Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 24°C Még több cikk.

A tüdőembólia

A tüdőembólia a mélyvénás rendszerben keletkező vérrögképződés gyakori, súlyos szövődménye.

A keringésbe sokféle anyag bekerülhet (levegő, zsír, idegen testek, daganatsejtek), a tüdőembólia mégis leggyakrabban az alsó végtagok mélyvénáiban keletkező véralvadék leszakadásával jön létre. A tüdőembóliával jelentkező betegek közel 70%-ánál találunk alsó végtagi mélyvénás trombózist.

Mélyvénás trombózis

Az esetek 80%-ában a trombózis a lábszár mélyvénáiban kezdődik. A folyamat mintegy 25%-ban átterjed a térdhajlat és a comb mélyvénáira. Ha a trombózis tünetekkel jár, a beteg tompa fájdalomról, feszítő érzésről vagy egyértelműen a lábikrára, illetve az egész alsó végtagra lokalizálódó, főleg járáskor jelentkező fájdalomról panaszkodik. Ilyenkor az érintett lábszár enyhe duzzanata, a felületes vénák tágulata észlelhető, az esetek nagy részében azonban semmiféle végtagi tünet nincs.

Panaszok

A tüdőembólia diagnózisa sokszor nehéz, mert ilyenkor a klinikai tünetek nem típusos formában jelentkeznek. Valójában nincs olyan klinikai tünet, ami egyértelműen tüdőembóliára utal. A betegek nagy része fulladásról, légzésre fokozódó mellkasi fájdalomról, köhögésről, esetleg véres köpetről panaszkodik.

Tünetek

Vizsgálattal általában szapora szívverést, emelkedett légzésszámot, egyoldali dagadt lábat, lábfej hátrafeszítésére fokozódó lábszárfájdalmat észlelünk.
A kivizsgálás kórházi körülmények között történhet, a műszeres vizsgálatok háziorvosi rendelőben nem hozzáférhetők.
Az EKG a betegek kb. 70%-ánál kóros. A mellkas röntgenvizsgálata a korai szakaszban többnyire eltérést még nem mutat, de nagy jelentősége van más tüdőbetegség kizárásában. A tüdőembóliára utaló röntgenjelek pár nap múlva jelennek meg. A mellkas CT-vizsgálata már a korai szakaszban kórjelző. Nagy jelentősége van a szív ultrahangvizsgálatának, mellyel a tüdőkeringésben a fokozott nyomást tudjuk mérni. Minden esetben el szoktuk végezni az alsó végtagok ultrahangvizsgálatát vérrög keresése céljából. Bizonyos laboratóriumi értékek megerősíthetik gyanúnkat.

A kezelés

A betegség kezelését szigorú ágynyugalom mellett vérrögoldó infúziós kezeléssel lehet a legtökéletesebben végezni. Ennek szüksége híján alvadásgátló injekciók vagy infúziók adásával kezdjük, melyet tabletta formájában szedhető véralvadásgátló szedésével folytatunk. A gyógyszer szedésének időtartama több tényezőtől függ, van, aki fél évig szedi, de van, aki egész életében ennek szedésére szorul.

Kockázat
A tüdőembólia és a mélyvénás trombózis ugyanazon betegség két megnyilvánulása: a vénás rendszerben keletkező vérrög és annak szóródása. Mindkét betegség kockázati tényezői megegyeznek: műtéti beavatkozás után, szívelégtelenségben, daganatos betegségben, dohányzás során, fogamzásgátló tabletta szedése vagy egyéb hormonpótló kezelés mellett, bizonyos génhibák esetén gyakrabban fordul elő.

 

 

 

 

 

Dr. Horváth Zsuzsanna (belgyógyász szakorvos, győr-ménfőcsanaki háziorvos)

Olvasóink írták

  • 1. Barkóczi Borbála 2008. szeptember 11. 16:29
    „ÉN EGY 23-ÉVES LÁNY VAGYOK ,2007.05.KAPTAM MÉLYVÉNÁS TROMBOZIST,AZOTA VOLTAM LEIDEN MUTÁCIÓ VIZSGÁLATON ISÉS AZ KIMUTATA HOGY HAJLAMOM VAN A TROMBOZISRA ,MIVEL ŐRŐKŐLTEM EZT.DE A CSALÁDBAN SENKINEK NINCS ILYESMI BETEGSÉGE.AZOTA IS FÁSLIZNOM KELL,GYÓGYSZEREKET SZEDNEM, ÉS SAJNOS ILYEN FIATALON NEKEM MARAD A FÁJDALOM,DAGADÁS,CSIPŐ ÉRZÉS ÉS MÉG ELŐJŐNEK MÁS BETEGSÉGEK IS.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lebukott merénylők

Tovább olvasom