelte: az előterjesztésnek nincs olyan eleme, amit legalább egy ellenzéki párt ne támogatna. Emellett hangsúlyozta, hogy a demokratikus követelményeknek eleget téve a javaslat régi adósságokat törleszt.
Ezek közé sorolta a parlament létszámának csökkentését és az új választókerületi beosztást, aláhúzva, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az év végével megsemmisítette a mostani körzethatárokat, és előírta, hogy az újakat ne kormányrendeletben, hanem kétharmados törvényben állapítsák meg.

Az Ab a választókerületek közötti különbségek kiegyenlítését is sürgette - mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ennek megfelelően - betartva a Velencei Bizottság ajánlását - az egyéni kerületek lélekszáma között az új szabályozás alapján sehol sem lesz 15 százalékosnál nagyobb különbség.
A fideszes politikus kitért arra, hogy bár a kisebbségek parlamenti képviseletének hiánya nem alkotmányos mulasztás, a nemzetiségek mandátumszerzési lehetőségének biztosítását fontosnak tartják, erre a kétoldalú kapcsolatokban is ígéretet tett az ország, és az a magyar nemzetpolitika hitelesítése miatt is lényeges döntés.

A magyar állampolgárságú határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban arról beszélt, hogy az Európai Unió országai közül huszonnégyben az állampolgárság és a választójog - lakóhelytől függetlenül - együtt jár, és ez a Fidesz célja is. Erről szólva elmondta, kompromisszumos megoldásnak tekintik, hogy a határon túliak "félszavazatot" kapnának, azaz csak listára voksolhatnának. Mint mondta, erre az új alaptörvény lehetőséget ad és szerinte nemzetközi fórumok sem fognak kifogást emelni ellene.

Gulyás Gergely aláhúzta, hogy megőriznék a jelenlegi szisztéma több olyan elemét, amelyekben egyetértés van, vagy sokáig az volt: az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a vegyes rendszert és a kompenzációt.

Az egyfordulós választási rendszer melletti érvként hozta fel, hogy tiszta helyzetet teremt és gyors kormányalakítást tesz lehetővé. Hozzáfűzte, hogy a parlamenti pártok közül csak az LMP tartaná fenn a kétfordulós rendszert.
Az egyéni választókerületi beosztással összefüggő bírálatokat tárgyszerűtlennek értékelte, mondván, figyelmen kívül hagyják, hogy most 25 és 75 ezres lélekszámú kerületek is vannak, illetve hogy a húsz éve csökkenő lakosságú Budapestnek ma az indokoltnál több mandátum jut. Hangsúlyozta, hogy a választókerületek közötti egyenlőtlenségeket a javaslat kiküszöböli.

Szólt arról is, hogy a most javasolt szabályozás 1994-ben és 1998-ban az MSZP-nek, a legutóbbi két választáson pedig a Fidesznek kedvezett volna, így valótlanság azt állítani, hogy az a jobboldal érdekeit tükrözi.

10:05 - A tények azt igazolják, hogy a választókerületek új felosztása nem befolyásolja a választás eredményét - jelentette ki Kósa Lajos, az országgyűlési képviselők választásáról szóló fideszes törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.

A fideszes képviselő arról a vitáról, hogy a választókerületek újrafelosztása kinek kedvez és kinek nem, azt mondta: szerinte ez csak olyan országokban jöhet szóba, ahol egyfordulós, a "győztes mindent visz" elve alapján működik a választási rendszer, kellően hosszú adatsor áll rendelkezésre arról, melyik körzetben szavaznak a bal vagy jobboldalra, és csak két politikai szereplő van.

Magyarországon ugyanakkor - folytatta - hat országgyűlési választás után csak négy körzetről lehet elmondani, hogy bármi történik, ott mindig a bal, vagy a jobboldal nyer. Ilyen a budapesti XII. kerület és a II. kerület, ahol a jobboldal győzött, akkor is, amikor lavinaszerű volt az MSZP győzelme, és ilyen a XIII. kerület két egyéni körzete, ahol akkor is a baloldal nyert, amikor a jobboldal mindent vitt - tette hozzá.

Kósa Lajos szerint ezért a tények nem támasztják alá azt a vélelmet, hogy itt bárki magának tudna kedvezni. "Persze lehet azt mondani, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, ez igaz is, de, hogyha a szentnek nincs keze, akkor nem tud maga felé hajlani" - fogalmazott.

A politikus - aki tíz fideszes képviselőtársával, köztük Lázár János frakcióvezetővel együtt jegyzi a javaslatot - hangsúlyozta: nem arról beszél, hogy van ilyen szándék, de mindegy is, hogy van-e vagy nincs, mert az mindenképpen megbicsaklik.

Kijelentette: az új területi beosztás alapján az nyer, aki a régi besorolás alapján nyert volna, és bár egyes körzetben lehet módosítás, de önmagában a területfelosztás nem befolyásolja az eredményt.

Kósa Lajos a helyzetet megvilágítandó azzal a hasonlattal élt, hogy a spanyol labdarúgó bajnokságban sokáig vitáztak arról, a győzelemért két vagy három pont járjon, aztán kiderült, mindegy milyen a rendszer, mert akkor is a Barcelona vagy a Madrid nyer. Nem a körzetbeosztáson, hanem a pártok teljesítményén múlik, hogy ki nyer - tette hozzá.

A fideszes képviselő a választókerületek újraszabályozását indokolva azt is hangsúlyozta, hogy a mostani helyzet mindenképpen tarthatatlan, mert a választópolgárok számát tekintve rendkívül aránytalanok a körzetek és erre az Alkotmánybíróság is felhívta a parlament figyelmét. Hozzátette: másrészt a területi felosztás most egy olyan belügyminisztériumi rendeleten alapul, amely a szavazókörök számát sorolja fel, holott azóta már számtalanszor megváltozott a körzetek száma, így lényegében ma a szokásjog jelöli ki a választókörzeteket.

A javaslatról szólva hangsúlyozta, hogy annak kiindulópontja nem a jövőre vonatkozó spekuláció, hanem a 20 éves magyar parlamenti demokrácia tapasztalatai.

Arról, hogy a javaslat szerint az eddigi kétfordulós rendszert egyfordulós váltaná azt mondta: a múltbeli tapasztalat azt mutatta, hogy nem volt még olyan választás, ahol a második fordulóban tudott volna fordítani egy politikai erő, ugyanakkor a két forduló közötti időszak nagy mértékben rongálta a pártokba és a demokráciába vetett bizalmat. Példaként az 1994-es választást hozta, ahol az SZDSZ a két forduló között azt mondta, ha az MSZP egymagában tud kormányozni, akkor nem lépnek koalícióra, majd ezt mégis megtették. Kósa Lajos hangsúlyozta: az egyfordulós választás tisztább helyzetet teremt, hiszen a választásokat megelőzően kell kinyilvánítani a politikai preferenciákat.

Az ajánlószelvények rendszeréről Kósa Lajos azt mondta: a cédulák gyűjtésében az első két hétben még érdemben lehet a választópolgárokkal kapcsolatot tartani, az ezt követő időszak viszont már a "választási visszaélések ideje". "Itt jönnek elő a vett ajánlószelvények", a "gulyáságyú a falusoron a HM raktárából előszedett készletek rovására", "megy a kínai pólóosztás és minden az ég egy adta világon" - fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy ebben mindenki részes, ez nem egyetlen pártra jellemző.

Fontosnak tartotta, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével a javaslat a határon túl élő magyaroknak is választójogot ad. Hozzátette: nem tartják alkotmányosan aggályosnak, hogy az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak az országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.

8:32 - Kevesebb mint háromórás pihenő után pénteken reggel a választójogi törvény vitájával újra megkezdte a munkát az Országgyűlés, amely szerda reggeltől péntek hajnali 5 óráig, negyvenöt órán keresztül ülésezett.

Péntek reggel 8 órakor Kósa Lajos expozéjával kezdődött az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitája. A javaslatot Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, Rogán Antal, Gulyás Gergely, Boldog István, Varga István, Szűcs Lajos, Gelencsér Attila, Balla György és Selmeczi Gabriella fideszes képviselők nyújtották be az Országgyűlésnek.

Ezt megelőzően csaknem két napon keresztül ülésezett egyhuzamban az Országgyűlés. Az országgyűlési viták elhúzódását az ellenzéki frakciók obstrukciója okozta, amely miatt a szerdai ülésnap összeért a csütörtökivel, utóbbi így csak 11 órás csúszással tudott elkezdődni.

Korábban:

Az országgyűlési viták elhúzódását az ellenzéki frakciók obstrukciója okozta, ami miatt a szerdai ülésnap összeért a csütörtökivel, utóbbi így csak 11 órás csúszással tudott elkezdődni.

A Ház kevesebb mint háromórás pihenőt tarthat a péntek hajnali órákban, hiszen reggel nyolc órától már kezdődik a nap egyetlen, ám ugyancsak hosszúnak ígérkező általános vitája a választójogi kormánypárti törvényjavaslatról.

A képviselők szerdán reggel 8 órakor kezdték a szerdai ülésnapot. Aznap délután kezdődött el az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája, amely több mint 12 órán keresztül tartott, és végül csak csütörtök hajnalban zárták le ezt a napirendet.

Ezt követte a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló javaslat általános vitája, amelyet négy órán keresztül folytattak, így - mivel még további három napirend hátra volt - nem végzett az Országgyűlés a csütörtöki ülésnap tervezett kezdetéig.

Az utolsó három általános vita - az esztergomi önkormányzat egyes intézményeinek államosításáról, a felsőoktatási törvényről, valamint a nemzeti köznevelésről szóló - végül egészen este 7 óráig tartott.

A csütörtöki napirend így csak ezután kezdődhetett el, a napirendi pontok megtárgyalása pedig egészen hajnali öt óráig tartott. A Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslat általános vitájában még élénk vita folyt a parlamenti patkóban, az azt követő előterjesztések tárgyalása azonban már folyamatosan gyorsult, az utolsó napirendi pontot, a nemzetiségek jogairól szóló javaslatot pedig már csak kevesebb mint fél tucat képviselő várta meg.

Pénteken mindössze egy napirendi pont megtárgyalása vár a Házra. A képviselők az országgyűlési képviselők választásáról szóló kormánypárti javaslatról mondhatják el véleményüket. Az ellenzék korábban élesen bírálta az előterjesztést, amely szerintük a Fidesz-KDNP pártszövetségnek kedvezne a következő választásokon. Ezek alapján nem elképzelhetetlen, hogy pénteken egy újabb heves és hosszan elhúzódó vita vár az Országgyűlésre.

Olvasóink írták

  • 3. pancser 2011. december 04. 19:21
    „A határon túliak szavazzanak ott ahol életvitelszerűen élnek. Semmi közük ahhoz, hogy Magyarországon ki kormányoz, milyen adótörvényeket hoz, milyen rendeleteket bocsát ki. Nekik Szlovákiában, Romániában és a többi országban kell az urnák elé járulniuk.”
  • 2. Eva- 2011. december 04. 09:55
    „az új képviselők Magyarország képviselői lesznek!
    http://www.origo.hu/itthon/20111202-magyar-koztarsasag-magyarorszag-torvenymodositasok-az-alaptorveny-ertelmeben.html”
  • 1. Jerry 2011. december 03. 20:19
    „Szegény képviselőinket majd sajnálni fogom, hogy évente egy napot éjszaka is "dolgozniuk" kellett,pontosabban meg kellett ott jelenniük.Éppen ők azok,akik megszavazták az éjszakai, délutános pótlékok eltörlését, a túlmunka díjmentessé tételét.Ők szavazták meg a rendvédelmisek korkedvezményes nyugdíját, egyéb kedvezmények megszüntetését.Vajon tudják, hogy a törvényeik szerint a rendvédelmiseknek a nap 24 órában bevethetőnek kell lenni, bármikor berendelhetők munkavégzésre, és a munkaidejük nem 8 órás.A tűzoltó nem hagyhatja ott az égő házat, mert lejárt a munkaidő, a rendőr sem hagyhatja abba az üldözést,mert lejárt a munkaidő, és senki nem sajnálja őket, ha éjszaka dolgoznak.Pedig most már pénz sem jár érte.Bizony, a képviselőknek a felvett pénzükért akár minden nap dolgozhatnának éjszaka,nappal meg mehetnének a választóikkal tárgyalni, beszámolni.A rendőröktől elvárnák az egész napos munkát, a gyári dolgozótól az éjszakai műszakot, külön díjazás nélkül.Hát akkor ők is dolgozhatnak éjszaka, külön díjazás nélkül,akár egész nap is.Mert aludni tudnak napközben, pénzükért,amiért más dolgozót már régen kirúgtak volna.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már egész Európában keresik a kifosztott pénzszállító sofőrjét

Európai elfogatóparancsot adtak ki az ellen a férfi ellen, aki a gyanú szerint szerdán ellopta az… Tovább olvasom