Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

A tudomány és az ipar házasodik

Ha az (technológiai) innováció valami (műszaki) újnak üzleti célból történő megvalósítási folyamata, akkor ehhez jól jön a tudomány és az ipar-kereskedelem házassága. E frigyre Szegeden eddig az anyagtudomány, az egészségtudomány és a környezettudomány vállalkozott, s a Tisza-parti városban két tudásközpont és egy kooperációs kutatóközpont születetett.
Ha az (technológiai) innováció valami (műszaki) újnak üzleti célból történő megvalósítási folyamata, akkor ehhez jól jön a tudomány és az ipar-kereskedelem házassága. E frigyre Szegeden eddig az anyagtudomány, az egészségtudomány és a környezettudomány vállalkozott, s a Tisza-parti városban két tudásközpont és egy kooperációs kutatóközpont születetett. Az SZTE-n milyen az ipari nagyprojektek jövője? Erről kérdeztük a tudomány világnapján, november 10-én Buzás Norbert innovációs igazgatót.

Európában nyolc intézmény működik folyamatosan 1200 óta, s e régiségek közül hét egyetem. Ugyanakkor a tudás fellegvárainak szerepe megváltozott az innovációs folyamatok felértékelődésével. Ám kérdéses, hogy képes-e az egyetem belső struktúráját a megváltozott igényekhez alakítani, új menedzsmenttechnikákat meghonosítani, a kínálkozó többletforrásokat megragadni – ráadásul kiélezett versenyben.
Az új kihívásokra pozitívan reagál az egyetem, ha „konzervatív és nem üzletszerű"-beállítottságán változtat, és hidat épít a kutatók, valamint a technológiai vállalkozások között – véli Buzás Norbert, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) innovációs igazgatója. Állítása igazolásaként pedig vázolta a modernizálás új szerkezetét.

Az SZTE 2003 szeptemberében hozta létre innovációs igazgatóságát, majd megalkotta az ennek működéséhez szükséges szabályokat és intézményrendszert, aztán 2004 augusztusában megszületett a Biopolisz Kft. Az első – tisztán egyetemi tulajdonú – szolgálati szabadalmat 2004 novemberében jegyezték be az SZTE-n, az első értékesített szabadalomnak pedig idén májusában örülhettek, júniusban pedig annak, hogy határoztak az első spin-off (tudásra épülő, kipörgetett) vállalkozásról. Az élénkülést mutatja, hogy míg az 1997-től 2003-ig tartó hét évben összesen öt egyetemi szabadalmi bejelentés született, addig idén eddig tizenegy.

A kínálkozó pályázati pénzforrásokból 2004-től nagyot szakított ki magának az SZTE. Ezzel – a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemmel holtversenyben – vezető helyet vívott ki magának a hazai mezőnyben – mutatott rá Buzás Norbert. A budapesti és a szegedi intézményben is minden lehetséges pályázaton sikerrel szerepeltek, és mindkét helyen három új tudásbázisú ipari nagyprojekten dolgoznak.

Szegeden megszületett a Dél-Alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatóközpont (DEAK),illetve a Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT), majd a Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET). E nagyprojektek közül a DNT az egészségtudomány, a DEAK és a KNRET az egészségtudományon túl az anyag- és környezettudomány, illetve a KNRET az informatika területén dolgozókat mozgósítja. Kérdés azonban, hogy a pályázat lezárását követően hogyan működhet a DNT és a KNRET, illetve a DEAK miként nyújthat támogatást a később belépőknek és hogyan válhat önállóvá, vagyis ezek az intézmények miként tarthatók életben hosszú távon. Azt is problémának látja az innovációs igazgató, hogy más tudományterületek miként kapcsolhatók be az innovációs folyamatba, illetve hogy mi lesz az okos, de az éppen támogatott pályázati célhoz nem illeszkedő ötletek sorsa.

Mert életrevaló és a világtrendbe illeszkedik a szegedi biopoliszterv, vagyis az a törekvés, hogy az élettudományi kutatási háttérrel rendelkező városban további kutatás-fejlesztési intézmények és bioipari cégek létesüljenek. Ám ezen túlmenően – véli Buzás Norbert – a városnak arra is ügyelnie kell, hogy a többi, ugyancsak jelentős hagyományokkal és világhírű eredményekkel büszkélkedő tudományterületeit se kezelje mostohagyerekként. Jövőképében létre kell hozni azokat a speciális intézményeket, melyek egyfajta védőernyőt tartva szolgálnák a „biopoliszt", a „nanopoliszt", vagy akár az „enviropoliszt". Ez pedig a régió gazdaságát élénkítő „Szeged tudásváros".
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az unió polgárai önálló külpolitikát akarnak

Tíz európai közül több mint nyolc vélekedik úgy, hogy nemzetközi válság esetén az „Európai… Tovább olvasom