Kisalföld logö

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

A szlovák korona csúcsrepülése

Új rekordra emelkedett hétfőn a szlovák korona az euróhoz képest: 37,470/euróra.
A korona jelenleg 2,6 százalékkal haladja meg az ERM–II.-ben megállapított központi paritását. Csütörtökön – a hétfő előtti utolsó kereskedési napon, mivel pénteken a piac zárva tartott – a korona 37,580–37,595 koronán zárt.

Elemzők szerint a szlovák koronát az utóbbi időben különösen az segítette, hogy Szlovákia novemberben belépett az euróövezet előszobájaként számon tartott ERM–II. árfolyamrendszerbe.

Már az előszobában

Az euró bevezetésére 2009-től készülő Szlovákia november végén lépett be az „ euró előszobáját" jelentő ERM–II. rendszerbe. A belépést az árfolyam-mechanizmusba eredetileg csak a jövő év második felére tervezték. Az ERM–II.-ben a szlovák koronát 38,4550-es árfolyamon kötötték az euróhoz. A korona a rendszerben – ahol legalább két évig kell tartózkodnia az euróövezeti belépés előtt – plusz/mínusz 15 százalékos sávban mozoghat a 38,4550 koronás euróárfolyam körül, vagyis 32,6868–44,2233/euró között. A sáv közepe 38,4550/euró, az ettől 15–15 százalékra lévő szélek túllépésekor kell beavatkoznia mind az Európai Központi Banknak, mind a Szlovák Nemzeti Banknak.

Elemzők szerint a visegrádi négyek közül a „mintagyerek" mindenképpen Szlovákia, amely a tavaly novemberi ERM–II.- csatlakozás után 2009 elején már euróövezeti tag lehet, de technikailag ez akár már 2008-ban is lehetséges. A Fitch Ratings európai hitelminősítő legutóbbi elemzése is már utalt arra a lehetőségre, hogy Szlovákia akár a 2009-es céldátum előtt beléphet az euróövezetbe. A Fitch kommentárja szerint a cég továbbra is 2009-et tekinti a legvalószínűbb időpontnak Szlovákia euróövezeti csatlakozására, bár a maastrichti feltételek teljesítésének elbírálása „elvileg ennél korábban is megtörténhet".

Némi aggodalomra csupán az ad okot, hogy a tavalyi első tíz hónapban a szlovák folyómérleghiány 72,8 milliárd korona (2,30 milliárd euró) volt, több mint a kétszerese az egy évvel korábbi 30,996 milliárd koronának. Ám, mivel a növekedést elsősorban a jelentős beruházásokhoz, így az autógyártáshoz szükséges technológia importja okozta, elemzők arra számítanak, hogy a deficit majd jelentősen csökken, amikor a következő két évben megindul a termelés az autógyárakban.

A BNP Paribas elemzői úgy vélik: a korai ERM–II.-belépésről hozott döntés mögött az a meggondolás áll, hogy Szlovákia elkerülje a térségi befektetői hangulatváltozások hajtotta árfolyamkilengéseket 2006-ban. A cég szerint az ERM–II.-tagság jó eséllyel mérsékli a korona ingatagságát, és kisebb mértékű kamatmozgásokat tesz szükségessé, bár Szlovákiának 6–9 hónapon belül így is kamatot kell emelnie az infláció és az euróövezeti kamatemelkedés miatt, legalábbis a BNP Paribas elemzői szerint.

Az ERM–II.-csatlakozással Szlovákia emellett biztosítást kötött az esetleges felelőtlen költségvetési politika ellen is arra az esetre, ha a jövő őszi választások után kevésbé reformelkötelezett kormány kerül hatalomra. Így valószínűleg az új kabinetnek sem marad más választása, mint megmaradni a gyors konvergenciapályán.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő októberben az elsőrendű befektetői sáv alapfokáról, „A mínusz"-ról egy osztattal „A"-ra javította a szlovák adóskockázati besorolást. A Fitch – alig több mint egy évvel a szlovák küladósságnak az elsőrendű „A" sávba emelése után – október 11-én jelentette be az osztályzat további javítását, amely egyben az „A mínusz" magyar devizaadósi besorolás fölé emelte Szlovákia szuverén adóskockázati minősítését.

A Standard & Poor’s, a világ legnagyobb hitelminősítője a szlovák ERM–II.-belépést követően Londonban kiadott elemzésében azt írta: az, hogy Szlovákia tagja lett a mechanizmusnak, „A mínusz/A–2" szintű rövid és hosszú futamú bel- és devizaadósi minősítésének további javítását támasztja alá. A két minősítésre máris pozitív kilátás van érvényben. Az S&P szerint Szlovákia 2007-re várhatóan az összes maastrichti feltételt teljesíti.

Változatlan kamatok

A szlovák jegybank kamatalakító testülete decemberben változatlanul hagyta a kamatokat: a piaci várakozásokkal összhangban levő döntés nyomán így továbbra is 3 százalék az alapkamat, a kéthetes repó.
A szlovák jegybank utoljára tavaly február 28-án csökkentette egy százalékponttal az irányadó kamatot 3 százalékra, a lépést elsősorban a korona erősödése elleni küzdelemmel magyarázta.

A bank 2004-ben 2 százalékponttal csökkentette alapkamatát. Elemzők arra számítanak, hogy a központi bank egyelőre fenntarthatja enyhe pénzügypolitikáját, de kamatcsökkentést végképp kizár a GDP-növekedés erős gyorsulása. Szlovákiában a tavalyi harmadik negyedévben 6,2 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés, a második negyedévi 5,1 százalékról, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A gyorsulás fő táplálói a termelőberuházások voltak, amelyeket nagy külföldi tőkebeáramlás segített, főleg az autóiparba.

Gazdasági sikerre alapozva

Szlovákia gazdasága 5,1 százalékkal bővült az első negyedévben a 2004. első negyedévihez képest.
Az idei szlovák költségvetést 5,4 százalékos GDP-növekedésre alapozták. A központi bank 5,3 százalékos, az OECD 5 százalékos, az EU 5,5 százalékos gazdasági növekedést vár idén, azaz 2006-ban Szlovákiában, és 6,3 százalékos ütemet 2007-ben. A szlovák kormány 6,1 százalékos gazdasági növekedésre számít 2007-ben, amikor már teljes erővel termel majd a francia Peugeot és a dél-koreai Kia új gyára Szlovákiában.
A szlovák GDP 2004-ben 5,5 százalékkal bővült. (mti)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vörös Gabriella: Aranykoporsó

Vörös Gabriella múzeumigazgató Móra Ferenc Aranykoporsó című regényéről beszél. Tovább olvasom